Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
1988. január 30., szombat o IZUdURTiltj„II friss szemlélet sohase hagyja el önöket” (Folytatás az 1. oldalról) osztását, majd az átlagon felüli munkáért a vezetőség megbízásából Kovács Péter tsz-elnök kiváló dolgozó jelvényeket, okleveleket, jutalmakat adott át. Páll Lénárd a kíséretében lévő megyei vezetőkkel és Fekete János országgyűlési képviselővel, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével délután a nemzetközi hírű Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetbe látogatott, ahol részt vett az Oktatási-kutatási Gazdasági Társulás ülésén. Dr. Müller Ferenc, a HAKI igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd dr. Szántai Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem főiskolai karának igazgatója adott tájékoztatást a múlt esztendő decemberében létrejött társulásról. A szarvasi felsőoktatási és tudományos intézmények, tehát a HAKI, a DATE, az Öntözési Kutatóintézet és az arborétum eddigi laza, de jó együttműködését — összhangban a megyei elgondolással — szorosabbra vonta. A társulás, a tagok önállóságát nem vitatva, a lehetőségek jobb kihasználását, a párhuzamos fejlesztések elkerülését, az eredmények gyakorlati hasznosítását, a különböző pályázatokon való eredményes részvételt segíti, összehangolt innovációs és szolgáltató tevékenységet végez. Szerény kezdőtőkével indul, és önellátásra törekszik. Szántai Antal, a társulás bemutatása után az irányítása alatt működő főiskola képzési feltételeiről,' javuló színvonaláról beszélt, majd dr. Marjai Gyula, az ÖKI igazgatója számolt be az intézmény munkájáról, ami az elmúlt évben minden eddiginél eredményesebb volt. Sipos András, az arborétum igazgatója is területének kedvező eredményeiről tájékoztatott, csakúgy, mint Müller Ferenc, a HAKI igazgatója. Ezt követően Pál Lénárd szólt a társulásról: — Sokat töprengtünk azon, hogyha különböző felsőoktatási és tudományos intézmények kapcsolatát hogyan lehetne hatékonyabbá tenni, hiszen ezek a területek összetartoznak, de természetesen nem hierarchikusan. Az ilyenfajta kooperációt,1 mint a szarvasi, jónak, hasznosnak, jsőt példaszerűnek tartomj A tudományos vállalkozás azonban akkor jó igazán, ha be tudja vonni érdekkörébe a termelő vállalatokat. Úgy gondolom, a jövőben az innovációs készséggel bíró vállalatokat is célszerű lenne megkeresni és bevonni a társulásba, megkönnyítve ezzel a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását, tehát a szakmai kapcsolatot üzleti kapcsolattá kell bővíteni — mondotta Pál Lénárd. D. K.—Sz. I. A Haltenyésztési Kutatóintézetben dr. Müller Ferenc igazgató a kutatómunka legújabb eredményeiről tájékoztatja Pál Lénárdot Fotó: Veress Erzsi Szakszervezeti alapszervezet a szabadfoglalkozású színészeknek Kongresszusra készülnek a magyarországi délszlávok Megalakult a szabadfoglalkozású színészek és előadóművészek szakszervezeti alapszervezete. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének székházában megtartott alakuló taggyűlésen döntöttek a jelenlevők arról, hogy a Színházi Dolgozók Szak- szervezetéhez önálló alapszervezetként csatlakoznak. Az alapszervezet célja a munkaviszonyban nem álló prózai előadóművészek speciális helyzetéből fakadó érdekvédelem és érdekképviselet. A megválasztott öttagú szakszervezeti bizottság elnöke Breyer László előadóművész, titkára Jagri József előadóművész. Novemberben tartja X. kongresszusát a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. A szövetség országos választmányának tegnap, a HNF Budapesti Bizottságának székházában tartott ülésén elmondták:! ebben az évben kongresszusuk előkészítésének jegyében munkálkodnak. Irányelveikben kifejezésre juttatják, hogy a hazai horvátok, szerbek, szlovének magukénak vallják_a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási és a kormány stabilizációs programját, s előmozdítják ezek megvalósítását. Égő tetőszerkezet •Menteni a menthetőt Láng a kirakaton belül — 0 tűz másnapján Füzesgyarmaton Amint arról lapunkban is értesülhettek, Füzesgyarmaton, a Szeghalom és Vidéke Áfész vas-műszaki boltjában január 28-án este tűz ütött -ki, égett a födém és a tetőszerkezet. A helyszínre érkező tűzoltók megfeszített munkával több óra alatt tudták a tüzet megfékezni. A kár így is tetemes. * * * Pénteken délelőtt még mindig kíváncsiskodók csoportjait találtuk Füzesgyarmaton a vasbolt előtt. Az esti eseményeket tárgyalták azok, akik csak az újságból olvasták, vagy a reggeli hírekben hallottak az esetről. A beszélgetőktől kissé távolabb négy férfi a teendőket tárgyalta. Az áfész dolgozói. Balogh Endre, az ellenőrzési osztály vezetője — azt mondják — azonnal a helyszínre sietett, ahogy hírét vette a tűzesetnek. — Csütörtökön este hét óra előtt pár perccel jöttek értem. Siessek, tűz van a vasboltban. A helyszínen már négy tűzoltókocsit találtam. Nagy volt a füst. Látni sem lehetett, hogy mekkora a baj. A tűzoltók szóltak, hogy menteni kellene a bent szorult árut. Betörtük a kirakatüveget, mert az ajtón át életveszélyes lett volna a hurcolkodás. Szinte a fél település itt tolongott, és mindenki kész volt segíteni. Az áfész-dolgozók közül is pillanatok alatt itt voltak vagy tizenöten. — Nem féltek attól, hogy valaki kihasználja a zűrzavart, és a sötétben egykét nagy értékű áruval meglép? — Nem gondoltunk rosszra. Itt mindenkit ismerünk. Szóval, a tanács rendelkezésünkre bocsátotta a volt áfész irodáját, és oda kezdtük bepakolni a menthetőt. Arra jött egy maszek fuvaros, azt is megállítottuk, és kértük, hogy segítsen a szállításban. Nem is volt ellene kifogása. Este 10 óra körül a tűzoltók elvonultak, de a helyszínen maradt egy készenléti kocsi. A vasbolt dolgozóiból pedig megszerveztük az éjszakai ügyeletét. — ön szerint mi lehetett a tűz oka? — A mostani, még nem pontos véleményünk szerint a kémény mellett lévő gerenda lehetett a tűzfészek. De hát ennek pontos megállapítása még vizsgálat kérdése. — Tudja, ki vette észre a tüzet? — Fehér Lajos, Botond u. 1. szám alatt lakik. A Botond u. 1. szám alatt Fehér Lajosnét találjuk. — Dolgozik a férjem, a Ser- kövnél. Ott megtalálják. Idősebb, jó kedélyű férfi jön ki hozzánk a Serköv portájára. — Tessék elmondani, mi történt csütörtök este? — Névnapot köszöntöttünk a rokonságnál. 6 óra felé a feleségemmel ! hazafelé tartottunk. Utunk a vasbolt előtt vezetett. Automatikusan benéztem a kirakaton, és mintha lángot láttam volna! Fel sem fogtam, tovább mentünk. Aztán „leesett a húszfillér” és kettőt visszaléptem. Tényleg látszott, hogy bent tűz van. Döntenem kellett. Közel volt a tűzoltóság ügyeleté. Bementem. Az ügyeletes azt hitte, viccelek. Mondom, jöjjön velem. Amikor látta, hogy tényleg baj van,_ futott vissza intézkedni. Kérdeztem tőle, én kihez fussak. Mondta: az önkéntes tűzoltóparancsnokhoz, és az üzlet pénztárosához, hogy kinyissák a boltot. Mire én a pénztároshoz értem, annak már1 szólt valaki. így maradt a parancsnok. Közben valaki még észrevette, hogy baj van, és bekiabált a presszóba, tűz van! Szerencsére ott ült a bolt két eladója. Azonnal nyitották az üzletet, de percek alatt ott voltak a füzesgyarmati önkéntes tűzoltók is. Azt mondják, ha nem veszem észre a tüzet, akkor negyed, vagy tán fél óra múlva már súlyosabb lehetett volna a helyzet, hiszen a bolt egy részében linóleumot, műanyag csöveket, egyebeket tároltak. Örülök, hogy valamit segíthettem a bajban ... Parancsnoki értekezlet a megyei rendör-fökapitányságon Január 29-én, tegnap délután parancsnoki értekezletet tartottak a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon, L advánszky Károly belügyminiszter-helyettes részvételével. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere nyugállományba helyezte dr. Fekete Mihály rendőr ezredest, a főkapitány közbiztonsági helyettesét, és egyben kitüntette a 35 éves Szolgálati Érdeméremmel. Több évtizedes kiváló munkájának elDőlt betűvel Levelü(n)k No, most aztán megkaptuk a magunkét. Mármint mi, Szépújság-írók, vagyis köztudottan e lap szerkesztői és újságírói. Kistestvérünk, édesgyermekünk (pontosabban szépgyermekünk), a már idézett báli újság okán ért bennünket kemény bírálat. Az elmarasztaló sorokkal, levelekkel nem is itt kellene foglalkozni, hanem a jövő évi Szépújságban, de ki tudja azt jkivárni... Lássuk, miről is van szó! A dörgedelem (az igazán nagy bírálat) Gyuláról érkezett. Ottani kedves (?) olvasónk fogalmazta sorokba „jókívánságait”. De hogy ne beszéljek rébuszokban, és a nyíltság oly áhított tükrén se hagyjak foncsorhiányt, álljon itt a levél teljes terjedelmében: „A Békés Megyei Népújság 1988. évi sajtóbáli különkiadását megnézve, a legnagyobb felháborodással írjuk elmarasztaló sorainkat. Szégyen és gyalázat, hogy vannak ilyen emberek, akik az ocsmányság tömkelegét képesek kiadni, de főleg azok a legutolsó személyek, akik ezt engedélyezik. iNem elég még a fiatalság romlása? Nem elég még az a mocsár, ahová süllyedtek ennek a kis magyarságnak a fiai? Az ilyen egyének juttatták ide, mint tennek az úgynevezett „Szépújság”-nak a szerkesztői. Nem magyarok ezek, hanem utolsó ferdehajlamú emberek, akiknek az első fán kellene lógni, hogy okuljanak ía többiek belőle. Vannak még ebben az országban becsületes, rendes magyarok, akik féltik a jövő nemzedéket. Nem szégyellik külföld előtt? Utolsó, romlott társaság! Eljuttattuk ezt a díszpéldányt illetékes helyre, hogy állítsák le, gátolják meg ennek az ocsmányságnak a terjesztését. A mai nehéz és küzdelmes életben, ahelyett, hogy dolgoznának, így fecsérlik el a drága napokat, összeterelni ezeket a naplopókat és dolgoztatni látástól vakulásig, hogy ne legyen sem idejük, sem kedvük az ilyen aljasságok közlésére. Ha pedig nem tudnak másképpen élni, tág a világ, kotródjanak innen, ne szennyezzék itt a fiatalságot. Sok-sok felháborodott, becsületes magyar” Természetesen nem kotródunk, maradunk. Mint ahogy, sajnos hovatovább az is természetes, hogy a szerző^ez- úttal is névtelen/maradt. Amint egy másik, Szentetornyá- ról érkezett levél írója is, aki pár sorával a nyomda vezérigazgatóját vette célba: „Uram, ragassza a példányokat a hátára, hátha nagyobb lesz a hatás. Csak kedves nejére vagyok kíváncsi, melyik a sok közül. (Férfiak miért hiányoznak a fotóról?!?!)" Lám-lám, itt már csak egyfajta (amolyan szakaszolt) prüdéria szólalt meg: igazából az a baj, hogy az emancipáció nem érvényesült a „vetkőztetés” során. Különös az ügyben, hogy tollat ragadt olvasóink nem fordultak el azonnal, még a pavilonnál ez „erkölcsromboló” lap láttán, hanem előbb végigolvasták, hogy felháborodhassanak. (Sőt — hacsak nem a szomszéd lapját nézték imeg — még pénzt is adtak érte.) |Szentetornyai olvasónk pedig egyenesen kitépdeste a lapból a „lányok" fényképét és zaftos megjegyzésekkel megerősítve (például egy szolidabb: „Remek példány, csak kinek kell az ilyen ócskaság") visszaküldte nekünk. A felháborodásokról egy minap hallott történet jutott eszembe. A helyszín egy pornómozi, valahol nyugaton. A harmadik sorban korosodó férfi rágcsál valamit és közben egyvégtében a vásznon látottakat kommentálja: felháborító, disznóság, vérlázító, gusztustalan, erkölcsi fertő. Az ember azt várná, hogy azonnal feláll, kimegy, felpofozza a tulajt és örökre eltűnik. De 'nem, marad. Megnézi a második, a harmadik, a sokadik filmet is, hogy felháborodhasson. Anélkül mit ér az egész. Tanulság? Döntse el a kedves olvasó. Ha velünk ért egyet, vagyis egy ilyen könnyed, bohókás, kissé pikáns farsangi lap megjelenésével, kérjük, legyen bizalma hozzánk jövőre is. Ha pedig a levélírók pártjára áll, egy év múlva ez idő tájt még az újságosstandok környékét is kerülje el. Mi pedig ')— hogy a tisztességen se essék csorba — ezúton kérjük „sok-sok felháborodott, becsületes magyar” szíves elnézését azért, hogy köreiket megzavartuk. A Szépújság egyébként harmincezer példányban, és a legtöbb helyen órák alatt elfogyott. ismeréseként a belügyminiszter-helyettes dr. Fekete Mihály rendőr ezredesnek dísztőrt adományozott, melyet a parancsnoki értekezleten Ladvánszky Károly adott át. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere kinevezte dr. Gál László rendőr őrnagyot a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági helyettesévé és egyben alezredessé léptette elő. A leszakadt mennyezet Fotó: Kovács Erzsébet í Béla Vali
