Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1988. JANUÁR 13., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kampány után a cukorgyárakban Megyénk két cukorgyárá­ban befejeződött a feldolgo­zási idény. Milyen volt az elmúlt szezon, mennyi répát dolgoztak fel, milyen felada­tok várnak a gyárra a kö­vetkező idény kezdetéig? Er­ről kérdeztük a MEZÖHEGYESI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT GYÁRÁBAN Bihari László cukoripari ve­zérigazgató-helyettest. — A szezonban gyárunk tiszta súlyban számolva 373 ezer 782 tonna répát vett át. Ebből mi feldolgoztunk 269 ezer 87 tonnát, amelyből 33 ezer 491 tonna kristálycuk­rot nyertünk — mondta Bi­hari László. — És a többi répa? — ötéves szerződésünk van jugoszláv gyárakkal bér- feldolgozásra, ennek alapján a belgrádi gvárnak 48 ezer, a cservenkainak pedig 24 ezer tonna répát továbbítunk évente. Az ebből készült cu­kor 70-72 százalékát kapjuk vissza. Emellett a hazai társ­gyáraknak is továbbítottunk alapanyagot, így Kaposvár­nak és Hatvannak, együtte­sen 36 és fél ezer tonnát. — Miért volt szükség bér- feldolgozásra, illetve a társ­gyárak bevonására, és ki fizeti a szállítást? — A kapacitásunkat meg­haladó területen termelte­tünk répát, de így ezzel a megoldással nem kellett visszafogni a termelői ked­vet. Ami a szállítást illeti, az a fogadó gyárat, tehát a kaposvári, illetve a hatvani gyárat terheli. Vasúton to­vábbítottuk a termést, és nekik azért éri meg ez az üzlet, mert egy bizonyos mennyiséget fel kell dolgoz­niuk ahhoz, hogy gazdaságos legyen a gyár termelése, az ő esetükben pedig a termés nem kötötte le a kapacitásu­kat. — összességében milyen­nek ítéli meg az elmúlt idényt? — Ami az eredményt ille­ti, nem panaszkodhatunk, hiszen minden jel arra mu­tat, hogy a tervezett 56 mil­lió forintos eredményünket túlteljesítettük. Elfogadható kampányt bonyolítottunk le, külön hadd említsem meg, hogy a termelőkkel jó, kor­rekt a kapcsolatunk, s ezt szeretnénk tovább erősíteni. Tavaly a termésadó cukorré­pa-terület 9900 hektár volt, az idén pedig több mint 10 ezer hektárra van szerződé­sünk a mezőgazdasági nagy­üzemekkel. — Milyen volt a most fel­dolgozott répa cukortartal­ma? — Jónak értékelhető, 16,82 százalékos. — A szokásos karbantartá­son, felújításon túl tervez­nek-e nagyobb munkát, be­ruházást a következő hóna­pokban? — Éppen most dolgoznak nálunk osztrák szerelők, vá­sároltunk ugyanis egy kilós kiszerelőgépet, ami egyhar- mad létszámmal dupla telje­sítményt nyújt, ráadásul jobb minőségben. Ezt a csomago­lógépet állítják most be 'a vendégek. Ami a jövőt ille­ti, szeretnénk növelni a gyár kapacitását, ezért ilyen be­ruházást tervezünk. Első lé­pésben az idén 50 millió fo­rintot szeretnénk erre fordí­tani, részben saját erőből, részben pedig állami köl­csönből, amit megpályáz­tunk. Többek között négy lengyel centrifugát szerzünk be, azután egy vertikális hűtőkavarót, s emellett elvé­gezzük 75 millió forint ér­tékben, zömmel saját kivite­lezésben a fenntartási mun­kákat. A SARKADI CUKORGYÁRBAN Kára Kornél igazgatóval be­szélgettünk. — Közepes kampányt zár­tunk — mondta a gyárigaz­gató —, 320 ezer tonna répát dolgoztunk fel, melynek cu­kortartalma a magyar répa­termelő körzetek között a legmagasabb, 17,1 százalék. De magas a nem cukortarta­lom is, így nagy melaszvesz­teséggel tudtuk feldolgozni a termést. Ügy terveztük ere­detileg, hogy naponta 3150 tonnát dolgozunk fel, de ezt nem tudtuk tartani, így a re­mélt 100 napos kampány 105 napig tartott. — Miért? — Azért, mert van olyan terület, például az úgyneve­zett cukoroldalon, a végter­mék kialakításánál, ahol szűkebb a kapacitás, s ez nyilvánvalóan behatárolja az egész termelés ütemét. — Mennyi cukrot tárolnak, hova szállítják az árut? — A raktárakban 