Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
NÉPÚJSÁG 1987. december 31., csütörtök o Ki mit vár 1988-tól — Hol mit tesznek 1988-ért? Egy nem is akármilyen esztendő végére értünk. Az elvégzett munka üzemi, vállalati eredményeit a következő napokban, hetekben összegzik. A tanulságok levonása 1988-ra marad, de a feladatokról a január első napjaiban tartott munkásgyűléseken beszélnek a gyárak, üzemek, vállalatok vezetői. Ezekből készítettünk ösz- szeállítást. Lássuk: ki, mit vár 1988-tól, és hol, mit tesznek 1988-ért? Összeállításunk nem rangsort jelent, csupán az intézményi keresztmetszet készítése volt célunk, hogy érzékeltessük: a megye gazdaságában hogyan készülnek a minden eddiginél nagyobb racionalizálást követelő évi feladatok teljesítésére,, a nagyobb jövedelemtermelés elérésére, az ország és a kormány 1988-ra szóló kibontakozási programjának megvalósítására. Balogh László, a Békési Egyetértés Tsz elnöke: — Nehezebb feltételeket, jó időjárást, nagyobb munkafegyelmet. Szövetkezetünkben bizakodó a tagság hangulata. Bár az új adó- és árrendszer hatását ma még nem ismerjük, nyilván a gyakorlati megvalósítás során csakúgy, mint minden újba, belerázódunk. A sok aszályos esztendőnek vége lehetne már, s kegyeibe fogadhatna bennünket a természet. Ha megfelelő lesz az időjárás, jó terméseredményeket érhetünk el. Ami örömünkre szolgál, a búzák szépen kikeltek, állapotuk lényegesen jobb az egy évvel ezelőttinél. Ha javul a munkafegyelem, termékeink minősége egyre jobban megközelíti a világpiac színvonalát, kilábalhatunk a bajból. Mivel a pénzügyi megalapozottságunk jó, így optimistán várom az új évet. * * * Meszlényi Ernő, a Tsz- ker békéscsabai területi központjának igazgatóhelyettese: — Korrekt üzleti kapcsolatokat, több exportot, hatékonyabb munkát. Címszavakban ezeket várom 1988- tól. Mivel felértékelődik a piac szerepe, így még inkább előtérbe kerül a korrekt, megbízható partneri kapcsolatok jelentősége. Mi eddig is igyekeztünk megfelelni a kívánalmaknak, a jövőben is az alapító szövetkezetek érdekeit tartjuk szem előtt. Kis jubileumot is ünnepelünk, 20 esztendővel ezelőtt, 1968. februárjában jött létre a Tszker jogelődje. Bár nehezebb lesz eladni termékeinket külföldön, mi igyekszünk a külkereskedelmi vállalatokkal olyan szerződéseket kötni, melyek a termelők érdekeit tartják szem előtt. A hatékonyabb munkavégzés érdekében 10 fővel csökkentettük a külső vállalkozói létszámunkat. Szeretnénk elérni a kereskedőházi címet, reméljük, ilyen irányú erőfeszítéseinket siker koronázza. * * * Hrabovszki János, a Békéscsabai Nimród Vadász- társaság elnöke: — Ez év tavaszán választottak elnökké. Gazdasági fellendülésünket segítette a külföldi bérvadászokkal végzett gerlevadásztatás. Az így szerzett pénzből egy új UAZ tehergépkocsit, egy használt MTZ—50-es traktort és egy ugyancsak használt pótkocsit vásároltunk. Idén kezdtük el az intenzív fácánkihelyezést. A külföldi csoportok fácán-bérvadásztatásából 650 ezer forint bevételre tettünk szert. Az 1988. évi induló tőkénket az ez év végi 600 darab élő nyúl befogása és eladása erősíti. Egyébként a külföldi bérvadásztatást, és az élővad-értékesítést a Békéscsabai Állami Gazdaság Mavad vadászatszervező irodáján keresztül végezzük. A vadászat — mint valutatermelő tevékenység — jövőre előreláthatólag adómentes lesz. Szeretnénk növelni az előnevelt fácánok kihelyezésének arányát. A tagság 75 tagja elégedett, és a jelekből ítélve 1987-ben nem lőttünk bakot. * * * Dr. Marjai Gyula, a Szarvasi öntözési Kutatóintézet igazgatója: — Az óév vége felé közeledve kedvező szerződéseket írtunk alá a hazai termelési rendszerekkel, gazdálkodó egységekkel és külföldi partnereinkkel. Azon dolgozunk, hogy ezek a szerződések tartalmas munkával, partnereink számára eredményekkel valósuljanak meg. Az utóbbi hónapokban létrehoztuk a szarvasi intézményekből a tudományos, oktatási és fejlesztési társaságot. Az a cél vezérelt bennünket, hogy a négy intézményben található szellemi és anyagi erőket koncentráljuk a feladatok megoldásában. Ezek jó működését várom 1988-tól. Gonda Károly, a Gyoma- endrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke: — Mintegy 17 millió forint nyereséggel zárjuk az idei esztendőt. Tőkés exportunk duplája volt a tervezettnek. 35 millió forint értékben szállítottunk bútorokat a nyugati országokba. Sajnos a 17 milliós nyereségnek csak 8-10 százaléka marad a szövetkezetnél, a többit a különböző adók viszik el. Azt várjuk az 1988- as esztendőtől, hogy javul az alapanyag-ellátás, javul a munka- és technológiai fegyelem. Várhatóan az építőiparban tovább fog csökkenni a fizetőképes kereslet. Jövőre 5-6 millió forintos nyereségre számítunk ... * * * Andó Ferenc, a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója: — A nagy vállalkozások évének tekintjük 1988-at. Bár Mezőhegyesen a korábbi évek is igen jelentős változásokat hoztak, de most 1988-tól minden eddiginél nagyobbat remélünk. Az 1987. évi öntözött területet 500 hektárról 1500 hektárra növeljük. Olyan új berendezéseket vásárolunk, helyezünk üzembe, melyek ézen a területen eddig ismeretlenek voltak. A másik jelentőségében nagy vállalkozás az állattenyésztő telepek felülvizsgálása műszaki és jövedelemtermelő-képesség szempontjából. A kedvezőtlen jövedelmezőségű telepeken megvizsgáljuk a korszerűbb körülmények kialakításának lehetőségét, az új technológia telepítésének eredményre gyakorolt várható hatását. Azokon a telepeken, melyeken a termelést és a felújítást gazdaságtalannak ítéljük, az eredményrontó termelésüket megszüntetjük. A közelmúltban vetődött fel az a gondoláit is, hogy a szarvasmarha-állomány minőségi színvonalának javítására egy kanadai céggel közös érdekeltségen alapuló vállalatot hozunk létre 1983- ban. Erre az ad alapot, hogy az utóbbi évtizedekben a Mezőhegyesen tenyésztett Holstein-fríz tehénállomány genetikai értéke a kanadaiak szerint a világ színvonalába jutott. * * * Surányi András, az Orosházi Kazép Szövetkezet elnöke : — Azon is dolgozunk, kazángyártás közben, hogy jövőre tovább csökkenjen a hallásszervi betegségben szenvedők száma. Örömömre szolgál, hogy néhány siket emberbe Budapesten, a Semmelweis klinikán nálunk, Orosházán készített hallócsontocskákat — üllőt, kalapácsot — ültettek. Ezek az emberek visszanyerték hallásukat. A kísérlet tehát jól sikerült, következménye ez annak a jó együttműködésnek, mely szövetkezetünk és a gyógyításban részt vevő intézetek között kialakult. Azt remélem 1988-tól, hogy ez a sorozat folytatódik, és hallásra újabb siket füleket nyithatnak fel orvosaink finomkerámia termékeinkkel. A sorozatgyártásra gondolok, mely ez esetben nagyon is kis szériaszámmal, de beindul. A foggyökér- és a dobhártyabetét — szintén finomkerámiából — már a befutott termékeik közé tartozik. Ezeket is a mi szövetkezetünk fejlesztette ki. A foggyökeret széles körben alkalmazzák, a dobhártyabetét is jól terjed. Alkalmazásának előnye, hogy a középfülgyulladásban szenvedők fülét nem kell állandóan felszúrni a tisztulás elősegítésére, hanem elegendő egyszer, a betét beépítésekor, s így nem lesz nagyothalló a beteg. Dr. Jakab Katalin, a Hajtóművek és Festőberendezések Békéscsabai Gyárának igazgatója: — Először is békét szeretnék a földbolygó minden lakójának. Kívánom, hogy ’88-ban tovább erősödjenek azok az idén, kedvezőbbre fordult világpolitikai események, párbeszédek, melyek a szovjet—amerikai csúcstalálkozó révén indultak meg. Eredményes tárgyalásokat kívánok a nukleáris fegyverek felszámolása tekintetében, hogy ne a csillagháború fenyegetettségében kelljen élnünk, dolgoznunk, hanem egy kiegyensúlyozott, nyugodt világban. Az országnak azt kívá- ' nőm, hogy megnehezült gazdasági helyzetünkből a kormányprogram sikeres végrehajtásával és társadalmi konfliktusoktól mentes körülmények között mihamarabb kilábaljunk. Az állampolgárok helyzete az elviselhetőbb terheltnél ne legyen rosszabb. Vállalatomnak azt kívánom, hogy sikerüljön talpon maradnunk, és a hozzákezdett fejlesztési célkitűzéseinket realizálni tudjuk. A nehezedő gazdálkodási körülmények ellenére megőrizzük, illetve nyerhessünk új piaci lehetőségeket. A vállalat eredményes gazdálkodása érdekében ’88-ban nekünk is újra át kell gondolni tevékenységünket, s alkalmazkodnunk szükséges a megváltozott körülményekhez. A családom és magam boldogulásához erőt, és egészséget kívánok, hogy a , mérsékeltebb életszínvonal mellett is megőrizhessük egymás iránti tiszteletünket, szeretetünket* És azt, hogy az átmenetileg rosszabb anyagi körülmények között is legyen erőnk élni, dolgozni. Ugyanezt kívánom vállalatunk minden dolgozójának, ismerőseimnek és a lap olvasóinak. Az összeállítást készítették: B. A.—D. K.—H. E.—V. L. Parenyica Veress Erzsi képösszeállítása a nagybánhegyesi tejüzemből
