Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

NÉPÚJSÁG 1988. január 23., szombat Hz első nyilvános KISZ Mű-ülés Nem csak a bizottság tagjai kérdeztek űz eseményekkel együtt kell élni Interjú Kovács Bélával, az MSZMP Csorvási Községi Bizottságának titkárával Az MSZMP] Csorvási Nagyközségi Bizottságának titkárával, Kovács Bélával, a nemrégiben felújított székház szépen berendezett irodahelyiségében beszélget­tünk a pártnak a napjaink­ban megújuló szerepéről, feladatairól, a község továb­bi sorsát befolyásoló tevé­kenységéről. — Taglétszámunk — egé­szen friss adatok szerint *— január 1-én 416 volt. Ha összevetjük a község lélek- számával, akkor ez kevés­nek bizonyul. Ám ehhez azt kell tudni, hogy a község kereső állampolgárai közül minden második eljár innen dolgozni. Számuk meghalad­ja az 1200-at, s a közülük kikerülő párttagok többsége az ottani munkahelyi alap­szervezeteknek a tagja. Jó- néhányan komoly tisztséget töltenek be a maguk válasz­totta mozgalmi szervezetben. — A községben lévő csak­nem fél ezer helyi párttag mozgalmi életét, politikai irányítását, hogyan oldja meg a községi pártszervezet? — Csorvásori összesen ki­lenc alapszervezet működik. Ebből 5 a község különböző ipari, szövetkezeti és intéz­ményi ágazatában, négy alapszervezet pedig a helyi Lenin Tsz-ben, ahol a teljes taglétszám 200 körül van. Tevékenységünket éves munkaprogram alapján foly­tatjuk. melyet természetesen egyeztetünk az alapszerveze­tekkel is. — A ’88-as esztendőre milyen célkitűzéseik van­nak? — Alapfeladatként termé­szetesen foglalkozunk sajá­tos, belső pártügyeinkkel, káderképzéssel. ! tagfelvétel­lel, pártoktatások szervezé­sével. Ezenkívül patronálni kívánjuk továbbra is a köz­ségben működő más tömeg­szervezetek — KISZ. HNF, Vöröskereszt munkáját is. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a különböző szerveze­tekkel. gazdálkodó egysé­gekkel, intézményekkel való kapcsolattartásnak. Külön kiemelném a nagyközségi ta­náccsal való jó partneri vi­szonyt. — Ezek a szoros kapcso­latok, együttműködések nem ejtenek csorbát a párt, vagy a tanács önállóságán? — Ha (mindenki csak a sa­ját dolgát csinálja, akkor nem tartom hátrányosnak a jó kapcsolatok ápolását, sőt a problémák megbeszélése, a közös gondolkodás csak se­gíthet a feladatok megoldá­sában. Ezen túlmenően a tanács természetesen végre­hajtja a! saját, államigazga­tással kapcsolatos feladatait, a párt pedig a maga munká­ját. Segít eligazodni az em­bereknek, párttagoknak, s Szerdán az esti órákban a Szabolcs-Szatmár megyei Kékese körzetében megsé­rült a Barátság II. kőolaj- vezeték. Az azóta történtek­ről Vándorfi Róbert, az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt bányászati vezérigaz­gató-helyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat szakembe­rei, hibaelhárító egységei nagy erőkkel vonultak a helyszínre, s a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, vala­mint a tűzoltóság közremű­ködésével kezdték meg a hi­ba helyének felderítését, párton kívülieknek a szinte már naponta felmerülő, újabbnál újabb kérdésekben. S 'itt hadd térjek még visz- sza a kapcsolattartásra. Kapcsolatteremtés az embe­rekkel! A gazdasági helyze­tünkből fakadó dolgok ki­kényszerítik, hogy jobban odafigyeljünk az állampol­gárok szavára. Jóllehet nem a pártszervezet feladata megoldani, hogy jobb legyen mondjuk az ÁBC-ben az el­látás. De felfigyelni jelensé­gekre. problémákra minden­képpen kötelességünk, s je­lezni az illetékeseknek, hogy hol, mire koncentráljanak jobban. — Mire kell ihat odafigyel­ni ma Csorváson? — Sajnos a kereskedelmi hálózat nagyon alacsony színvonalú, is ezen az új ABC sem tud sokat lendíte­ni. Különösen a központtól távolabb lakóknak sokat kell gyalogolniuk egy-egy boltig. S ezek többsége is elavult, korszerűsítésre szorulna. Ezenkívül hosszabb távon fel kell készülnünk a helyi foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére. A mezőgaz­daságban nincs gondunk, s az idén január elsejétől az ipari foglalkoztatottság is megoldódott! a Béköt-üzem elindulásával. A község né­pességmegtartó erejének fo­kozása céljából viszont jó lenne! egy valamilyen kor­szerű termékeket előállító üzemet a községbe csalogat­ni. Ehhez azonban nem könnyű megteremteni a fel­tételeket. Itt helyileg, mi sem bérekben, sem a mun­kakörülményekkel nem tud­juk felvenni a versenyt akár egy Békéscsabai Konzerv­gyárral, vagy az Orosházi Üveggyárral. A nagyobb ke­reset reményében inkább vállalják az ingázást a csor- vásiak. különösen, ha fiata­lokról van szó. — Essen tehát most róluk is szó. Milyen a viszony az ifjúság és a szűkebb hazá­juk, Csorvás között? — KISZ-korú fiataljaink zöme eljár a községből, .vagy dolgozik, vagy tanul. öt majd kijavítását. Az időjá­rási és terepviszonyok nem kedveztek ennek a munká­nak, a mély sár és a sűrű köd miatt csak csütörtökön sikerült megtalálni a hiba helyét. Leállították az olaj beszállítását, és megkezdték a 11 méter hosszú hibás csőszakasz kivágását. A Barátság II. kőolajve­zeték sérülésének helyreál­lítási munkálataiban részt vevő vízügyi szakemberek — a Felső-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói — megállapították, hogy mivel a törés nem élővíz, vagy csa­KlSZ-alapszervezet működik Csorváson 110 taggal. A fia­talokra iis az jellemző, hogy többségük a munkahelyén, vagy az iskolában tagja az ifjúsági mozgalomnak. A községben kevés! a (szórako­zási lehetőség, nagyon nép­szerűek a diszkóműsorok és az új vezetéssel felélénkült a Mozaik ifjúsági klub, ahol változatos programokkal várják a fiatalokat. Sajná­latos, hogy helyben szinte alig tudunk munkát kínálni, s a lakáshoz jutás feltételei sem igen kedvezőbbek a vá­rosi ifjúság lehetőségeihez képest. Ez pedig nem ösz­tönzi a fiatalokat, hogy Csorváson rakjanak fészket. — A héten befejeződött el­beszélgetések utáni taggyű­lések alkalmával is szóba kerültek a különböző gon­dok, javaslatok. Végső ösz- szegzés még nem készült, de azért látható-e valamilyen irányvonal? — A végső összesítés még valóban nem készült) el, de elmondhatom, hogy a tag­gyűlések nyílt, őszinte lég­körben zajlottak le. öröm­mel tapasztaltam, hogy ' az emberek nem közömbösek. Van véleményük a pártta­goknak, s többségük hozzá­szólása a tenniakarásról ta­núskodott. Bár éles kritikák is elhangzottak a pártmun­káról, a gazdaságirányítás­ról, de úgy vélem, ezek kö­zött számtalan megszívlelen­dő javaslat is akadt. Ezekre •szüksége van a pártnak az önkontroll szempontjából, hogy idejekorán észleljük a hibákat, melyeket azután ugyancsak időben (korrigálni tudjunk. — Végezetül engedje meg, hogy leírjuk az olvasóknak — ami egyébként a csorvá- siak körében nyilván köztu­domású, hogy ön egy év óta tölti be a községi párttitkári funkciót. Mi a benyomása erről az egy esztendőről? — Február 19-én lesz egy éve, hogy megválasztottak ebbe a tisztségbe. Előtte pe­dagógusként dolgoztam a községben.! 1985 óta voltam a pedagógus pártalapszerve- zet titkára. Számomra egé­szen mást jelent nap mint nap pártélettel foglalkozni, mint alapszervezeti titkár­ként dolgozni. Olyan idő­szakban kerültem a községi pártbizottság élére, amikor bőven (akad tennivaló, s a feladatok sem könnyűek. Egy biztos: az eseményekkel együtt kell élni, ami jelentős többletenergiát igényel, de csak így lehet eredményesen dolgozni! — Munkájához sok sikert kívánunk! Bacsa András Fotő: H. Kovács Erzsébet torna közelében történt, nincs szükség közvetlen víz­védelmi műveletekre. En­nek ellenére harmadfokú vízvédelmi készültséget ren­deltek el. A csővezeték új­bóli üzembe helyezése után — várhatóan még a hét vé­gén — megkezdhetik a vizs­gálatokat annak megállapí­tására, hogy a talaj és a ta­laj vízkészlete milyen mér­tékben szennyeződött. Ezek- után látnak hozzá a környe­zet rehabilitációjához, a ve­szélyes hulladéknak minő­sülő olajos föld áthelyezésé­hez. (Folytatás az 1. oldalról) testület elé kerülő anyago­kat a városi KlSZ-bizottsá- gokon előzőleg elolvashat­nánk. így érdemben is be­kapcsolódhatnánk a vitába. Csáki Andrea azt nem ér­tette, hogy a nyilvános ülé­sen tárgyalt anyagon miért van rajta a „Szigorúan bi­zalmas” jelzés? Lázár Edit azt szorgalmazta, hogy job­ban hívják fel a lehetőségre az érdeklődők figyelmét, a vitát pedig így jellemezte a harmadik osztályos középis­kolás lány: — Megnyugvás­sal állapíthattuk meg, hogy a KISZ-bizottság tagjai és a különböző szervek képvise­lői előzőleg elolvasták, átta­nulmányozták az anyagot, sőt, igencsak érdeklődőek voltak. Szinte mindenkinek volt kérdése, hozzátenniva- lója, véleménye. Például a középiskolások helyzetéről megítélésem szerint is reá­lis kép bontakozott ki, az MTESZ-fórum Az MTESZ Érdekképviseleti Munkaközössége tegnap a szövetség székházában fóru­mot szervezett a műszaki ér­telmiség anyagi-erkölcsi megbecsüléséről. Az MTESZ kezdeményezéseinek tapasz­talatait Tóth János, a szövet­ség főtitkára összegezte, majd Halmos Csaba állam­titkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke ismertette a régóta halmo­zódó problémák megoldásá­ra hozott kormányzati intéz­kedéseket. Az elmúlt évek, de külö­nösen az utóbbi hónapok vi­tái során megfogalmazódott, hogy az értelmiség helyzeté­nek javítása egyaránt érde­ke és feladata a kormányza­ti szerveknek, s a gazdálko­dóknak. Különösen igaz ez ma, amikor gazdasági fejlő­désünk kulcskérdése a mű­szaki fejlesztés felgyorsítása — hangsúlyozta Tóth János. Halmos Csaba bevezető­ben utalt arra, hogy a Mi­nisztertanács 1987. december 21-i ülésén áttekintette a műszaki értelmiség anyagi­erkölcsi megbecsülésének helyzetét, s több kérdésben határozott. A kormány döntései kö­zött kiemelte azt az intézke­dést, amelynek értelmében az eredetileg tervezett 1991. januári határidő helyett már ez év szeptemberétől feleme­lik a pályakezdő értelmiségi fiatalok alsó bérhatárát ál­talában 5000, néhány terüle­ten 4800 forintra. A pálya­kezdő fiatalok így átlagosan az eddigieknél 600-800 fo­rinttal magasabb bérrel kezdhetik a munkát. A me­zőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatott pályakezdők­re ez az előírás csak 1989. szeptember 1-jétől érvényes. Az intézkedés végrehajtásá­hoz szükséges pénzügyi for­rásokat a vállalatoknak ma­guknak kell kigazdálkodni­uk, míg a költségvetési szer­veknél az ezzeli kapcsolatos többletterheket központi forrásokból biztosítják. A kezdőbérek emelkedésével egyidejűleg, azzal arányosan módosulnak a műszaki pá­lyák bérkategóriáinak alsó határai is. A kormány döntött arról is, hogy az idei évtől az egyetemi, főiskolai végzett­ség megszerzéséhez szüksé­ges tanulmányi idő is bele­számít a munkaviszonyba, s így azt a nyugdíj megállapí­tásánál figyelembe veszik. Szerény mértékű központi bérpolitikai intézkedésre is sor kerül július 1-jétől a műszakiak körében. Éves szinten 300 millió forintöt fordítanak központi forrás­ból mintegy 12 ezer műsza­ki szakember bérének eme­lésére. itt megfogalmazottak fedik a valóságot. Aradszky Péter — aki gyulai és Debrecenben ta­nul az Agrártudományi Egyetemen — a vizsgaidő- szak utolsó szabad napjaiból fordított egyet a tanácsko­zásra. A benyomásait így összegezte: — Az egyetemen tagja vagyok a KlSZ-bizott- ságnak. Nekünk is sok gon­dunk volt a szervezeti és működési szabályzattal, kí­váncsi voltam, hogy állnak ezzel a kérdéssel a középis­kolások. A kérdésemre ki­elégítő, őszinte választ kap­tam. A vita kimerítő volt, talán túlságosan is az, hi­szen egy napirendre két órát szánni soknak tűnik. Szá­momra egy kérdés maradt megválaszolatlan, mégpedig az, hogyan oldják meg a számonkérést. Szabó Istvánt, a megyei KISZ-bizottság titkárát ar­ra kértük, hogy mondja el véleményét a felvetésekről, illetve az első nyilvános Dőlt betűvel ülésről. A legfontosabbak­nak az alábbiakat tartotta: — Mostani ülésünkre tíz ér­deklődő jött el, akik egy- egy napirendhez hozzászól­tak, kérdeztek, így valóban személyes benyomásokat szerezhettek testületünk munkájáról. Reméljük, hogy információikat hasznosítani fogják. Elvi akadálya nincs annak, hogy a városi KISZ- bizottságokon megismerjék az írásos előterjesztéseket a területet képviselő megyei bizottsági tag segítségével. A szigorúan bizalmas szig­nózás gyakorlatát újra át kell gondoljuk, csak azok az előterjesztések legyenek bi­zalmasak, amelyeket zárt ülésen tárgyalunk, például a személyi kérdések, vagy a kitüntetések odaítéfése. Sze­mély szerint az érdeklődés­sel elégedett vagyok, meg­győződésem. hogy a követ­kező ülésünkön már lénye­gesen több vendégre számít­hatunk. L. S. A mennyország Élünk! Akárhogy is nézem, nem szűntünk meg létezni. A'em esett szét darabokra ez az örült sárgolyó (bár a felhalmozott atomfegyverek „jóvoltából" akár több ezer­szer is elpusztulhatott volna), és nem repülünk egy te­nyérnyi földdarabon lapulva, egymásba kapaszkodva bolygótestvéreink felé, bele a világűr végtelenjébe. Igen, élünk! Ahogy kinézek a szerkesztőség ablakán, az utca túloldalán épülő szép új házak még állnak, itt-ott még dolgoznak is rajtuk. A székházunk előtti utcán a leendő gázvezetéknek néhány hete kiásott árkokat ugyanolyan rezzenéstelen csend veszi körül, mint az elmúlt napok bármelyikén. Kintről, az ablakon át az élet zaja szűrő­dik be: autók pöfögése, fékek csikorgása, baráti és ke­vésbé baráti csevegések. Elünk! Az üzletekben a szoká­sos hét végi tumultus. Az újságosstandokon a megszo­kott napi- és hetilapok. Megjelentek az újságok, a mi­enk is, a Népújság, és kistestvérünk, a farsangi külön­kiadás. a Szépújság is. Élünk! Nem, ne nézzen bolondnak kedves olvasó! Tu­dom, mit beszélek, pontosabban, hogy mit írok. Hiszi, nem hiszi, csoda, hogy élünk. Legalábbis egy bizonyos Maharishi Mahesh nevű úr, pontosabban guru, azaz val­lási vezető szerint. Ez a látnoki képességű indiai jógi ugyanis — olvasom a külföldi lapok hírei között — azt jósolta, hogy 1988. január 12-én az égbolt a földre hup­pan vagy ereszkedik. Attól függően, hogy ő és népes, mintegy tízezres nyája mennyire hatásosan imádkozik. Vagyis, ha „minden összejön”, akkor itt még a menny­ország is „beköszönthetett” volna. (Legalább eldőlt vol­na végre a hívők és ateisták örök vitája — ámbár ebből a ki nem imádkozott mennyországból is lehetne vala­miféle következtetést levonni, de a békesség kedvéért ezt inkább hagyjuk...) Ámbátor, elképzelni nem tudom, mi lett volna, ha hatásosabban imádkoztak volna gu­ruék. Vagyis, milyen lett volna a mennyország magyar módra? Előttem, az asztalon a Szépújság legfrissebb szá­ma, tele fedetlen keblekkel. (Természetesen nem férfia­kéval!) Egy lehetséges, de be nem következett világvége — mennyországról képzelegve talán innen is el lehetne indulni. A fedetlenségtöl. (S talán akkor ebben is lenne egyenjogúság.) Bár ahogy én ismerem a mi Kárpát-medencébe szo­rult népünket, teljesen gazdasági alapon képzelné el a mennyországot. Eltörölné a jövedelemadót, az ebadót, a kiadót, a feladót (tehát midenféle-fajta adót), és meg­szüntetné a bruttósítást, legalábbis a felfelébruttósítást. (Mert képzeljék csak el, mennyi fantázia lenne a lefelé- bruttósításban: ötezret állapítanának meg és hetet vihet­nénk haza.) Tele lennének az üzletek mindenféle földi jóval. A gondolák, a polcok nemcsak az italtól roskadoz­nának, hanem a harmincvalahányféle kenyértől, a negy- venvalahányféle sajtból, de másból is eszményi válasz­ték lenne. (Persze az is lehet, hogy a mennyország első napjaiban átárazás miatt zárva lennének az üzletek. Le­gyen idejük derék kereskedőinknek azokat a 20-30-40 százalékkal alacsonyabb árakat felragasztgatni.) Lehetne kocsit kapni, ki milyet akarna, százezerért a Marutit, nyolcvanezerért a Szamarát és várakozás nélkül a Sko­dát is. Aki pedig nem akarna a kormány mögé ülni, az felszállhatna a trolira, esetleg (de ezt már kicsit félve írom le) a metróra. Apropó: kormány. Lehet, hogy akkor már kormányra se lenne szükség. (Arra a másikra!) Legalább senkinek sem lenne baja vele, meg a fa és veréb vicc is kimenne végre a divatból. Mi több, a felelőst sem keresné már senki. Végre nyugodtan hozzákezdhetnénk — ki-ki a maga helyén — a megújulási program végrehajtásához. S hogy el ne felejtsem: mivel az a jógi jósolta január 12-e közel esik a farsang első napjához, mindjárt vigas­sággal kezdenénk a világvégét. Ami a múlt évi apátiából még tartalékokkal bíró népünknek nem is jönne rosszul. Cserélik a kőolajvezeték hibás csőszakaszát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents