Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. december 10., csütörtök o Szerkezetváltás Nagylaposon Óvszergumi helyett gumikesztyű A Gyomaendrődi Béke Tsz 1982 elején Nagylapo­son egy új melléküzemágat hozott létre. Akkoriban ta­lán sokan furcsállották a volt nagylaposi iskolaépület falára akasztott táblát, amely nemes egyszerűséggel tudatta az arra járókkal, hogy a falak mögött a ter­melőszövetkezet gumiüzeme termel. A fő profil a lég­gömb- és az úszósapkagyár­tás volt egészen ez év köze­péig, amikor is a belföldi piac szerkezetváltásra kény­szerítette az üzemet. Korábban évente 1,5-2 millió forint nyereséget pro­dukált a gumiüzem, míg ez év végére a haszon — a szá­mítások szerint — a félmil­lió forintot is alig éri el. Ez annak tulajdonítható, hogy az induláskor egy-két ma­szek kisiparostól eltekintve, monopolhelyzetben voltak a gyomaendrődiek a léggömb­gyártás tekintetében. A nagylaposi léggömbök éve­ken át 2 forint 20 fillérért találtak gazdára, mígnem a közelmúltban megjelent a hazai piacon a külföldi kon­kurencia terméke, egyforin­tos áron. Több millió cseh­szlovák gyártmányú lég­gömb „árasztotta el” az or­szágot, s emellett időközben jó üzletet remélve, újabb cégek, valamint kisiparosok kezdtek hozzá a léggömb­gyártáshoz. Az üzemnek ez a terméke tehát „leeresz­tett”, azaz inkább „kipuk­kant" ... A nagylaposi úszósapka viszont lecsúszott — a fe­jekről. Némi technológiai fogyatékosság miatt ugyanis az úszósapkák nem tapad­tak kellőképpen a vízben lubickolok fejére, s ez gyak­ran okozott kellemetlensé­get. bosszúságot a gumisap­kák használóinak. A minő­ségi gondok miatt ebből a termékből is kevesebbet rendelt a kereskedelem. A tsz vezetésének tehát új, kelendőbb terméket kellett keresni a léggömb és az úszósapka helyett. — Többéves kapcsolatunk van a Taurus Gumiipari Vállalattal, ahonnan a szakmai segítség mellett technológiát és alkalomad­tán gépeket is kapunk — tájékoztat Hunya Elek, a tsz elnöke. — Ez év köze­pén a Taurus képviselőivel igyekeztünk az üzem profil­jába tartozó — latex alap­anyagú — terméket keresni, melynek gyártása hosszabb ideig gazdaságos, nyereséges lehet. Szóba került többek között a manapság világ­szerte jó üzletnek bizonyuló óvszergumigyártás is, annál is inkább, mert Magyaror­szágon nincs gyártója ennek a terméknek. A gondolatot azonban elvetettük, mert — mint a Taurus illetékesei tájékoztattak — a közeljö­vőben a kereskedelem ja­pán gyártmányú egészség- ügyi gumikkal kívánja ki­elégíteni a hazai igényeket. A tárgyalások eredménye­ként a műgumi alapanyagú gyógyászati eszközök gyár­tásánál maradtunk. A jövő év elején kezdjük el az egy­szer használatos sebészkesz­tyűk gyártását. Terveink szerint az első évben egy­millió párat készítenénk. Emellett szó van még az úgynevezett gégezsák, vala­mint a vérnyomásmérő gu­mibetét gyártásáról is. A II japán jó, de kicsi... A Taurus Gumiipari Válla­lat 10 éve hagyta abba a Pálma fantázianevű, hazai fejlesztésű óvszergumigyár­tást, a korszerűtlen, úgyne­vezett kézi mártásos techno­lógia miatt — tájékoztatott a Taurus illetékese. — Az igények nem indokolták a gyártást, ugyanis hazánkban elsősorban a tablettás fo­gamzásgátlás terjedt el. Az ily módon csekély szükség­letet pedig importból gazda­ságosabb kielégíteni. Ezért a Taurus fejlesztési elképzelé­sei közt sem szerepel az óv­szergyártás. Japánban — hazánkkal el­lentétben — inkább az óv- szergumik használata ter­jedt el. A szigetországban korszerű technológiával rend­kívül vékony falú óvszert tudnak előállítani. A tervek szerint hazánk ezekből vá­sárolna nagyobb tételben. Mint a Taurus illetékese elmondta; a fővárosban mű­ködő családtervezési irodá­ban „osztogatják” már a ja­pán terméket. A minőségével semmi gond, ám a méretei­vel annál inkább. Dr. Czeizel Endre a Taurus fejlesztő- mérnökeit úgy tájékoztatta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a japán méretek jó­val kisebbek a magyar át­lagnál . . . hódmezővásárhelyi Majolika gyár megrendelésére pedig WC-csészékhez használatos gumigyűrűket készítünk... A Béke Tsz nagylaposi gumiüzemének 20 dolgozója november elsejétől decem­ber közepéig a Taurus fő­városi gyárában dolgozik, és ismerkedik az új termékek gyártásához szükséges tech­nológiákkal. Január elején pedig elindul a gumikesz­tyű-termelés. Persze azért a léggömbgyártás sem szűnik meg teljesen ... Hornok Ernő A léggömbgyártás sem szűnik meg teljesen ' Fotó; veress Erzsi Felhívjuk a tisztelt gázfogyasztók figyelmét, hogy 1987. december 11—12—13-án Békéscsabán, és a szolgáltatási körzetünkhöz tartozó településeken RENDKÍVÜLI GÁZMÉRŐ-LEOLVASÁST VÉGZÜNK az éves gázfogyasztás pontos megállapítása céljából. Kérjük ezen munkánk végzéséhez a lakosság segítségét, a lakásokba való bejutást e három napon biztosítani szíveskedjenek. Segítségüket és megértésüket köszönjük. Dégáz Békéscsabai Üzemegység Tájékoztató 9 AZ OROSHÁZA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA tájékoztatja a szövetkezet által kibocsátott kötvény tulajdonosait, hogy a szövetkezet 1987. évi gazdálkodási eredménye alapján-f- 3 százalékos kamatprémiumot biztosít az alap 11 százalékon felül, így együttesen , az 1987. év után 14 százalék kamatot fizet a kötvények tulajdonosának. Kérjük a kötvényt a kamat felvételéhez hozza magával. A bizalmukat ezúton is megköszöni a szövetkezet IGAZGATÓSÁGA Lapszemle: Rend a lelke Trend a rend. Ez az ösz- szefoglaló címe annak az összeállításnak, amely a müncheni Systems kiállítás­ra kalauzolja el a Computer- world-Számítástechnika leg­frissebb számának olvasóit. A rendszerek bemutatója csak rendben képzelhető el: a hasonló programok egymás mellé kerültek, a hasonló cé­gek egymás elől csalogathat­ják el a látogatókat. A gyorsmérleg szerint az 51 országból érkezett érdeklő­dők 94 százaléka dicsérte a kiállítás összképét, különös­képpen az áttekinthetőséget, a szigorú tematikus elhatá­rolódást. * A legújabb Computer- world-Számítástechnikában azonban van még egy kiállí­tási beszámoló. Szintén szá­mítógépes rendszerekről van szó, a színhely azonban nem az Oktoberfestről híres München, hanem a budapes­ti Duna Intercontinental. A Software "88-on is kikérdez­ték a látogatókat és a kiállí­tókat, de itt a gyorsmérleg korántsem annyira kedvező. Zsúfoltság, áttekinthetetlen­ség, gőzfürdő... ezek a sza­vak jellemzik a szakma egyik legnagyobb hazai se­regszemléjét. Trendként így azután alig rajzolódhatott ki valami, legfeljebb az látszott, hogy az idei sláger az adó­program. Adóprogram persze nem­csak a vállalatoknak, hanem az adószedőknek is kell. Ez most nem kis programot ad az év hátralevő néhány nap­jában a Pénzügyi Számítás- technikai Intézet munkatár­sainak, mivel azokra a nagy teljesítményű Siemens gé­pekre, amelyek a jövő esz­tendőben az állampolgárok adóbevallásainak és adóbe­fizetéseinek nyilvántartását végzik, hatalmas nagyságú feladat vár. Programadó adóprogram címmel számol be a lap a SESAM adatbázis­kezelő rendszerről és a pil­lanatnyi gondokról. A személyi számítógépek egyik újszerű alkalmazási területe a számítógépes ki­adványszerkesztés, vagyis a begépelt szöveg, beadott áb­ra oldallá szerkesztése. A Ventura Publisher nagy si­kert aratott szakmai körök­ben; a CW-SZT most az In- foworld című amerikai folyó­irat nyomán közöl róla egy részletes kritikát. Ez is a rendcsinálás témakörébe tartozik, csakúgy, mint az informatikai törvény, amely­nek előkészületeiről a KSH főosztályvezetője nyilatko­zott a lapnak. Az adatvédel­mi kérdéseket jól egészíti ki a statisztikai titok védelmé­ről szóló terjedelmes beszá­moló. Tradíciók és a kibontakozás Mezőhegyesen A z utóbbi időben néhány nagyon fontos országos szak­mai tanácskozás színhelye volt Mezőhegyes. Ezek kö­zül most csak a sertéstenyésztésit említjük. Itt hangzott el, hogy a. sertéstenyésztés és -hizlalás jövedelmezőségének alakulására az utóbbi években mi volt a jellemző. Ebben a csökkenő jövedelmet biztosító időszakban a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban az állomány gyarapodása, mi­nőségi termelésének javulása, és egy alapjaiban szélesedő integrációra törekvés határozott kontúrjai rajzolódtak ki. Rögvest a tanácskozás után sokakban megfogalmazódott: helyes úton járnak Mezőhegyesen? Ha tértől és időtől elvo­natkoztatva csak a szabályozók szemszögéből néznénk a történteket, a kombinát vezetését, alkalmazkodó képességét, megújulási törekvését, a gyakorlatban tapasztaltak alapján tulajdonképpen el kellene ítélni. Hiszen olyan ágazatokat tart fenn, szorgalmazza ezek fejlesztését, melyek országos méretekben alacsony jövedelmezőséget biztosítanak. De még­sem ítéljük el ezekért a vállalkozásokért Mezőhegyest, mert profiljába nagyon is jól illő élelmiszer-termelésre vállalko­zik. Mezőhegyestől mást mit is várhatna az ország? Ol­vasszon talán vasat, gyártson számítógépeket, varrjon férfi és női fehérneműt, felsőruházati cikket, vagy a térség és saját adottságait kihasználva mutasson példát a mezőgazda- sági termelés korszerűsítésében, az élelmiszer-termelésben? Mezőhegyes hallatán ez utóbbira asszociál az ember. A me­zőgazdasági termelésnek itt, és ezen a környéken olyan ha­gyományai vannak, melyek a történelem során alakultak ki, melyeket az utóbbi évtizedek szabályozói nem az érdem rangján támogattak, ösztönöztek. Visszagondolva erre az időszakra, a mezőgazdasági terü- leteken új profilok kialakítására ösztönöztek, az ipari ága­zatok fejlesztésére orientáltak, hogy a mezőgazdaság gépesí­tésével felszabaduló munkaerőnek újabb foglalkoztatási le­hetőségei táruljanak fel. Azokban a tőkegazdag üzemekben, ahol a napi megélhetés gondjai nem voltak olyan gyomasz- tóak. mint éppen Mezőhegyesen, ott ezek a vártozások már korábban bekövetkeztek. Mezőhegyes hosszú évtizedeken át az maradt, ami volt. A feudalizmus szervezetének súlyos terhei öröklődtek itt esztendőiül esztendői-e, már csak azért is, mert Mezőhegyessel szemben magasabb szinten is volt egy olyan követelmény — kimondva és kimondatlanul —. hogy a hazai mezőgazdaság megújulásának hátterében ha­talmas árukibocsátásával álljon, fedezze a nem várt tei'me- léskieséseket. A magyar ugar, az összeszántott mezsgyék azonban soha nem várt, a lejmerészebb álmoknál is nagyobb termésered­ményeket produkáltak. Magyar csoda született a világ sze­me láttára. Mezőhegyes pedig maradt a régi helyzetben, tel­jesítette a háttérgazdaság szelepét. Vetőmagot, tenyészálla­tot adott a serdülő szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Ebből a bűvös körből később több igazgató jövőt meghatá­rozó koncepciójával próbálták kiszabadítani, de ekkor már akkora volt e gazdaságban a í’öghöz kötöttség, hogy 1987- nek kellett bekövetkeznie a gyökeres fordulathoz. Ma Mezőhegyes a kibontakozás éveit éli. keiesi a meg­újulást, a számára legelőnyösebb gazdasági megoldásokat. Szerepét, feladatkörét elodázhatatlan hozzáigazítani a mai követelményekhez, de — és itt továbbra is azon van a hangsúly — tradíciókkal, vagy anélkül? A párt megyei bizottsága és a megyei tanács az elmara­dott térségek fejlesztését a helyi lehetőségek feltáiására épí­ti. Bár Mezőhegyes nem tartozik az elmaradott térségeit közé, de ennek ellenére az elvet vele szemben is vállalnunk kell. Tulajdonképpen ebhői indult ki a megújulás útjait ke­resve a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát párt- és gaz­daságvezetése, amikor az alaptevékenység racionális újjá­szervezését határozta el. Ez az újjászervezés mindjárt az első menetben — két év alatt — csaknem 10 százalékos költ­ségcsökkentést hozott. Ahol az éves költség 2,2 milliái'd fo­rint, könnyen kiszámítható az említett százalékra eső összeg. Az évek óta tartó aszályos időjárás ellenére Mezőhegyes megőrizte fajlagos termelési mutatóit, melyek az országos és a megyei átlagnál, de az állami gazdaságok átlagánál is jobbak, eddig mindig a legjobbak élvonalában voltak. Ami rendkívül kedvező: növekedett a Mezőhegyesen munkát vál­laló műszaki szakemberek száma, de a jól képzett techniku­sok, szakmunkások száma is minden eddigit felülmúl, an­nak ellenére, hogy az utóbbi években számottevően csök­kent a foglalkoztatottak létszáma. Minőségi átxendeződés figyelhető meg. de nemcsak az alaptevékenységek folytatásá­ban, hanem az alaptevékenységhez csatlakozó, azt kiszol­gáló ágazatok szervezésében is! Vegyük példának a Mezőhegyesi Sertéshústermeiési Rend­szert. A pax-tnergazdaságoknak már speciális törzsanyagot tenyésztenek, koca- és tenyészkanakciókat szerveznek, a ta­karmányellátásban különböző receptúrákkal segítenek. Sőt, igény szerinti sertéstápokat szállítanak, vagy az idegen helyről vásárolt tápokat számítógépek segítségével megvizs­gálják. Szaktanácsot adnak, a sertéstelepek rekonstrukciójá­hoz döntésmegalapozó előtei'vet készítenek, olyan technoló­giai berendezéseket, termelési eszközöket, anyagokat for­galmaznak, amire a korábbi években nem volt példa. Va­jon a többi ágazatban meg lehetne—e ismételni ezeket? Erre alkalmassá kell válniuk, de ahogyan megújulási ter­vezetükben ezekről nem felejtkeznek el, így ott is hasonló sikerek várhatók. Erre enged következtetni az a tény is. hogy az egyik kanadai gazdasággal vegyes vállalatot hoz­nak létre a szarvasmarh-tenyésztés színvonalának emelésé­re. Jó alapot kínál ehhez a Holstein-fríz tehénállomány 7400 liter tehenenként évi tejhozama, vagy a magyartarka- állomány magas genetikai értéke. M ezőhegyes a történelem során mindenkor ezekben az ágazatokban volt nagy, tehát nem véletlen, hogy a helyi hagyományokban, termelési tradíciókban rejlő lehetőségek még jobb kihasználására készülnek úgy, hogy közben a környező üzemeknek, partnereiknek különböző szolgáltatásokkal segítenek a jövedelemtermelő képesség növelésében. Évről évre egyre többen figyelnek fel arra, hogy mi tör­ténik Mezőhegyesen. Nem lebecsülendő, hogy sertéshúster­melési rendszerükben már 70-nél több nagyüzemet tartanak nyilván, és a nagyüzemek által integrált háztáji gazdaságok száma is folyton nő. Ebben az évben 200 millió forint körü­li nyereségre számítanak, 60-70 millióval többre, mint 1986- ban. Ez is a fordulatot, a kibontakozást mutatja. D. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents