Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

1987. december 11., péntek 1 1 Tel Kísérlet a „gondolkodás szabadságához” 0 tanár küzd, a szüld aggódik, a gyerek élvezi Éppen két esztendeje, hogy az iskolafejlesztési társulásról megjelent la­punkban egy ripoft. Akkor e sorok írója úgy búcsú­zott el a három iskola pe­dagógusaitól, diákjaitól, hogy visszatér a kísérlet színhelyeire, hogy a fejlő­dés, a kibontakozás újabb stációjáról is hírt adjon. A dr. Gáspár László vezette szentlőrinci iskolakísérlet bátor vállalói, a mezőgyáni. a sarkadkeresztúri és a geszti iskola igazgatói- és a nevelőtestületek két évvel ezelőtt olyan iskolafejleszté­si társulást hoztak létre, amelynek célja: az iskola belső életének, tevékenysé­gének, pedagógiai és mód­szertani kultúrájának, lég­körének fokozatc* és folya­matos korszerűsítése. A kísérlet szellemi atyja és gyakorlati kidolgozója, dr. Gáspár László így som­mázta a lényeget: „Az álta­lánosan nevelő iskolának leglényegesebb feladata, hogy bevezesse a felnövekvő nemzedéket az össztársadal­mi gyakorlat alapvető szfé­ráiba: a politikai, gazdasá­gi, kulturális gyakorlatba." Ehhez új tantárgyrendszert dolgoztak ki a Békés me­gyei kísérlet rendszergazdái, amelyből Mezőgyán az egyes műveltségi körök integrált oktatásának kidolgozását vállalta fel, Sarkadkeresz- túr a komplex termelő-gaz­dálkodó tevékenység, Geszt pedig a továbbképzés és tá­jékoztatás új módszereit és tartalmát. A kísérletben részt vevő gyerekek azóta hetedikesek lettek. S megszületett az új oktatási törvény, amelynek szellemében igen sok, erre a kísérletre jellemző vonás fedezhető fel. A két évvel ezelőtti oktatáspolitikai kör­nyezet tehát alaposan meg­változott az iskolatársulás­ban részt vevők számára. A Mezőgyáni Általános Mű­velődési Központ igazgató­ját, Nagy Sándort először e megváltozott környezetről kérdeztük. Megváltozott környezetben — Mindenképpen meg­könnyíti a helyzetünket az új oktatási törvény, .illetve a Művelődési Minisztérium kétezerig szóló programter­vezete. Ebben már ajánlás­ként szerepel a szentlőrinci iskolakísérlet, amelynek sa­játos adaptációjára vállal­koztunk. S hogy elismerték eddig is a munkánkat, azt abból is érzékelhettük, hogy az oktatási törvény, a kü­lönböző kísérletek előzetes bírálatában, mint referen­ciaiskola benne vagyunk. — Két év óta milyen alap­vető változásról számolhat­nak be? — A természet és társa­dalom fejlődése, a termé­szetkutató tantárgyblokk mellett kidolgoztuk a szüle­téstől a felnőtt korig és a művészeti ismeretek tan­tárgyblokkot. Ezen felül megkezdődött Varga Albert vezetésével az általános gazdasági ismeretek című tantárgy oktatása is. Min­den tantárgyblokknál — s ez utóbbinál különösen — a társadalmi, gazdasági élet változásaihoz igazítjuk az átadandó ismereteket. — Javítson ki, ha rosszul emlékeznék. Ügy tudom, eb­ben az iskolában ezekből a tárgyakból nincs tankönyve a gyerekeknek ... — A tanulók — bólogat Nagy Sándor — alapköny­vekből és ajánlott irodal­makból dolgoznak. Ehhez a munkához nyújt segítséget a tizenöt és fél ezres könyv­tárunk. A tanárok úgy szer­vezik a munkát, hogy a A szentlőrinci kísérlet szü­lőatyja, dr. Gáspár László gyerekek önállóan végezze­nek kutatómunkát. Termé­szetesen ezek az alapköny­vek az iskolában is megta­lálhatók. Egy-egy komplex tárgyhoz 30-40 alapkönyvet is használunk, s ugyaneny- nyi ajánlott irodalmat. Ezek közé tartoznak a hagyomá­nyos tankönyvek is. Míg megisszuk a kávét. Nagy Sándor egy friss „igazgatói” élményét vitat­juk meg. Az alsó tagozat­ban a Zsolnai-féle nyelvi­kommunikációs nevelési program szerint tanítanak már a harmadikban is. Az értékeléskor kiderült, hogy az állandóan javuló ered­mények mögött elsősorban a pedagógus többletmunkája, a hatékonyabb módszerek, s a tanítási idő gazdaságo­sabb kihasználása rejtőzik. A pedagógus. Deák Lászió­né pgdig örömmel állapítot­ta megy hogy az új módszer egyben a tanulók fegyelme­zettségében, viselkedéskul­túrájában is sokat hozott a konyhára. (De így nyilat­koztak a tanulók munkáját értékelő Debreceni Tanító­képző Főiskola és a nyír­egyházi tanárképző felmé­rést végző szakemberei is.) Nem tagadom, látogatá­som középpontjában egyet­len kérdés állt: a kísérlet­ben részt vevő tanulók to­vábbi sorsa. Mert a hetedi­kes diákok lassan középis­kolába kerülnek. Ahol messze nem tapasztalható a gondolkodásnak az a de­mokratizmusa, komplexitá­sa, ami ebben a kísérletben a lényeget alkotja. Mi lesz azokkal a gyere­kekkel, akik a tantárgy- blokkokból „csak” teljesít­ményük százalékos értékelé­sét kapják meg, akiknek a tankönyv nem szent, akik kiigazíthatják, sőt, új olvas­mányélménnyel gazdagít­hatják magát a pedagógust is. Akik negyvenperces órákban dolgoznak, s az elő­rehaladó elmehet közben könyvtá rázni. Kék karikák nélkül — Amikor mi ezeket a gyerekeket beiskolázzuk — próbál nyugtatgatni az igaz­gató —, tájékoztatót mellé­kelünk a felvételi lapjukhoz a kísérletünkről. De gondol­kodunk azon is, hogy „osz- tályzatosítjuk” a gyerekek teljesítményét. És mit mondanak az érin­tettek? Nemes Tibi szerint köny- nyebb az új tantárgyrend­szer szerint tanulni, ahol például nincs külön kémia, biológia, fizika, hanem ezek együttesét tanulják. Szitás Zoli szerint így érdekesebb maga a tanulás folyamata, ő különösen kutatni szeret. Mindnyájan élvezik, hogy a kísérleteket együtt végzik a pedagógussal. Aki előre közli, az adott témakörre hány órát szán, s ha „ügye­sebbek vagyunk”, mondja Csótya Csaba, akkor hama­rabb megírhatjuk a téma­zárót, s „mehetünk könyv­tárazni”. Pedig a gyerekek dolga nem könnyű. Ötödikig visz- szamenően, két-három éves anyagokból írják a témazá­rókat, amelyekben nemegy­szer gimnáziumi anyag is szerepel. A „százszázalékos” Mándi Erzsiké helyett La­dányi Szilvi árulja el, hogy Erzsiké orvos szeretne len­ni. De abban egyetértenek, hogy az új módszerrel első­sorban az órán, a kutatá­sok során kell tanulni, ott­hon elég az egy óra, olykor ennél kevesebb is. Szitás Zoli nagyon élvezi a szüle­téstől a fejlődésig órákat, mert ott őszintén beszélhet­nek a szaporodás minden kérdéséről. Néha nem értették a kér­déseimet, gondolkodásmene­temet a gyerekek. Hiába, ők egész más rendszerbe foglal­ják a világot. De öröm volt talpraesettségüket, vidám­ságukat látni. Nem voltak a szemeik alatt kék kari­kák a fáradtságtól. Hiszen nekik még a hatodik óra is befejeződik déli egy órára. Az igazgató közbeveti még, hogy 1990-re a magyar és az orosz nyelvet is szeret­nék a programba beépíteni, látva az eddigi kedvező ta­pasztalatokat. A gazdálkodásban is jó eredményt értek el, mert a korábbi 4-5 ezer forintos termelési érték helyett Ke­resztáron most 60-80 ezret produkáltak a gyerekek. Geszten a művészeti isme­retekben léptek előre. Ja­vítanivaló? Feltétlenül meg kell teremteni Keresztúron is az általános művelődési központot, s nagy szüksé­gük lenne egy fénymásoló­ra, mert a kísérletben részt vevő pedagógusok manufak­turális módon gyártják a felmérőket, s a tanítási anyagot... Olyan dolgokat mond... Közben megérkeznek a szülők is. Ők már kevésbé nyugodtak a jövőt illetően. Félnek a folytatástól, vajon hogyan tolerálják a közép­iskolákban ezt a módszert. A „százszázalékos” Erzsiké anyukája amiatt aggódik, hogy vajon a gyerek hogyan tud átállni egy másfajta kö­vetelményrendszerre. Most azt sem tudja, mit, hogyan tanul, hiszen elboldogult a lányka egyedül is. Fejes Andrásné szerint a fia „olyan dolgokat mond, hogy csak nézek”! Az új tan­tárgyblokkokból nagyon jó, csak éppen matekból gyen­ge. Mint mondja: csak ak­kor fog megnyugodni, ha a gyerek túl lesz a középis­kola első félévén. Csótya Imréné gondban van, mert a fia még nem tudja, mi is szeretne lenni, és azt sem, hogy mi a középiskolákban a követelmény. Mert most ugye nincs egyetlen tan­könyv, amiből a tanulását nyomon lehetne kísérni... 11 táppénz törölve Az iskola öt vezető peda­gógusából Kiss Ferencné, Haraszti Imréné és Nagy Antalné rendkívüli hozzáér­téssel és érzékkel vezeti a tantárgyblokkos kísérletet. Ők a szabad, demokratikus gondolkodás kovácsai, s az új módszernek nevelési szempontból is nagy jövőt jósolnak. Náluk viszont már nem hiányzik a fáradtság okozta karika a szemek alól. „A táppénz törölve van” mondják, hiszen a munka­lapokat, a tanítandó isme­retanyagot ők állítják ösz- sze. A kísérlet sikerében dön­tő szerepük van, s ezt nem­csak a mezőgyáni iskola igazgatója, de a kísérlet szellemi atyja, dr. Gáspár László is állítja, aki szep­tember óta a sarkadi gim­náziumot és szakközépisko­lát igazgatja. Az igen te­kintélyes tudományos foko­zatokkal bíró dr. Gáspár Lászlóval csak keveset be­szélgethettem, ugyanis ép­pen az Ady-napok esemény- sorozatának idején toppan­tam az iskolába. A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat jövő évi tervei között szá­mos olyan felvétel készíté­se szerepel, amelyek kon­certekhez, jubileumokhoz vagy rendezvénysorozatok­hoz kapcsolódnak. Helmuth Rilling NSZK- beli karmester már kétszer vendégszerepeit hazánkban. Ezúttal olyan hangversenyen vezényli Michael Haydn két művét, valamint Mozart c- moll miséjét a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Magyar Rádió Énekkara és neves szólisták közreműködésével, amelynek műsorából a két Haydn-művet hanglemezre is felveszik. A Budapesti Fesztiválzenekar az idén há­rom karácsonyi hangver­senyt ad december 26—27— 28-án. A három koncert kö­zül kettőn — az eddigiektől eltérően — vendégművész is lesz: Perényi Miklós gor­donkaművész, aki Dvorák gordonkaversenyét tolmá­csolja. — Némi megnyugtatásul azonban elárulhatjuk a szü­lőknek, a sarkadi középis­kola vállalja a kísérlet to­vábbfolytatását, törésről te­hát szó sincs — mondja. (Az már egyéni meglátá­som, hogy az iskolatársulás­ban, tantárgyblokkban ta­nuló gyerekeknek a főisko­lákon, egyetemeken határo­zottan örülni fognak, J hi­szen éppen az általuk ter­mészetesnek vélt komplex gondolkodást kérik ott szá­mon.) Dr. Gáspár László el­mondta, hogy a szentlőrin­ci kísérletnek egy alkotó, helyi színezettel bíró, mi­nőségileg más változata a Békés megyei iskolatársu­lás, amelynek mozgásterét az új oktatási törvény je­lentősen megnövelte. S a szülőknek nincs oka az ag­gódásra, mert a szentlőrinci kísérlet bizonyította: a ta­nulók rendszeridegen kör­nyezetben is helyt tudnak állni, hiszen sok szállal kapcsolódnak a valósághoz. Ez a módszer a nagy össze­függések áttekintésére ad lehetőséget, s elhagyja mind­azt, aminek az általános műveltség szempontjából nincs jelentősége. Elhagyja azt a sok apró ismeretet, ami miatt a gyerek az okta­tás folyamatában érdekte­lenné válik. A jövőben pe­dig egy olyan általános mű­veltséget hordozó közisme­reti egységet kell létrehozni — hangsúlyozta búcsúzóul —, amelyben a speciális képzés is helyt kap. Látogatásom minden moz­zanata arról győzött meg, hogy ezekkel a „csodapók” gyerekekkel újra találkoz­nom kell. Majd akkor, ami­kor már a középiskolák pad­jaiban ülnek. Talán másfél év múlva ... B. Sajti Emese Hétvége Csanádapácán Elmélet: az emberek zöme hétvégén ér rá szórakozni, kikapcsolódni, művelődni. Egyhetes munka után, minden­kire ráfér egy kis pihenés. Gyakorlat: egyhetes munka után, mindenkire ráfér(ne) egy kis pihenés. De! Az emberek jó részének esze ágában sincs kikapcsolódással töltenie szabadnapjait, inkább el­végzik a körmükre égett házi munkát vagy fusiznak, pénzt keresnek, hogy pótolhassák a családi jövedelem hiányait. A művelődési házak zöme pedig — alkalmazkod­va a nem éppen szerencsés ^gyakorlathoz — hét végen be­zár. Vagy mégsem? Új sorozatunkban, melyet pénteken­ként ezen a helyen olvashatnak, ennek a ma „kevésbé fontosnak” tűnő kérdésnek eredtünk nyomába. A csanádapácai művelődési ház vezetője, Szikora Pál nem jött zavarba kérdéseinktől. Nem zárják hét lakattal a kultúra házának kapuit szombaton és vasárnap. (Ez is valami!) — Szeptemberben, amikor nyolcévi tanítás után ide ke­rültem közművelődési igazgatóhelyettesnek, egy néptánc­tanfolyamot indítottunk, melynek hallgatói szombat dél­utánonként próbáznak, Nagy Zsuzsa irányításával. És este várja-e valami program a csanádapácaiakat? — Erre még nem tudok választ adni. Lehet, hogy disz­kó lesz. Lehet? Ez nem maguktól függ? — Nem egészen, hiszen ha a vendéglőben hasonló ren­dezvény lesz, nekünk akkor felesleges kísérleteznünk, úgy­is oda mennek a fiatalok. Ott kiszolgálják őket, tömény szeszt is árulnak, arról nem is beszélve, hogy ugyanazért a belépőért lézerdiszkó várja őket. amire nekünk sajnos nincs pénzünk. Mikor dől el, hol lesz diszkó? Hiszen már csütörtök van ... — Tudja, amíg maszek kézben volt a vendéglő, nem tudtunk előre egyeztetni. Most ismét az áfész a gazda, csakhogy beteg a vendéglő vezetője, nélküle meg nem mertek dönteni a többiek. De ma délutánra választ ad­nak. Jó, akkor hagyjuk a szombatot. Vasárnap is nyitva lesz­nek? — Négytől hatig, illetve hattól nyolcig mozivetítés lesz. Ha szerencsénk van, jó filmet kapunk. Ha nem ... Egyéb­ként akinek nincs kedve mozizni, pingpongozhat, sakkoz­hat, videózhat, de ez teljesen esetleges, elsősorban a gye­rekeket érintő program. Más? — Más nincs. n. Á. II Családi vasárnap előtt December 20-án délután ismét jelentkezik a televí­zióban a Családi vasárnap. Eddig ebben a műsorban rendszerint két család sze­repelt, ez alkalommal — te­kintettel arra, hogy. a mű­sor témája a nagy család — egyetlen famíliát, Márczié- kat keresték fel, ők állnak a hetvenperces program középpontjában. Márcziék kilencen vannak: a papa, aki az Iparművészeti Főis­kolán tanít, a mama, aki jelenleg odahaza van a leg­kisebb gyerekkel, valamint a hét gyermek. Érdekesen indul az adás: sokgyermekes családok gyermekeinek rajzaiból lát­hatunk montázst. Ezt port­réfilm követi Márcziékról. Ebből megtudhatjuk, milyen az ilyen nagy létszámú csa­ládban a munkamegosztás, ki kivel, hogyan foglalko­zik. A film után beszélge­tés következik a stúdióban, amelyen a Márczi-szülőkön kívül részt vesz F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus, Fekete Gyula író és Varga Domo­kos. A beszélgetésből kide­rül, milyen családból jöttek a résztvevők, kik miért vállaltak sok gyermeket, hogyan egyeztetik munká­jukkal a nagy család gond­jait. Felvetődik a kérdés: mi­lyen megbecsülést éreznek a társadalom részéről? Mert az anyagi támogatás a meg­becsülés jele, de vajon mi­lyen a sok gyermeket vál­lalók megítélése? Megtud­juk, hogy a Hazafias Nép­fronton belül működő egye­sületeken kívül is létezik nagycsaládosok egyesülete, amely spontán kezdeménye­zésre jött létre. Nyilván, mert tagjai szükségét érez­ték az összetartozásnak. Se­gítik egymást sok minden­nel, kinőtt ruhák cseréjé­vel, korrepetálással, közös ünnepek rendezésével. Nem siránkoznak, csupán azt szeretnék, ha a társadalom elismerné őket. A műsor készítői neves személyiségeket is meghív­tak a stúdióba, olyanokat, akik nagy családban nőttek fel vagy akiknek sok gyer­mekük van. A meghívottak között van Medveczky Adám, Balczó András, Cza- kó Gábor. Nevelési és ér­zelmi problémákról is szó esik majd, és újabb meghí­vottak — a tervek szerint Tahi Tóth László, Kőbán Rita, Melis György — val­lanak arról: mit jelent szá­mukra, hogy sokgyermekes családban nőttek' fel, hogy sok testvérük van? Felele­venítik emlékeiket, emlé­keznek régi karácsonyokra. Megtudjuk azt is, hogy a Márczi-gyerekek hogyan készülnek az ünnepekre. Márczi papa zongorázik, a gyerekek közül többen zenét tanulnak, vagy nép­dalkörre járnak. A Családi vasárnap programja ezért kántálással fejeződik be. A műsort december 20-án vetítik az 1-es programban 14 óra 05 perces kezdettel. (A főszerkesztő László Já- nosné, műsorvezető Feledy Péter, riporterek Ivanics Lilla és Solti Márta. Rende­ző: Szélyes Zoltán.) (erdős) II Hungaroton újdonságai A „csodapókok” nem félnek a jövőtől... Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents