Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

1988. január 29., péntek

o

Kormányszóvivői tájékoztató

Állásfoglalás a szerkezetátalakítás és a műszaki fejlesztés gyorsításáról

A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bányász Rezső elöljáróban ismertette a Minisztertanácsnak azt az állásfoglalását, amely a szerkezetátalakítást, a műszaki fejlesztés gyorsítását, és a konvertibilis kivitel bővítését elősegítő ‘pályázatokról szól. Elmondotta: a Minisztertanács, munkaprogramjának megfelelően, a gazdaság stabilizálása és a gazdaságitársadalmi kibontakozás érdekében alapvető célul a műszaki fejlődésen alapuló szerkezetváltozást és az exportképesség növelését tűzte ki. Ez a feltétele a konvertibilis valutában fennálló adósságállomány növekedése megállításának is. A belső és a külső egyensúly javítását a gazdaságos termelés bővítésével kell elérni. A kormány áttekintette a rendelkezésre álló hazai és a hosszú lejáratú külföldi fejlesztési források felhasználási lehetőségeit. E forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azok segítsék a műszaki fejlesztés és a termékszerkezet-átalakítás gyorsítását, a gazdaságos kontertibilis export bővítését.

A korszerű technika adaptálása, a tartós és szerves piaci kapcsolatok kiépítése érdekében nagy figyelmet kell fordítani a külföl- ditőke-bevonással megvalósuló vegyes vállalatok létrehozására. Ezt a folyamatot segíti elő a vállalatalapításra, a vegyes vállalatokra vonatkozó adókedvezmény, és a pályázat útján elnyerhető állami alapjuttatás. A központi műszaki fejlesztési alapból pályázat útján hozzájárulás nyerhető el kiemelt műszaki fejlesztési célokhoz, jövedelmező exporttermék létrehozásához. Az exportpályázati rendszer keretében elsőbbséget élveznek azok, a gazdaságos export növelését célzó pályázatok, amelyek lényegesen emelik a termelés műszaki színvonalát, bővítik a munkaerő hatékony foglalkoztatásának lehetőségét, csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energia- igényességét, továbbá azok, amelyek több gazdálkodó szervezet összefogásával új vállalkozási formák léthozását eredményezik, főleg, ha ezáltal külföldi működő tőiké bevonása is lehetővé válik.

* * *

Ezután a kormányszóvivő az újságírók kérdéseire válaszolt. A kommünikében is szereplő témák közül elsőként az élelmiszerekről szóló törvény módosítását szorgalmazó minisztertanácsi javaslatról szólt (az MTI érdeklődésére). A módosított törvény lehetővé teszi majd, hogy a mezőgazdasági kistermelők és a kisvállalkozók is aktívabban bekapcsolódjanak az élelmiszer-gazdaság munkájába* Egyszerűsödik az élelmiszer- termelő üzemek alapításának engedélyezési eljárása. Ugyanakkor szigorodnak a gyártási előírások, elsősorban a különféle adalékanyagok felhasználása.

A termelőszövetkezetekről szóló törvényt elfogadása, 1967 óta negyedik alkalommal módosítják. Ennek okairól (szintén az MTI kérdésére) Bányász Rezső

elmondta: a módosítások a szövetkezeti mozgalom fejlődését és az ország gazdasági, társadalmi viszonyaiban bekövetkezett változásokat tükrözik. Az Országgyűlés elé kerülő mostani tervezet legfontosabb célja az önkormányzat szerepének növelése.

* * *

A Népszava munkatársa azt firtatta, hogy van-e.

vagy lesz-e tőzsde Magyar- országon. A szóvivő véleménye szerint a tőzsde elnevezés egy kicsit még túlzó, jelenleg csak a pénzintézetek között létrejött együttműködési megállapodásról van szó. A távolabbi elképzelések között kétségkívül szerepel az egységes, intézményesített tőke- és pénzpiac kialakításának lehetősége. E mostani megállapodás ennek ii-ányába hat. A jelenlegi állapotokat figyelembe véve azonban nem beszélhetünk még tőzsdéről. hiszen ennek feltételei közül a többi között hiányzik a nagy mennyiségű rendszeres kötvény- és részvényforgalom.

* * *

Egy törvényerejű rendelet ismertetésével kezdte a Magyar Nemzet kérdésére adott válaszát Bányász Rezső. Felidézte: a Magyar Népköztársaságban család- egyesítési vagy egyéb méltánylást igénylő okból az kaphat letelepedési engedélyt, akinek ilyen irányú kérelme összhangban van hazánk állami, társadalmi és gazdasági érdekeivel, megélhetése, lakása biztosított. A letelepedési kérelmek száma az utóbbi években emelkedett: 1983-be»)

3550; 1986-ban 4952: 1987ben pedig 9068 volt. A kérelmek mintegy 80 százalékát engedélyezték. Az ugrásszerű növekedést a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárok által benyújtott letelepedési kérelmek emelkedő száma okozta. Közülük tavaly például 6499-en fordultak hatóságainkhoz letelepedési szándékkal.

A korábbi években a beadványoknak csaknem a fele arra irányult, hogy a kérelmező közvetlen hozzátartozójával élhessen együtt. Tavaly viszont már megnövekedett a másod-, vagy

harmadfokú rokonhoz költözés igénye. A látogatóba érkezők közül korábban viszonylag kevesen kérték magyarországi tartózkodásuk meghosszabbítását, az utóbbi hónapokban számuk növekedett. A kérelmeket hatóságaink körültekintően, maximális emberséggel bírálják el. Bányász Rezső cáfolta azokat az alaptalan híreszteléseket, hogy kétszáznál több magyar származású román állampolgárt kitoloncoltak volna Magyarországról.

* * *

Bányász Rezső több rövid kérdésre is válaszolt. Ismételten megerősítette (a Népszava érdeklődésére): a kormánynak határozott célja, hogy a fogyasztói árak emelkedése az idén ne haladja meg a 15 százalékot. Remélik, hogy minden gazdálkodó szerv, intézmény kellő következetességet, józanságot, mértéktartást

tanúsít ebben az ügyben.

A szóvivő kijelentette (a Magyar Rádió kérdésére): a jogellenesen külföldön tartózkodók — a disszidensek — megnevezésére — az új útlevélrendelet bevezetése után sem kell új fogalmat alkotni. Ezt a cselekményt a korábbi törvényerejű rendelet megfelelően minősíti.

* * *

Tisztázta azt. a félreértést is, amely a tévéelőfizetési díjakat érinti. Elmondta: a díj fizetése alól mentesülnek az egyedül élő, 70 éven felüli nyugdíjasok; azok az önálló háztartással rendelkező házaspárok, akik 'közül mind a feleség, mind a férj betöltötte a 70. évét, s azok a 70 éven felüli nyugdíjasok, akik maguk tartják el nyugdíjjal nem rendelkező házastársukat, kiskorú, vagy más, arra rászoruló családtagjukat. A kedvezmény 300—500 ezer emberre vonatkozik majd. Ez az éves előfizetési díjtételt számolva 300—500 millió forint, ami az előfizetési díjakból származó összbevétel 10-18 százalékát jelenti.

Foglalkozott azzal a rendelkezéssel is, amely szerint jogi személyek nem vásárolhatnak 25 ezer forintnál drágább külföldi termékeket magánszemélytől. Mint mondta, a jogos közületi igények kielégítésére a kormány gondoskodni fog a műszaki fejlesztéshez szükséges termékek behozataláról. A felmérések szerint egyébként a korlátozással érintett műszaki cikkek importja tavaly 10-12 millió dollárt tett ki, s ez a lényegesen olcsóbban beszerzett állami behozatalú termékek egyötöde. Az intézkedés a sokmillió magyar turista közül pedig csupán néhány ezret érint.

Sajtótájékoztató az

EBiDUSZ .

INTERNATIONAL

nál

flz utazók kedvében...

Rendhagyó sajtótájékoztatón számolt be az IBUSZ Rt. tegnap 1987. évi eredményeiről, s idei terveiről: a Budai Várba menet ugyanis vadonatúj, légkondicionált, „nyu- gatiasított” Ikaruszain utazhattak az újságírók. Mielőtt pedig az utazás-vendégvárás került volna terítékre, az Ars Renata együttes adott rövid és nagy tapssal fogadott koncertet. Ez utóbbi mellesleg része az új programoknak (öt ilyen van), és a „Budai Vár rejtett kincsei” a címe. Egyben ellensúlyozva a — beutazók részéről bizonyára igényelt — gulyásparti kategóriába tartozó időtöltéseket.

Az igény persze mindegyikre megvan, s ezt az eddiginél is magasabb színvonalon szeretnék kielégíteni. Másképpen fogalmazva; méginkább kedvébe járni azoknak, akik a kék-piros emblémás irodát választják. Dr. Szemenkár Erika vezér- igazgató hangsúlyozta: megkísérlik az olyan utazások, kiegészítő -programok tervezését 1988-ban, amelyek a nehezebb feltételek közepette is kedvet csinálnak a szervezett világlátáshoz. Ennek szemléltetésére a kínált utazások 40 százaléka 5000 forint alatti. A szélsőségek: 1725 forintért egy éjszakát Szabadkán lehet tölteni, 264 ezer forintért pedig körutat hirdetnek Ausztrália—Fi- dzsi-szigetek—Szingapúr1 útvonalon.

A három (!) százalékos haszonnal dolgozó IBUSZ Rt. tavaly 23 milliárd forintot forgalmazott (az idén az ismert körülmények miatt egyharmados nyereségcsökkenéssel számolnak), az idegenforgalmi ágazatnak, 190 millió dollárnak megfelelő konvertibilis valutabevételük pedig csaknem a felével több, mint az előző évi. Ez arra bizonyság, hogy — számos tényező hatásaként — népszerűbb lett hazánk, különösen az NSZK-ból és Ausztriából látogatnak hozzánk sokan.

Visszatérve a magyar utazni vágyók lehetőségeire: a most megjelent 120 oldalas programfüzetben 43 országba, 4500 indulási helyről 330 utat kínálnak. Érdekesség, hogy a könyvecskében hat, nyugati utazási irodát is megjelöltek, amelyeknél az IBUSZ-on keresztül lehet jelentkezni különféle utakra, rendezvényekre. (fábián)

Lukács János látogatásának második napja

A Eorconban Michelsz László igazgató mutatja a gyár termékeit

(Folytatás az 1. oldalról)

Az üzemben folyó politikai munkáról Percze László, a pártvezetőség titkára elmondta, hogy az öt alapszervezetben nemrég véget értek az elbeszélgetések, amelyek tapasztalatait hasznosítják. Általános vélemény, hogy felgyorsult a politikai munka. fokozódott az aktivitás, melynek jellemzője a nyílt véleménycsere. A pártalap- szervezetek jelenlevő titkárai — Komolai Károly, Me- gyik András, Szarvas András, Veress Miklós — azt erősítették meg, hogy a párttagság igényli a nyíltságot. a határozottságot és a következetességet.

Az üzemlátogatás során Lukács János megtekintette a központi üzemet, azokat a gépeket, berendezéseket, amelyeken a korszerű csomagolóanyagok készülnek. Elismeréssel szólt a látottakról, azokról a változásokról, melyek a nyomdaiparban bekövetkeztek. i

A program délelőtt a For- conban folytatódott. Az üzem 1951-ben alakult, azóta sokféle átszervezésen ment át. 1986. júliusától működik jelenlegi szervezeti formájában. vagyis önállóan gazdálkodó vállalatként. Tavaly 500 millió forint termelési értéket állított elő és 110 millió forint nyereséget ért el. Jól indult az idei esztendő, van elegendő megrendelés, de itt is gond az alapanyag-beszerzés. Szerszámgép-alkatrészeket gyártanak, melyekhez kiváló minőségű acél. szükséges, amit csak külföldről lehet beszerezni.

Az üzemi pártéletről Harmados Pál mellett Balaskó Lajos, Csávás Sándor, Fekete István, a három pártalap- szervezet titkára szintén elmondta véleményét. Valamennyiük tapasztalata az. hogy felgyorsult a politikai munka, egy időben több nagy témával is kell foglalkozni. Ügy látják, a párttagok zömében van elszántság és akarat a munkához. Ez egyben biztosítéka az előrelépésnek.

Az üzemlátogatást követően vendégünk megtekintette a békéscsabai sétálóutcát, amellyel a délelőtti program véget ért.

Lukács Jánost délután a megyei pártbizottságon közel harminc alapszervezeti titkár várta. A megye legkülönbözőbb településeiről és a legkülönbözőbb területekről (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, közművelődés) érkeztek, hogy tapasztalatot cseréljenek a Központi Bizottság titkárával. Bár a mintegy háromórás találkozón jobbára az alapszervezeti tisztségviselők szóltak, mégis a délután végén a beszélgetést jellemezve, Lukács

János helyénvalóbbnak tartotta a tapasztalatcsere-kifejtést.

De nézzük sorjában az elhangzottakat. Az alapszervezeti titkárok döntően három kérdésről, a Központi Bizottság 1987. júliusi határozata helyi végrehajtásának tapasztalatairól, a párttagsági könyvek cseréjéről, valamint a párt vezető szerepével és a politikai intézmény- rendszerrel kapcsolatos vitákról adtak tájékoztatást. Többségében közösségi, alapszervezeti véleményeket tolmácsoltak nyíltan és — ahol indokolt volt -— keményen. Többen szóvá tették például, hogy kevés idő jutott a fontos pártdokumentum vitájára. és arról is szóltak, hogy továbbra is erőteljesen hiányolja a párttagság a nehéz gazdasági helyzet kialakulásához vezető okok feltárását és a felelősség megállapítását. De azt is elmondták, hogy az emberek többsége elfogadja és érti a kibontakozási programot. kész is dolgozni érte, ha kell, áldozatok árán is. A munkát, a nagyobb ütemű előrehaladást azonban egyelőre nehezíti a szemléletváltozás lassúsága.

Lukács János részben a kérdésekre válaszolva, részben a témához kapcsolódva tájékoztatást adott a párt 1987. júliusi határozata végrehajtásának országos tapasztalatairól, és az országos pártértekezlet előkészületeiről. Ez utóbbi kapcsán elmondta. hogy a pártértekezlet dokumentumának — melyet várhatóan országos vitára bocsátanak — legfőbb mondanivalóját tekintve az 1987. júliusi határozatra kell épülnie. Ezen túlmenően elemeznie kell a pártkongresz- szus óta eltelt időszakot, beleértve a gazdasági nehézségekhez vezető okokat és a felelősség kérdését is. Ugyanakkor jó tudatosítani, hogy a pártértekezlet nem egy új szakasz kezdete, hanem egy olyan fórum lesz, amely az új gondolkodás és stílus' — többek között az állandó megújulás — szükségességét erősíti meg.

A Központi Bizottság titkára a továbbiakban tájékoztatást adott a párt vezető szerepéről folyó viták eddigi tapasztalatairól, végezetül pedig a megyei látogatása során szerzett benyomásairól beszélt:

— Jó szemlélettel és jó ütemben folyik a pártmunka Békés megyében. Ügy tapasztaltam. hogy nincs különbség a Központi Bizottság szándéka és az itteni párttagság gondolkodása között.

Lukács János a találkozó után. a késő délutáni órákban elutazott a megyéből.

A. Z.—S. F.

Vendégünk a békéscsabai sétálóutcán

Fotó: Kovács Erzsébet