Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-18 / 14. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JANUÁR 18., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Első nyilvános ülését tartotta a KISZ Központi Bizottsága Évente rendezik a kormány ás a KISZ vezetőinek találkozóját A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség előtt álló idei kiemelkedő fontosságú, s az ifjúsági mozgalom megújulását is igénylő feladatokról, valamint azok gazdasági hátteréről tárgyalt szombaton a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség székházában első nyilvánosan megtartott ülésén. BÉKÉS MEGYEI A Szellőző Művek Sarkadi Gyáregységében dolgozó Oláh Sándor Falax motortartót hegeszt, mely igen fontos tartozéka a szellőzőberendezésnek. Ezek a cikkek külföldön is keresettek Fotó: Fazekas Ferenc Nagyüzem a gyümölcsösökben Új munkaforma a családi vállalkozás Elöljáróban Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a testületet azokról a politikai eseményekről, döntésekről, illetve folyamatokról, amelyek az egész magyar társadalom, s benne az ifjúság számára is meghatározott jelentőségűek, így az MSZMP KB 1987. december 8-i, valamint az Országgyűlés december 16— 17-i üléséről. Értékelte a kormány és a KISZ vezetői között ugyancsak decemberben lezajlott megbeszélést, hangsúlyozva: ez a találkozó mint munkamódszer bevált, előkészítésébe a korábbiaktól eltérően bevonták az ifjúsági szövetség tagságát. Ezeket a találkozókat a jövőben évente megrendezik, hasonlóan nyílt tájékoztatással. Indítványozta, hogy a megyei és a városi KISZ-tes- tületek a maguk szintjén hasonlóan nyílt, konkrét feladatok megoldása érdekében összehívott találkozókat szervezzenek, s azokról folyamatosan tájékoztassák a tagságot. A Jövőnk a tét akció javaslatainak sorsáról megállapította: jóllehet a kormány tételesen nem válaszolt ezek mindegyikére, a javaslatok nagy többsége találkozott a párt és -a kormány törekvéseivel, beépült a különböző programokba. E konkrét javaslatok kisebb részéről a közeljövőben különböző szinteken születik döntés, ugyancsak a KISZ bevonásával. így például a lakás- gazdálkodás anakronizmusának felszámolásával, a foglalkoztatáspolitikával összefüggésben a bérreformmal, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika, a nyugdíjrendszer reformjával, a politikai intézményrendszer korszerűsítésével, az oktatási rendszer fejlesztésével kapcsolatban várják a KISZ segítségét. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Elemezte az 1987-es év gazdasági fejleményeit, folyamatait, s köszönetét mondott a KISZ- nek a Jövőnk a tét akció megszervezéséért, azokért a javaslatokért, amelyeket ennek kapcsán dolgozott ki a gazdásági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása érdekében. Szólt a további feladatokról, amelyek megoldásához — a reform- politika folytatása érdekében — a KISZ és rajta keresztül minden fiatal segítségét kérte. A tájékoztatókat követően a KISZ Központi Bizottsága megvitatta a KlSZ-szerve- zetek és intézmények, valamint az úttörőelnökségek 1988. évi költségvetését. Nagy Imre, a KISZ KB titkára szóbeli előterjesztésében kiemelte: az ifjúsági szervek gazdálkodásában nagyobb hangsúlyt kell kapnia a takarékosságnak, a költséges, nagy rendezvények csökkentésének, új anyagi források feltárásának, s a KISZ-létesítmények bevétel- érdekeltségének. Ez utóbbiakhoz kapcsolódóan is szólt arról, hogy a következő hetekben valamennyi KISZ- szervezethez eljuttatják a közösségi célú munkavállalás új, a megváltozott körülményekhez igazodó szabályait tartalmazó útmutatót. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén 1 milliárd 358 millió forinttal gazdálkodik, ez reálértékben 10-12 százalékkal kevesebb a tavalyihoz képest. Ebből az összegből tartja fenri, illetve működteti létesítményeit, s mozgalmi politikai feladatai mellett támogatja a megyei és városi ifjúsági szervezetek tevékenységét. A költségvetés elfogadásakor a testület döntött arról is, hogy a több mint 40 millió forintos tartalékalap felhasználásáról csak a Központi Bizottság dönthet, de lehetőséget ad arra, hogy az intéző bizottság és a titkárság — elszámolási kötelezettséggel — legfeljebb egymillió forintot igénybe vehet. A KISZ Központi Bizottsága elfogadta a . testület, valamint az intéző bizottság és a titkárság munkatervét. Munkásőr egységgvíílések országszerte Szombaton az ország minden táján folytatódtak a munkásőrség egységgyűlései, amelyeken ezúttal is jelen voltak a párt- és kormányzati vezetők, a társadalmi szervezetek vezetői. Dunaújvárosban Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter; Budapesten, a II. kerületben Várkonyi Péter külügyminiszter; Barcson Varga Péter, a budapesti VIII. kerületben Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői; Pápán Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára; Komáromban Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Tamásiban Medve László szociális- és egészségügyi minisztériumi államtitkár; Kaposvárott Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára; Bicskén Kéri György, az MHSZ főtitkára, a siófoki egységgyűlésen pedig Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka köszöntötte a munkásőröket, aki Varjú Márton egységparancsnoknak kitüntetést adott át.35 évi fegyveres szolgálatáért. Vonalkód az iparban A tervek szerint már ebben az évben több iparvállalat készlet- és raktárgazdálkodásában, termelésirányításában és programozásában, valamint minőségellenőrzésében bevezetik a vonalkódrendszert, aminek széles körű elterjesztése a következő években várható. Sok külföldi országban már évek óta sikeresen alkalmazzák a termékazonosítás szöveges leírását és leolvasását pótló módszert a kereskedelemben és az iparban egyaránt. Nálunk eddig csak néhány áruházban vezették be a raktári és pénztári munkát is egyszerűsítő vonalkódot. Hazánk néhány éve tagja az egységes termékkódrendszer nemzetközi szervezetének, így a közelmúltban az illetékes főhatóságok felkérésére és támogatásával megkezdődött a vonalkód ipari alkalmazásának előkészítése. A koordináló munkával a Struktúra Szervezési Vállalatot bízták meg. A felkészülést és a bevezetést az ENSZ Munkaügyi Szervezete is segíti. A Struktúra Vállalat a gyári szakemberek képzésére tanfolyamsorozatot szervez, az első a napokban kikérésén befejeződött. Ezen öt vállalat — az MMG Automatika Művek, a Videoton, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Tungsram Rt. és az Elektromodul — szakemberei vettek részt, vagyis azokból az üzemekből', ahol elsőként vezetik majd be a vonalkódolást. A szervező vállalat vonalkódiroda létrehozását tervezi, amely széles körben terjeszti majd a módszert, megszervezi az alkalmazáshoz szükséges eszközök és programok beszerzését, illetve előállítását. Eddig mintegy 40 iparvállalat jelentkezett, hogy részt venne az iroda munkájában. A hét végi kedvező időjárás hatására országszerte megélénkültek a kertészetek, benépesültek a nagyüzemi gyümölcsöskertek. Pest megye mezőgazdasági üzemeiben elsősorban a gyümölcsfák metszése adott munkát, így egyebek mellett a Törökbálinti Állami Gazdaság, a Sasad és a Fóti Vörösmarty Tsz almás-barackos kertjeiben metszették az ágakat. A szakemberek e műveletet még több száz hektárnyi ültetvényen végzik el 3 napokban. Más gazdaságokban — az enyhe időt kihasználva — a szabadon tartott állatokat engedték a földekre, hogy a hó híján hozzáférhető táplálékot „összeszedjék”. A Ve- csés környéki káposztaföldeken például a betakarítás után visszamaradt káposzta- levelekkel, torzsákkal etetik a juhnyájakat. Püspökhatvan közelében a helyi tsz földjén a Galga vidéki vízgazdálkodási társulás gépei dolgoztak vasárnap: a 68 hektáros mesterséges tó gátját építették. Elkészülte után ide gyűjtik majd össze a belvizeket, s nyáron ebből öntözhetik a környék földjeit. Nagyüzem volt vasárnap a Mór környéki szőlőkben, gyümölcsösökben is. Fejér megye történelmi borvidékének legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Móri Állami Gazdaságban ezer hektár ad munkát ezekben a napokban a metszőbrigádoknak. Hatszáz hektár szőlő- és négyszáz .hektár gyümölcsfaültetvényen szorgoskodnak a szakemberek. A munkát a hónap elején kezdték meg, s március végére tervezik a befejezését. Naponta nyolcvanan-százan dolgoznak a koronahegyi és a csókakői szőlődombokon, valamint a Mór környéki körte-, barack-, szilva- és meggyültetvényeken. A munkát rendkívül nagy gonddal végzik: a szakszerű, pontos metszéssel ugyanis gyorsítani tudják a tavalyi fagykárok után a tőkék regenerálódását. A kedvező munka- feltételeket kihasználva megkezdték a nagyüzemi szőlők metszését a balatoni történelmi borvidéken. Szolnok megye tájain, a jászsági homokon, a horda- lékos tiszazugi földeken, a Tisza-völgyében a nagyüzemi zöldségkertészkedés elsősorban a kistermelőknél, a kertekben, a háztáji földeken folyik; a kimért nagyüzemi táblákon családi brigádok termelik a zöldségkultúrák jóval több mint kétharmadát. Az új munka- szervezeti formával, a családi vállalkozásokkal megoldódik a tsz-ek és az állami gazdaságok munkaerő- hiánya. a családok pedig megtalálják számításukat a munkaigényes kultúrák termesztésével. A napokban már megkezdték a fólia alatti termesztés előkészületeit: tízezrével nevelik a saláta, a paprika, a paradicsom, a retek palántáit. A cserkesző- lői, a cibakházi, a jászfény- szarui, a jászfelsőszentgyör- gyi határban félezer hektár fólia alatt serénykedtek a hét végén is a termelők. Az enyhe időjárás miatt ezen a télen eddig kevesebbet kellett fűteni, s ennek hatása az árakon is érződik: a megye piacain 30-40 százalékkal olcsóbban kínálták a primőrt, mint tavaly ilyenkor. Száz éve dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Huzalműgyárának dróthúzó üzeme. Termékei korábban is keresettek voltak, s ma is találnak rá piacokat. A dróthúzóban évente 110 ezer tonna készterméket állítanak elő, s a hazai igények kielégítése mellett több nyugat-európai országba és az USA-ba szállítanak belőle. A salgótarjániak azt mondják, hogy az üzem százéves fennállása alatt annyi dróthálót készítettek, hogy azzal beboríthatnák a földgolyót (MTi-fotó: szabó Sándor — ks> Csorvási hét BÉKÉS MEGYEI a mamma-ban Az elmúlt évben már jól bevált sorozatunkat szeretnénk az idén is folytatni. Népszerűvé vált ugyanis, hogy a Népújságban egy-egy héten belül valamely település arculatát igyekeztünk bemutatni, megismertetni az ott élők sorsát — örömteli gondjait — a megyei lap olvasóinak. E hagyományunkhoz híven az elkövetkezendő egy hét során Csorvás nagyközséget vettük górcső alá. Mai számunkban (a 3. oldalon) a csorvási hetet bevezető cikket olvashatják kedves olvasóink, melyet Szilágyi Menyhért, a település tanácselnöke fogalmazott meg. írásában szó esik a nagyközség múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a csorvási gondokról, eredményekről. Ma délután egyébként a csorvási tanácsházán személyesen is várjuk a helyiek kérdéseit, javaslatait és esetleges panaszait.
