Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JANUÁR 6., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Mezőgazdasági munkák télen A Gazdasági Kamara ügyvezetőségének ülése A Szarvasi ÜKI laboratóriumában a kultúrnövények szárrészeinek mintáiból foszfortartalom-meghatározást is végeznek (Archív felvétel) Szarvasi ŰKI Kutatás majdnem önfinanszírozási alapon Ritkán fordul elő az, ami most csaknem általános: január elején érdemi munkák folynak a határban. Az időjárási körülmények és a talaj állapota olyan, hogy az elmaradt őszi mélyszántást folytatni lehet. A szántásra kiszemelt terület mintegy tizede maradt a december eleji fagyok beálltakor forgatás nélkül; most a munkával jobban elmaradt gazdaságok is pótolják ezt a tennivalót. A lehetőséggel élve a nagyüzemek szinte teljesen behozzák a lemaradást, emellett folytatják a két ünnep között megkezdett egyéb munkákat is: a szőlő és a gyümölcsfák metszését, valamint a szervestrágyahor- dást. Mivel az időjárás a szokottnál jobban kedvez, az üvegházakban és a fóliasátrakban a primőrök ültetéséhez is korábban hozzáláthattak. A határ képe biztatóbb, mint egy évvel korábban : az ősz első felében ezúttal is igen kevés eső esett-, amit különösen az alföldi megyékben sínylették meg a vetések; mivel az elmúlt hetekben ez a térség is csapadékhoz jutott, az enyhe időben valósággal „fellélegeztek”, fejlődésnek indultak a növények. Így'ha a tél valóban beáll és megfelelő hótakarót kapnak a kalászosok, a tavasszal megerősödve növekedhetnek tovább. A történelmi borvidékek kpzül a Mecsek környékén metszik a szőlőt, és hozzáfogtak a nagyüzemi gyüAz utóbbi években sokszor adtunk hírt arról, hogy a megye takarékszövetkezetei miként bővítették működési területüket, mely együttjárt új kirendeltségi üzletházak nyitásával, s a régiek korszerűsítésével. Tegnap, január 5-én délelőtt mülcsfák ápolásához is. A kiskertekben a lemosó permetezés szintén megkezdődött. A kertészek a fóliasátrak felállítását végzik, sőt helyenként már a legkorábban érő zöldségek magvait, illetve palántáit is a földbe helyezték. A most tűzdelt salátapalántákból február végén már termést várnak. A Tokaj hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban a szőlőrügyek vizsgálatával kezdték a téli szőlőápolást, eszerint a termőrügyek élet- képessége igen jó. A gazdaság 1100 hektárnyi ültetvényeiben elkezdték a metszést, és a tavaly kifagyott tőkék pótlásához a gödröket is kiásták. Megyénkben viszont csendes a határ: nincs már szántanivaló, ugyanis december végéig ott is befejezték már ezt a munkát, ahol az ősszel néhány hektárnyi hátramaradt. A gyümölcsösökben folyik a galy- lyazás, koronaritkítás — ez nem sok munkát ad Békésben, lévén igen kevés a gyümölcsöskert a nagyüzemekben. Annál több a fóliasátor, s ezek alatt szorgoskodnak már a primőrtermelők; telepítik a paprika-, paradicsompalántákat. Ami pedig a gabonavetéseket illeti, jobbak, mint az előző gazdasági évben, nagy a tőállomány, ugyanakkor nem eléggé fejlett a növény, így főképpen tápanyag-utánpótlásra van szükség. A mezőgazdasági nagyüzemek most a gabona első fej trágyázására készülnek. Békés város központjában lehettünk részesei az új, kétszintes kirendeltségi üzletház megnyitásának, mely külső és belső elrendezésében egyaránt rászolgál a korszerű jelzőre. Sok érdeklődő és meghívott vendég jelenlétében Kibővített ülést tartott kedden — Beck Tamás elnök vezetésével — a Magyar Gazdasági Kamara ügy vezetősége. Az ülésen vállalati tapasztalatokat ösz- szegezve azt vizsgálták, hogyan bővíthető a KGST-or- szágokkal folytatott gazdasági együttműködés. Az elfogadott ajánlások szerint a legfontosabb tennivaló a hazai és a külföldi vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok erősítése, a termelők és felhasználók szoroA Paksi Atomerőmű Vállalat kiemelkedő eredménynyel zárta az 1987-es évet. Az erőmű négy blokkja ösz- szesen 10 milliárd 985 millió kilowattóra villamos energiát termelt, 48 százalékkal többet az előző évinél. Az ország immár legnagyobb energiabázisán úgy érték el a jó eredményeket, hogy a negyedik reaktorblokkot a tervezettnél csaknem öt hónappal korábban üzembe tudták helyezni, illetve a már üzemelő blokkokat — megbízható működésük alapján — maximálisan kihasználták. Az erőmű termelési és biztonsági mutatói nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyen szerepelnek. A hazai atomerőműépítés Kulik Istvánná, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke idézte vissza 1984. május 15-ét, amikor e pénzintézet, a város lakosságának kérésére — Békésen kirendeltséget nyitott. Az alig négy év alatt a régi üzletház már nem felelt meg a követelményeknek. Ugyanis e rövid idő" alatt a békési kirendeltség betétállománya csaknem 50 millió forintra, kölcsönállománya pedig 37 millió forintra nőtt. 5 amíg a megye több takarékszövetkezeti egységénél 1987-ben csökkent a betét- állomány, Békésen 8 millió forinttal nőtt. Arról is Kulik Istvánná tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az új kirendeltségi üzletház a békési tagság ösz- szefogásával, többletrészjegyeinek jegyzésével jöhetett létre. Továbbá úgy, hogy a városi tanács díjtalanul adott építési területet a szövetkezetnek, míg a Szövosz 2 millió fórint kölcsönnel segítette a beruházást. Az új üzletházat — mely 6 millió forint költséggel épült meg — Verbai László, Békés Város Tanácsának elnöke adta át rendeltetésének. Ez a takarékszövetkezeti egység egyike annak a 68- nak, melyek ma már Békés megye egészét behálózzák. Kép, szöveg: Balkus Imre sabb együttműködési lehetőségének megteremtése. A Kamara véleménye szerint a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az import növelésére. Ennek feltétele, hogy az állami szervek és a vállalatok együttműködése révén hatékonyabbá váljon a piaci lehetőségek feltárása és hasznosítása. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. történetében igen jelentős év volt 1987, hiszen ekkor vált Paks a legfőbb energia- forrásunkká : az atomerőmű az elmúlt évben már 37,3 százalékát adta a hazai vil- lamosenergia-termelésnék, többet, mint a szén-, illetve szénhidrogénbázisú erőművek. A Pakson egy év alatt terven felül szolgáltatott energia előállításához hagyományos erőműben 380 ezer tonna olaj felhasználására lett volna szükség. Legkorszerűbb erőművünknek mind a négy blokkja jelenleg is teljes kapacitással, összesen 1760 megawatt teljesítménnyel termel, és naponta 41 millió kilowattóra villamos energiát ad az országos hálózatba. II hónap műtárgya Kiállításokon ritkán látható műtárgyaiból, frissen restaurált művészeti emlékeiből, illetve művészi évfordulókhoz kötődő alkotásaiból immár évek óta sorozatban, havonként mutat be egy-egy jeles példányt a Magyar Nemzeti Galéria. A hónap műtárgya ciklus idei első látnivalójaként januárban Vaszary János egy 1903-as alkotását, egyben a magyar szecessziós festészet egyik kiemelkedő darabját, a Fürdő után című festményt tárják a látogatók elé. A művet a századforduló körül, párizsi útján alkotta Vaszary. A kép a francia posztimpresszionista festő, a monokróm technikával — azaz egy-egy szín különböző árnyalataival — dolgozó Eugéne Carriére művészetének hatását mutatja. Februárban egy XVII. századi festőnek Wesselényi Borbáláról készült arcképe látható a kiállítássorozatban. A Csáky család ősgalériájából származó arckép valószínűleg eljegyzése alkalmából készült a 14 éves leányról. Vőlegénye Kemény János erdélyi fejedelem fia, Kemény Simon volt: az ő ajándéka a képen látható nyilazó- Cupi<Jo-figurával díszített eljegyzési násfa is. Mását az Eszterházy Kincstár Iparművészeti Múzeumban őrzött anyagából mutatja be — több más ékszer, textil-, ötvös- és viseleti tárgy mellett — az intézményben a márciusban nyi- ló Főúri ősgalériák című tárlat. A gyakorlat igényt tart a termelést rövid távon előnyösen befolyásoló, sőt meghatározó kutatómunkára. Ez követhető nyomon a Szarvasi öntözési Kutatóintézet 1987. évi tevékenységének eredményeiből. Dt. Marjai Gyula, az intézet igazgatója az 1988. évi feladatok