1800 va­gont tudunk tárolni, ennyi is van. Két műszakban fo­lyik a csomagolás március 31-ig. utána pedig az új kampány kezdetéig egy mű­szakban. A legnagyobb vevő a debreceni Alföld Füszért, a szegedi Tisza Füszért, szál­lítunk továbbá Budapestre, és néhány továbbfeldolgozó- nak. például a Békéscsabai Kon zervgy árnak. — Mi lesz azokkal, akik a kamvánvban dolgoztak a gyárban? — Mintegy 400 fővel csök­ken ilyenkor, szezon végén a létszám, de akik az új sze­zonig leteszik a munkát, azok vagv a nyugdíjasaink, vasv fóliázok, kertészkedők, akik így osztják be az évü­ket. s végül az idénydolgo­zóink harmadik csoportja a háztartásbelieké. A holt­szezonban csak a karbantar­tói gárda marad, nekik vi­szont bőven van tennivaló­juk azért, hogy ősszel ismét felkészülten tudjuk fogadni az idei termést. T. I. Felvételünk a Sarkadi Cukorgyárban készült A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat néhány évvel ezelőtt bővítette tevékenységi körét: konzervüzemet hoztak létre. Így’ ma már nemcsak a paprika feldolgozásáról híresek, ha­nem egyre nagyobb sikereket érnek el konzervipari termé­keikkel is. Az egyik legkeresettebb ilyen termékük a mar­hahúsból készült rolád, amelyből az idén nagy mennyiséget szállítanak az NSZK-ba. A képen: készül a rolád (MTI-fotó: Stekovics János — KS) Munkavédelmi fórum Békéscsabán Tegnap délben Békéscsa­bán, a Szakszervezetek Bé­kés Megyei Tanácsa székhá­zában megyei munkavédel­mi fórumot tartottak, amely­re a különböző termelőegy­ségekből több mint másfél száz munkavédelmi szak­ember jött el. A fórumon Gáspár Imréné dr., az Or­szágos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség fel­ügyeleti főosztályának veze­tője adott tájékoztatást az elmúlt évben, október 4-én megjelent 3/1987. számú mi­niszterelnöki rendelet egy­séges értelmezéséről. Mint elmondotta, ez a jogszabály többek között hivatott an­nak a bizony kaotikus ál­lapotnak a megszüntetésére, amely az elmúlt években volt tapasztalható az üze­mi és az úgynevezett úti, valamint a „statisztikai cé­lú” balesetek megkülönböz­tetésében, azok kivizsgálásá­ban. Az előadó hangsúlyozta: a munkavédelemnek a jövőben is a legfontosabb és elsőd­leges feladata kell hogy le­gyen a megelőzés. A már bekövetkezettekből, s ter­mészetesen a veszélyhelyze­tek felderítéséből tanulni, okulni kell. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a vizsgálatot végző szakem­berek tisztessége, a feltárás mindenkori objektivitása, amely csakis a lényeges té­nyek elfedésére, megmásítá- sára alkalmat adó érdekelt­ség kizárásával lehetséges. Gáspár Imréné dr. a me­gyei fórum második részé­ben a Békés megyei mun­kavédelmi szakemberek kér­déseire válaszolt. (ni) Szeszfogyasztás, törvényességi felügyelet, útalapok Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyu­lavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap, január 12-én ülést tartott. A napirend a következő volt: — vb-határozat végrehajtásáról szóló jelentés keretében a szeszes italok forgalmazását szabályozó döntések végrehaj­tásának tapasztalatai; — az állami törvényességi felügyelet vizsgálatainak ta­pasztalatai az új szervezeti keretben; — bejelentések. A túlzott alkoholfogyasz­tás visszaszorítására már 1976-ban, majd egy eszten­dővel később és 1986-ban hoztak minisztertanácsi ha­tározatot. Ezek közül a leg­utóbbi volt a legszigorúbb. A munkahelyeken való szeszes­ital-fogyasztást, illetve -áru­sítást a tiltás mellett sza­bálysértéssé nyilvánította; a 9 óra előtti árusítási, illetve kimérési tilalmat kiterjesz­tette az élelmiszer-kereske­delemre is, továbbá megtil­totta az alkoholos italok fo­gyasztását az ifjúság okta­tását, nevelését, szabadidős programjait, közművelődé­sét szolgáló intézményekben. A helyi tanácsok a jogsza­bályok