Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
1988. január 12„ kedd Rugalmasan, a piachoz igazodva termel a Gyulai Húskombinát Megyénk legnagyobb élelmiszerfeldolgozó üzeme, a Gyulai Húskombinát első önálló évét zárta 1987-ben. A vállalat vezetőivel arról beszélgettünk, hogyan tudtak élni az önállóság adta lehetőségekkel, milyen változások előtt állnak az idén. A cikkben szó esik az exportfeladatok teljesítéséről és a hazai ellátás alakulásáról. Az idén a termékek magasabb feldolgozottságával kívánják javítani piaci pozícióikat Fotó: Veress Erzsi mindent a nyereség terhére lehet elszámolni. Az alapanyagárak növekedése, az új adórendszer hatása, és az általános költségek emelkedése mintegy 100 millió forinttal terheli a vállalatot. Tovább folytatják az exportpiaci fejlesztő munkát, de 1988-ban a hangsúlyt a belföldi gyártmányokra helyezik, a jó minőségű termékek irányába lépnek. Ma még nem tudják megjósolni, hogy az áremelkedések hogyan változtatják meg a hazai lakosság fogyasztási szerkezetét. Mindenesetre jelzi a kereslet mérséklődését, hogy januárban az egy évvel korábbinál csaknem 50 százalékkal kevesebb megrendelést kaptak a kereskedelemtől. Az idén hasonló nagyság- rendű bevételre számítanak a hazai piacon, mint egy évvel korábban. Április elsejétől a termékek egy része szabadáras lesz, s alapos elemzés után ezen a területen élni szeretnének az esetleges árcsökkentéssel is. Tovább folytatódik a kombinátban a gyártmánystruktú- ra-vizsgálat. Várhatóan a félév környékén jelentkeznek az első megbízható adatok a belföldi kereslet alakulásáról, így ennek figyelembevételével naprakészen szeretnék változtatni piacpolitikájukat. A megváltozott helyzetben két lehetőség áll a vállalat előtt: az egyik, amely a szélesebb termékskála kialakítására ösztönöz, míg a másik, amelyik kevesebb terméket, de nagyobb mennyiségben kíván előállítani. A húskombinát a számára kedvezőbb, utóbbi stratégia mellett döntött. * * * És vajon mi várható 1988- ban az exportpiacon? — Számot kell vetnünk- azzal, hogy néhány termék veszteségessé válik a dollárpiacon. Ezért módosítani kell a termékszerkezetet. Több alternatívát dolgoztunk ki. Állandóan kapcsolatban kell lennünk a világpiaccal, és azonnal reagálni a változásokra. A magasabb fokú feldolgozás irányába lépünk, hiszen a jövőben csak a jól kikészített terméket lehet eladni külföldön. Csökkenteni szeretnénk a ráfordításokat. Terveink között mintegy 22 millió dollár értékű áru értékesítése szerepel az idén — mondta a vezérigazgató. * * * Ami az önállóságot illeti, arról úgy vélekednek a vállalat vezetői, hogy vannak még bizonyos korlátái, amelyek fokozatosan oldódnak. Ebben az évben belföldön a kínálati piac esetén meg kell küzdeniük a konkurenciával. Erre is felkészültek a gyulaiak. Míg korábban a propaganda- és reklámtevékenység elsősorban külföldre irányult, addig az idén bővíteni kívánják a hazai reklámpropaganda-munkát. Nem mondanak le a belföldi marketingtevékenység javításáról sem. A Gyulai Húskombinát első önálló esztendeje összességében jónak ítélhető. Az igazi megmérettetést azonban ez az esztendő jelenti számukra, amikor nemcsak külföldön, hanem itthon is meg kell küzdeni a konkurenciával. Az eddigi alap jó lehetőséget teremt arra, hogy rugalmas piacpolitikával a termékszerkezet váltásával, az anyagi érdekeltségi rendszer további javításával megfeleljenek a magasabb követelményeknek. Ezt segíti a megkezdett világbanki fejlesztési program, amely a korszerűbb gyártás feltételeit teremti meg. Verasztó Lajos Zám András vezérigazgató így értékelte a tavalyi esztendő munkáját: — Az önállóság tanulóéve volt 1987. összességében teljesültek a tervben megfogalmazott célok. Néhány területen azonban elmaradtunk a várt teljesítményektől. Az elképzeléseink között szerepelt tavaly, hogy 870 ezer sertést vásárolunk fel, ezzel szemben csak 815 ezret tudtunk megvenni partnereinktől. Véleményem szerint Bé, kés megyében megvolt a szükséges sertésalapanyag- mennyiség, ám néhány más megyebeli vállalat, illetve regionális húsüzem magasabb árat kínált, mint mi, és elvitte a megyéből a hízókat. Nem tudtuk teljesíteni a ■vágási tervet sem, mintegy tízezerrel maradtunk el ezen a területen, s összességében 560 ezer sertést vágtunk le 1987-ben. Az idén már lépéseket tettünk az időszakos ingadozás megállítására, ezért vezettük be a kilogrammonkénti egyforintos időszaki felárat. A szarvasmarhánál más a helyzet, a tervezettnél jobb eredményeket értünk el. Felvásároltunk 32 ezer hízó marhát, s ebből 26 ezret vágtunk le a kombinátban. Sajnos, az évek óta tartó húsmarhaállomány-csökke- nés nem állt meg 1987-ben, a korábban adott anyagi támogatásaink nem hozták a várt eredményt. Kicsit úgy érzem, magukra maradtak a •húsipari vállalatok a hús- marhatartás ösztönzésében. * * * A Gyulai Húskombinát elmúlt évi exportterv-teljesítéséről Kiss Lajos, kereskedelmi igazgató adott tájékoztatást: — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy a mi vállalatunk úgy épült, hogy jelentős exportkötelezettségeket kell teljesítenie. Míg 1986- ban 23 millió dollár bevételt értünk el, addig tavaly 26,7 millió dollár értékű terméket szállítottunk külföldre. Ez az eredmény 10-12 százalékkal jobb a tervezettnél. összességében a húsipar teljesítette exporttervét, amelyből mi 9—10 'százalékkal részesültünk. A legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, a félsertéstől a szárazáruig terjed az a bőséges termékskála, amelyet tőlünk dollárért vásárol meg a baráti ország. Másik jelentős partnerünk a Közös Piac, ahol az NSZK a legEbben az évben valamivel több mint egymilhárd forint jut a hagyományos postaszolgálat fejlesztésére, beruházásaira. A legnagyobb munkák sorában az év végére fejeződik be a fővárosban, az Orczy téren a Központi Hírlapfeldolgozó Üzem építése. Az épület már teljesen készen van, jelenleg a belső szerelési munkák folynak. A Salgótartjáni Kohászati Üzemek bátonyterenyei gyára szállítja, szereli az anyag- mozgató gépeket. A Polár Kisszövetkezet a számítógépes termelésirányító rendszert építi ki, ezzel oldják meg a munkafolyamatok teljes vagy részbeni automatizálását. Az NSZK-ból félautomata csomagolósort vásároltak, ez bunkói Ja majd fóliába és köti át az úJság- csomagokat. A Hollandiából beszerzett automata géppel elsősorban a szakfolyóiratokat és a külföldi lapokat jelentősebb vásárlónk, de szállítunk Görögországba, Hollandiába, és Olaszországba is. Tavaly indult kapcsolatunk az Amerikai Egyesült Államokkal, megkaptuk a külön állategészségügyi engedélyt, és így mintegy 350 ezer dollár értékű árut szállítottunk a tengerentúlra. A gyulai termékekkel találkozhatunk az arab országokban is. Szocialista exportunk 13,6 millió rubel volt 1987-ben. A legjelentősebb vásárlónk itt is a Szovjetunió, de emellett Csehszlovákiába és Romániába eljutnak termékeink. Ami a hazai ellátást illeti, mi adjuk Békés megye húsfogyasztásának 50-55 százalékát, emellett kötelezettségeink vannak a főváros ellátásában. Az elmúlt évben több mint 100 ezer hízó sertést szállítottunk Budapestre, s összességében a fővárosi sertéshúsellátás 30 százalékát adtuk. Tavaly 20 ezer hízó sertést vittünk Miskolcra, segítve ezzel partnervállalatunk munkáját. * * * A Gyulai Húskombinát gazdasági eredményeiről a legfontosabb számokról Varga Ferenc, gazdasági igazgató a következőket mondta: — Tavaly 6,4 milliárd forint árbevételt értünk el, s termelési értékünk meghaladta a 3,4 milliárd forintot. Nyereségünk várhatóan 200 millió forint körül alakul. Ezt a teljesítményt változatlan létszámmal értük el, jelenleg 2140 dolgozónk van.' Nem mondható magasnak a keresetszínvonal, az egy főre jutó munkabér az elmúlt évben 75 ezer forint volt. Igen jelentősek a költségeink 1987-ben, elérték az egymil- liárd forintot, s ebből 20 százalékkal részesült az élőmunka költsége. Terveink között szerepel a változatlan termelési szint megtartása mellett mintegy 100 fős létszámcsökkentés az idén. Ez nem jelenti azt, hogy elküldjük a dolgozókat, hiszen évente 35-40-en mennek nyugdíjba, s hasonló nagyságrendű az önkéntes távozók létszáma. A megváltozott szabályozókhoz, a piaci igényekhez igazodó rugalmas termeléspolitika kialakítására törekszik a vállalat. Az idén elsőrendű követelménnyé lép elő az eredménycentrikus gazdálkodós, hiszen a beruházástól a bérfejlesztésig csomagolják majd az egyéni előfizetők részére. Jövőre már ebbe az üzembe érkezik valamennyi frissen nyomtatott magyar színes lap és importált újság, s innen expediálják ezeket az ország különböző részeibe. A mai gyakorlat szerint mindez 47 különböző posta- hivatalban történik. Maximálisan naponta 16-féle lap több százezres példányát lesz képes csomagolni, megcímezni és elküldeni az új hírlapközpont. A beruházás teljes értéke 1,1 milliárd forint, ebből az idei munkákra 240 milliót fordítanak. Hamarosan megkezdődik a központ bővítésének tervezése: az elképzelések szerint a levél- és csomagfeldolgozás is itt koncentrálódik tnajd. Központi postapályaudvart építenek, amely valamennyi hazai postavonat kiinduló, illetve érkezési állomása lesz. A teljes beruházás hárommilliárd forintot igényel, és várhatóan 1992-ben készül el, az idei tervezési munkákra 40 millió forintot szánnak. Ez év tavaszán hirdetnek versenytárgyalást a 72-es számú (a Keleti pályaudvar mellett levő) postahivatal Toshiba levélfeldolgozó berendezésének pótlására. A gép az idén lesz tíz esztendős, egyre nagyobb hibaszázalékkal dolgozik. A posta valamivel korszerűbb, de hasonló teljesítményű levélfeldolgozót kíván beszerezni, olyat, amely kézzel és géppel írt számjegyek olvasására egyaránt alkalmas, s óránként 60 ezer levelet képes szétosztani az irányítószámoknak megfelelően. A tervek szerint az új gépet két év múlva állítják üzembe. Pécsett az idén kezdik meg a pályaudvar melletti postai feldolgozó üzem teljes rekonstrukcióját. Az elkövetkező hónapokban a közművek és az útcsatlakozások kiépítése adja itt a legnagyobb munkát. Több új nagy postahivatal építését fejezik be, egyebek között Budaörsön, Debrecenben, a tócoskerti lakótelepen és Győrben adnak át korszerű hivatalt, s befejeződik az egri posták rekonstrukciója is. Hazai gyártású mikroszámítógépeket vásárolnak, amelyekkel gyorsítják az ügyfelek kiszolgálását, és egyszerűsítik a belső ügyviteli feladatokat. A postai dolgozók munkájának köny- nyítésére hasznos kisgépeket szereznek be, amelyek egyebek között fémpénz és bankjegy számlálására, érmetekercselésre alkalmasak. Üj hírlappavilon tervezésére, városképbe illeszkedő paviloncsalád kialakítására 35 millió forintot fordít a posta. Fokozatosan kicserélik az igen rossz állapotban levő levélszekrényeket. Az Eltex Kisszövetkezet gyártja az új műanyag postaládá- . lkat, melyek hőre és ütésre nem érzékenyek, kopásállónk, piros színüket tartósan megőrzik, javítást, karbantartást szinte alig igényelnek. Az idén ezerötszázat szerelnek fel. Fejlesztik a postaszolgálatot Értékelemzéssel a termelési költségek csökkentéséért Ha nem is túl gyorsan, de Magyarországon is terjedőben van az értékelemzés. Mind több vállalatnál alkalmazzák ezt a — fejlett ipari országokban már bevált — módszert, amelynek lényege, hogy egy-egy munkafolyamatot, terméket a szakemberek tüzetesen szemügyre vesznek, és részletesen megvizsgálják, miként lehetne korszerűsíteni, illetve versenyképesebbé tenni, s a termelési költségeket csökkenteni. A szigorodó szabályozás, az erősödő külpiaci verseny a vállalatokat rákényszeríti hatékonyságuk növelésére, amelynek egyik eszköze a termelési költségek szigorú számbavétele és csökkentése. A Lábatlani Papírgyárban az értékelemző csoportok a