Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

1988. január 30., szombat o Magyar Gazdasági Kamara „A kitűzött célokkal egyetértünk...” Mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, Gyulán háromnapos előadás- sorozaton vettek részt me­gyénk ipari szövetkezeteinek vezetői. Csütörtökön a ma­gyar gazdaság helyzetéről és lehetőségeiről számolt be dr. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkár- helyettese, akitől előadás után kértünk rövid interjút. * * * — Ez év január elsejétől a Magyar Kereskedelmi Ka­mara neve Magyar Gazdasá­gi Kamarára változott. Miért volt szükség a névváltozta­tásra? — A korábbi elnevezés már nem fedte munkánk va­lós tartalmát. Az 1985. évi törvényerejű rendelet értel­mében ugyanis a gazdálko­dó szervezeteket általánosan érintő kérdésekben a kama­ra érdekképviseleti, érdekvé­delmi és érdekegyeztető te­vékenységet fejt ki a gazda­ság egész területén. Szakmai tagozataink a gazdaság egé­szét — a termelő és nem ter­melő szektort — átfogják. Ezt a tényt ismeri el a név- változtatás. — A vállalatvezetőket ma már nemcsak a vállalatokat felügyelő hatóságok, hanem a vállalati tanácsok Is be­számoltathatják. Emiatt a vállalatvezetők talán foko­zottabb érdekvédelemre szo­rulnának. Felvállalja-e ezt a feladatot is a kamara? — Természetesen igyek­szünk megteremteni a válla­latvezetők működési feltéte­leit, erkölcsi és anyagi meg­becsülését, hisz döntéseik alapvető hatással vannak a gazdaság egészére. Egyéb­ként mindez a már említett vállalati érdekképviseleti te­vékenységünkkel is össze­függő fontos feladat. — A kormány munkaprog­ramja kapcsán milyen főbb javaslatokat tett a kamara a döntéshozók elé? — A kitűzött célokkal egyetértünk, s azok megvaló­sítását szükségesnek tartjuk és segítjük is. Többször je­leztük már azonban, hogy a megfogalmazott elvek mel­lett a napi gyakorlatban az eszközrendszer nem a mun­kaprogramnak megfelelően alakul. Magyarán, az eszkö­zök kevésbé támasztják alá a célok megvalósítását. Ja­vasoltuk — hogy csak néhá­nyat említsek — a követke­zetesebb irányítási magatar­Dr. Fodor László: ........kö­vetkezetesebb irányítási ma­gatartást ” tást. a szabályozás kiszámít­hatóságát, a határozott, egy­értelmű döntéseket. I — Voltak-e vitáik az Illeté­kes döntéshozókkal? — Természetesen sok kér­désben alakultak ki viták. Például szabályozási kérdé­sekben, vagy az adóreform előkészítése során. A kama­ra álláspontját azonban a kormány megértőén és kor­rekt módon fogadja, illetve értékeli. — A mai változó körülmé­nyek között tervezlk-e a ka­marai szervezeti felépítés megváltoztatását? A kamara dél-alföldi bizottsága három megyét — Békés, Bács-Kls- kun és Csongrád — fog át. Nem lenne-e helyesebb me­gyénként létrehozni bizott­ságokat? — A fejlődés útja termé­szetesen a decentralizáltabb érdekképviseleti szervezet, bár a túlzott tagoltság nem minden esetben jelent egy­értelmű előnyt. Egyébként megkezdtük és a mostaninál gyorsabb ütemben erősítjük területi bizottságainkat, s to­vább fejlesztjük az érdekvé­delmi munkát. I — Hány tagvállalata van a kamarának? — Jelenleg mintegy 1700 tagja van a kamarának, de tagvállalataink létszáma hét­ről hétre növekszik. Hornok Ernő Fotó: V. E. A Nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben jól halad a téli gépjavítás Fotó: V. E. fl gázvezetés labirintusai Túlteljesítette éves tervét a Dégáz békéscsabai üzemegysége Az elmúlt évben a tervezett ,68 ezer helyett 100 ezer lakásba jutott el a vezetékes ,gáz, melyből december 31- ig 6167-et a Dégáz békéscsabai üzemegysége kapcsolt be a gázszolgáltatásba. Ezzel tulajdonképpen 1277 bekötés­sel túlteljesítették éves tervüket. Azonban gyakran hosszú, rögös út vezet odáig, mire a gázbevezetés lehetőségéből valóság lesz. A kezdeti lel­kesedés fokozatosan alább hagy, s nemegyszer éles vi­tába torkollik a leendő fogyasztók és a Dégáz között. Hogy mik lehetnek azok a leggyakrabban előforduló problémák, amik miatt „emlegeti” a lakosság a Dégázt, erre kertiünk választ Erdei Rezsőtől, a békéscsabai üzem­egység vezetőjétől, aki már megedződött 'a gázvezetés körüli problémákban, hiszen a csúcsszezonban naponta kapott türelmetlen, felháborodott sőt fenyegető telefon- hívásokat. — A Dégáz alapvető és legfontosabb feladata a zök­kenőmentes gázszolgáltatás, ami önmagában sem egysze­rű dolog — szögezte le mindjárt az elején Erdei Rezső. A legfrissebb adatok sze­rint a Dégáz 302,4 millió köbméter földgáz értékesíté­sével tervét jelentősen túl­teljesítette. (A többletfo­gyasztás főként az új lakos­sági fogyasztók bekapcsolá­sából adódik.) Ezenkívül éves viszonylatban a Dégáz — viszonteladóival együtt — több mint egymillió palack propán-bután gázt ad el a vásárlóknak. — A Dégáz feladatai kö- - zé tartozik továbbá a saját célú beruházások megvaló­sítása (gázelosztó, vezeték- rendszerek építése, karban­tartása, rekonstrukciója). A szervizszolgálat megszerve­zése, gázipari szerelvények gyártása. Ugyancsak hatás­körünkbe tartoznak az épí­tőipari kivitelező tevékeny­ségek. — Ha a hálózati vezeték- építésre gondol, akkor itt ellentmondásba keveredünk, hiszen a lakosság gyakran tapasztalja, hogy ezen gáz­vezetékek lefektetését több­nyire a tanácsok kivitelező részlegei, esetleg a termelő­szövetkezet építőbrigádjai és egyéb kisvállalkozások vég­zik, s nem a Dégáz. — A gázprogram elindu­lásával olyan mértékben megnövekedett a települések gázbekötést igénye, hogy ezt a feladatot a vállalatunk már nem volt képes egyma­ga megoldani. Ezért vált szükségessé, hogy a vezeték- rendszer fektetését átenged­jük más szakavatott vállal­kozóknak. De hangsúlyozom, hogy csak a kivitelezést ké­szíthetik el a vállalkozók, a vezetékrendszer üzembe he­lyezésére egyedül a Dégáz jogosult. — Ezek szerint az önök tudta, jóváhagyása nélkül nem történhet meg rákap­csolás a fővezetékrendszer- re? — így van. És itt jegyzem meg, hogy ezek az új be­kapcsolások nem mindig zökkenőmentesek. Kétségte­len, hogy maga az eljárás sem egyszerű, meglehetősen bürokratikusnak tűnik, de egy ilyen veszélyes anyag, mint a gáz esetében nagyon szigorúak az előírások. Az élet- és vagyonbiztonság szempontjából talán nem is indokolatlan az elővigyáza­tosság. — A gyakorlatban mind­ez többnyire úgy zajlik le, hogy egy-egy utcában szin­te napok alatt megtörténik a gázcsőfektetés, a nyomás­próba, elsimítják a terepet, s utána hónapokig látszólag nem történik semmi. A la­kók közben elkészíttetik a belső szereléseket, s várják a gázbekötést. Előbb türe­lemmel, majd egyre ingerül­tebben, s végül, ugye ne ír­juk le, hogy miket monda­nak a Dégáz munkájáról. Vajon jogosan-e? — Csak a kisnyomású há­lózat üzembe helyezésére ad­hat engedélyt a Dégáz. Az ennél nagyobb nyomású rendszerek engedélyeztetése már a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség (KBF) hatáskörébe tartozik. Amíg az engedély megszületik, a következő zajlik le. Az el­készült gázvezeték fekteté­sét, nyomáspróbáját szak­emberek ellenőrzik. Ameny- nyiben megfelel a követel­ményeknek, következik a műszaki átadás, amikor is a hatóságok és a közművek nyilatkoznak a vezeték meg­felelőségéről. A vezeték üzembe helyezésének egyik feltétele a megvalósulási tervdokumentáció összeál­lítása. Mondanom sem kell, hogy ha a tetemes irathal­mazból bármelyik hiányos vagy nem megfelelő, akkor megindul a levelezés az adat javítására, vagy a pótlásá­ra, ami gyakran heteket vesz igénybe. Ha a feltételek megvannak, akkor a doku­mentáció eljut a KBF-hez, ahol megvizsgálják az ada­tok hitelességét, s ha min­dent rendben találnak, ak­kor határozatot hoznak az üzembe helyezhetőségről. Et­től a ponttól kezdve a Dé­gáz dolga, hogy mikor tör­ténhet meg a bekötés. Többéves tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy a vezetékek jelentős része a fűtési idényre ké­szül el, így a fogyasztói be­kapcsolások mintegy 50 szá­zaléka erre az időszakra esik, ami munkatorlódást okoz. A gázbekötéseket to­vább korlátozza az időnkén­ti nyomásszabályozó és mé­rőóra hiánya. Sajnos, ezek zöme vagy legalábbis az egyes alkatrészek, tőkés im­portból származnak, és be­érkezésük nem egyenletes. A csúcsszezonban naponta 60- 80 lakás bekötését kellene elvégeznünk, azonban ezt a szakemberlétszámunk mi­att nem tudjuk végrehajta­ni. — Ezek valóban a Dégáz belső ügyei, amit a kívül­állók nem láthatnak, ám a lakások belső szereléseiről és azoknak a szabályairól is keveset tudnak a leendő fo­gyasztók. Az meg egyenesen tragédia, ha a belső szere­lésbe fektetett 50-70 ezer fo­rint értékű gázrendszert a Dégáz műszakilag nem tud­ja elfogadni, valamilyen hiányosság miatt. Mik a buktatói a lakáson belüli szereléseknek? — A lakásba történő gáz- bevezetés feltétele, hogy az utcában már legyen vagy a közeljövőben megvalósuljon a gázközmű. Ennek alapján az igénylőnek gázfelhaszná­lási engedélyt kell kérnie, amit a Dégáz visszaigazol, hogy mikorra tudja a be­kapcsolást vállalni. Ezen el­vi engedély birtokában kez­dődhetnek meg a tervezési munkák. Bárki, aki ilyen munka készítésére jogosult, elkészítheti a terveket, amit azután három példányban el kell juttatni a Dégázhoz. Itt műszakilag felülvizsgál­juk, s vagy elfogadjuk, vagy elutasítjuk. A beadott ter­veknek csupán 5 százalékát nem tudjuk elfogadni va­lamilyen ok miatt. A szerelést csak az elfo­gadott terv birtokában le­het megkezdeni, és az idő­pontját be kell jelenteni a Dégáznak. A munka elké­szülte után kérni kell annak műszaki felülvizsgálatát, ami a Dégáz képviselőjének je­lenlétében nyomáspróbával jár együtt. Ezen feltételek megléte után értesíteni kell az üzembe helyező csopor­tunkat, akik a dokumentá­ciók alapján bekötik a gázt a lakóházba. Gyakori eset, hogy a gázszerelő nyomás­próba előtt kifizetteti a mun­kát a tulajdonossal. Ezt kö­vetően kiderül, hogy az el­végzett munka műszakilag nem megfelelő, akkor a la­kás nem kapcsolható be a gázszolgáltatásba. Ebből az­után hosszadalmas vita ke­rekedhet a szerelő és a megrendelő között. A Dégáz viszont csak a műszakilag kifogástalan szerelést tud­ja átvenni és nem is köte­lezheti a szerelőt a hiba ki­javítására. Nem eléggé közismert ta­lán az sem, hogy a nyomás- csökkentőt a fogyasztónak kell beszereznie a Dégáztól. Ezt egyébként máshol nem is kapja meg. Mi adjuk a fogyasztásmérő órát és fel­szerelést, és a készülékek beüzemelését is a Dégáz szakemberei végzik el. Gya­kori beszédtéma az is, hogy „a szomszédnál miért kötöt­ték be hamarabb a gázt, mint nálam”. Általában ez abból adódik, hogy az üzem- behelyezési kérelem koráb­ban érkezett meg vállala­tunkhoz, mint a panaszosé. A Dégáz viszont ragaszkodik a sorrend betartásához. Nyil­ván akadnak különleges el­bírálás alá eső helyzetek, amikor szociális vagy más egyéb okokra való tekintet­tel az üzemegység-vezető engedélyt adhat soronkívüli­ségre. Nagyon lényeges tud­ni, hogy ha a gázszerelés a bekapcsolási engedély érvé­nyességi ideje alatt nem tör­ténik meg, akkor az enge­dély érvényét veszti. * * * Az elmúlt esztendőben — legalábbis a békéscsabai üzemegységnél — erre nem került sor. A kedvező idő­járás, az elegendő fogyasz­tásmérő, és a nyomáscsök­kentő berendezés révén si­került minden igénylőt ki­elégíteni, akinek gázt ígért a Dégáz. Most az új év kez­detén viszont ajánlatos a ta­nácsot megfogadni, s idő­ben hozzákezdeni a gázve­zetésekhez. Ha év közben si­kerül folyamatossá tenni a bekapcsolásokat, akkor vár­hatóan a fűtési szezon kez­detén nem lesz kapacitáshi­ány a Dégáznál sem, s így zöfckenőmentesebbé válhat­nak a gázbevezetések. Bacsa András Gázcsöveket hegesztenek a békéscsabai bekötésekhez Fotó: Veress Erzsi VEGYESVÄLLALATOK LENGYELORSZÁGBAN. — Eddig! 13 külföldi tőkés részvételű cég alakult Len­gyelországban a másfél év óta érvényben lévő vegyes­vállalati törvény nyomán. A vállalkozások összesen mint­egy 200 millió dollár értékű beruházást irányoztak elő. A lengyel cégekkel „házasság­ra” lépők között túlnyomó- részt amerikai, brit és oszt­rák vállalatok vannak, amit azzal magyaráznak, hogy a közepes, vagy kisebb ! kül­földi vállalatok nem szíve­sen vállalják a lengyel gaz­dasági helyzetből és az or­szág eladósodottságából ere­dő kockázatokat. Egyelőre visszatartja a külföldi vál­lalkozókat az is, hogy szinte valamennyi szocialista or­szág között a lengyel ve­gyesvállalati törvény a leg­kedvezőtlenebb úgy a pénz­ügyi elszámolás, mint az adókedvezmények tekinteté­ben. Ezen hamarosan vál­toztatni fognak. ROMAN—-JAPAN JÁR­MŰIPARI TÁRGYALÁSOK. —- Románia tárgyalásokat folytat autóbuszok gyártási lehetőségéről négy vezető japán járműipari céggel — jelentette a Kyodo Hírügy­nökség, a tokiói román nagykövetségtől származó információkra hivatkozva. A Nissan, a Mitsubishi, az Isuzu és a Hino cégeket az­zal az igénnyel kereste meg az illetékes román export— import külkereskedelmi vál­lalat, hogy támogassa a ro­mán autóbuszgyártást, amely Nigéria, Zimbabwe és Zam­bia piacát célozta! meg. Román cégek egyéb együttműködési törekvése is ismeretessé vált abból a nyilatkozatból, amelyet Ni- colae Ceausescu 70. születés­napja alkalmából adott a tokiói nagykövet. Eszerint az Industria Export-import Vállalat japán cégekkel kö­zösen szeretne indulni Eu­rópa legnagyobb függőhíd- jának az építésére kiírt ver­senypályázaton. A korintho- szi híd megépítésére vállal­kozna a román ipar.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents