Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PÉR1BIZ0TTSÍG ÉS 1 MEGYEI TÍHŰCS LDPIB 1988. JANUÄR 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM B beteg javára Ésszerűbb, gazdaságosabb gyógyítást Bizottsági ülésen jártam /tegnap, ahol igen fontos és okos szakemberek hallgattak, vitattak meg komoly dolgokat. Elemezték az egészségügyi intézmények hatékony működését és gazdálkodását elősegítő megyei cselekvési programot. lEz a bizottság társadalmi testület, tagjai hozzáértő, intézményüket felelősséggel irányító vezetők, kórházigazgatók, tanácsi irányítók, akik más fórumokon is beszéltek már ezekről a gondokról, sőt kételyeiknek is hangot adtak az egészségügyi ellátás színvonalának megtartásáról. Igaz, ilyen alaposan felkészült, sokoldalú, jövőt kutató szó- és írásbeli gazdasági tájékoztatót ritkán hallhattak, mint most. A kérdés mégis bujkál bennem: mi az, amit ez a társadalmi szervezet a felsorolt gondokból elintézhet, megoldhat? A betegellátás szakmai feltételeinek biztosítása mellett az egészségügyi és szociális ágazat intézményei kidolgoztak cselekvési programot, takarékossági terveket az ésszerűbb gazdálkodásra, amelyet azután ki több, ki kevesebb sikerrel próbál megvalósítani háromnegyed esztendeje. Talán túl vagyunk már azon a bénító társadalmi szemléleten, hogy az egészségügyi és szociális ágazat improduktív (nem termelő) szféra, tehát nem érdemel sokszorosan megkülönböztetett figyelmet a feltételek biztosítása és az ott dolgozó ember. Gyógyító ellátás, betegségmegelőző szolgálat nélkül kevesebb lenne ugyanis a gyárakban, üzemekben a produktív termelésből részt vállaló egészséges ember, ez ma már köztudomású. A szemléleten talán túljutottunk, de pénzünk viszont nincs az egészségügy fejlesztésére. az egészségügyi dolgozók munA közelmúltban párt végrehajtó bizottsági ülésen számolt be a gazdálkodásról, a kereskedelempolitikáról, a további feladatokról a Sarkad és Vidéke Afész elnöke. Az elemzésnél mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a nagyközség és a környező települések a határ mentén helyezkednek el, átmenő forgalom csak Sar- kadkeresztúr irányából van. Ez természetesen kihat a keresletre, meghatározza a szövetkezet forgalmát^ eredményességét. Az áfészhez tartozó községekben 18 ezren laknak, az áruellátásban meghatározó a szövetkezeti kereskedelem. Sarkadon, Sarkadk eresztúron, Méhkeréken, Kötegyán- ban csaknem teljes egészében, Űjszalontán százszázalékos az áfész (kiskereskedelmi és vendéglátóipari részesedése., Az évi mintegy 610 millió forintos forgalmat 36 kiskereskedelmi, 25 vendéglátóipari üzlet és 11 felvásárló telephely, illetve ter- ménybolt bonyolítja le. A gazdálkodásra jellemző, hogy a dolgozók 80-85 százaléka nyereséghez kötött békájának megfizetésére. Mit lehet hát tenni az ésszerűség határain belül azért, hogy egyáltalán a rendelkezésre álló pénz biztosítsa a struktúra működését, még takarékoskodjanak is, de ez ne vezessen a betegellátás romlásához! Mondják, hogy még mindig vannak belső, ésszerűsíthető tartalékok az egészségügyben. Hallottam erről példákat is szakemberektől. A fekvőbetegosztályokon nő az infúziófogyasztás. Egészen egyszerűen lehetne valamelyest csökkenteni — s ezt közeli tapasztalatszerzés révén tudom —, ha elegendő teát kapnának például, akik ezt igénylik, főként az idős betegek. így szervezetük elegendő és nem drága folyadékhoz juthatna. Vagy például elgondolkoztató az ugyanazon célú labor vér- vizsgálatok havi statisztikája. Egyik kórházunkban kétezer, a másikban ezerkétszáz. a harmadikban tízezer rezési formában kapja a fizetését. Az utóbbi másfél évben bővült a különböző érdekeltségi formában dolgozók köre. Van jövedelemérdekeltségű, szerződéses, általánydíjas üzlet és ipari szolgáltató szakcsoport is működik. Figyelemre méltó, hogy a 4 ezer tag anyagilag is segíti a szövetkezetét. Viszonzásképpen az áfész évente kétszer kedvezményes vásárt rendez. Tavaly 200 ezer forintot fordítottak erre a célra. Szó volt az ülésen arról is: nem volt könnyű dolga az igazgatóságnak, az áfész vezetőinek az elmúlt esztendőben. Azonnal reagálni kellett a felgyorsult gazdasági változásokra, az érdekviszonyok átalakítására, a versenyre, amelyek új gondokat vetettek fel. Kereskedelempolitikai céljaik között szerepel, hogy a jelenlegi alapellátás elérje a közepes színvonalat. Ugyanakkor nem hanyagolható el a bolthálózat korszerűsítése, fejlesztése sem. (Ez a! folyamat már elkezdődött. Január első napjaiban Sarkadkefeletti a számuk. A megszokás, a párhuzamos vizsgálatok sokasága, az érdekeltség és a költségérzékenység hiánya lehet ugyan (bár nem elfogadható) magyarázat sokféle csökkenthető költekezésre. Gyakran a vizsgálatot újra és újra végeztetőnek fogalma sincs arról, hogy amit kér, negyven fillérbe, vagy netán ötven forintba kerül az intézménynek. Egyik helyen arról hallottam panaszt, hogy nem tudnak elegendő gyógyszert adni a betegnek, mert nincs. Máshol arról értesültem: kénytelenek több havi készletet tartalékolni, mert hol ez, hol az a gyógyszer hiánycikk. Persze éppen a hiány következménye az úgynevezett „gyógyszerkivándorlás’’ is a kórházakból, térítésmentesen, netán az ingyenes egészségügyi ellátásban. ám de térítésért. És erre országos tapasztalat figyelmeztet. A lényeg: a magas színvonalú szakmai és gazdasági vezetés léte, valamint a kettő igen szoros egymást megértő együttműködése nélkülözhetetlen. Tervezgetik, vezetgetik már az ország néhány nagyobb egészségügyi intézményében az önszabályozást, az önálló gazdálkodást — kevesebb szorító jogi szabályozottság nélkül. Az ilyen-olyan megtakarítások gyakran csupán a tenger cseppjét jelentik az egészségügy egészének gazdasági, műszerezettségi, fenntartási gondjaihoz képest. A számítógépek, a műszaki technika gyógyászati alkalmazása talán seresztúron élelmiszerboltot nyitottak, amely a tanyai lakosság jobb áruellátását teszi lehetővé. Ebben az évben hozzákezdenek Méhkeréken a főbolt korszerűsítéséhez, mintegy 10 millió forintért. Pályázatot készítettek palackozóüzem létrehozására, haj ezt megnyerik, legalább 30 embernek tudnak munkalehetőséget adni. A szövetkezet tavaly fafeldolgozásba kezdett, amely 6 millió forint értékű tőkés devizát hozott a konyhára. A tervek között szerepel a méhkeréki szakszövetkezettel közösen savanyító üzem megnyitása. A nagyközségi tanács segítségével megveszik a Jókai és a Gyár utca sarkán lévő telket, ahol élelmiszerboltot építenek. A szövetkezetben úgy látják, és ezt a párt végrehajtó bizottsága is (megerősítette, hogy a kibontakozási program hatására jobbak lettek az áfészek pozíciói, mert a gazdálkodásban, az új szabályozás kapcsán még nagyobb eredményekre képesek. S. S. Tájékoztató a KISZ KB-iilések nyilvánosságáról A KISZ Központi Bizottságának január 16-i, szombati ülése — az eddigiektől eltérően — nyilvános volt. Az MTI munkatársa arról érdeklődött Gönci Jánostól, a KISZ KB titkárától, mit jelent ez a nyilvánosság a testület gyakorlatában. Ez a tanácskozás abban az értelemben volt nyilvános — mondotta —, hogy a meghívott újságírókon kívül az elektronikus és írott sajtó bármely szerkesztőségének munkatársai is részt vehettek az ülésen. Ez a gyakorlat az ifjúsági mozgalom szervezeti megújulásának egyik állomását jelenti, a szövetség munkastílusának egyik új elemévé válhat — mondotta. A sajtónyilvánosság kiterjesztésével a társadalom, s elsősorban a fiatalok az eddigieknél szélesebb körben és részletesebben tájékozódhatnak a KISZ munkájáról, eredményeiről, feladatairól, s ennek alapján megalapozottabb véleményt formálhatnak az ifjúsági mozgalomról. Az elképzelések szerint a KISZ KB tervezett üléseinek időpontjáról és napirendjéről a testület hivatalos lapja, a Magyar Ifjúság, valamint az MTI ad előzetes tájékoztatást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a sajtó képviselői az írásos előterjesztések alapján előre megismerkedjenek az ülések témáival, illetve részt vegyenek a tanácskozásokon. Az újságírók az írásos anyagok és személyes benyomásaik alapján saját maguk döntik el, hogyan dolgozzák fel a tanácskozás témáit. Munkájukhoz a technikai feltételek is adottak. Nyomdaipari vegyes vállalat alakult A Zrínyi Nyomda és a svéd Bonnier konszernhez tartozó Sernic International kiadó vállalat, valamint az ugyanehhez a csoporthoz tartozó IDAB cég 50 millió forintos alaptőkével Inter- print Kft. néven vegyes vállalatot alapított. A két külföldi cég tőkerészesedése összesen 55 százalék, s az alapítók tőkeszerződésük arányában osztják majd el az év végi eredményt. A vegyes vállalat célja ifjúsági regények, képregények, albumok és egyéb tájékoztató nyomtatványok nyomtatása és kiadása a hazai és a külföldi piacra. A svéd partnerek modern technológiát, hatékony üzem- szervezési módszert bocsátanak a vegyes vállalat rendelkezésére, amely alaptőkéjén túl további kO millió forint értékben bérel az ugyancsak svéd Solnac cégtől két nagy teljesítményű modern nyomógépet. A színes lapok, nyomtatványok előállítása és kiadása a második félévben kezdődik, s a vegyes vállalat vezetői arra számítanak, hogy már jövőre — az első teljes termelési évben — nyereséges lesz vállalkozásuk. (Folytatás a 3. oldalon) A sarkadi párt vb tárgyalta Meghatározó a szövetkezeti kereskedelem A Gercndási Munkácsy Termelőszövetkezet több éves szerződéses kapcsolatban áll az Orosházi Kazép-pel. A termelőszövetkezet oxidkerámia-üzemében az ügyes kezű lányok, asszonyok a textiliparnak készített szálvezetőket munkálják meg Fotó: Veress Erzsi Üres raktárak, vissza nem igazolt rendelések Nem ígérhet jó ellátást az flgroker Csodálatosan szépek az őszi gabonák: fejlettek, bok- rosodlak. erősödtek ebben a tavaszias télben. Több termelőszövetkezetben tőszámlálást folytattak, s voltak olyan táblák, melyeken hektáronként 10 millió növényt találtak. Az utóbbi évtized egyik évében sem volt olyan ígéretes a határ, mint most. 1988 januárjában. Igaz, a tavasz még messze van, jó hatvan nap, és kezdődhet a növényápolás, a növényvédelem. — Hogyan készültek fel az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kora tavaszi műtrágya- és növény- védőszer-igényének kielégítésére — kérdeztük Molnár Lajostól, a Békéscsabai Ag- roker Vállalat igazgatójától. — Az utóbbi három év közül 1988. felkészülési szakasza számunkra minden eddiginél a legtöbb gondot, megoldhatatlannak tűnő problémák sokaságát okozza. Raktáraink üresek, a hazai gyárak részére továbbított rendeléseink többségére még- csakj visszaigazolást sem kaptunk. Sőt, egyes szállítóink még az 1987-re visszaigazolt rendelések befejező tételeit sem szállították le. Műtrágyából az igények 60 százalékát tudjuk csak kielégíteni. A tavaszi fejtrágyázáshoz, növényvédő szerekhez és a várható gombafertőzések lokalizálásához, az igen szépen fejlett növény- állomány megvédéséhez szerekei nem rendelkezünk. A kalászos gabonákéhoz hasonló a szerellátási a kukorica, a cukorrépa, továbbá a pillangós virágú növények — szója, lóbab — termesztésfeltételeinek biztosításában is. Valamelyest ebből a gondolatsorból csak a kukoricát lehetne kiemelni, melyhez az a gyomirtó szer, amilj a vetéssel egy időben kell kiszórni, rendelkezésre áll, de az állománykezeléshez szükséges anyagok hiányoznak. — Milyen erőfeszítéseket tesznek a hiányosságok pótlására? — Tőkés importból kése szer és a hazai gyártáshoz szükséges alapanyagok I beszerezhetők lennének, de az ország devizahelyzete. az ágazatnak biztosított keretek ehhez nem: elegendők. Ez irányban különben már lépni kellett volna, hiszen a korábbi években volt rá tapasztalat, hogy a késedelmes anyagbeszerzés miatt a növénytermesztés, benne a kenyérgabona és a kukorica termesztése, milyen hátrányos (helyzetbe került. Az Agroker-vállalatok közötti készletátcsoportosításra lenne ugyan lehetőség, de ennek eredménye bizonytalan, mivel 1987-ben a raktárakat kölcsönösen kisepertük. — A termeléshez szükséges eszközök. felszerelések forgalmazására mi a jellemző? — A vevők pénzügyi helyzete egyáltalán nem ! megnyugtató. Nem kapnak rövid lejáratú hiteleket, egynéme- lyik váltóval fizetne, de a bankok pénzügyi nehézségeikre hivatkozással, ezeket nem váltják be. — Milyen ellátást remélhetnek a kistermelők? — Kis csomagolású anyagokból különösebb ellátási gondot nem várunk. A termeléshez szükséges kisgépekből, eszközökből a tavalyihoz hasonló ellátás várható. Egyedüli gondot a fóliaellátás és a fólia alatti termesztéshez szükséges talajfertőtlenítő szerek okozzák. A fóliahiányt a gyárak külföldi granulátumbeszerzési gondjaikkal magyarázzák. A gyárak vezetőivel folytatott tárgyalásokon nem vállalták a méretigények rendelés szerinti kielégítését, és az elmaradt szállítások pótlását. D, K. Csorvási hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ■ban Jelentős változás következett be január elsejével a Hódiköt csorvási telephelyének életében. 1988-tól a Békéscsabai Kötöttárugyárhoz tartozik. De nemcsak a gazda változott, hanem az üzem termékszerkezete is. Az átállásról, az új helyzetről szól lapunk 5. oldalán a Gazda- és szerkezetváltás Csorváson című írásunk. Lapunk 6. oldalán pedig a Múltról valló tárgyaink sorozatunk felhívását tesszük közzé, miszerint szombaton a művelődési központba várjuk mindazokat, akik régi tárgyakat, eszközöket, s velükj kapcsolatos emlékeket, történeteket őriznek.