gazdaságosabb papírgyártásra készítettek javaslatot. Részletesen számba vették a gépek kihasználásánál jelentkező veszteségeket, a minőségi hibák okait. Azt is megvizsgálták, hogy az alkalmazott bérformák menynyire ösztönzik a munkásokat a minőség javítására. Az elkészített veszteségtérkép alapján kidolgozták a termelési költségek csökkentésének stratégiáját. Munkájuk eredményeként a vállalatnál beruházás és létszám bővítése nélkül sikerült növelni a keresett Crepto egészségügyi papír gyártását. Legújabban a takarékosabb gőzfelhasználásra dolgozott ki a gyár egyik értékelemző csoportja új módszert. Ezzel évi tízmillió forinttal csökkentik az energiafelhasználást. A Somogy megyei vállalatok egy részénél az elmúlt évben jelentős mértékben korszerűsítették a költség- gazdálkodást. A vállalatok belső elszámolási rendszere ugyanis korábban nem adott pontos és kellő mélységű információkat az értékképzés folyamatáról. A Kaposvári Húskombinátban ennek érdekében részletes tevékenységtérképet készítettek, felmérték, hogy az egyes műveletek mibe kerülnek, a különböző termelési területeken mennyi anyagot, energiát, munkabért „fogyasztanak”. Számos esetben olyan tevékenységekre bukkantak, amelyeket különösebb szervezés nélkül megszüntettek, így költségeiket megtakar rították. Újabban a bérszabályozási formákat vizsgálják felül, hogy érdekeltté tegyék dolgozóikat a hatékonyabb gazdálkodásban. Az eddigi erőfeszítések eredményeként az eredetileg tervezett 24 millió forint helyett több mint 80 millió forinttal sikerült csökkenteni a költségeket a húskombinátban. Ezzel párhuzamosan olyan belső részletes információs rendszert hoztak létre, amely biztosítja a folyamatos értékelemző munka további feltételeit. Az Egri Dohánygyárban vállalati szakemberek és egyetemi kutatók az egyik gyártási folyamat —• a filterkészítés T- minden mozzanatát több hónapig vizsgálták. Az eredmény a megbízók számára is meglepő volt, a javasolt változtatások révén évente tízmillió forinttal, s az import-megtakarítás eredményeként 150 ezer dollárral és 22 ezer rubellel csökkenthetők a termelési ráfordítások, miközben a minőséget sikerült javítani. Januártól — a technológiai fegyelem szigorú ellenőrzése mellett — folyamatosan vezetik be a javasolt változtatásokat, köztük 17 újítást, ami szintén az elemzés „terméke”. A Hungarohemp Magyar Kenderipari Trösztnél több éve működik értékelemző csoport. Javaslataik eredményeként a vállalat hagyományos termékénél, a ponyvaanyagnál, jelentősen csökkentették a termelési költséget. A műszakiak és az értékelemzők javaslatára a kender-alapanyagot olcsóbb műszállal és jutával keverték. A műszál révén növekedett a ponyva tartóssága, a juta pedig javította a szövet rugalmasságát, hajlékonyságát. A vállalat így csökkentette árait, s ennek révén a nyugateurópai országokban is exportképessé vált terméke. A piacképesség javítása érdekében újabban az értékelemzők munkájában a piackutatók, a kereskedelmi szakemberek is részt vesznek. Javaslataik alapján kezdték meg a márványo- zottan koptatott farmer- anyagok gyártását, amelynek külföldi értékesítésével a vállalat számottevően bővíti exportját. Az 1986—87-es esztendőre meghirdetett országos sertéshústermelési versenyben a Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat második helyezést ért el. A megyei szintű versenyben ugyancsak a második helyet szerezték meg. A meghirdetett időszakban 14 ezer 100 sertést szállítottak vágásra a Gyulai Húskombinátba, ahol a minőség alapján is az előkelő első helyen szerepelnek. A magas színvonalú tenyésztői munka mellett jelentős szerepet játszik az állatállomány takarmányozása is. A jó minőségű keveréktakarmánynak is köszönhetően a hízósertések egy kilogramm súlygyarapodásához 3,09 kg takarmányt használtak fel, ami igen jónak mondható. Képünkön a hízók számára készítik elő a takarmányt Fotó: Veress Erzsi
