Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

1987. december 5., szombat

NÉPÚJSÁG

CSALÁD - OTTHON

j lön a Télapó — Mikulás

■ Saját gyermekkoromban Mikulás járt. j Amikor az én gyermekeim voltak kicsik, ; akkor Télapó. Emlékszem, amikor megkér• dezték tőlem a gyerekeim, hogy most ak- \ kor ki jön hozzánk, a Télapó nagy a Miku- j lás, azt feleltem, hogy a Télapó jön, akit

• Mikulásnak hívnak.

■ Mindegy, hogy hogyan is nevezzük, a

• fontos, hogy ünnep jön, Örömünnep azok- ; nak, akiket a legjobban szeretünk: a gye- ; rekeinknek.

• Ünnep, mert van benne valami titokza- t tos, szorongató is, meg várakozó is. Gyak• ran elhangzik ilyenkor a fenyegetés: ha

• rossz leszel, nem hoz neked semmit a Tél- : apó’Mikulás, csak virgácsot tesz a cipődbe. ; Ha van szülő, aki hajlandó is erre vál• lalkozni, az nagyon rosszul teszi. A gyerek

m

nem lehet egyértelműen jó, és nem lehet \ egyértelműen rossz. így kell mérlegelni is. I Biztos, hogy nem fog attól egy gyerek sem 5 megjavulni, ha csak virgácsot talál reggel ; az este rendesen odakészített cipőjébe. • Sokkal jobb a nevelőhatása, ha esetleg ott i az a virgács (de jobb, ha egyáltalán nincs ■ ott), és van a cipőben kedves ajándék: cső- ! ki, rágógumi, kismikulás, valamilyen ki- * sebb játék, meglepetés. És el lehet monda- : ni azt is, hogy - megbeszéltük a Télapó/Mi- ■ kulással, hogy van remény a rendes visel- S kedésre, és így ő megelőlegezte a bizalmat. : Ne rontsuk a gyerek örömét, ne törjük ■ le a várakozását. Többet érünk a jelzett bi- S zalommal. j

Örömet adunk, és egy kis felelősséget is ; teszünk a gyerek vállára. ■

Kellemes ünnepeket kívánunk mindeh- S hez.

(sárdi) •

Nem utolsósorban a városokban élő, a természeti környezettől elszakadt fiataloknak szánjuk a most induló új sorozatunkat, amelyben a hazánkban fészkelő és vagy honos madarakat szeretnénk bemutatni. Az új sorozat elsődleges célja természet- cs környezetvédelmi jellegű. Bízunk abban, ha a madarak szokásait, táplálkozási és fészkelési módját, s egyáltalán: tulajdonságait jobban és részletesebben megismerjük, ennek alapján talán csökkenni fog azok száma is, akik meggondolatlanságból, nem tudásból, vagy csak egyszerűen „szórakozásból" irtják, pusztítják őket. Sorozatunk első cikke a balkáni gerlét és a vadgerlét mutatja be, illetve hasonlítja össze. A szerző. Boldog Gusztáv, a Magyar Madártani Egyesület megyei szervezetének titkára, ismert és elkötelezett természetvédő-ornitológus.

Gerlék

Ötvenöt évvel ezelőtt, 1932-ben Magyarország ornitológusai között gyorsan terjedt a hír: Berettyóújfalu határában egy, az ország területéről eddig még ki nem mutatott madárfajt sikerült megfigyelni. Az akkori madártani csemege alanya napjainkra az egyik legközönségesebb madarunkká vált, sőt, az egykor ázsiai elterjedésű madár mára benépesítette szinte egész Európát.

Természetesen a balkáni gerléről van szó.

A köztudatban a hivatalosan elfogadott neve nem a legelterjedtebb. Sokkal inkább találkozhatunk a helytelen vadgalamb elnevezéssel. Az állatvilág rendszerezésének tudománya külső és belső tulajdonságai alapján határozott vonalat húz a galambok és a gerlék közé. Laikus megfigyelő számára támpontot jelenthet a testméretbeli különbség. A gerlék kisebbek, karcsúbbak a ritkábban szem elé kerülő igazi, vadon élő galambfajoknál.

A balkáni gerle jobb alkalmazkodóképességével egy ideig konkurenciát jelentett a Magyarországon őshonos vadgerlének, hiszen találkozásuk, szokásaik hasonlóak. Van azonban egy lényeges különbség a két faj igényei között, mely az egykori ellenfeleket egyensúlyba bé- kítette.

A balkáni gerle keresi a lakott területek közelségét, nem ritkán az ember közvetlen közelében telepszik meg, még őshonos társa inkább a zavartalanabb bokrosok fészkelő madara. És itt találjuk az újabb tényezőt, mely a vadgerlét ismét hátrányba szorítja. A modern mezőgazdaság az elmúlt években meg nem tűr- hetőnek nyilvánította a bokrosokat, erdősávokat, hiszen ezek akadályozták a gazdaságos talajművelést. A bozótosok kiirtása bár megkönnyítette a nagy teljesítményű gépek munkáját, de ártott az ott élő állat- és növényvilágnak, és a szélnek is szabad utat engedett, így fordulhatott elő, hogy az elvetett apró magvak egykét kilométerre a vetés színhelyétől keltek ki. A szél a talaj legfelső rétegét elpo- rosította. elhordta.

Balkáni gerlepár

Ha külalakjuk szerint hasonlítjuk össze gerlefajainkat, valószínűleg a vadgerlét találnánk szebbnek: vörösen tarkázott háta, a nyak két oldalán található fekete-fehér mintázat és a sötét farkat szegélyező fehér sáv adta egyszerű eleganciája miatt.

A balkáni gerle teste egyszínű hamuszürke, csak a szárnyvég fekete, a farok fekete-piszkosfehérszíne és az annyira jellemző tarkósáv tarkázza kissé a jövevényt.

Hangjuk is igen jellemző. A vedgerle turbékolását érkezésétől, májustól a nyár végéig hallhatjuk, ha költőhelyére bukkanunk. A balkáni gerle ismert háromtagú búgását egész éven át

hallhatja, télen persze csak akkor, ha az időjárás valamelyest a tavaszra emlékezteti. És ismét egy jelentős különbséget találhatunk. A vadgerle vonuló, április végén, május elején érkezik és szeptember, október fordulója körül búcsúzik a Kárpát-medencétől. Ez idő alatt általában kétszer költ. A balkáni rokon állandó madarunk. Jó alkalmazkodóképességének köszönhetően addig költ, amíg az időjárás engedi. Gyakran 4-5 fészekaljat is kirepít évente.

Gyakran hallom, amint a hevenyészett, felületes munkát a „vadgalamb” fészkéhez hasonlítják. De gondoljon csak bele az összehasonlító! A gerlefészekből gyakran 8-10, viszonylag nagy termetű fióka repül ki az év folyamán. A néhány gallyból, gizgazból készült gerlefészket csak a gerlék által birtokolt szakértelemmel lehet úgy megépíteni,

a kamaszgerle-élet viszontagságait.

A magyarországi gerlék és galambok két fehér tojást tojnak, melyekből bő két hét alatt kelnek ki a fiókák, melyek vakok és csupaszok. Újabb két hét telik el kirepülésükig.

Bár az év nagy részében túlnyomóan gyommagvakkal táplálkoznak, őszi gyülekezésük idején rájárnak a napraforgó-, kender- és repcetáblákra. A vegyes csapatok táplálékát ebben az időben csaknem teljes mértékben ezen növények magjai adják. Ez az időszak a gerlevadászok ideje is, mikor a vadászok a körülfogott táblákon alkalmanként több ezer példányt is elpusztítanak.

Boldog Gusztáv

hogy az állja az időjárás és

A »/.érző felvétele

Az ülő életmód a szorulás legfőbb előidézője. Megfelelő mértékű testmozgás hozzájárulhat az emésztőrendszer helyes működésének helyreállításához, és segítségével kiküszöbölhető ez a mindinkább terjedő kellemetlen zavar.

* * *

Aki rendszeresen sportol, fenntarthatja eszményi testsúlyát anélkül, hogy rendkívüli étkezési megszorításokhoz kellene folyamodnia. Vigyázzunk

azonban: míg a mérsékelt testmozgás hozzásegíthet az étvágy ellenőrzéséhez. a túlságosan erős mozgás növelheti az étvágyat, s ebben az esetben a többletkalória-bevitelt a szervezet nem tudja lebontani.

* * *

A rendszeres fizikai tevékenység megelőzheti az infarktust. A sportolóknál tapasztalható a vér koleszterinszintjének csökkenése, márpedig, mint ismeretes, a koleszterin érelmeszesedésre tesz hajlamossá.

* * *

Alaptalan az a hiedelem, hogy a fizikai tevékenység következtében gyakoribbak az izületi megbetegedések. A floridai California University kutatói kimutatták. hogy ebben a vonatkozásban nincs különbség a sportoló és az ülő életmódot folytató ember között.

* * *

Normál állapotban az izmokat egyenlő arányban alkotják olyan rostok, amelyek gyorsan és rövid időre húzódnak össze és lehetővé teszik az erőkifejtést, valamint lassan összehúzódó rostok, amelyek az ellenállóképességet biztosítják. A fizikai tevékenység fajtájától függően módosul ez az arány: a gyorsasági futók izmait 75 százalékban az első csoportba, a hosszútávfutókét 80 százalékban a második csoportba tartozó rostok alkotják.

Kis sajtótörténet

VÍZSZINTES: 1. Táncsics Mihály szerkesztésében 1848-ban megjelent lap. 13. Gyapjúszövetet tömörít, kallóz. 14. Kerti munkát végez, fordítva. 15. Tisztítás végett folyadékban tart. 16. A föld történetének legrégibb kora. 17. Az úttest 3 m széles sávja. 19. Magot szór.

20. Nagyobb ezüst érme egyes mohamedán országokban. 21. Az előadás megismétlését kéri. 22. Ez a víz a Duna mellékfolyója. 23. Számnév. 24. Neves New York-i labdarúgócsapat. 26. Folyós. 27. Gléda. 29. Mennyiség. 30. Iráni folyó. 31. Kassák Lajos szerkesztésében megjelent irodalmi folyóirat. 32. Perjel. 34. Fémtömegcikk. 35. Iga. 37. Hangot ad a csibe. 39. A közepén önti! 41. A stroncium vegyjele. 42. Skót matematikus (John, 1550—1617). 44. Az Ü. Dózsa labdarúgója volt (Ernő). 46. Átnyújt, népiesen. 48. Karthágó népe. 49. Növényrész.« 50. Szólít. 52. Erdei gyümölcs. 53. Parkőr. 54. Kinyom. 56. Ara betűi, keverve. 58. Nagy víztömeg. 59. Bajt okoz. 60. Csomagoló eszköz. 62. A földkéreg izzón folyó olvadéka. 65. A ruténium vegyjele. 66. Nyugtalanít. 67. Szeszes ital. 68. A jelzett időtől fogva. 70. A Szovjetunióban élő magyar emigránsok havonta megjelent irodalmi és politikai folyóirata, Barta Sándor szerkesztésében jelent meg 1938- ban. 71. 1928-ban alapított irodalmi és politikai kör.

FÜGGŐLEGES: 1. Módosító. 2. Mély hangú kisebb béka. 3. Számnév. 4. Éra. 5. Hamis. 6. Erőd támadása. 7. Ikrás. 8. Hegyes dolgot valamibe mélyeszt, fordítva. 9. Kettős betű. 10. Áttör, átszakít. 11. Kelta néptörzs és nyelv. 12. Pártafal. 13. Az első magyarországi kommunista lap, 1918. december 7-én jelent meg. 17. A KMP hivatalos folyóirata, 1925-ben jelent meg; szerkesztésében részt vett Landler Jenő is. 18. Váza közepe!

21. Sportoló. 22. Kunfi Zsig- mond és Rónai Zoltán szerkesztésében Bécsben megjelenő lap volt. 25. Japán filmrendező (Na- gisza). 26. így is lehet feküdni. 28. Raport páratlan betűi. 30. Adnak neki. 31. Az 1890-es évek

radikális irányzatú szociáldemokraták csoportjának hetilapja. 33. Csúfít. 34. Szörpfajta. 36. Azonos a vízsz. 59-cel. 38. Spanyol nők megszólítása. 40. Csonka szobor. 43. Azonos betűk. 45. Feltűnően bozontos férfi. 47. Nagyon kíván. 51. Autókormány. 54. A ’70-es években a birkózóválogatott edzője volt

(Iván). 55. Lobogó fényjelenség. 57. Az egyiptomiak főistene. 59. Portéka. 61. DT. 63. Angyalrang. 64. Növényi rész, névelővel. 66. Határozórag. 67. Bánat. 69. Az argon vegyjele.

Beküldendő a vízsz. 1., 31., 70. és a függ. 13., 17., 22.. 31. számú sorok megfejtése.

Jankov László

Beküldési határidő: 1987. december 15. Helye: Békés Megyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba, pf.: 111. 5601. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között öt darab 150 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el.

A november 21-i rejtvény helyes megfejtése: „A zseniális ember sohasem beszél saját lángeszéről.”

Nyertesek: Hegyi Hajnalka, Orosháza; Kóródi Lajos, Gyo- maendrőd; Széplaki Imréné, Orosháza; Szabó Gyula, Budapest; Kiss Mihály, Szarvas.

O n gyermekek rekedtsége

A gyermekek rekedtsége a hang és hangképzés zavara, amelyet a hangszín kóros irányba történő megváltozása, mindenekelőtt rekedtsége és a hangteljesítmény lényeges csökkenése jellemez. Tünetei közé tartozik a nyakizmok megfe- szülése, a nyak ereinek elő- domborodása és duzzanata, a mellkas és hasfal merev tartása, esetleg a vállak fokozott megemelése a hangképzés időtartama alatt. A hangképzés természetellenessé válik. A hosszan tartó túlerőltetés idővel a hangszalag izomzatának kimerüléséhez vezet. A hang „levegőssé”, erőtlenné válik, a hangerő fokozásának képtelensége alakulhat ki.

A gyermekkori rekedtség okai:

A fenti tüneteket nem a gége és hangszalagok kóros szöveti elváltozása, gyulladása, vagy egyéb megbetegedése okozza, hanem az élettanitól eltérő helytelen hangszervi működés. Ez a működési zavar a túl sok beszédből eredő hangtúlterhelés, a helytelen hanghasználat következménye lehet. Megfigyelhető az olyan személyeken is, akik foglalkozásukkal kapcsolatban hangjukat az átlagosnál fokozottabb mértékben veszik igénybe. Gyakran észlelünk ilyen rekedtséget pedagógusokon, óvónőkön, sőt temperamentumos, sokat kiabáló és túl hangosan beszélő gyerekeken is.

A hosszan tartó és túl- erőltetésben megnyilvánuló működési zavar következménye a hangszalagok szélének fellazulása, vagy ún. „hangszalagcsomóknak” kifejlődése is lehet. Ez a másodlagos szervi elváltozás természetesen fokozza a rekedtséget. A kórkép kifejlődése bizonyos fokú alkati hajlammal is összefüggésben van (enyhe hangszervi fejlődési rendellenesség, vagy pszichés feszültség, túlzott temperamentum, stb). A hibás szervi működést később a megszokás is fenntartja.

A gyermekkori rekedtség kezelése:

A gyermekkori rekedtség ún. hangképzési gyakorlatok végzésével, s bizonyos gyógyszerek adásával befolyásolható. így a tünetek csökkennek, és a hang rekedtsége is csökken, vagy teljesen megszűnik. Lényeges, hogy ne hanyagoljuk el a gyermekkel való foglalkozást. Ez először is abból áll, hogy a temperamentumos, hangoskodó gyermeket otthon gyakran figyelmeztessük a halkabb és kisebb erőkifejtéssel történő beszédre! Beszéljünk az iskolában tanítójával, hogy az is ismerje a gyermek hangképzési zavarát, s így segíthessen annak leküzdésében, részben a halk beszédre való biztatással, részben az ének alól való felmentéssel. Az ilyen gyermek énekkarban való szerepeltetése tovább rontja a hangot.

Gyermekeknél is fontos kezelési mód a hanggyakorlatok végzése. Ezek megkezdése előtt azonban ismernünk kell a gégetükri képet, és az esetleges hangszalagelváltozásokat. A hanggyakorlatokra a szülőt is megtaníthatjuk, hogy ezeket a gyermekkel naponta végeztesse és ellenőrizze ezek helyes végzését. Gyermekeknél helyes gyakoroltatással a hangképzési zavar néhány hónap alatt javul, majd helyes hangképzéstechnika mellett a pubertás korában, a hang mutálási szakasza után teljesen megszűnik. (Folytatjuk)

Nagy Gyuláné —dr. Nagy Lászlóné

FILDTÉLID

Egy portésor és két blokk

„Postatörténet” elnevezéssel a Magyar Posta december 10-én hat címletű, 49 forint össznév- értékű új portóbélyegsort jelentet meg, amelyek Svindt Ferenc grafikusművész tervei alapján többszínű ofszetnyomtatással a Pénzjegynyomdában készültek. A bélyegeken gyalogfutár (l Ft-os), lovasfutár (4 Ft-os), lovas postakocsi (6 Ft-os), vasúti postakocsi (8 Ft- os), korabeli postaautó (10 Ft- os) és repülőgép (20 Ft-os) látható.

A következő napokban a „Bélyegkincstár *86” című évkönyvben történő felhasználásra, illetve kizárólag ajándékozásra jelenik meg az „Európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi találkozó 1986” elnevezésű bélyegblokk feketenyomata, amelyet Vertei József terve nyomán hét és fél ezer példányban az Állami Nyomdában készítettek el az alábbi sorszámozással: 001—500: piros,

001—500: zöld és 001—6500: fekete színben. A nyomat postai küldemények bérmentesítésére nem használható fel.

Hétfőn, december 7-én a világpolitikai jelentőségű esemény alkalmából „Amerikai—szovjet csúcstalálkozó” elnevezéssel húsz forint névértékű bélyegblokkot is forgalomba bocsát a posta. A blokk Varga Pál grafikusművész terve nyomán többszínű ofszetnyomtatással a Pénzjegynyomdában készült 235 fogazott és hatezer 600 fogazat- lan példányban. Árusítása 1988. december 1-ig tart; értéklevél kivételével mindenfajta postai küldemény bérmentesítésére korlátlanul felhasználható.