Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. DECEMBER 11., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Kádár János Berlinbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap este Berlinbe utazott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első és főtit­kárainak találkozóján, ame­lyen Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára tájékoztatja a résztvevőket a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó ered­(Folytatás a 2. oldalon) A béke kutatójának emlékére Szent-Györgyi Albert nevét vette fel a Szegedi Orvostudományi Egyetem A békéscsabai Radnóti könyvesbolt tizenegy és fél millió forintos raktárkészlettel, óriási választékkal várja az ünne­pek előtt a vásárlókat. A várva várt könyvritkaságok, a Korán és a Képes Krónika is a polcokra kerültek már. Saj­nos, igazán szép képzőművészeti albumokból nincs kellő kínálat, pedig az igény évről évre állandó ... Kis Pál bankelnök előadása Gyulán Gyulán járt tegnap dr. Kis Pál, az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank (OKHB) Rt. elnök-vezér­igazgatója. Délelőtt talál­kozott a bank részvényesei­vel, akiknek számláit a gyu­lai banknál vezetik. Átte­kintették az idei év elején szervezett OKHB Rt. gaz­dálkodását és a részvénye­sekkel kialakult kapcsolata­it. Délután dr. Kis Pál a pártbizottság tanácstermé­ben előadást tartott a bank­élet időszerű kérdéseiről. Bevezetőként a bankátszer­vezésről, annak eredmé­nyeiről szólt. Ennek során többek között kitért arra, hogy a rövidlejáratú hitel­kamatok évközbeni 2 száza­lékos emelését a gazdasági körülmények indokolták, s hogy az OKHB Rt. vala­mennyi betéttulajdonosának egy éven túli tartós lekötés esetén 12 százalék betéti ka­matot fizetnek, ami szintén magasabb a korábbi kamat­nál. Tájékoztatója második felében vázolta az 1988. évi elképzeléseket és feladato­kat. Utalt arra, hogy az OKHB Rt. a párt Központi Bizottsága határozataiban megfogalmazott irányelvek szerint folytatja hitelpoliti­káját. A banknak az a cél­ja, hogy csak a gazdaságos, nyereségorientált termelést finanszírozza hitellel, és rest­riktiv hitelpolitikát folytas­son a fizetésképtelen és tar­tósan sorban álló gazdálko­dó szervezetekkel. Ettől azt várják, hogy a termelő üze­mek rákényszerülnek a pi­acképes termékek gazdasá­gos előállítására. Dr. Kis Pál a továbbiak­ban az OKHB Rt. tevékeny­ségi körének tervezett bőví­téséről szólt. A banknak az a szándéka, hogy 1988-ban bevezeti a lakossági betét és hitelügyek intézését, a gép­kocsi-megrendelés elfogadá­sát, valamint az ingatlan- forgalmazást. Az elnök-ve­zérigazgató végezetül meg­erősítette, hogy a bank dol­gozói jó szakmai felkészült­séggel és rugalmas ügyinté­zéssel igyekeznek számlatu­lajdonosaik igényét kielégí­teni és a partnerkapcsolato­kat tovább erősíteni. K. M. Nincs holt szezon a Békéscsabai Hűtőházban Januártól önálló vállalat lesz A hazai hűtőipar legna­gyobb üzemében, a Békés­csabai Hűtőházban a koráb­ban holt szezonnak számító késő ősszel és télen is tel­jes kapacitással dolgoznak. Most folyik a különböző gyökérféleségek — sárgaré­pa, zeller, paszternák — kocka, csík és 'hasáb formá­ban történő feldolgozása, valamint a vöröshagyma gyorsfagyasztása. Különös gonddal végzik ezeknek a terméseknek a feldolgozá­sát, mert a teljes mennyid séget — összesen mintegy 7000 tonnát — jól fizető, s ennek megfelelően a minő­ségre igen kényes svéd, nyugatnémet és francia megrendelőknek szállítják. Ez az esztendő forduló­pont volt a Békéscsabai Hű­tőház működésében: sike­rült javítani az előállított termékek minőségét, s ez eredményezte, hogy növel­ték a tőkés exportot. A gyorsfagyasztott árufélesé­gek több mint a felét, mint­egy 10 ezer tonnát értékesí­tettek tőkés országokban, a korábbinál kedvezőbb árvi­szonyok mellett. Ugyanak­kor elégedettek lehetnek a hűtőház számára termelő szövetkezetek és gazdaságok is, mert az idén az üzem jelentősen emelte a felvá­sárlási árakat. A termelés szerkezetének bizonyos mértékű, exportcé­lokat szolgáló átalakítása mellett nagy gondot fordí­tott a hűtőház a belföldi fogyasztók jobb ellátására is. Üj gyorsfagyasztott kész­ételük, az olaszos fűszerezé- sű gombás mártással készü­lő milánói makaróni BNV- díjat kapott, s a kereskede­lem rövid idő alatt 50 ton­nát rendelt. A biztonságos alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott termelés indokolta a na­pokban megszületett dön­tést: jövő év január 1-jétől a Békéscsabai Hűtőház ön­álló vállalatként működik. (Eddig a Magyar Hűtőipari Vállalathoz tartozott.) A nemzetközi és a hazai pia­con megszerzett pozíciók megtartása, valamint az újabb piacokra való beju­tás céljából jelentős műsza­ki fejlesztéssel — mintegy 15 millió forint ráfordítás­sal — javítják az ételüzem termelékenységét, jövőre pedig megkezdik egy új fel­dolgozó- és fagyasztósor építését. Az új feldolgozó­fagyasztó rendszer egy ki­fejezetten az export növe­lését szolgáló beruházás ke­retében épül, s a berende­zéseket a nemzetközi élvo­nalhoz tartozó svéd, nyu­gatnémet és holland cégek szállítják. — Szabó — Fotó: Gál Edit A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem történetében emlékezetes, korszakos je­lentőségű eseményre került sor tegnap, december 10-én. Az elegáns Nemzeti Színház délelőtt 11 órakor ünnepien öltözött emberekkel telt meg. ötven évvel ezelőtt ezen a napon vette át a Nobel-- díjat a jeles szegedi bioké­mikus kutató, Szent-Györgyi Albert. Azóta sem ért ilyen megtiszteltetés magyar ál­lampolgárságú tudóst. A félszázados évfordulóra emlékezve rendezték meg tegnap a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem ünnepi tanácsülését, amely egyben névadó ünnepség is volt. A szegedi orvosegyetem legen­dás egykori tanárának, rek­torának, Szent-Györgyi Al- bertnek a nevét vette fel. Ennek a névfelvételnek az óhaja már a tavaly elhunyt világhírű tudós életében is többször felmerült. (Folytatás a 3. oldalon) A Gazdaságkorszerüsítési Koordinációs Bizottság előtt A munkahelyteremtő pályázatok és az elmaradott térségek helyzete Tegnap, december 10-én új fogalomkörrel ismerked­tek azok az állami, politikai és társadalmi vezetők, aki­ket újólag felkértek a Bé­kés megyei érdekegyeztető fórum utódjaként, de bő­vített feladatkörre létreho­zott gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság mun­kájában való részvételre. Az új bizottság nevében lénye­gében benne van feladatkö­rének nagyon pontos megha­tározása. A terület gazdasá­ga, fejlesztésének iránya, korszerűsítése, a fejlődés inspirálása, a vállalkozói szellem erősítése, a foglal­koztatás piacorientált szer­vezésének segítése, a fog­lalkoztatás bővítésével ösz- szefüggő pályázati rendszer szemléletének elhintése, a pályaművek elkészítésében való közreműködés közvetett és közvetlen formája, a to­vábbképzések szükségessé­gének áttekintése és az át­képzések szorgalmazása, de ezenkívül még igen sok fel­adat ellátása, különböző ál­lásfoglalások szerkesztése tartozik ajánlási joggal ha­táskörébe. A fórum elnöke Araczki János, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Az első ülés munkájában részt vett Fodorné Birgés Kata­lin, az SZMT vezető titká­ra és Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. El­küldte képviselőjét a Keres­kedelmi Kamara, több, a te­rület fejlesztésében érde­kelt bank, az érdekképvise­leti szervek, szövetségek és néhány minisztérium is. A nagy érdeklődést az előterjesztett napirendek váltották ki. Érthető, hiszen a munkahelyteremtő beru­házásokra kiírt és elkészí­tett pályázatok kerültek ér­tékelésre dr. Molnár Mar­git, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetőjé­nek előterjesztésében. Csak emlékeztetni szeret­nénk arra, hogy a megyé­ben több hónapja nagy erő­feszítéseket tesznek új munkahelyek teremtésére. Ebben a törekvésben me­gyén kívüli nagyvállalatok és a megyében működő gazdasági szervezetek sora­koztak fel gondjaink enyhí­tésére. A kormányzati szer­vek erre a célra bizonyos pénzösszeget tartalékoltak, melyhez pályázat útján le­het hozzájutni. Elkészültek a beadványok. A testület abban foglalt állást, hogy az eddig befutott pályázatok alkalmasak egy országos' megméretésre, így azokat különösebb rangsorolás nél­kül a felsőbb szervek elé terjeszti, hogy az országos érdekeknek legmegfelelőb­bek az erre a célra elkülö­nített összegből minél ha­marabb megvalósulhassanak. Bereczki András, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője a gazdaságilag el­maradott térségek felzár­kóztatását segítő program tapasztalatairól tájékoztatta a bizottságot. A megyei te­rületfejlesztési alap 1987. évi előirányzatából — 15 millió forint — összesen nyolc gazdálkodó szervezet részesedett. A kereskede­lem és közlekedés, a hírköz­lés fejlesztését szolgáló me­gyeközponti alapok felosz­tásánál is szerepet kaptak a gazdaságilag elmaradott tér­ségek támogatását segítő szempontok. Ezt követően a közhasznú munka Békés me­gyei tapasztalataival ismer­kedett tegnapi, első ülésén a gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság. D. K. A gazdálkodás stabilizálása Mezőkovácsházán tegnap tartotta a megyei mezőgaz­dasági szövetkezetek szö­vetsége közgyűlését Kovács János elnök vezetésével. A tanácskozás munkájában részt vettek a városi párt- bizottságok és tanácsok kép­viselői, valamint Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese. Győrfi Károly, a Teszöv titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést a szövetség több év­re szóló munkaprogramjá­hoz. Többek között elmon­dotta : legfontosabb feladat a piachoz igazodó termelési szerkezet kialakítása, a mi­nőség javítása, a több lábon állás megteremtése. Az elő­adó a továbbiakban az ál­lattenyésztésről fejtette ki véleményét. Hangsúlyozta: a jövőben a saját takarmány­bázis kialakítása segíthet a hatékonyabb állattartás megteremtésében. Erősíteni kell a kapcsolatot a háztáji gazdaságokkal. A kiegészí­tő tevékenységben elsősor­ban a mezőgazdasági ter­mékfeldolgozást kell meg­valósítania a termelőszövet­kezeteknek. Valamennyi te­rületen a tudományos ered­mények gyorsabb hasznosí­tására van szükség. A szövetség felmérése sze­rint 1986-hoz képest várha­tóan egy százalékkal nő idén a szövetkezetek terme­lési értéke, ezzel szemben a nyereség csaknem 40 száza­lékkal csökken. Az aszályos időjárás és más tényezők következtében nem éri el a tervezettet a kukorica, a cukorrépa, a szója és a rizs termése. A továbbiakban a jövő évi szabályozóváltozás hatását elemezte a titkár. Elmondotta: a sok egymás­nak ellentmondó információ miatt még ma is sok a bi­zonytalanság az új adórend­szert illetően. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nehezebb gazdasági hely­zetben az anyagi érdekelt­ség erősítésével, az embe­rek munkájának jobb meg­becsülésével könnyebben megvalósíthatók a célkitűzé­sek. Befejezésül arról szólt: rosszabb helyzetből indul­nak a megye szövetkezetei, mint az országos átlag, en­nek ellenére bizakodva, cse­lekvésre készen várják a jövő évet. Csukás Gyula titkárhe­lyettes a háztáji és kister­melés jelentőségéről, a je­lentkező feszültségekről adott átfogó tájékoztatást. A kistermelés érzékenyen rea­gál a szabályozóváltozások­ra, éppen ezért az intézke­dések meghozatalakor kö­rültekintően kell eljárni. A jövőben a termelőszövetke­zeteknek az eddiginél na­a cél gyobb figyelmet kell fordí­tani a háztáji integráció szervezésére, a kistermelés­ben levő lehetőségek kihasz­nálására. A beszámolókat követő élénk vitában tízen kértek szót. A termelőszövetkezeti vezetők elsősorban a gon­dokat, problémákat vetették föl. Többek között szó esett a tápok gyenge minőségéről, a kihelyezett kocaállomány nem megfelelő termelési eredményeiről. Néhányan a várható foglalkoztatási ne­hézségekről mondtak véle­ményt, mások a szabályozók gyakori változását bírálták. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában rámutatott: a va­lós helyzetet tükrözik a fel­vetések. Jelentős változás előtt áll az ország — mon­dotta. — Nem nézünk köny- nyű esztendő elé, de a sta­bilizáció megteremtéséhez szükség van a fogyasztás csökkentésére. Alaposan meg kell vizsgálni azt is, hogy miért csökkent az át­lagosnál jobban megyénk­ben a termelőszövetkezetek nyeresége. Nem volt siker­telen a munka a szövetke­zetekben 1987-ben, de a ta­nulságokat le kell vonni va­lamennyi üzemnek. Jövőre növekednek a terhek mind a lakosságra, mind a válla­latokra nézve, de a későbbi előrelépés érdekében szük­ség van ezekre az intézke­désekre. A feladat nem könnyű, de megoldható, ezt az elmúlt évtizedekben már többször bizonyította a me­zőgazdasági termelőszövet­kezeti mozgalom. Együtt­gondolkodásra, a döntések­hez való gyors alkalmazko­dásra van szükség a szö­vetkezetekben — mondta befejezésül. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese arról a je­lentős változásról szólt, amely az elmúlt 25-30 évben következett be a mezőgaz­daságunkban. Arra a kér­désre, hogy milyen lesz 1988, így válaszolt: bizo­nyára nehezebb lesz, mint várjuk, de az ország érde­kében meg kell tennünk ezeket a kedvezőtlen lépé­seket. A hazai mezőgazda- sági termelésben még sok tartalék van, amelyet fel­színre kell hozni. A szövet­kezeteknek a jövőben növel­ni kell együttműködésüket az állami vállalatokkal, lét­re kell hozni az élemiszer- feldolgozó kapacitásokat. Az aszáyos időjárás bebizonyí­totta: csak azok a gazdasá­gok maradnak talpon, ahol jelentős kiegészítő tevékeny­séget folytának. A tanácskozás bejelenté­sekkel ért véget. (verasztó) \

Next

/
Thumbnails
Contents