Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. január 20., szerda fl Schumacher Körösladányban III bruttósítás testközelben Kanál, villa, kés és flakon... A Körösladányi Metaké- mia Ipari Szövetkezet által gyártott háztartás-vegyipari termékek — mosogatószerek, textilöblítők, cipőápolószerek — java része műanyag fla­konokban kerül az üzletek polcaira. Korábban a hely­beli Magyar—Vietnami Ba­rátság Tsz műanyagüzemé­ben bérmunkában készült a csomagolóanyagok nagy ré­sze, 1986 februárjától azon­ban a Metakémia megvásá­rolta a tsz gépeit, s így most 30 millió darabot rendeltek... a szövetkezet gyártja a kü­lönböző színű és formájú flakonokat. * * * A 600 grammos textilöblí­tők flakonjaiból évente 2 millió, azaz a szükséges mennyiség fele készül a Metakémia műanyagüzemé­ben. A Henkel-licenc alap­ján gyártott önfényező cipő­ápolószerek formatervezett, narancssárga! flakonjaiból évente 600-700 ezret állíta­nak elő. Ez utóbbiakhoz a Fotó: Veress Erzsi kupakot és a kenőfej szi­vacsanyagát a Henkel! cég szállítja. A kupak hazai gyártása várhatóan még az idén megoldódik, ám a ma­gyar szivacs minősége — kí­sérletek alapján — nem fe­lel meg a követelmények­nek. Egyrészt a ragasztó- anyag elengedi a flakon nyí­lásához illesztett szivacsot, másrészt többszöri használat után a szivacs beszárad, és nem ereszti át a cipőápoló­folyadékot. A flakongyártás jövedelmező üzlet a Metaké­mia számára, hiszen nem kell szállítási költséget fi­zetni, s némi nyereség is marad a szövetkezet kasszá­jában. Az elmúlt év közepén egy új külföldi partner jelentke­zett a körösladányiaknál. A nyugatnémet Schumacher cég ajánlott üzletet. Évente 30 millió darab, egyszer használatos műanyag evő­eszközt, kést, villát, kanalat kért a Metakémiától. Ezeket az eldobható evőeszközöket általában a repülőgépeken felszolgált ételek mellé ad­ják, de Nyugat-Európában is elterjedt —, nálunk első­sorban a hamburgerjéről hí­res — McDonald’s! gyorsbüfé­hálózat üzleteiben is hasz­nálják. A Metakémia a Che- mokomplex Külkereskedel­mi Vállalat segítségével kö­tött üzletet a Schumacher céggel, és ',1987. októberében megkezdődött a próbagyár­tás a német féltől kapott minta alapján. A szövetkezet a nyugatnémet cégtől lízing­ben kapott egy1 fröccsöntő gépet, s emellé egy NDK gyártmányút is vásároltak. A két gép három műszakban üzemel. 1987 végén a kül­földi partner értékelte a próbagvártást. s kisebb kifo­gásoktól eltekintve, elége­dettek voltak a termék mi­nőségével. A körösladánviak viszont kevésbé voltak elé­gedettek a Schumacher cég által ajánlott árral... — (Nekünk csak abban az esetben lenne nyereséges az üzlet, ha az általunk kért összeget tudná fizetni az NSZK partner — mondta Fricz Imre, a szövetkezet főkönyvelő-helyettese. — A gondunk tulajdonképpen ott kezdődik, hogy a gyártáshoz nincs hazai alapanyag. Ezért a Szovjetunióból vásároljuk a polisztirolt, melynek ára az elmúlt évhez képest 66 százalékkal nőtt. A világ­piaci árváltozáshoz viszo­nyítva tízszeres az áremel­kedés mértéke. Ez a tény jelentősen növeli a költsé­geinket, amit a nyugatnémet fél megért ugyan, de többet fizetni — érthető módon — nem hajlandó. Másik prob­lémánk, hogy az evőeszközö­ket fehér színben kell gyár­tani, ám az alapanyag-szál­lítmányok között gyakran mutatkozik színeltérés, , így az egyenletesen jó minőségű termék gyártása inéha aka­dozik. A decemberi árvitánk ellenére az idei első negyed­év végéig meghosszabbítot­tuk a szerződést. Ha az üz­let mégsem jönne létre, ak­kor sincs nagy baj, hiszen a gépeket más 'szerszámokkal felszerelve esetleg flakon­gyártásra! is használhatjuk — mondta végül Fricz Imre. Hornok Ernő KITE-újdonságok a zöldségtermesztésben Január 26-án több újdonságot vonultat fel a KITE, a Nádud­vari Kukorica- és Iparinövény­termelési Együttműködés Gyu­lán és Nagybánhegyesen a zöld­ségtermesztés megújítására. A gyulai bemutató délelőtt 10 óra­kor kezdődik a Munkácsy Tsz kertészetében, a nagybánhegye- si pedig délután 1 órakor a községi művelődési házban. Mindkét alkalommal neves zöldségtermesztő szakemberek tartanak előadást arról a nagy­szabású vállalkozásról, melybe a termelési rendszer egyszerű­en csak „belekapott”, látva az ágazat évek óta tartó vergődé­sét. A szándék az első látásra is tisztességesnek mondható, mert a világban alkalmazott legújabb palántanevelési és ön­tözési technológiák szélesebb körű hazai terjesztésében a KI­TE nem üzletet keres, hanem mindenekelőtt a hazai zöldség- termesztés színvonalának eme­lésére törekszik, a jobb minő­ségű áru és az olcsóbb ellátás feltételeinek megteremtésével. Célja elérésére Derecskén olyan üzemet hozott létre, ahol a kor­szerű palántanevelés eszközeit, az úgynevezett KITEPLANT gyártják. Ez egy műanyaghab- tálca, melybe különböző mére­tű táphengerek préselhetők, sze­menként! vetéssel palánták ne­velhetők. Kiültetéskor a növé­nyek a táphengerrel együtt ki­emelhetők, így a főgyökér meg­szakítása nélkül a növények palántálhatók. Kertészeti embe­rek tudják csak, hogy ennek a módszernek milyen nagy elő­nyei vannak az árunövények termelése esetében. Talán ép­pen ezért már több Békés me­gyei zöldségtermesztő megfor­dult Derecskén, s onnan besze­rezte az 1988. évi palántaneve­léshez szükséges tálcákat. Akik­nek a bemutató során a palán­tanevelés új eszközei megtet­szenek, rendelhetnek belőlük a tanácskozások helyszínén. A nagyüzemek és a kister­melők egyaránt használhatják a KITE víztakarékos öntözőberen­dezéseit; a csepegtető és a mi­niszórófejes újdonságait. Ezeket sem csillagászati árakon juttat­ják el partnereikhez, hanem olyan formán, ahogyan a zöld­séges ágazat költségviselőképes­sége azt megengedi. De mind­ezekről bővebbet a gyulai és a nagybánhegyesi bemutatón mondanak a zöldségtermesztés megújítására vállalkozó KITE- szakemberek. D. K. Túlvagyunk a nehezén? A teljesítménybérben dolgozók bérének bruttósítása a legnehezebb Fotó: Kovács Erzsébet Olajevő baktériumok tisztítják a talajt Először talán nem is figyeltünk rá. Aztán kénytelenek voltunk. Próbáltuk megérteni, de nehéznek tűnt. Volt, aki feladta, és volt, aki elszántan elolvasott, meghall­gatott mindent,1 ami úgy kezdődött: a bruttósítás... A végén már untuk az egészet, és most itt van kezünkben az új bruttó bér, pontosabban1 az erről szóló értesítés. És megint két táborra ősziünk. Van, akinek egyértelmű a dolog, s akadnak, akiknek még mindig nem világos, hogy nem jártak rosszabbul; attól függ, ki milyen bére­zési formában dolgozik. A dologban érdekeltek vé­leménye egyöntetűen az, hogy a bruttósítást igazán jól végrehajtani nem lehet, ezzel együtt valamennyi munkáltató törekedett és tö­rekszik arra, hogy a lehető legjobb módszert alkalmazza. Azt már kezdettől tudjuk, hogy az időbéres dolgozók bérének bruttósítása nem je­lent különösebb gondot, s az sem volt titok, hogy ezzel szemben a teljesítménybérek megfelelő felszorzása feladja a leckét a vállalatoknak. Megnyugtató, hogy ennek el­lenére megyénk egyetlen vállalatánál sem volt tapasz­talható az, hogy a bruttósí­tás egyszerűbbé tétele miatt visszaszorították volna a teljesítménybérezést, és az időbért helyezik előtérbe. A legnagyobb gondot a darabbéres dolgozók kerese­tének bruttósítása jelentette, tehát egy olyan üzemet ke­restünk meg — a Gyulai Szabók Szövetkezetét —, ahol zömében ezt a bérezési formát alkalmazzák. A szö­vetkezet fizikai dolgozóinak több mint 60 százaléka egyenes darabbérben dolgo­zik, melynek elszámolása és évenként elfogadásra kerülő normakategória idő- és bér­tétele alapján történik. — A bruttósítással először novemberben foglalkoztunk — mondja az elnök, Hajt- man Zoltán —, és azóta is szinte folyamatosan „napi­renden” van a téma. Kidol­goztuk a megfelelő variáci­ókat, a különböző fórumo­kon, munkahelyi tanácsko­zásokon megvitattuk. írásos anyagot is készítettünk ma­gyarázatokkal, példákkal, sőt konzultációs napokat tar­tottunk, ahol a bruttósító szakembereknek tehettek fel kérdéseket a dolgozók. — Az eredmény? — A szövetkezet dolgozói elfogadták a bruttósítás vég­rehajtásának módszerét, de őszintén szólva, talán in­kább! bizalmi alapon. Tehát abból kiindulva, hogy nyil­ván nem akarunk rosszat saját dolgozóinknak, s nem azért, mert valamennyien megértették,! hogy az alkal­mazott módszer esetünkben a legelőnyösebb. Ezt támasztja alá Szondi Józsefné varrónő véleménye is: — Megkaptuk az új sze­mélyi órabér-besorolást, az új normabértételeket, de igazán összehasonlítani majd akkor tudpnk, ha a bérün­ket is megkapjuk. (Már 25 esztendeje, hogy normára dolgozom, annyit tudok, hogy ha munka van, akkor nagy baj nem lehet. Ezt a bruttósítást szerintem a ve­zetőkkel együtt most tanul­juk,' és bevallom, nehéz megérteni. Valahogy úgy néz ki, mint az átalánydíjas vil­lanyszámla, havonta fizet­jük, s év végén derül ki, ki kinek az adósa. Azt mon­dom: bízni kell egymásban, a bérszámfejtő nem i viszi haza senkinek a pénzét. Anélkül, hogy a különféle pótlékokkal, mozgóbérekkel megterhelt teljesítménybérek bruttósításának részleteibe belebonyolódnánk, megje­gyezzük, hogy itt a legna­gyobb gondot az jelenti, hogy az átlagosnál nagyobb teljesítményű dolgozók rosz- szabbul, míg a kevésbé jól teljesítők alaptalanul jobban járhatnak. — Sikerült-é ezt kiküszö­bölni? — kérdeztük a szö­vetkezet főkönyvelőjétől, Pflam Ferenctől. — A legjobb megoldásnak a prémiummal kombinált teljesítménybér tűnt. Akinek a tényhónapban a bére eléri az adóköteles sávot, automa­tikusan a fizetendő adónak megfelelő prémiumot kap. — Mennyibe kerül ez a szövetkezetnek ? — A bruttósítás körülbelül az 1987.* évi nyereség 30 szá­zalékát teszi ki. Egyébként nem véletlen, hogy a dolgo­zók minden igyekezetük és igyekezetünk ellenére nehe­zen tudják követni a bruttó­sítást, hiszen rengeteg „bér­tétel” van. Darabbér, minő­ségi prémium, Ikisszéria fel­ár, túlóra, célprémium, ju­talom, stb. Természetesen a dolgozók tudni akarják és ki is szá­molhatják, mennyit keres­tek. Balázsi Józsefné kézi­munkázó például így véleke­dett: — Nagyon jó tájékoztatást kaptunk a szövetkezet veze­tőitől, és nagyjából megér­tettük miről (van szó. Az új normatételek alapján ki is tudjuk számolni, mennyit kereshetünk. Ezzel tehát nincs (gond, vi­szont Lóié Valéria varrónő úgy érzi, rosszabbul járt: — Nem vagyok elégedett, nem érzem, hogy például az a 310 forint bele lenne épít­ve a normába. Sőt, például a mandzsettánál a norma kisebb lett. Én úgy gondo­lom — előveszi kis noteszét, s számol —, hogy napi 200 forintot kell keresnem, hogy a pénzemnél legyek. Ehhez tavaly 150 százalékra kellett teljesítenem a normát, most úgy látom, 200 százalékra kellene. — Az a helyzet — magya­rázza utóbb a főkönyvelő, hogy a 310 forint lebontva a normabértételekre, nagyon kevés, olykor csak tizedfillé- rekben jelenik meg, tehát valóban álig érzékelhető. Az viszont nem létezik. hogy valamelyik normabértétel a neki megfelelő előző évinél kisebb lenne. Azt mindig alaposan meg kell nézni, hogy mit. mivel hasonlítunk össze. Ebben egyetértünk. És bí­zunk benne, hogy ha a ta­valyi nettó (keresetet hason­lítjuk az ideihez, nem csa­lódunk. Szatmári Ilona Baktériumok tisztítják az olajjal szennyezett földet a kecskeméti Filantróp Kör­nyezetvédelmi és Fűtés- technikai Vállalat harkakö- tönyi telepén. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemével kötött szerződés keretében a fúró­tornyok közelében évente 400 köbméter, olajjal telí­tett homokot regenerálnak a vállalatnál kidolgozott mód­szerrel. Ennek lényege, hogy tőzeggel elegyítve föllazítják a szenyezett talajt, ezáltal elegendő oxigén jut a vegyi folyamatokhoz, majd bakté­riumokat tartalmazó oldatot öntöznek ki. A mikroorga­nizmusok az öntisztuláshoz szükséges idő töredéke, mindössze egy-másfél év alatt elbontják a szennyező anyagot. Egy köbméter föld baktériumos regenerálása legfeljebb 3 ezer forintba kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents