Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
1988, január 22., péntek o Környezetvédelem Gyomaendrödön Hársfák, holtágak, ligetek. „A Honsz. Csoportos Elnökségének. Helyben. Kedves Barátim! Az elhunytak emlékét az élőknek állítják, hogy soha el ne múljon a hála érzete azok iránt, kinek a köz valamit köszönhet. Hatszáz hősi halottunknak örökké adósai leszünk! Életükkel tettek hitet hazaszeretetükről. Egy cseppel sem maradnak mögöttük azok, akik ott jártak velük a halál kapujában és puszta véletlenségből csak testi épségükkel áldoztak a Haza oltárán: örök nyomorékság terhét cipelvén síruk széléig. A Hősök Emlékútja a tiétek is, s mert akadt sóiét, hitván alak, kinek semmi sem szent és ismételten letördelte több hársfa koronáját: a Ti védelmetek alá kell helyeznem a kiültetett, szépen hajtó nyolcszáz hársfát. Kövessetek el mindent, hogy a kártékony féreg hurokra kerüljön: s a többit bízzátok ide. IAz ezer hársfát én neveltettem magról és a község tisztán a kitermelése költségén, — 8 fillérjével — kapta meg. A gondozását intézményesen biztosítottam, s tehát csak azt kérem a rokkantaktól, hogy segítsenek nekünk, — kik szintén résen vagyunk, — azt az embernek nem nevezhető alakot ártalmatlanná tenni, kinek hősi ha- lottaink emléke sem szent!... De két-három évtized múlva a mi Hősi Emlékútunk az ország legszebb útja fog lenni. Mindenki érdeke hársfáink fejlődése, mert mézelőfa és virágát gyógyszerként használja a nép, s pénzért is értékesíthetik. Gyoma, 1933. július 8. A környezet- és természetvédelem ügye — mint a fenti körlevélből is kiderül — nem új keletű Gyomaendrödön. A Hősök útját díszítő dús lombú hársfasor tavaszonként még ma is illatozik, igaz néhány fát már kidöntött az építkezésekkel alkalmanként együtt járó rombolás. Ennek ellenére a nyomdász Kner Izidor, ha élne, minden bizonnyal büszkén sétálna végig az árnyas fák alatt, tudván azt is, hogy korántsem ez az ország legszebb útja. K kutak vize jé, de... Először 1980-ban a Gyomai Tanács Végrehajtó Bizottsága, majd 1981-ben az End- rődi Tanács Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a környezetvédelemmel, s azóta évente rendszeresen napirendre kerül a téma. 1982- ben készült el Gyomaendrőd Hazafias üdvözlettel Kner Izidor Honsz. csoport díszelnöke” hosszú távú környezet- és természetvédelmi terve, melyben többek között 1990- ig 6 millió forint értékű fásítás is szerepel. Míg korábban csak a tanács műszaki osztálya segítette a terv végrehajtását, addig az 1987. március 26-án megalakult Hazafias Népfront Városszépítő és Környezetvédelmi Bizottsága is részt vesz a munkában. — Ha valamikor, akkor ma igazán aktuális a környezetvédelem ügye, hiszen a mintamegyévé fejlesztés programjához kapcsolódva mindenkinek feladata a környezet megóvása — mondja Varjú Elek, a bizottság vezetője. — Köztudomású, hogy a Hármas-Körös gyo- maendrődi szakasza is tájvédelmi körzet, s a holtágak mellett egyre bővülő üdülő- területek, a mezőgazdasági üzemek környezetre veszélyes munkája — a tarlóégetés, vegyszerezés, műtrágyázás — és nem utolsósorban a városiasodó település hulladékának elhelyezése, a szennyvíz tisztítása bőven ad feladatot mind a tanács műszaki osztályának, mind pedig a nemrég megalakult bizottságnak ... A Gyomaendrődi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban tartott ülést, melyen Nagy Pál, a műszaki osztály vezetője számolt be természet- és környezetvédelem helyzetéről. Öt kérdeztük a végzett munkáról, a közeljövő feladatairól és a gondokról. — Kezdjük talán az egész lakosságot érintő ivóvízhelyzettel. — A közelmúltban fúrt kutak üzembe helyezésével a nyári csúcsidőben a víz- mennyiség elegendőnek bizonyul, ám most a minőségijei van baj. A vízműtelep tisztítókapacitása ugyanis napi 2500-3000 köbméter, viszont nyári napokon 3200- 3500 köbméternyi vizet fogyaszt a lakosság. A vízminőség javítása érdekében várhatóan ez év második felére elkészül a tisztító vízkezelőmű bővítése. Megjegyzendő, hogy a kutak vize jó, ám a magas vastartal-ma táptalajt ad a baktériumoknak. A Köjál előírásai alapján rendszeresen klórozni kell a vizet. Különböző okok miatt sajnos gyakoriak a településen a csőtörések, s ezért gyakran van vízhiány egyes körzetekben — tájékoztat Nagy Pál. Kiszáradt tölgyfák A településhez 25 (!) holtág tartozik. A holtágak legtöbbjének a vízminősége a II. kategóriába tartozik, tehát fürdőzésre, sportolásra, öntözésre alkalmas. A falu- alji, a csókási és a ligeti holtágak a legszennyezettebbek, ezek medrei az iszapfeltöltődés és az algáso- dás miatt már kotrásra érettek. (Az endrődi részen levő Liget-holtág tisztítását a gyomaendrődi KISZ-bi- zottság kezdeményezésére a Béke Tsz KlSZ-alapszerveze- te és a Kövizig KISZ-esei segítségével a közeljövőben elvégzik, s ezzel egy időben a holtág partján levő népligetet is rendbe hozzák.) A nagyközség másik végén a Erzsébet liget egyik oldalát öleli körbe az emlí- a - tett falualj i holtág, melynek medrébe engedik a strandfürdő termálvizét, és a medencék mosására használt hypós, klóros szennyvizet. A közelmúltban szakemberrel vizsgáltatták meg az Erzsébet liget növényzetét, s kiderült, hogy a holtág partján pusztulófélben vannak a tölgyfák. Kiszáradásuk a talaj fertőzöttségéből adódik, melynek oka a holtág vizében felszaporodott klór. A szakember a kocsányostölgyek sürgős kicserélését javasolta más, a szennyeződést jobban tűrő fafajokra. Még a holtágaknál maradva Nagy Pál elmondta, hogy a templom-, a sóczó- és a bónum-zugi holtágak egy csatornával vannak összekapcsolva, s így vízcseréjük, tisztításuk egy időben történhet. További fejlesztést tervez a tanács a Kövizig segítségével. Az előbb felsorolt holtágakkal egy újabb csatorna építésével kötik össze a pap-zugi és a peresi holtágat. így az 5 meder vizének időszaki vízcseréjét egyszerre végezhetik. Ide tartozó hír, hogy az ún. olajosok útját, ami ezen holtágak mellett kanyarog végig az Endrőd I. gázmezőig — érintve a partón levő üdülőterületeket, a zártkerteket — már szélesítik, il-» letve aszfaltozzák. „Pihen” a szeméttelep A hetvenes évek elején, a nagyközség közepén levő, a vasút melletti bányagödröt jelölték ki szemétlerakó helynek, azzal a céllal, hogy a gödör feltöltésével a területet hasznosítani lehet majd. Esztétikai és egészségügyi szempontból sem volt lehetséges a szeméttelep további működése — egyébként a gödör is szinte megtelt már hulladékkal —. így múlt év ts iHUrtSlíNB®0* májusában üj szeméttelepet jelöltek ki Gyomaendrőd külterületén. — A megszüntetett lerakóhelyet földréteggel borítottuk, majd füvesítjük, s néhány év pihentetés után fákkal ültetjük be a területet — tájékoztat az osztály- vezető. — Nagylaposon egyébként egy 4 hektáros mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területet tölgyessel telepítünk be a közeljövőben. A Hazafias Népfront Városszépítő és Környezetvédelmi Bizottsága javaslatára konténeres hulladékgyűjtőket helyeznek el a település egyes részein, különösen ott, ahol nincs szilárd burkolatú út, s így a kukás szemételhordás megoldhatatlan. Ezzel is szeretnék megszüntetni az illegális szemétlerakó helyeket. — Gondunk az úgynevezett kihordásos szennyvíz elhelyezése. A régóta már e célra használt bányagödör megtelt. A szennyvíztisztító telepen 2,5-3 millió forintos költséggel egy fogadóaknát kellene építenünk. A tervek már készen vannak, ám az összeg még hiányzik — mondta végül Nagy Pál. * * * A Gyomaendrődi Városi Jogú Nagyközségi Tanács évente mintegy egymillió forintot költ a környezet és természet védelmére, parkosításra. a holtágak vízcseréjére, hulladékgyűjtők elhelyezésére, azok javítására, és a szúnyogirtásra. S hogy ezen felül a település lakossága és üzemei mit tesznek, tehetnek, az pénzben nem mérhető hasznot jelenthet mindannyiunk számára. Hornok Ernő Nvári felvétel a ligeti holtágról. Nem ajánlatos fürdeni benne (A szerző felvétele) Csongrád—Békés: Közös dolgaink kilátásai az idén II. Körkérd(ezösköd)és partnereinknél a szomszéd megyében Az első rész az ipari természetű kapcsolatok köréből vett sorba néhányat, a két dél-magyarországi szomszéd- megye összetartozását, illetve összetartását példázva. A folytatásban most a Békés és Csongrád gazdasági profiljára legjellemzőbb területen végzünk (néhány betekintést;! az élelmiszer-gazdaság, a mezőgazdaság partnerkapcsolatairól kérdeztünk néhány csongrádbeli vezetőt. KONZERVBEVALÓK Odri Károly, a Szegedi Konzervgyár termelési főmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy a gyárban feldolgozott zöldborsó teljes mennyiségét Békés megyei termelők biztosítják. Hagyományos a kapcsolatuk a Pusztaföldvári Lenin Tsz- szel, az Orosházi Béke Tszr szel és az Orosházi Állami Gazdasággal. A szállítások megfelelőek voltak az előző évben is, mennyiségileg és minőségileg is. Az idei évre is megkötötték már a szerződéseket. Az uborka jelentős részét szintén a Pusztaföldvári Lenin Tsz-ből viszik Szegedre. Tavaly kezdték el a jó eredményekkel kecsegtető kordo- nos termesztés rendszerét. Megújítják a szerződést az uborkára az Orosházi Állami Gazdasággal is, de komoly súllyal szerepelnek a magán- termelők is ezen a vidéken, egészen Kaszaperig. Céklát tavaly a pusztaföldvári Lenintől és az Orosházi! ÁG-től szállítottak. Az idén az orosháziaktól viszik a céklát és a vöröshagymát. Ezenkívül húsféleségeket vásárolnak az Orosházi Állami Gazdaság vágóhídjának hús- feldolgozójából. HŰSTESTVÉRISÉG... A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát termeltetési és kereskedelmi igazgatója, Pataki Károly kedélyesen fogadta az érdeklődést: — Jöttek Békés megyéből aj „szomszédvárba”, kérdezni...? — A Gyulai Húskombináttal nagyon jó a kapcsolatunk. Elsősorban szakmai jellegűek a segítségeink; az alapanyag-biztosítás dolgában,’ az exportérdekeltségek egyeztetésében és a húsipari gyártási tapasztalatok kicserélésében, de lényegében az egész húsipari tevékenységre kiterjed az együttműködésünk.' Ha például mi nem rendelkezünk elegendő import alapanyaggal, tőlük kérünk, és amikor tudjuk, majd visszaadjuk. Egyébként minden szakterületen baráti kapcsolataink is alakultak ki. A tenyésztéspolitikát illetően, is szoktunk konzultálni... — Ez alatt mii kell érteni? ( — A vágóállat-termeltetés legkülönbözőbb kérdéseiben tanúsított magatartásunkat. Tehát egyeztetnünk kell a programjainkat a termeltetésnél és az értékesítésnél is, — Milyen alapelvek igazgatják ezt a politikát? — Vannak központi Irányelvek, de mások a jellegzetességek mifelénk, mint például a Dunántúlon; | mifelénk (50% körüli a magán- termelők részaránya, míg ott mondjuk csak 10%-os. Alapelvünk, hogy mindeaki a saját megyéjében vásárol lehetőleg. Persze a megyehatárszéleken, kivételes esetekben előfordulhatnak kisebb eltérések ettől. — Más kapcsolataik Békés megyével...? — Több évtizedes az együttműködésünk la Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kombináttal is; a szalámisertés tenyésztésének kiterjesztésén munkálkodunk velük. Szintén hagyományosan jó a kapcsolatunk a Békéscsabai Hű- tőházza'l. Negyven-ötven vagon hűtőkapacitást kötünk le, ami éves szinten sok száz vagonnyit tehet ki. — A jövőben? — Az eddigi kapcsolataink tehát jók voltak, a közös célokért, az eredmények javítása érdekében erősíteni kell az együttműködést. Ám a célok mindig mások, így a gazdasági kihívásoknak egyre magasabb szinten kell megfelelnünk. SZARVAS IS BELÉPETT A termelési rendszerek között ás igen jó nevet szerzett magának az utóbbi években a szentesi Korai Zöldségtermelő Társulás, ahogyan sokfelé ismerik: a KZR. A társulás vezetőjét, dr. Csikai Miklóst Békés megyei termeltetési kapcsolataikról kérdeztük. — Régebb óta taggazdaságunk a Kondorosi Egyesült Tsz, a Nagyszénási Október 6. Tsz és az Orosházi Dózsa Tsz. 1987 végén lett új tagunk a Szarvasi Dózsa Tsz, egy fiatal mérnökkel az élén, akik az idén már az árualapban is számítanak. Az eddig kiaknázatlan termálvíz hasznosításában a! segítségükre leszünk. — Mit jelent a tagság? — A KZR forgalmazza a termelt primőrárut és a szabadföldi zöldség egy részét, illetve biztosítja a szükséges szakmai információkat, a hajtatáshoz felhasznált anyagokat stb. — Lesznek-e az idén a me- gyénkbelieket érintő változások? . — Ismereteim szerint visz- szafejlesztés sehol sem lesz. — Kérhetnénk egy általános helyzetjelentést? — Merem remélni, hogy az elmúlt tizenhárom esztendőben tudtunk olyan hátteret biztosítani, hogy az idén sem gyengül a Ipozíciónk. Ez nyilván a termelőknek is biztonságot jelent, de végső soron a fogyasztóknak jó...! ÜJ FAJTÁK SZARVASRÓL Szentesen Imaradva még egy Békés megyei kapcsolatról tudtunk meg egyet-mást, de ezt már a Vetőmagvállalat Szentesi Kutatóállomásán. Dr. Faragó László igazgató elmondta, hogy 1981 óta tartozik hozzájuk a szarvasi kutatóállomás, ami jelentős szerepet kap növénynemesí- tési kutató programjukban. Tavaly sikeres volt az Imola szójafajta bemutatása, ennek nyomán az idei évben két újabb szójafajta kutatását tervezik Szarvason. Ezenkívül kéti új kukoricahibrid minősülése is az ez évi tervek között szerepel. Továbbra is szorgalmazzák! a Piroska vörösherefajta elterjedését. „ HAGYMAMAGÜGYEK Egy másik kutatóállomás: Makón. Itt van a Zöldségtermesztési Kutatóintézet hagy- makutató-állomása, amely Békés megyében is termeltet hagymamagot. A kialakult gyakorlat szerint a mezőkovácsházi Zöldségvető- mag-termelő Társulás taggazdaságaiba helyeznek ki anyamagot, majd tőlük kerül a hagymamag a budapesti vetőmagvállalathoz. Mint kutatóintézménynek, alakulnak persze más kapcsolataik is a megyével. Az Orosházi Üj Élet Tsz például megbízta az állomást a hagyma megtermékenyülési vizsgálatával. Az egyéves munka eredményeként a megrendelők értékes információkhoz juthattak a növényvédő szerek optimális alkalmazására vonatkozóan. Az idei évben kicsit később alakulnak ki a munka- kapcsolatok, körülbelül március végéig, így a tervekről még keveset tudott közölni Szalai Ferenc, a kutatóállomás vezetője. EGY TERMELŐSZÖVETKEZET Több termelőszövetkezet akadna Csongrád megyében, melyeket Békés megyei kapcsolataikról kérdezhetnénk. Ez egy későbbi, átfogóbb írás tárgya lehetne. Különösen a megyehatárok mentén akadhat számos közös dolguk a szomszéd közös (gazdaságoknak. Most a Hódmezővásárhelyi Marx Tsz-nél jártunk kérdésünkkel. Brenda Péter elnök több mint 10 éves, hagyományosan korrekt kapcsolatokról számolt be. Elsősorban a zöldségfélék, primőráruk és a hagyma, valamint a sertéshús értékesítésében jó partner ja békéscsabai Húsker, de közelsége miatt igen jók a kapcsolatok azí orosházi vágóhíddal, amelyet ►nőst újítottak fel. A Húskertől takarmánykiegészítő premixeket vásárolnak vissza. A komplex kapcsolati több mint 100 millió forintos forgalmat jelent, amelynek nagyobb része a tsz értékesítéséből adódik. Mint az elnök elmondta) a kapcsolatokat a piaci lehetőségek figyelembevételével tudják fejleszteni ebben az évben is. Pleskonics András (Folytatjuk)
