Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
1988. január 20., szerda fl Schumacher Körösladányban III bruttósítás testközelben Kanál, villa, kés és flakon... A Körösladányi Metaké- mia Ipari Szövetkezet által gyártott háztartás-vegyipari termékek — mosogatószerek, textilöblítők, cipőápolószerek — java része műanyag flakonokban kerül az üzletek polcaira. Korábban a helybeli Magyar—Vietnami Barátság Tsz műanyagüzemében bérmunkában készült a csomagolóanyagok nagy része, 1986 februárjától azonban a Metakémia megvásárolta a tsz gépeit, s így most 30 millió darabot rendeltek... a szövetkezet gyártja a különböző színű és formájú flakonokat. * * * A 600 grammos textilöblítők flakonjaiból évente 2 millió, azaz a szükséges mennyiség fele készül a Metakémia műanyagüzemében. A Henkel-licenc alapján gyártott önfényező cipőápolószerek formatervezett, narancssárga! flakonjaiból évente 600-700 ezret állítanak elő. Ez utóbbiakhoz a Fotó: Veress Erzsi kupakot és a kenőfej szivacsanyagát a Henkel! cég szállítja. A kupak hazai gyártása várhatóan még az idén megoldódik, ám a magyar szivacs minősége — kísérletek alapján — nem felel meg a követelményeknek. Egyrészt a ragasztó- anyag elengedi a flakon nyílásához illesztett szivacsot, másrészt többszöri használat után a szivacs beszárad, és nem ereszti át a cipőápolófolyadékot. A flakongyártás jövedelmező üzlet a Metakémia számára, hiszen nem kell szállítási költséget fizetni, s némi nyereség is marad a szövetkezet kasszájában. Az elmúlt év közepén egy új külföldi partner jelentkezett a körösladányiaknál. A nyugatnémet Schumacher cég ajánlott üzletet. Évente 30 millió darab, egyszer használatos műanyag evőeszközt, kést, villát, kanalat kért a Metakémiától. Ezeket az eldobható evőeszközöket általában a repülőgépeken felszolgált ételek mellé adják, de Nyugat-Európában is elterjedt —, nálunk elsősorban a hamburgerjéről híres — McDonald’s! gyorsbüféhálózat üzleteiben is használják. A Metakémia a Che- mokomplex Külkereskedelmi Vállalat segítségével kötött üzletet a Schumacher céggel, és ',1987. októberében megkezdődött a próbagyártás a német féltől kapott minta alapján. A szövetkezet a nyugatnémet cégtől lízingben kapott egy1 fröccsöntő gépet, s emellé egy NDK gyártmányút is vásároltak. A két gép három műszakban üzemel. 1987 végén a külföldi partner értékelte a próbagvártást. s kisebb kifogásoktól eltekintve, elégedettek voltak a termék minőségével. A körösladánviak viszont kevésbé voltak elégedettek a Schumacher cég által ajánlott árral... — (Nekünk csak abban az esetben lenne nyereséges az üzlet, ha az általunk kért összeget tudná fizetni az NSZK partner — mondta Fricz Imre, a szövetkezet főkönyvelő-helyettese. — A gondunk tulajdonképpen ott kezdődik, hogy a gyártáshoz nincs hazai alapanyag. Ezért a Szovjetunióból vásároljuk a polisztirolt, melynek ára az elmúlt évhez képest 66 százalékkal nőtt. A világpiaci árváltozáshoz viszonyítva tízszeres az áremelkedés mértéke. Ez a tény jelentősen növeli a költségeinket, amit a nyugatnémet fél megért ugyan, de többet fizetni — érthető módon — nem hajlandó. Másik problémánk, hogy az evőeszközöket fehér színben kell gyártani, ám az alapanyag-szállítmányok között gyakran mutatkozik színeltérés, , így az egyenletesen jó minőségű termék gyártása inéha akadozik. A decemberi árvitánk ellenére az idei első negyedév végéig meghosszabbítottuk a szerződést. Ha az üzlet mégsem jönne létre, akkor sincs nagy baj, hiszen a gépeket más 'szerszámokkal felszerelve esetleg flakongyártásra! is használhatjuk — mondta végül Fricz Imre. Hornok Ernő KITE-újdonságok a zöldségtermesztésben Január 26-án több újdonságot vonultat fel a KITE, a Nádudvari Kukorica- és Iparinövénytermelési Együttműködés Gyulán és Nagybánhegyesen a zöldségtermesztés megújítására. A gyulai bemutató délelőtt 10 órakor kezdődik a Munkácsy Tsz kertészetében, a nagybánhegye- si pedig délután 1 órakor a községi művelődési házban. Mindkét alkalommal neves zöldségtermesztő szakemberek tartanak előadást arról a nagyszabású vállalkozásról, melybe a termelési rendszer egyszerűen csak „belekapott”, látva az ágazat évek óta tartó vergődését. A szándék az első látásra is tisztességesnek mondható, mert a világban alkalmazott legújabb palántanevelési és öntözési technológiák szélesebb körű hazai terjesztésében a KITE nem üzletet keres, hanem mindenekelőtt a hazai zöldség- termesztés színvonalának emelésére törekszik, a jobb minőségű áru és az olcsóbb ellátás feltételeinek megteremtésével. Célja elérésére Derecskén olyan üzemet hozott létre, ahol a korszerű palántanevelés eszközeit, az úgynevezett KITEPLANT gyártják. Ez egy műanyaghab- tálca, melybe különböző méretű táphengerek préselhetők, szemenként! vetéssel palánták nevelhetők. Kiültetéskor a növények a táphengerrel együtt kiemelhetők, így a főgyökér megszakítása nélkül a növények palántálhatók. Kertészeti emberek tudják csak, hogy ennek a módszernek milyen nagy előnyei vannak az árunövények termelése esetében. Talán éppen ezért már több Békés megyei zöldségtermesztő megfordult Derecskén, s onnan beszerezte az 1988. évi palántaneveléshez szükséges tálcákat. Akiknek a bemutató során a palántanevelés új eszközei megtetszenek, rendelhetnek belőlük a tanácskozások helyszínén. A nagyüzemek és a kistermelők egyaránt használhatják a KITE víztakarékos öntözőberendezéseit; a csepegtető és a miniszórófejes újdonságait. Ezeket sem csillagászati árakon juttatják el partnereikhez, hanem olyan formán, ahogyan a zöldséges ágazat költségviselőképessége azt megengedi. De mindezekről bővebbet a gyulai és a nagybánhegyesi bemutatón mondanak a zöldségtermesztés megújítására vállalkozó KITE- szakemberek. D. K. Túlvagyunk a nehezén? A teljesítménybérben dolgozók bérének bruttósítása a legnehezebb Fotó: Kovács Erzsébet Olajevő baktériumok tisztítják a talajt Először talán nem is figyeltünk rá. Aztán kénytelenek voltunk. Próbáltuk megérteni, de nehéznek tűnt. Volt, aki feladta, és volt, aki elszántan elolvasott, meghallgatott mindent,1 ami úgy kezdődött: a bruttósítás... A végén már untuk az egészet, és most itt van kezünkben az új bruttó bér, pontosabban1 az erről szóló értesítés. És megint két táborra ősziünk. Van, akinek egyértelmű a dolog, s akadnak, akiknek még mindig nem világos, hogy nem jártak rosszabbul; attól függ, ki milyen bérezési formában dolgozik. A dologban érdekeltek véleménye egyöntetűen az, hogy a bruttósítást igazán jól végrehajtani nem lehet, ezzel együtt valamennyi munkáltató törekedett és törekszik arra, hogy a lehető legjobb módszert alkalmazza. Azt már kezdettől tudjuk, hogy az időbéres dolgozók bérének bruttósítása nem jelent különösebb gondot, s az sem volt titok, hogy ezzel szemben a teljesítménybérek megfelelő felszorzása feladja a leckét a vállalatoknak. Megnyugtató, hogy ennek ellenére megyénk egyetlen vállalatánál sem volt tapasztalható az, hogy a bruttósítás egyszerűbbé tétele miatt visszaszorították volna a teljesítménybérezést, és az időbért helyezik előtérbe. A legnagyobb gondot a darabbéres dolgozók keresetének bruttósítása jelentette, tehát egy olyan üzemet kerestünk meg — a Gyulai Szabók Szövetkezetét —, ahol zömében ezt a bérezési formát alkalmazzák. A szövetkezet fizikai dolgozóinak több mint 60 százaléka egyenes darabbérben dolgozik, melynek elszámolása és évenként elfogadásra kerülő normakategória idő- és bértétele alapján történik. — A bruttósítással először novemberben foglalkoztunk — mondja az elnök, Hajt- man Zoltán —, és azóta is szinte folyamatosan „napirenden” van a téma. Kidolgoztuk a megfelelő variációkat, a különböző fórumokon, munkahelyi tanácskozásokon megvitattuk. írásos anyagot is készítettünk magyarázatokkal, példákkal, sőt konzultációs napokat tartottunk, ahol a bruttósító szakembereknek tehettek fel kérdéseket a dolgozók. — Az eredmény? — A szövetkezet dolgozói elfogadták a bruttósítás végrehajtásának módszerét, de őszintén szólva, talán inkább! bizalmi alapon. Tehát abból kiindulva, hogy nyilván nem akarunk rosszat saját dolgozóinknak, s nem azért, mert valamennyien megértették,! hogy az alkalmazott módszer esetünkben a legelőnyösebb. Ezt támasztja alá Szondi Józsefné varrónő véleménye is: — Megkaptuk az új személyi órabér-besorolást, az új normabértételeket, de igazán összehasonlítani majd akkor tudpnk, ha a bérünket is megkapjuk. (Már 25 esztendeje, hogy normára dolgozom, annyit tudok, hogy ha munka van, akkor nagy baj nem lehet. Ezt a bruttósítást szerintem a vezetőkkel együtt most tanuljuk,' és bevallom, nehéz megérteni. Valahogy úgy néz ki, mint az átalánydíjas villanyszámla, havonta fizetjük, s év végén derül ki, ki kinek az adósa. Azt mondom: bízni kell egymásban, a bérszámfejtő nem i viszi haza senkinek a pénzét. Anélkül, hogy a különféle pótlékokkal, mozgóbérekkel megterhelt teljesítménybérek bruttósításának részleteibe belebonyolódnánk, megjegyezzük, hogy itt a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az átlagosnál nagyobb teljesítményű dolgozók rosz- szabbul, míg a kevésbé jól teljesítők alaptalanul jobban járhatnak. — Sikerült-é ezt kiküszöbölni? — kérdeztük a szövetkezet főkönyvelőjétől, Pflam Ferenctől. — A legjobb megoldásnak a prémiummal kombinált teljesítménybér tűnt. Akinek a tényhónapban a bére eléri az adóköteles sávot, automatikusan a fizetendő adónak megfelelő prémiumot kap. — Mennyibe kerül ez a szövetkezetnek ? — A bruttósítás körülbelül az 1987.* évi nyereség 30 százalékát teszi ki. Egyébként nem véletlen, hogy a dolgozók minden igyekezetük és igyekezetünk ellenére nehezen tudják követni a bruttósítást, hiszen rengeteg „bértétel” van. Darabbér, minőségi prémium, Ikisszéria felár, túlóra, célprémium, jutalom, stb. Természetesen a dolgozók tudni akarják és ki is számolhatják, mennyit kerestek. Balázsi Józsefné kézimunkázó például így vélekedett: — Nagyon jó tájékoztatást kaptunk a szövetkezet vezetőitől, és nagyjából megértettük miről (van szó. Az új normatételek alapján ki is tudjuk számolni, mennyit kereshetünk. Ezzel tehát nincs (gond, viszont Lóié Valéria varrónő úgy érzi, rosszabbul járt: — Nem vagyok elégedett, nem érzem, hogy például az a 310 forint bele lenne építve a normába. Sőt, például a mandzsettánál a norma kisebb lett. Én úgy gondolom — előveszi kis noteszét, s számol —, hogy napi 200 forintot kell keresnem, hogy a pénzemnél legyek. Ehhez tavaly 150 százalékra kellett teljesítenem a normát, most úgy látom, 200 százalékra kellene. — Az a helyzet — magyarázza utóbb a főkönyvelő, hogy a 310 forint lebontva a normabértételekre, nagyon kevés, olykor csak tizedfillé- rekben jelenik meg, tehát valóban álig érzékelhető. Az viszont nem létezik. hogy valamelyik normabértétel a neki megfelelő előző évinél kisebb lenne. Azt mindig alaposan meg kell nézni, hogy mit. mivel hasonlítunk össze. Ebben egyetértünk. És bízunk benne, hogy ha a tavalyi nettó (keresetet hasonlítjuk az ideihez, nem csalódunk. Szatmári Ilona Baktériumok tisztítják az olajjal szennyezett földet a kecskeméti Filantróp Környezetvédelmi és Fűtés- technikai Vállalat harkakö- tönyi telepén. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemével kötött szerződés keretében a fúrótornyok közelében évente 400 köbméter, olajjal telített homokot regenerálnak a vállalatnál kidolgozott módszerrel. Ennek lényege, hogy tőzeggel elegyítve föllazítják a szenyezett talajt, ezáltal elegendő oxigén jut a vegyi folyamatokhoz, majd baktériumokat tartalmazó oldatot öntöznek ki. A mikroorganizmusok az öntisztuláshoz szükséges idő töredéke, mindössze egy-másfél év alatt elbontják a szennyező anyagot. Egy köbméter föld baktériumos regenerálása legfeljebb 3 ezer forintba kerül.
