Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
NÉPÚJSÁG 1988. január 6., szerda Mezőgazdasági felvásárlási árak fl MÉM közleménye 1988. január 1-től — más változásokkal összefüggésben — változik a mezőgazdasági árrendszer, és módosul a mező- gazdasági termékek felvásárlási ára is. Jelentősen nő a szabadáras termékek köre, változik a továbbra is hatósági áras körbe tartozó termékek árformája. Hatóságilag rögzített termelői ára kizárólag a tejnek lesz. A vágósertésekre új hatósági árforma, úgynevezett garantált ár vonatkozik. A garantált ártól lefelé nem, felfelé a piaci viszonyok és az általános árszabályok figyelembevételével bármilyen mértékben — a vevő és az eladó megállapodása alapján — el lehet térni. A jellemző hatósági árforma a tájékoztató ár. Ebben az esetben a meghirdetett árcentrumtól a piaci viszonyok figyelembevételével, a vevő és az eladó megállapodása alapján meghatározott mértékig mindkét irányban el lehet térni. E körbe tartozik a jövőben az étkezési búza, a kukorica, a takarmánybúza, a takarmányárpa, valamint a vágómarha. A fel nem sorolt mezőgazdasági termékek a szabad termelői árformába tartoznak. Az árat ebben az esetben a szerződő felek, a költségek és a piaci viszonyok ismeretében — a hatósági előírások megtartása mellett — közös megegyezéssel alakítják ki. Ezúttal elsősorban azokat a felvásárlási árváltozásokat tekintjük át, amelyek a kistermelőket különösen érdeklik és érintik. A vágósertések garantált árformába tartoznak. A garantált ár része az élő, illetve hasított állapotban minősített sertések alapára, a kistermelői hasított állapotban történő minősítéshez kapcsolódó minőségi felár, az időszaki felár, valamint a hármasmentesítéshez kapcsolódó felár. A nagyüzemi integrációban történő kisüzemi sertésértékesítéshez kapcsolódó — a nagyüzem és a kistermelő között megosztásra kerülő — mennyiségi felár is beleértendő a garantált árba. Az élő állapotban minősített sertések ára a következőképpen alakul: Fehér színű, hibrid- (KA—HYB, Hungahib, Tetra—S) és a duroc Súlykategória fajta keresztezéseiből származó hús és hús- jellcgü sertések (Ft kg) Egyéb 95—120 kg között 41,20 39,30 121—140 kg között 34,00 34,00 140 kg felett 32,50 32,50 Tenyésztésbe fogott sertés 170 kg felett 36,10 36,10 A kistermelők a termékértékesítési szerződés megkötésekor 95-120 kg-os fehér hússertéseik vágás utáni minősítésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben I., II., vagy III. osztályú besorolást kapott állataik után, az élő állapotban megállapított vételáron (alapáron) felül minőségi felárat kapnak. A felár garantált mértéke a következő: I. osztály (30% fehéráru arányig) 7,30 Ft kg II. osztály (30,1-35" u fehéráru esetén) 4,80 Ft kg III. osztály (35,1-40% fehéráru esetén) 2,40 Ft kg A minőségi felár kifizetésére az átvételt követő 15 napon belül kerül sor. A vágás utáni minősítésre kerülő kistermelői sertések azonosítása az egyszerre átadott mennyiség elkülönített kezelésével, vagy a sertések egyedi megjelölésével történik. A kistermelők megbízott képviselője a vágóvonalon történő minősítésen részt vehet, annak szabályszerűségéi ellenőrizheti. Hogy mit kell figyelembe venni, azt az MSZ 6922. számú szabvány határozza meg. Az átlagosan etetett és itatott sertések átvételekor az állatok mérlegelt (bruttó) súlyából az alábbi levonást kell végrehajtani: Kategória Átvételi helyen kg db Átadótelephelyén kg 'db 16—25 kg 1 1 26—35 kg 2 2 36—60 kg 3 3 61—90 kg 4 5 91—130 kg 5 6 130 kg feletti sertés 6 7 Kan és kanlott sertéseknél további 10 10 A sertések árkategóriába (súlykategóriába) sorolását az átvételkor mért bruttó súly alapján kell végezni. A vételár elszámolása a súlylevonással csökkentett fizető (nettó) súly alapján történik. Garantált 1 Ft/kg mennyiségi felárat kell fizetni a mező- gazdasági nagyüzemnek és az áfész-nek a saját előállítású, a szerződésnek megfelelő, minőségi sertések után, valamint a mezőgazdasági kistermelők által hizlalt sertésekre, amennyiben a mezőgazdasági kistermelők sertéstenyésztési, -hizlalási és -értékesítési tevékenységének szervezését a felvásárló szervezettel kötött megállapodás alapján önállóan, vagy a keretei között működő szakcsoport útján végzi és egy tételben legalább 20 db kistermelői hízott sertést ad át. A mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a kistermelőkkel — szerződés alapján — továbbra is köteles megosztani a tőlük átvett állatokért elszámolt mennyiségi felárat. Az élőexportra vásárolt hús- és húsjellegű sertés termelői ára súlykategóriától függetlenül 45 Ft/kg nettó súly. Ez az ár a mennyiségi felárat is magában foglalja. Az állami húsipari vállalatok és a Bácskai Húsipari Közös Vállalat a mezőgazdasági nagyüzemek saját, tenyésztésbe nem fogott hús- és húsjellegű sertéseit — az élőexportra kerülő sertések kivételével — kizárólag hasított állapotban minősítik. A belső szervek értékét is magukban foglaló, hasított súlyra vonatkozó termelői árak a következők: Súly- és minőségi kategória 75—95 kg között Ft kg I. osztályú 60,00 II. osztályú 57,00 III. osztályú 54,10 IV. osztályú 51,20 95—110 kg között 42,50 110 kg fölött 40,60 65—75 kg között 43,20 65 kg alatt 36,00 A hasított súlyra megállapított árak a mennyiségi felárat is magukban foglalják. Az állat-egészségügyi követelményeknek mindenben megfelelő hasított sertések minőségének megállapítása a felvásárló szervezet által kijelölt vágóhídon a hasított súly nagysága és a sertésben levő fehéráru százalékos aránya alapján történik, amint erre a cikkben már korábban is utaltunk. A felvásárló szervezet — a szerződésben rögzített különleges követelmények teljesítése esetén — külön felárat fizet. Ugyancsak külön felár jár a brucellózis, a leptospirózis és az Aujeszky-féle betegségektől igazoltan mentes (hármasmentes) nagyüzemi sertésállományból átadott sertések után. A felár garantált mértéke élő állatok esetében 1 Ft kg, hasított állapotban átvett sertések után 1,20 Ft kg. Az első negyedévre szerződött és átadott hízott sertések után időszaki felárat kell fizetni. A felár garantált mértéke élő állatok esetén 1 Ft/kg, hasított és minősített sertések után 1,20 Ft kg. Külön megállapodás alapján az év többi hónapjában is fizethető időszaki felár. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a minőségi árutermelést kívánja ösztönözni. Éppen ezért a kistermelői vágás után minősítésre átadott sertések után a minőségi felár I. osztályú áru esetén 1,50 Ft kg-mal, II. osztályú áru esetén 1,80 Ft'kg-mal, III. osztályú minősítés esetén 1,20 Ft kg-mal fizetnek többet. A súlykategórián kívüli, illetve a nem I—III. osztályú, élősúlyban átadott sertések áremelésben nem részesülnek, kivéve a speciális igényeket kielégítő, úgynevezett TF, illetve az élőexportra kerülő vágósertések. A vágómarha árformája hatósági tájékoztató ár, az eltérés mértéke plusz-mínusz 10 százalék. A tájékoztató ár centruma a jelenlegi hatósági árakkal azonos. A tájékoztató árba beleértendő az alapár, valamint a külön meghirdetésre kerülő mennyiségi felár, és a nagyüzemi prémium. A vágómarha felvásárlási árát alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, ezért az átlagosnál nagyobb az árcentrumtól való eltérés lehetősége. A tehéntej és a tejszín hatóságilag rögzített árformába tartozik. A mezőgazdasági kistermelők által termelt és értékesített tejet fizikai tiszaság szerint kell minősíteni. A fizikai tisztaság alapján minősített • tej termelői ára a következő: Minőség XII. 1.—IV. 30. között V. 1.—XII. 30. között Ft liter I. osztály II. osztály 8,02 7,42 7,82 7,22 A mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet bakteriológiai tisztaság szerint kell minősíteni. A minősífő laboratóriumok által termelői ára így alakul: minősített tej és tejszín rögzített Minőségi Ft liter osztály téli idényben nyári idényben Csíraszám XII.—IV. 30-ig V. 1.—XI. 30-ig I. 0,5 millió alatt 8,12 7,52 II a 0,5—1,5 millió között 8,02 7,42 II b 1,5—3,0 millió között 7,92 7,32 III. 3,0 millió fölött 7,72 7,12 Amennyiben a mezőgazdasági nagyüzem és a kistermelők által értékesített tej elkülönítése az átvételi helyen nem biztosítható, a mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet is fizikai tisztaság szerint kell minősíteni és elszámolni. A minősítés alapjául szolgáló mintavételt a felvásárló szervezetnek történő átadáskor végzik. A termelői árak 3,6 százalék zsírtartalmú tejre és tejszínre vonatkoznak. A tej, vülamint a tejszín 3,6 százalék feletti zsírtartalmáért zsírkilogrammonként 119 Ft-ot kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej ára az eltérés mértékének megfelelően zsírkilogrammonként 119 Ft-tal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek által átadott — saját termelésű (ideértve a kistermelőkhöz tartásra kihelyezett tehenektől származó tejet is), vagy a mezőgazda- sági kistermelőktől átvett — tej és tejszín után az alapáron felül literenként 0,40 Ft, a 3,6 százalék feletti zsírtartalomért zsírkilogrammonként további 11 Ft felárat kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej utáni felár az eltérés mértékének megfelelő zsírkilogrammonként 11 Ft-tal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a felárat a kistermelőkkel megoszthatja. A tej fel- vásárlási alapára minden minőségi osztályban egységesen 57 fillér/liferrel emelkedik. Ezenfelül a 3,6 százalék feletti, illetve alatti tejzsírtartalom után fizetendő felár, vagy engedmény mértéke tejzsírkilogrammonként 9 Ft-tal nő. Termékszerkezet-váltás és munkahelyteremtés a Szellőző Miívek sarkadi gyárában Díszes gyárkapu, rajta a felirat: Szellőző Művek 3. sz. gyáregység, Sarkad. A kapun belül rend, tisztaság. De mi történik a nagy műhelyekben, a szerelőcsarnokok falai között? Erről kérdeztem dr. Vass György gyárigazgatót. Beszélgetésünk rövid visz- szaemlékezéssel indult. Nevezetesen azzal, hogy a Szellőző Művek sarkadi gyárának némely épülete még a hajdan volt gépállomás, illetve utóda, a Mezőgép Vállalat idejéből való. A nagy változás 1975 óta következett be, amikor is a Szellőző Művek itt gyáregységet létesített. Azóta — és ennek már 12 éve — sajátos feladatainak megfelelően újabb üzemrészekkel, korszerű technikával, no meg jól képzett szakemberekkel, termelést irányító gárdával gyarapodott e gyáregység. Mindez — és persze még sok minden más — együttvéve vezetett el oda, hogy a négy évvel ezelőtt igazgatóvá kinevezett Vass György ösz- szehasonlítással kezdje a sarkadi gyár bemutatását. — Ez a gyáregység 1983- ban 175 milliós termelési értéket állított elő. Ezzel szemben — ugyancsak a radiális, illetve oxiális ventilátorok előállításával — 1986-ban a gyár 300 dolgozója 237 millió forintos termelési értékről adhatott számot. Egyébként e gyáregység történetében ez a teljesítmény volt a legkiemelkedőbb, miközben dolgozóink száma a korábbihoz képest csökkent. Az I—III. negyedévi eredményeinkkel elégedettek voltunk, ami következett abból is, hogy 1987. évi exporttervünket, már szeptember vér gére teljesítettük. S ami az itt dolgozók számára korántsem mellékes: a sarkadi gyár nyeresége biztosra vehetően meghaladja a tervezettet. Azt is a gyár igazgatójától tudtám meg, hogy az _itt gyártott Falax és tetőszellőztető ventilátorok 65 százalékát csehszlovák, NDK és (közvetett módon) szovjet exportra készítik. A fennmaradó 35 százalék hazai értékesítésre került. Hogy ezeket a gyártmányokat miért múlt időben említem? Nos, ez is kiderült az igazgató szavaiból, amikor a többet ígérő jövőt körvonalazta. Vagyis azt a szerkezetváltást, amit ugyan a piac kényszerítő hatására, de tétovázás nélkül vállaltak. — Az ország jelenlegi helyzetéből következik, hogy nekünk is keresni kell a nem akármilyen talpon maradás lehetőségeit. Mi ezt alapvetően abban látjuk, hogy a régen elavult teljesítményszemléletet felcseréljük a nagyobb nyereséget eredményező gyakorlattal. Ennek megfelelően az elmúlt év második félévében — természetesen megrendelőink igénye szerint — már olyan egyedi és méreteikben is többszörösen nagyobb ventilátorok gyártását kezdtük meg, melyek több műszaki és technikai ismeretet követelnek, mint az éveken át szériában gyártottak. Ezek már nem típusgyártmányok. Előállításukhoz legalább 300- féle anyag szükséges, melyek alkalmazkodóképességét és feldolgozhatóságát meg kell ismerni. Mi tagadás, a termékváltás nagy erőfeszítést követel szakembereinktől, műszaki gárdánktól, de vállalnunk kellett abban a reményben, hogy nyereségünk már mostanra növekedjék, megalapozva a decemberi béremelést. És persze a későbbi talpon maradásunkat szintén az új gyártmányokra — vagyis a VH és NVH, illetve az APG ventilátorokra .— akarjuk ráépíteni. Hogy megbirkózik a Szellőző Művek 3. sz. sarkadi gyára a már elkezdett egyedi gépek gyártásával, arra biztosíték az a kollektíva, amelynek életkori átlaga mindössze 36 év. S a kilenc mérnökből is hat fiatalember. Aztán a jövő alapozásának egy olyan jelenségéről beszélt az igazgató, mely manapság szinte hihetetlennek tűnik. Pedig igaz. Már a pénzt is megkapták hozzá ... Nos, arról van szó, hogy ez a gyár — vagyis a Szellőző Művek — nem akármilyen részt kér a kistelepülések népességmegtartásának nagy feladatából. — Üj munkahelyteremtésre beadott pályázatunk kedvező elbírálása révén már rendelkezésünkre áll az. a 7,5 millió forint, melyet állami támogatásként kaptunk, s ami részét képezi annak a beruházásnak, amiből Nagy- gyantén megkezdődhet egy olyan új telephely létrehozása, ahol várhatóan 1988 közepétől további 40 környékbeli dolgozó juthat szorgalmával tisztességes megélhetéshez. A nagygvantéiakon kívül várjuk még e telepre Sarkadkeresztúr, Mezőgyán, Geszt és Zsadány községek dolgozóit is. Az új telep teljes kialakításához, a műhelyek, s a daruzásra is alkalmas nagy csarnok megépítéséhez, gépi berendezések beszerzéséhez a Szellőző Művek is hozzáteszi a maga csaknem hétmillió forintját. Azért döntöttünk úgy, hogy Nagygyantén építjük meg új telepünket, mert ebben __ a kisközségben van a Szellőző Művek iparitanuló-bázisa, ahol jelenleg is 25 első, másod- és harmadéves fiatalt képezünk. Nagvgyantéi új telepünkön különböző szellőző berendezések, hangtompítók és más hasonló gyártmányok előállítását tervezzük. Azt hiszem, olyan vállalkozás a nagygyantéi telep létesítése, mely manapság messze nem általános jelenség. S miközben ebben a gyárban — korántsem sikertelenül — keresik az új lehetőségeket, már most úgy tűnik, 1988-ban is lesz munkájuk e gyár dolgozóinak. Az eddigi megrendelések ugyanis erre utalnak. Napjainkban sok helyen önmagában a termékszerkezet-váltás is nagy gondot jelent. Ebben a gyáregységben viszont a kistelepülések népességmegtartását segítő új munkahely teremtésére is mernek és akarnak vállalkozni. Balkus Imre Magyar fecskendők a világpiacon A Mátraplast Műanyagfeldolgozó Szövetkezet, amely főként hőre lágyuló műanyagok feldolgozását — fú- vását és fröccsöntését — végzi, két jelentős nemzetközi versenytárgyalást nyert az utóbbi hetekben, s ennek eredményeként az idén több tízmillió, egyszer használatos fecskendőt szállít külföldre. Az ipari szövetkezet az elmúlt évben kapta meg az önálló exportjogot. Az UNICEF koppenhágai központjának tenderén 15 millió két milliméteres, egyszer használatos fecskendő szállítására nyert megbízást. A magyar szövetkezet ezzel tíz nyugat-európai céget előzött meg, s már az idén havi 2,5 millió fecskendőt szállít az UNICEF- nek.