által rájuk ruházott feladatokat általában jól látták el. Intézkedéseik nyomán például a reggel 9 óra előtti szeszesital-árusí­tás tilalma alól mentesített üzletek száma a korábbi 60-ról 27-re csökkent. (Mint a vitában elhangzott, ez még mindig túl sok.) Mind az élelmiszer-, mind a vendég­látóipari üzletek döntő ré­sze fegyelmezetten betartja a korlátozásra vonatkozó előírásokat. A rendelkezések hatásáról pontos adatok ugyan nem állnak rendel­kezésre, bár az üdítőitalok növekvő forgalma azt a lát­szatot kelti, hogy csökkent az alkoholfogyasztás. Statisz­tikai adat az égetett szeszes italok forgalmáról van, ez a Békés Megyei Vendéglá­tóipari Vállalatnál mind­össze 2,4, az élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalat egysé­geiben 5,9, az áfészeknél csaknem 10 százalékkal csökkent. (Bár az előterjesz­tés nem tartalmazta, egy kérdésre válaszolva elhang­zott, hogy 1987-ben a me­gye szeszfőzdéiben 2 millió liter pálinkát főztek, 200 ezer literrel többet, mint egy esztendővel korábban!) Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggéseiről ké­szült kiegészítő jelentés sze­rint a rendőri szervek éven­te 1500-2000 embert állítanak elő, többségében nyilvános helyen elkövetett botrányos részegség, illetve ittasan el­követett bűncselekmények miatt. Évente 150-200 sze­mélyt szállítanak a kijóza­nítóba és 1300-1500 szabály­sértési eljárásra kerül sor, túlnyomórészt ittasan elkö­vetett garázdaság miatt. A közlekedés biztonságának javítására 25 ezer alkohol- szondás ellenőrzést tarta­nak, ennek 16-18 százaléka pozitív. Évente növekvő számban (1986-ban 344 eset­ben) kezdeményeztek alko­holelvonó kezelést. Az előterjesztést a végre­hajtó bizottság elfogadta ugyan, de kellő tapasztalat hiányában nem tartotta tel­jesnek, s úgy döntött, hogy a témára — elemzőbb, konstruktívabb jelentés alapján — visszatér. (Folytatás a 3. oldalon) Agrotek-tervek A tavalyihoz hasonló mennyiségben, megközelítő­en 4,2 milliárd forint érté­kű gépet, alkatrészt, esz­közt kínál az idén az Agro- tek az állami gazdaságok­nak, tsz-eknek és a szak- szövetkezeteknek. Az egyes ágazatok gépeiből tovább növeli a választékot. A ga­ranciális szolgáltatások szín­vonalát pedig tovább javít­ja. Nacsády Árpád, az Agro- tek vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta: a vállalat a korábbiaknál is jobban elébe megy az üze­mek igényének annál is in­kább, mert a gazdaságok egy része pénzügyi gondok­kal küszködik, kevesebb jut a műszaki megújulásra. Gondjaik enyhítésére, a ter­melés korszerű technikai feltételeinek biztosítására az Agrotek egyrészt növeli az i olcsóbb gépek kínálatát, másrészt a gépkölcsönzés, a lízingügylet kiterjesztésével több olyan üzemet is hoz­zájuttat új eszközökhöz, amelyeknél jelenleg hiány­zik a pénz a vásárláshoz. A szocialista országokban gyártott kombájnokból ara­tásig mintegy 850-et hoznak be, ezek többsége az NDK- ból érkezik. Az idén 20 nagy teljesítményű, igen korszerű DON—1500-as ga­bonakombájnt is várnak a Szovjetunióból. Tervezik, hogy 90-100 gabonakombájnt és mintegy félszáz korszerű takarmánybetakarítót lí­zingszerződéssel értékesíte­nek. A géppark 4500 trak­torral, 800 szállító-rakodó géppel gyarapszik, és lesz elegendő NDK-ban gyártott önjáró silózógép is. Újdon­ságként korszerű burgonya­betakarító gépekkel bővül a választék. Az elöregedő géppark biz­tonságos üzemben tartásira alkatrészből, műszaki áru-f ból folyamatosan növeked­nek az igények. A tőkés im­portból származó alkatré­szek egy részének helyette­sítésére hazai gyártókat ke­res az Agrotek, eddig ez év­re 530 millió forint érték­ben kötött szerződést mező- gazdasági gépgyárakkal, ter­melési rendszerekkel, ipari és mezőgazdasági szövetke­zetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents