Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

1988. január 27., szerda o Békéscsabai Generál ISZ Bevált az anyagi érdekeltség új formája Gedó Lajos szerelő Lada típusú személygépkocsit javít Fotó: Veress Erzsi Megyénk termelőszövetkezeteiben Nem mellékes a melléktevékenység A tisztán szolgáltatásra épülő ipari szövetkezetek jö­vedelemtermelésével évti­zedek óta gond volt. Ennek hátterében a tevékenységek állami támogatása és a szol­gáltatást végző emberek, dolgozók anyagi érdekeltsé­gének hiánya is szerepet játszott. Ebből következett, hogy a munkafegyelem sem volt olyan, mint amilyen a szolgáltató ipartól, illetve dolgozóitól elvárható. Az ál­lami támogatások csökken­tésével változott a helyzet, mert egyre jobban az elvég­zendő munkára és valame­lyest az érdekeltség növelé­sének megteremtésére fordí­tódott a szolgáltató szövet­kezetek vezetőinek figyelme. — Az elmondottak vajon mennyiben igazak, valósak a Békéscsabai Generál Ipa­ri és Szolgáltató Szövetkezet esetében? — kérdeztük Csordás Istvántól, a szövet­kezet elnökétől. — Kétségtelen az állami támogatások megvonása, csökkentése új helyzetet te­remtett. Ágazataiban nagy­nak, kiterjedtnek, nehezen áttekinthetőnek éreztük a szövetkezetei. A személy­gépkocsi-javítás, a háztartá­si gépek karbantartása, a vi­deo- és rádiótechnikai be­rendezések hibáinak elhárí­tása, Békés megyében a 300 körüli gebines szolgáltató­munkájának, működésének ellenőrzése, a Ramovill bolt üzemeltetése, a Bács me­gyei szolgáltató munka szer­vezésének felvállalása és újabban a gyulai termál­programba való bekapcsoló­dásunk útkeresése arra sar­kallt, hogy egyszerűsítsük és ésszerűsítsük szervezeti ke­reteinket. Kerestük, kutat­tuk ennek a módját, végül elhatároztuk, hogy a sze­mélygépkocsi-javító tevé­kenységből, a hűtőgép- szervizből és a háztartási és híraclótechnikai részlegünk­ből szövetkezeten belül ön­álló érdekeltségen alapuló leányvállalatot szervezünk. Ennek éppen egy esztende­je. — Ez a vállalkozás nem kapott szinte semmilyen publicitást. Miért? — Ezekkel a változások­kal nem nagyon dicseked­tünk. Csendben csináltuk. Volt bennünk egy bizonyos fokú tartózkodás az egész átszervezés kimenetelére. De az is igaz, hogy a magunk presztízsét is szerettük vol­na megvédeni az esetben, ha netán valahol valamilven ál­talunk nem bekalkulált hi­Tegnap, január 26-án a Gyulai Munkácsy Tsz kerté­szetében és a Nagybánhegye- si Művelődési Házban palán­tanevelési és öntözési bemu­tatót tartottak. A KITE Bé­késcsabai Alközpontjának kezdeményezését a Békés Megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetsége és a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága 1 társren­dezőként támogatta. A bemutató mindkét he­ba csúszik az egészbe. De most már túl vagyunk a ne­hezén. A tapasztalatokról kérdezze meg Mogyorós Gyulát, a leányvállalat igaz­gatóját. — Hogyan, milyen ered­ménnyel gazdálkodtak 1987- ben? — Mindjárt az első évben gazdaságilag sikerült talpra­állítani ezeket a korábban veszteséget termelő, de mun­kájára sokak által igényt tartó szolgáltató egységeket. Tavalyi nyereségünk eléri az 1,8 millió forintot. Igen je­lentős. hiszen 10 százalék körüli bérfejlesztést valósí­tottunk meg. Ezzel az anya­gi elismeréssel rangot ad­tunk a szolgáltatásban dol­gozóknak. Egy év alatt át is rendeződött a dolgozó ál­lomány. Az anyagi érdekelt­ség emberközelbe vitele és érvényesítése, a kinek-kinek munkája szerint járó kere­set, a korábbinál jobb, szín­vonalasabb szolgáltató mun­kához vezetett. Azokat a dolgozókat, akiknek a mun­kája kifogásolható volt, el­tanácsoltuk. Intézkedéseink során javult, erősödött a munkafegyelem, s egy olyan ütőképes leányvállalati gár­da alakult ki, amely min­den esetben kész a megren­delői igények teljesítésére. Korábbi szolgáltatásaink minőségileg új tartalmat kaDtak. de bővítettük is azo­kat. Ez év februárjában au­lyen jól sikerült. Gyulán a rendező szervek meglepeté­sére olyan nagy volt az ér­deklődés, hogy a résztvevők­ből két csoportot szerveztek. Az egyik videotechnika és állóképek vetítésével ismer­kedett a palántanevelés leg­újabb külföldi módszereivel, melynek meghonosítására a KITE, a Nádudvari Kukori­ca és Iparinövény Termelési Együttműködés vállalkozott. A másik csoport a fóliaház­tóboltot nyitunk, bontott és új alkatrészeket árusítunk. Rövidesen elkezdjük a sze­mélygépkocsik kerékjáratába a védódobok szerelését, for­galmazását. Ezek mellett ter­mészetesen folytatjuk a sze­mélyautók mindenre kiter­jedő javítását, műszaki vizs­gára előkészítését, az al­váz- és üregvédelmet, a kis-, közép- és nagyjavítást, a garanciális szolgáltatást, az akkumulátor forgalmazását, a karosszériák javítását. Egy olyan gépkocsijavító bázis kialakításán dolgozunk kü­lönböző fejlesztésekkel, ahol a biztosítónak is részlege működik. Tehát mindent egy helyen intézünk rövidesen. A leányvállalat hűtőgép­javító részlegét is bővítjük. Ipari hűtőgépek és kávéfő­zők javítása mellett beren­dezkedünk hűtőkamrák épí­tésére. fagylaltgépek javítá­sára, és újabban központi fűtés szerelését is vállaljuk még köziiletek számára is. A háztartási és híradótech­nikai eszközök javításával foglalkozó részlegünk mun­kafeltételeit is szeretnénk tovább javítani. Azt már a szerelőcsarnok­ban hallottuk, hogv a le- ánvvállalat élén olyan em­berek állnak, akik önma­gukkal szemben is követel- ménvt állítottak. Tehát pél­damutatással követelnek rendet, fegyelmet és telíesít- ménvt. D. K. ban dr. Kéri István, a KITE öntözési ágazatvezetőjének előadását hallgatta a NADIR és a NAMIR öntözési mód­szerről, melynek1 lényege az öntözővíz takarékos felhasz­nálásának biztosítása. Ter­mészetesen ez az öntözéses technológia is új, akárcsak a KITE—PLANT, a palánta- nevelés műanyagtálcás meg­oldása, mely osztatlan elis­merést aratott a csaknem 500 nagyüzemi szakember és a kistermelők népes csoport­ja előtt. A gyulai bemutatóra Gyu­láról és környékéről, Méh­keréktől Gyomaendrődig és Szarvas, Kondoros térségé­ből érkeztek, a nagybánhe- gyesi pedig, melyet I dél­után 1 órakor ugyanez a stáb kezdett, a megye déli részében dolgozó kertészek között népszerűsítette mun­kájuk megújításához szüksé­ges és ajánlott legújabb módszereket. Az új megoldásokat is be­mutatták. A NADIR csepeg­tetőberendezése különösen azért tetszett, mert vele az öntözés folyamatos és nö- vénykímélo. A talajfelszínre iuttatott vizet a föld elissza, az öntözött növényi részek s-mrazak maradnak, így a növénv iobban ellenáll a különböző gombabetegségek­nek. D. K. Békés megye termelőszö­vetkezeteiben differenciált az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya. Bár hi­vatalosan így nevezik ezt a gazdasági tevékenységet, a könnyebb érthetőség kedvé­ért a továbbiakban mellék- tevékenység címszóval il­letjük. A megyében 76 szö­vetkezet, gyakorlatilag a tsz-ek 90-95 százaléka fog­lalkozik valamilyen ipari, szolgáltató tevékenységgel. Míg 1980-tól 1984-ig éven­ként 12-20 százalékkal nőtt a melléktevékenység árbevé­tele a gazdaságokban, azóta csak a szintentartás a jel­lemző. A megyei pártbizott­ság tavaly decemberi ülé­sén megállapította, hogy a melléktevékenység elmúlt években tapasztalható kis­mérvű növekedése megállt, mivel egyre nehezebb olyan tevékenységet találni az üzemekben, amelyet a meg­levő eszközök és szakmai felkészültség mellett jöve­delmezően lehetne folytat­ni. DÖNTŐ A KERESKEDELEM A megyei adatokat vizs­gálva megállapíthatjuk, mind a termelési értékben, mind pedig az árbevételben a melléktevékenység aránya alacsonyabb az országos át­lagnál, mintegy 30 százalék­kal. Az eltérésnek két oka van. Az egyik megyénk adottságaiból következik, mivel a mezőgazdasági ter­melés feltételei országosan nálunk a legjobbak, illetve távol esünk a nagy ipari központoktól. A másik ok pedig az, hogy az országos­nál magasabb a szövetkeze­ti közös vállalati arány Bé­késben. Ha részletezzük az egyes ágazatokat, megállapíthat­juk, legnagyobb árbevétele megyénkben a kereskedelmi tevékenységnek van, jóval meghaladja az országos arányt. Eme kiemelkedő ágazat legnagyobb hányadát a háztáji és a kistermelés integrációjából adódó forga­lom adja. Emellett a belke­reskedelmi és vendéglátó forgalom is hozzájárul a kereskedelmi tevékenység sikeréhez. Szinte valameny- nyi tsz működtet takar­mányboltot. Ezenkívül élel­miszer- és zöldségboltokat, valamint vendéglátóipari egységeket is találunk szö­vetkezeteinkben. NŐTT AZ ÉLELMISZER- FELDOLGOZÖK SZAMA Az elmúlt időszakban csökkent a tsz-ek építőipari tevékenysége, hasonlóan az országos tendenciához. En­nek oka: jelentősen mérsék­lődött a szövetkezetek beru­házási lehetősége, részben az elvonások növekedése, részben az aszályos időjárás okozta terméskiesések mi­att. Az építőipari részlegek­nél létszámcsökkentést va­lósítottak meg a tsz-ek. A meglevő munkaerő felújí­tást. karbantartást végez. A melléktevékenységen belül az utóbbi időben leg­dinamikusabban az ipari te­vékenység fejlődött. Ennek árbevételi ágazati arányait a KSH adatai alapján fog­lalhatjuk össze. Az 1983-hoz képest mutatkozó csökkenés nem a termelés visszaesését jelenti, hanem azt a válto­zást tükrözi, amely 1986-tól a KSH új adatgyűjtési rend­szerében bekövetkezett. Ko­rábban a mezőgazdaság ipari üzemeinek, tevékenysé­gét jellegük szerint csopor­tosították, ezután pedig a népgazdasági ágazati tago­zódást veszik figyelembe. Az ipari tevékenységen be­lül nálunk a legnagyobb az élelmiszeripar aránya, jó­val meghaladja az országos mértéket. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a tej- és húsfeldolgozásban nem vál­tozott a létszám, csökkent viszont a száraztésztagyár­tásban, és az édesiparban. Az utóbbi időben 8-10 tsz a helyi lakossági igények jobb kielégítésére a saját állat- állományra épülő vágó- és feldolgozóüzemet létesített. Az élelmiszeripar mellett a gépipar aránya emelkedik ki. Érdekes megfigyelni, hogy a gépipar árbevételi arányának növekedését csökkenő létszámmal érte el. A piac hatása itt jelentke­zett a legjobban, a kapaci­tás lekötése végett ezen a területen kellett a legtöbbet dolgozni a gazdaságokban. A megyei ipari szövetkezetek és a Mezőgép-vállalatok a legjelentősebb kooperációs partnerei az ipari tevé­kenységet folytató tsz-ek- nek. A könnyűipar fejlődése a legszembetűnőbb, mivel a megyei adottságok is ezen a területen a legjobbak. A szövetkezetek nagy létszámú női munkaerő foglalkoztatá­sát oldották meg ezzel. Leg­gyakoribb a különböző ruha­neműk varrása, és a cipő­felsőrész-készítés, de megta­lálhatók a papírüzemek és a bőrfeldolgozó is. Vizsgáljuk meg, milyen nyereséget adnak az egyes ágazatok? A kereskedelmi tevékenységben minimális a fedezeti hányad, de a nagy árbevétel miatt elegendő az ágazatnál jelentkező költsé­gek viselésére. Az építőipar fedezeti hányada javuló ten­denciát mutat, a szövetkeze­tek építőrészlegei csak jöve­delmező tevékenységre vál­lalkoznak. A legnagyobb nyereség az iparban képző­dik. A mai gazdaságra jel­lemző — s egyre jobban az lesz — a piaci hatások fo­kozott érvényesülése. A kész­terméket előállító üzemek ezt hamarabb észrevették — kazángyártás, alumínium- edény-gyártás, stb. —, így rájöttek, hogy a raktárra termelés nem üzlet. Szeren­csére a legnagyobb mennyi­séget adó élelmiszer-ipari termékekre megvolt a bel­földi kereslet. A téma vizsgálatakor a tisztánlátás érdekében azt is meg kell állapítani, hogy az ipari tevékenységek egyes területein az elsődleges kér­dés sok esetben nem a mi­nél nagyobb nyereség eléré­se, hanem a tagi foglalkoz­tatási kötelezettség teljesíté­se volt. Ebben az esetben sem szabad, s a jövőben még inkább nem lehet meg­engedni a veszteséges tevé­kenységek folytatását. Az idén egységes elvek szerint adóznak a szektorkülönb­ségtől függetlenül az egyes ágazatok, így a mezőgazda- sági ipari tevékenység is. HOGYAN TOVÁBB? Az új szabályozás előnye, hogy csak nyereséges össz- tevékenységből kell adót fi­zetni, tehát nem az árbevé­tel egy része kerül elvonás­ra. Hátránya a szabályozó­nak: ha az alaptevékenysé­gen kívüli tevékenység nem hoz nyereséget, akkor az alaptevékenységben jelent­kező össznyereségből árbe- vétel-arányosan kell képez­ni nyereségrészt a mellék- tevékenységnek is és ennek nyereségadója 10 százalék­ponttal magasabb. Megyénk három körzeté­ben 17 települést jelöltek ki a gazdaságilag elmaradott térségek közé. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek egy része gazdálkodik ilyen térségben. A VII. ötéves tervidőszak­ban Békés megyének a terü­letfejlesztési alapból kb 120 millió forint jut, amelyből tavaly mintegy 15 milliót, s az idén is hasonló összeget használhatnak fel munka­helyteremtésre. A megye gazdálkodó szervezeteinek pályázni kell az összegek el­nyerésére. Tavaly a 3 körzet 14 tsz-éből 11 nyújtott be pályázatot, melyekből né­gyet fogadtak el. Az utóbbi évek aszályos időjárása különösen indo­kolttá teszi a több lábon ál­lás megteremtését, a jöve­delmező melléktevékenysé­gek felkarolását. A kibonta­kozási programmal össz­hangban a MÉM munka- programja így fogalmaz: „A mezőgazdasági nagy­üzemek ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységét to­vábbra is dinamikusan kell bővíteni. Alapelvként kell érvényesíteni, hogy a sze­lektív fejlesztés fő iránya az élelmiszer-feldolgozó és a helyben folytatható, jövedel­mező egyéb ipari és szolgál­tató tevékenység legyen. A jelenleginél jobban indokolt hasznosítani a mezőgazdasá­gi üzemek meglevő kapaci­tásait, az exportnövelő és importkiváltást szolgáló, nagyrészt bérmunkán ala­puló tevékenység végzését.” Mivel az idei új szabályo­zás hatása nem rontja az ipari tevékenység helyzetét, ösztönözni kell a gazdaságo­kat az ilyen irányú tevé­kenység ésszerűsítésére, bő­vítésére. A megyei tsz-szö- vetség munkaprogramja is ráirányítja a figyelmet erre és főleg a termékfeldolgozás területén határozza meg a tennivalókat. Nagy János és Somlyai Gábor Békésről érkezett a gyulai bemutatóra. A palántanévelő tálcát vizsgálják Fotó: Veress Erzsi Verasztó Lajos A Lökösházi Haladás Tsz-ben sálakat, sapkákat készítenek a Gyulai Kötöipari Vállalat- na*1 Fotó: Kovács Erzsébet A KITE keretében Palántanevelési és -öntözési bemutaté

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents