Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
1988. január 8., péntek Válságban a juhászat? Legelő van, de a birka kevesebb Megyénkben is évről évre csökken az anyajuhállomány Fotó: Veress Erzsi Hazánkban a statisztikák szerint egymillió 300 ezer hektár rét, legelőterület található. A költségek növekedése miatt egyre kevesebb gondot fordítanak ezeknek a legelőknek a megfelelő karbantartására. Régen azt tartották, hogy a birka lehet az az állat, amely hasznosítani tudja a gyepterületeket. Érdekes megfigyelni, hogy amíg a gyepterület az utóbbi években nem sokat változott, addig a juhállomány jelentősen csökkent. Export, import nélkül A juhtenyésztés a hazai mezőgazdaság bruttó termelési értékének 2-2,5 százalékát teszi ki, az állattenyésztésen belüli részaránya pedig 4 százalék. Jelentőségét azonban nem ezek a számok adják, hanem az a tény, hogy az ágazat mintegy 60-70 millió dollár bevételt hoz évente a magyar népgazdaságnak. A mai helyzetben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ágazat a világpiacon jól elhelyezhető termékeit konvertibilis import nélkül tudja megtermelni. A juhászat a nagyüzemi állattenyésztés azon területe, amely az elmúlt évtizedekben magán hordozta az ellentmondás jegyeit. Előfordult, hogy az állatlétszám évekig növekedett, majd később a csökkenés több alkalommal megismétlődött. Az utóbbi években azonban már elgondolkodtató- a csökkenés egyre gyorsuló üteme. Míg 1983-ban csak 7 százalékkal, 1984-ben már 13 százalékkal, míg 1986-ban 16 százalékkal csökkent hazánkban a juhállomány. Békés megyére is a csökkenés a jellemző, napjainkban mintegy 70 ezer anyajuhot tartanak számon a gazdaságokban az 1982. évi 100 ezerrel szemben. Évszázadokkal ezelőtt a birka hármas hasznosítású állat volt, ami azt jelenti, hogy adott húst, gyapjút és tejet is. Napjainkban a nagyüzemek zömében csak húsáért és az állaton lévő gyapjúért tartják. Országosan az anyajuhok mintegy 10 százalékát fejik. A romló közgazdasági viszonyokat jól érzékelteti az egy anyajuhra jutó „eredmény”. 1980 óta fokozatos visszaesésnek lehetünk tanúi, s 1986-ban átlagosan 460 forint veszteséget „állított elő” egy anyajuh. A kedvezőtlen folyamatok megszüntetésére több alkalommal hoztak kormányzati intézkedéseket, de a legutóbbi, 1986-os jövedelemjavító intézkedések sem fejtették ki tervezett hatásukat. A gazdaságok nagy részében elhanyagolták az ágazatot, a szakember-ellátottság egyre romlott, az anyaállomány jó része elöregedett. Ne csak a húsáért! Magyarországon természetesnek veszik, hogy egy anyától évente csak egy bárány szülessen. A korábbi évek 119 százalékos szaporulati mutatója 1986-ra 104- 105 százalékra mérséklődött. A szaporulat csökkenését a gyenge takarmányozás és tartás is elősegítette. A gyakori állategészségügyi proD- lémák, valamint a tenyésztői munka alacsony színvonala csak tovább nehezítette a helyzetet. Nézzük meg, hogyan vélekedik egy több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező szakember, Kován László, a GYTV Békés Megyei Kirendeltségének vezetője: — Békés megyében tavaly az előző évinél másfél vagonnal több gyapjút vásároltunk fel. Nem csökkent az értékesített vágóállatexport sem, mintegy 50 ezer juhot szállítottunk külföldre. Most karácsony előtt is kaptunk egy megrendelést, 10 kamion bárányt exportáltunk Olaszországba. Az utóbbi években a többcsatornás értékesítés bevezetése némi zavart okozott a termelők körében. Egyes kereskedelmi vállalatok több pénzt tudnak adni szerződés nélkül a birkáért, mint mi, s emiatt sokszor nehezen teljesíthetők a terv- számaink. Azt is őszintén el kell mondanunk, hogy a termelők azt szeretnék, ha portékájuk a közös piaci országokba menne, mivel ennek az ára kétszerese az arab piacra kerülő bárányénak. Békés megyéből az előállított vágóállat-mennyiség egyharmada került tavaly az arab országokba. Sajnos, lassan ez a piac is „bedugulhat”, s akkor törhetjük a fejünket, hogyan tovább. A megyében egyébként vannak jól gazdálkodó juhtartó üzemek, a Dévaványai Aranykalász Tsz, a Füzesgyarmati Vörös Csillag, az Üjkígyósi Aranykalász Tsz és a Vésztői Körösmenti Tsz. A szakemberek véleménye szerint a legtöbb jövedelem a hizlalásban van. Éppen ezért egyre többen próbálkoznak meg ezzel. Véleményem szerint 140 százalékos szaporulati mutató fölött már nyereségessé tehető a juhtartás. Hallgassuk meg, mit mond a juhászat jelenéről és jövőjéről a« megye egyik legnagyobb anyajuhállományt tartó szövetkezetének elnöke. Nyilas Károly: — Nálunk, a Vésztői Körösmenti Tsz-ben évekkel ezelőtt veszteséges volt a juhtartás. Leültünk, s- alaposan elemeztük a helyzetet, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy el kell érni a kétévenkénti háromszori el- letést, valamint az anyajuhok fejését. A mostani eredmények elképzeléseink helyességét igazolták. Míg 1985-ben 1100 forint volt az egy anyára jutó jövedelem, addig a gyapjúval, a tejjel és a báránnyal együtt 1987- ben elértük a 2500 forintot. A jelenlegi 4500 anyás állományunkat az elképzelések szerint további kétezerrel kívánjuk bővíteni 1989-ig. Folytatjuk a telepi rekonstrukciót, hat új hodályt kívánunk létesíteni. Tavaly a juhászat 11 millió forint fedezeti eredményt hozott szövetkezetünknek. A felvásárlásban meglévő visszásságok elkerülése végett kezdeményeztük egy új érdekvédelmi szervezet létrehozását, s több mint 10 üzem részvételével megalakítottuk a Sárréti Juhtartási Egyesülést. Bízunk abban, hogy sikerül eredményesen dolgoznunk, s már az első esztendő megfelelő jövedelmet hoz a tagoknak. Mélypont előtt? Mi várható az elkövetkező években a juhtartásban? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják,- hogy a juhágazat mindhárom hasznára szükség van ahhoz, hogy jövedelmet termeljen a nagyüzemekben. Ma már jó néhány tej-, illetve húshasznú fajta van az országban, sajnos elterjedésük igencsak várat magára. Érdekes megfigyelni, hogy a termelési kedv romlását nem mutatják egyértelműen az exportszámok. A gazdaságok jó részében ugyanis az anyák továbbhiz- lalásából, valamint a magasabb értékesítéskori súlyból származóan nem csökkent az exportált áru mennyisége. Erre a kérdésre azért is kell nagy figyelmet fordítani, mivel a külkereskedelem részéről gyakran azt hangsúlyozták, hogy a juhtartás gondmentes, mivel a felkínált árualap egyenletesen emelkedik. A gazdaságok a felszámoláshoz vezető út első lépcsőiéként döntöttek úgy, hogy vágóra vitték azokat a jerkebárányokat is, amelyeknek egy-két év múiv.a az anyaállomány pótlását kellett volna szolgálni. Mivel a juhászatban az állat biológiájából adódóan csak néhány év múltán jelentkeznek a problémák, így a válságról szóló jelzéseket nem mindenhol vették időben figyelembe. Szakemberek becslése szerint az egy anyára futó exportált bárány- darabszám még mindig alig csökken, ennek alapján további anyaállomány-csökke- nésre kell számítani. Az anyalétszám tehát még nem érte el a mélypontot, s változatlanul szűkülni fog a jól értékesíthető exportárualap is. A jövőben mielőbb napirendre kell tűzni a juhászat gondjainak enyhítését. A népgazdaság jelenlegi helyzetében néni mondhatunk le arról a devizáról, amelyet viszonylag olcsón elő tudunk állítani a hazai nagyüzemekben. Keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek mind a termelőknek, mind a forgalmazóknak megfelelő jövedelmet nyújtanak. A szaporulati mutatók javításával, az állategészségügyi helyzet fejlesztésével, az anyagi érdekeltségi rendszerek elterjesztésével talpra kell állítani a hazai juhtenyésztést. Lassan a 24. órában járunk, s minden perc késlekedésért nagy árat fizethetünk. Verasztó Lajos Ünnep az utakon Sok fiatalnak az álma, hogy kamionsofőr legyen. „Sokat utaznak, világot látnak, meg aztán jól keresnek” — mondogatják. Való igaz: évente több tízezer kilométert tesznek meg vagonnyi teherautójukkal, többnyire rakottan, sok tonnával a hátuk mögött. Világot is látnak. Már annyit, amennyit az autópályáról és más utakról látni lehet. Turistáskodásra, városnézésre nincs idejük, mert a fel- és lerakás közötti idő mindig szűkös. Hogy jól keresnek? Nem tudom. Az anyósülésről nézve — a vontató jobb első ülése — nem mondhatnám. Kemény, férfias munka. sok lemondással, küszködéssel, távol a családtól, ünnepnapok nélkül1. A kamionosoknak külön kegy a sorstól, ha netán egy karácsonyt vagy szilvesztert családi körben töltenek. — Milyen egy kamionos szilvesztere — faggatom Brachna Mihályt, a Körös Volán gépkocsivezetőjét. — Nehéz... — markolja a Rába kormánykerekét. Cigarettára gyújt, s csak úgy magának próbálja formálni a szavakat. — Otthontól, családtól, barátoktól távol, a kocsi fülkéjében, a vak éjszakában nagyon nehéz — válaszol, miközben mereven figyeli az utat, a tovatűnő tájat. — Az 1986-os szilveszterem nagyon emlékezetes marad — folytatja. — Karácsony szent estéjén érkeztem haza a Szovjetunióból. December közepén Ausztriából hoztam árut visszfuvarba Kőszegre, onnan átirányítottak Sopronba, ahonnan Moszkvába indultam. A karácsonyt a családdal, gyerekeimmel töltöttem, s december 29-én Békéscsabán a Hafénél rakodtunk, s nyomban indultam ismét Moszkvába. Így ugrott az óévbúcsúztató, az új év köszöntése, amire majdnem egy hónapot várt a család. — Hogyhogy? — Hosszú — legyint. — Már itthon is hideg volt az idő, de szárazak voltak az utak. Jól haladtam, még 29-én határt léptem. Aztán egyre hűlt a levegő, elkezdett esni a hó, lépésben is csúszkált a kocsi. December 31-én alig vártam, hogy egy parkolóba érjek. Délután ötkor aztán leálltam, mert már nagyon fáradt voltam, nem láttam értelmét az út folytatásának, a legközelebbi település ugyanis még több mint 40 kilométerre volt. Nem sokkal később egy kecskeméti kolléga parkolt le mellettem, s átült hozzám. Rádiója egyikünknek sem volt, így maradt a beszélgetés. A csikorgó, mínusz 30 fokos hidegben itthoni konzervekből összeállítottuk az ünnepi menüt. Kollégámnak volt két üveg Zsiguli söre, éjfélkor ezzel köszöntöttük az új évet. A motorokat egész éjjel járattuk, nehogy valami gondunk legyen. Reggel aztán elváltunk, folytattuk utunkat, igaz, nem sokáig. A még nagyobb hideg és hó álljt parancsolt. Szver- lovszk előtt 120 kilométerre hatan verődtünk össze, s konvojban mentünk tovább, azaz csak mentünk volna ... Egymás után álltak le a motorok a mínusz 45 fokos 'hidegben. A hat gépből kettő maradt üzemképes, az egyik az én Rábám. E két kocsifülke volt hatunknak a szálláshelye egy hétig. A SZOVTRANSZ — autószerviz — autómentője több alkalommal is próbálkozott, eredménytelenül. Az árut nem hagyhattuk magára. Naponta kocsinként 130-140 liter üzemanyag fogyott a motorok járatására és a fülke fűtésére. A • kegyetlen hidegben elfagytak a vezetékek, a fékrendszerek, egyik jármű sem mozdult meg. Egy hét után az egyik Kamaz motorját végre sikerült beindítani, majd segítséggel leolvasztani. Lassan aztán folytathattam utamat. Moszkvában gyorsan lerakodtam, s még aznap forduld tam, mert visszárut is hoztam. Január 22- én léptem át a magyar határt, a családnak két nap múlva kívántam boldog új évet. — És most? — Ügy volt, hogy Finnországba megyek és ott töltöm a szilvesztert is, azonban máshogy alakult. Brachna Mihály a karácsonyi ünnepek után ugyan még két fordulót tett Ausztriába, de az új esztendőt az idén családi körben köszönthette. Szekeres András Fejlesztések a Szarvasi Dózsa Tsz-ben Fóliaház — sertéstelep! rekonstrukció - szántóföldi zöldségtermesztés — barbariprogram — öntözés Töretlen lendülettel ez évben is tovább folyik a Szarvasi Dózsa Tsz termelésének intenzív pályára állítása. A szerkezetváltásba és korszerűsítésbe igen jelentős anyagiakat mobilizálnak a tagság megtakarításaiból. így építették fel baromfitelepüket, ahol jelenleg pecsenyecsirke-nevelés- sel foglalkoznak. Fóliaház- beruházásukat is tagi részvétellel valósítják meg. Erre 15 millió forintot költenek. Az 1,4 hektáros létesítmény létrehozatalában 58- an vettek részt, a bekerülési költség 50 százalékos részarányát vállalva. A fóliaházat tavaly őszszel kezdték készíteni. A munkálatokat néhány nap múlva befejezik. Január 25- én rakják az első paprikapalántákat. Zöldpaprikát termelnek és szállítanak a város és Budapest ellátására. Idei terveikben a szántóföldi zöldségtermesztés is szerepel., A legjobb minőségű földjeikből 50 hektárt hasznosítanak erre a célra. Szakembereik már megtervezték 45 hektáron a paradicsom és 5 hektáron az uborka termesztését a legkorszerűbb, csepegtető öntözéses eljárással. A berendezéshez a KITE, a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés segítségével jutnak. Tavaly saját kezelésbe vették a Szarvasi Serkövöt. Átvizsgálás után a teljes rekonstrukció mellett döntöttek. Számításaik szerint 17 millió forint szükséges a különböző korszerűsítésekre. A fejlesztéseket ebben az évben befejezik. Eredményeként 49-ről 21-re csökken az itt foglalkoztatott dolgozók létszáma, és már ebben az évben 13,5 millió forint nyereségre számolnak. Űjabb vállalkozásuk — a nagy testű húskacsa nevelési program is — a megvalósulás útján halad. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal kötött megállapodás értelmében erre a célra 50 millió forintot költenek és 50 százalékos tagi részarányt biztosítanak. Űjszerű, hogy ebben a vállalkozásban a bajomfi feldolgozó is részt vesz, a nyereséget vagyonarányosan osztják el. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében tavaly igen sok számítást és gyakorlati megfigyelést végeztek. Keresték az öntözővíz hasznosulásának legjobb módját, jövedelemre gyakorolt hatását. Az árukukorica igen jól hálálta meg az öntözést. A 19 aranykoronás földeken hektáronként 120 mázsa termett. Számításaik szerint a hibrid kukorica és a csemegekukorica az árukukoricánál is nagyobb jövedelmet hoz öntözéses termesztéssel. A nagyobb nyereség elérésének reményében a nyári hőségben már három lineár típusú berendezést üzemeltetnek, melyből kettőt az idén szereznek be a KITE segítségével. Kiemelkedő még az érdekeltség közvetlen növelésére tett intézkedéseik közül az önelszámolás továbbfejlesztése valamennyi termelő- egységen belül. D. K. Több energiatakarékos fénycső Az ország egyik legnagyobb iparvállalata, a Tungsram Rt. múlt évi árbevétele 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentős eredményként könyvelhetik el, hogy a hazai piacra 17 százalékkal több korszerű fényforrást szállítottak, s még az év végi lakossági felvásárlások idején sem tartoztak gyártmányaik a hiánycikkek közé. Exportbevételeik is növekedtek, különösen a konvertibilis elszámolású piacokról, ezekbe az országokba 8 százalékkal több terméket exportáltak, mint korábban. Az idén a Tungsram mintegy 5 százalékos termelésnövekedést irányoz elő. Egyelőre hazai megrendelésre, később esetleg exportra is gyártanak majd modern elektronikai termékeket, köztük a különböző klinikáknak orvosi lézereket, továbbá robotelektronikai egységeket. Megkezdik több új energiatakarékos termék tömeggyártását, köztük a kompakt fénycsövekét. Ezek a fényforrások a korábbi típusoknál 40 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, fényhasznosításuk is sokkal kedvezőbb. 1987-ben az újpesti gyárban sikerrel befejezték ezek kísérleti előállítását, s a napokban a Tungsram nagykanizsai üzemébe telepítették át a sorozatgyártó gépsort. Ugyancsak ez évtől szállítanak nagy tételeket a kereskedelemnek a kirakatvilágítási célokat szolgáló törpefeszültségű halogénlámpákból és az 50-400 watt teljesítményű komfort higanylámpákból. Ez utóbbiakat belsőtéri világításnál alkalmazzák. Elsősorban ezekből a korszerű cikkekből kívánják legalább 8 százalékkal növelni kivitelüket külföldi piacaikra, a világ több mint száz országába. A színvonalasabb hazai ellátás biztosítására az év első felében Budapesten megnyílik iaz első Tungsram márkabolt.