meghatározásakor elmondta, hogy árbevételeik igen kedvezően alakultak 1987-ben. Az 1986. évi 126 millióval szemben 140 milliót értek el. A saját bevételek nagyobb hányada az úgynevezett intézeti céltermesztésből, kisebb része — mintegy 20 százaléka — a szellemi termékek hazai és külföldi értékesítéséből származik. Az eredményes tevékenység nyomán az állami szervek csökkentették az ÖKI-ben folyó tudományos munka anyagi támogatását. A csökkentés iránya a fenntartás körébe tartozó kiadások mérséklését állította követelményként. Ennek teljesítése minden bizonnyal kihat az itt folyó munkára, de hogy ez ne gátolja a kibontakozást, saját árbevételeik továbbnövelésére törekszenek. Ezzel a lépéssel szeretnék egyensúlyozni azokat a központi elvonásokat is, melyek az itt folyó kutató- és termelő, értékesítő munkát a jövőben terhelik. Az idei év előkészítése során — még 1987 negyedik negyedében — a hazai termelési rendszerekkel és növekvő számban egyre több állami és szövetkezeti gazdasággal bizonyos célfeladatok ellátására szerződéseket írtak alá. Külföldről is számos ajánlatot kaptak fontosabb kutatási feladatok elvégzésére, saját szellemi termékeik értékesítésére. Ezek a szerződések elsősorban kompenzációs üzletkötésekről tanúskodnak, meg arról, hogy a külföld az eddigieknél jobban, mélyebben szeretné megismerni az itt foMegtartotta alakuló ülését a művelődési miniszter mellett működő irodalmi, kiadói tanácsadó bizottság. A bizottságban írók, költők, kritikusok, esztéták, irodalomtörténészek, kiadói vezetők, lap- és folyóirat-szerkesztők, az irodalmi társaságok, szervezetek, valamint az Írószövetség képviselői, és a Művelődési Minisztérium vezető munkatársai vesznek részt. A testület feladata, hogy társadalmi és szakmai véleménynyilvánítással és tanácsadással segítséget nyújtlyó munkát. Ez a kitekintés a szarvasi kutatóműhely számára lehetővé teszi különféle anyagok és eszközök hazai alkalmazásának fel- gyorsítását, az intézeti munka szervezeti és érdekeltségi rendszerének újragondolását. Szarvason már arról beszélnek, hogy a megváltozott hazai és külföldi követelményekhez igazítják a kutatás szervezetét, teret engedve, biztosítva a népgazdaság számára oly fontos, a következő években megvalósítandó fejlesztéseknek. De külföldi megbízatásaik teljesítése is az idő függvényében nagyon fontos bevételeik növelésében. Ezért a cél érdekében eddigi kutatásaik között szelektálnak. Csak a gyorsan megtérülőkkel foglalkoznak a továbbiakban elsősorban. Munkájukhoz a’ hazai és a külföldi partnereik azért is fűznek a korábbiakénál több reményt, mert az intézet változtat eddigi érdekeltségi rendszerén is. Érdekeltségi alapjukat a hatékonyabb kutatás és a célfeladatok ellátásának szolgálatába kívánják állítani olyan súllyal, amilyen eredménnyel egyes kutatók és kutatókollektívák a közös feladatok megoldásából részt vállalnak, illetve, ahogyan az eredményességhez hozzájárulnak. Szarvas tudományos berkeiben a szellemi erők készek az eddigieknél is nagyobb, összetettebb feladatok ellátására is. Az ÖKI, a Haltenyésztő és Kutató Intézet, a főiskola és az arbb- rétum vezetői 1988. január 1-gyel létrehozták a tudományos, oktatási és fejlesztési gazdasági társaságot azzal a céllal, hogy a négy intézetben fellelhető szellemi erőket egészen speciális, az átlagosnál gyorsabban teljesíthető feladatokra mozgósíthassák. D. K. son az irodalmi élet és a könyvkiadás tartalmi, szervezeti, gazdasági és technikai kérdéseinek megoldásához. Az alakuló ülésen megvitatták a bizottság ügyrendjét, munkamódszerét és legfontosabb soron lévő feladatait. Az első tennivalók között könyvkiadással, az irodalmi folyóiratokkal, a kortárs magyar drámával, a pályakezdő írókkal, a honoráriumokkal összefüggő kérdések és a nemzetközi irodalmi, kulturális kapcsolatok szerepeltek. Új takarékszövetkezeti üzletházat nyitottak Békésen Már a megnyitás utáni percekben nagy volt a forgalom az új üzletházban Kimagasló eredmény a Paksi Atomerőműben Kiadói tanácsadó bizottság alakult *
