Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

\ ±\C1 1987. december 30., szerda Laboratórium Mezőhegyesen Állat-egészségügyi kutatások Napjainkban mind többet beszélünk a biotechnika, a biotechnológia elterjedésé­nek fontosságáról. Van vi­szont, aki nemcsak beszél róla, de már a gyakorlatban ds alkalmazza. A Mezőhe­gyes! Mezőgazdasági Kom­binát állat-egészségügyi fő­ágazata keretében működő kutatóorvosok nemrég a Szovjetunióban tartottak nagy érdeklődéssel kísért előadást eredményeikről. Az állat-egészségügyi kongresz- szuson a lengyel, bolgár és NDK szakemberek felszóla­lása mellett a legnagyobb sikere a mezőhegyesieknek volt. Vajon mi állhat e — nyugodtan mondhatjuk — Európa-hírű siker mögött, kérdeztük dr. Antali Tibort, a biotechnikai központ ve­zetőjét? — Az állategészségügy mindig nagy szerepet ját­szott a kombinát fejlődésé­ben. Már az alapításnál is ott voltak az állatorvosok, akiknek fő tevékenysége a betegségek megelőzése, va­lamint az állatok gyógyítá­sa. E feladatunk máig meg­maradt, bár az utóbbi kö­zel negyven év során szá­mos betegséget sikerült végérvényesen leküzd énünk. Az ötvenes években 2-3 ál­latorvos tevékenykedett a kombinátban, ma 14. Az igazán érdemi munka a há­ború befejezésével, a fel­szabadulást követően indult meg. A gazdaság állatállo­mánya egészségügyileg na­gyon leromlott, s az állator­vosokra hárult a „feljaví­tás”. Az ötvenes évek nagy fel­adata volt a szarvasmarha- állomány tbc-mentesítése. A programot 1962-re tud­tuk megoldani, az utódok fertőzésmentes felnevelésé­nek módszerével, vigyázva a genetikai értékek megőr­zésére. Ezután következett a sertés- és szarvasmarha- állomány brucellamentesíté- se, hasonló módszerrel és teljes sikerrel. A mi tapasz­talataink adtak alapot egy országos mentesítő akció vég: ehajtásához is. — Ma folyik-e valamilyen mentesítési kísérlet a kom­binát állat-egészségügyi fő­ágazatának közreműködésé­vel? — Jelenlegi kutatásunk a szarvasmarha-leucosis men­tesítésének nagyüzemi kere­tek közötti módszerére irá­nyul. Célunk továbbá a cseppfertőzések tanulmányo­zása az egy telepen, illetve istállóban tartott állomá­nyok esetében. — Mi az újdonság a ser­tésállomány fertőzésmente­sítése területén? — A sertések mentesíté­sére, egy új, gazdaságos el­járást dolgoztunk ki. Az eddigi eljárások során ugyanis egy-egy állomány- cserével csupán egy fertőző betegséget tudtunk leküzde­ni. Ez gazdaságilag nagy veszteség volt az állatte­nyésztés számára. Az új el­járással, melynek lényege a gyógyszeres védelem mellett az igen korai választással történő állománycsere, egy menetben valamennyi be­tegségtől és vele együtt a külső és belső élősködőktől mentessé tesszük az állo­mányt. — .Az üzemi állatorvosok másik nagy feladata ma — a gyógyítás, megelőzés mel­lett — a szaporodásbiológiai eredmények hasznosítása. Ebben most hal tartanak a Mezöhegyesi Kombinát or­vosai? — A mi gazdaságunk szá­mára is fontos volt, a két ellés közötti idő csökkenté­se. Ennek érdekében kidol­goztuk a szarvasmarhák, sertések, lovak korai vem- hességmeghatározását, amely eljárás jelenleg sza­badalmaztatott hazánkban. E munkavégzéshez számító- gépes technológiát alkalma­zunk, aminek eredménye­képpen a két ellés közötti időt az eddigi 420 napról 405 napra sikerült lerövidí­teni. — Az elért eredmények­hez nyilván hozzájárult a kombinátban működő ál­lat-egészségügyi laboratóri­um is. — Az elmúlt évtizedek so­rán sikerült létrehozni egy Magyarországon is szinte egyedülálló üzemi laborató­riumot, ahol közvetlenül el­végezhetjük az állat-egész­ségügyi vizsgálatokat. Óriási jelentősége abban rejlik, hogy rendkívül hamar ren­delkezésünkre állhat egy- egy diagnosztikai eredmény, amitől az intézkedés is föl­gyorsulhat. További előnye saját laboratóriumunknak, hogy olyan nagyszámú vizs­gálatot képes elvégezni, ami elsősorban a mentesítési munka alkalmával válik szükségessé és amire az ál­lat-egészségügyi állomások vagy nem, vagy csak na­gyon hosszú határidővel lennének képesek. Nem le­becsülendő a vizsgálat költ­sége sem, hiszen némely elemzés csupán negyed any- nyiba kerül a saját labora­tóriumban, mintha azt más intézetben kellene elvégez­tetni. — Ám egy ilyen jól fel­szerelt laboratórium sok pénzbe kerül. Ki fedezi a költségeket? — Kezdetben teljesen a kombinát költségén működ­tünk. Az állatállomány egészségével azonban azt gondolom, ez megtérült a gazdaságoknak. Mégis úgy véltük, a továbbfejlődés ér­dekében keresnünk kell a lehetőségeket, amikkel fo- gozatosan önfenntartóvá válhatunk. — Rít hoz pénzt egy üze­mi laboratóriumnak? — Eljárást dolgoztunk ki a Fotál-borjúsav-termelésre. Szabadalmaztatott eljárá­sunkkal elvéreztetés nélkül tudjuk kivenni a borjúból a Fotál-savat, mellyel az egész ország igényét el tud­juk látni, tehát szükségte­lenné vált az import. Amel­lett, hogy ebből évi 1 mil­lió forint bevétele lett a kombinátnak, a bocik élet­vitalitását is javítjuk a Fo- tál-savó levételével, hiszen azóta a borjúelhullás 6 szá­zalékról másfél százalékra csökkent. A kombinátban 60-70 lo­vat selejteznek le évente, amelyeket a vágóhídra ke­rülés előtt tetanuszszérum- termeltetésre hasznosítunk. Ez újabb hárommillióval gyarapítja a közös bevételt. Jelentős továbbá — 4-5 mil­lió forint bevételt jelent — a vemheskoca-savó, a PMSG termelése, valamint a kü­lönböző antiszérumok nye­rése, mely mind a humán, mind az állati gyógyászat­ban keresett termék. Már külföldi kereslet is mutat­kozik iránta, de jellemző a hazai szemléletre, hogy a magyar partnerek mégis in­kább az importot keresik. * * * Gyakran vetik fel panasz­ként, hogy a kutatási ered­mények túl lassan kerülnek a gyakorlati gazdasági meg­valósítás stádiumába. Nyil­ván ennek az érdekeltség hiánya is oka lehet. Az üzemlaboratórium munká­jában viszont a legfőbb szempont, hogy olyan mun­kát végezzen, ami a válla­lat, a gazdaság, szövetkezet mindennapi termelésében a legfontosabb. Ehhez fűzi ér­dek jelen esetben a 13 ál­latorvost, a hat szaksegédet, hat inszeminátort, két ve­gyészt, egy biológust, 10 la­boránst és a négy technikai kisegítőt is. Ugyanakkor a laboratóriumi munka emeli az üzemorvosi munka szín­vonalát, lehetőséget ad az állatorvos alkotó, kutató jel­legű tevékenységéhez. A me- zőhegyesiek munkájának színvonalát emeli, hogy szo­ros együttműködésben dol­goznak az MTA Állatorvos­tudományi Kutatóintézettel, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékeivel a bio­technikai kutatások folyta­tásában. Abban a biológiai szférában, amely még ren­geteg felfedezésre váró tit­kot rejt az emberiség szá­mára. Bacsa András Tájékoztató a január elsejei árváltozásokról A január elsejével életbe lépő árintézkedések hatására az egyes termék- (szolgáltatás) csoportokban bekövetkező árváltozások át­lagos mértékéről és néhány kiemelt termék árának emelkedéséről az MTI a következő tájékoztatást A termék vagy szolgáltatás kapta: Mérték Régi ár Üj ár megnevezése és az árváltozás egység forintban átlagos mértéke Élelmiszerek (10,7%) Ebből: húsfélék (10,7%) Ezenbelül: sertéshúsok (13,1%) Például: — rövid karaj és comb csont nélkül kg 134,— 150,— — oldalas , kg 82,— 94,— Marhahúsok (10,8%) Például: — fehérpecsenye, felsál kg 146,— 160,— — szegy, oldalas, lengőborda (leveshúsok) kg 54,— 60,— Húskészítmények (9,3%) Például: — párizsi kg 80,— 88,— — virsli műbélben kg 92,­100,— — olasz felvágott kg 100,— 110,— — füstölt csülök (hátsó) kg 80,— 90,— — gépsonka kg 200,— 220,— — téli szalámi kg 300,— 300,— Baromfi (16%) Például: — vágott csirke, előhűtött kg 58,— 67,­(belezett) — csirkecomb kg 92,— 100,— Zsiradékok (6,5%) Például: — sertészsír 1/2 kg papírcsomagolásban kg 27,— 30,— — füstölt kenyérszalonna kg 36,— 38,— Tej és tejtermékek (27%) Például: — fogyasztói tej 2,8% zsírtarta­lom polietilén tasakban I 7,60 9,20 — tejföl 20%-os zsírtartalom 2 dl-es db 7,— 8,90 — tehéntúró, félzsíros, 25 dkg-os db 7,20 9,­— vaj, 80%-os zsírtartalom, 10 dkg-os db 7,70 9,40 Sajtfélék 40% — trappista kg 77,­107,— Cereáliák (6,7%) Például: — liszt (búza főző) kg 8,40 9,10 — fehér és félbarna kenyér kg 9,60 10,40 — házi (táj-) jellegű kenyér kg 13,— 13,— — vizes zsemle, tejes, sós kifli db 0,90 1,10 Cukor (4,4%) Például: — kristály normál kg 25,­26,10 Tartósítóipari termékek (4,3%) Például: — meggybefőtt egész 5/4-es üveg 32,­32,50 — csemege uborka „közepes** 5/4-es üveg 22,40 22,20 — 4 tojásos száraztészta csomag 14,30 14,90 — marhapörkölt 1/2-es db 46,— 49,50 — sertésmájkrém 1/10-es db 8,20 8,20 Bébiételek 44% Például: — almapüré marhahússal, 0,2-es üveg 12,30 16,60 — zöldborsópüré, 0,2-es üveg 7,60 11,30 Édesipari termékek Például: — cukorkák 15% — csokoládé, csokoládés Csecsemőruházati termékek (70—120" c) Például: — pelenka (belföldi) — pamut rékli (belföldi) db 14,10 31,40 50-68 méret — csecsemő hálózsák db 39,— 69,50 (szövött 50-68 méret) Tartós háztartási gépek Például: db 70,50 147,­— F 8-12 gázkonvektor — Karancs 3 T gáztűzhely, db 7430,— 7730,— fehér — Energomat Thermál 64, db 8000,— 8330,— színes mosógép Gyermekkocsi (21%) Háztartási vegyi cikkekből Például: mosószerek 18,4% db 15 900,— 17 730,— — Biopon 450 gr-os doboz 15,40 17,10 — Komfort öblítő 450 gr-os — TIP 83 500 gr-os db 13,70 16,30 mosogatószer db 16,40 19,40 — Tomi Sztár 3 kg — AMO Azur pipereszappan, doboz 149,— 176,— 150 gr-os db 12,­13,40 Babaápolási cikkek (belföldi 34%) Fog- és szájápolási eikkek 27% Csecsemőbútorok (244%) Egyéb iparcikkekből: Például: — iskolai cikkek 92,7% — egészségügyi papír 14,3% — motorolajok 23,9% Építőanyagok (31%) Ebből: tégla 56,9% Például: — kisméretű tégla 1. o. (művi ár) — B—29 falazóblokk I. o. ezer db 2560,— 4180,— (művi ár) Cserép (96,3%) Sajtolt színezett szilorozott ezer db 9010,— 14 700,— tetőcserép I. o. (művi ár) Cement 56,9% Például: — 350 KSP 20 cement I. o. ezer db 6900,— 14 300,— (művi ár) VB-gerenda, azbeszt cement (18,7%) Például: A—12 jelű vasbeton hidaló to 1390,— 2270,— gerenda I. o. (művi ár) db 141,­169,— Mész (darabos) 22,5% Faanyagok Például: — 3-6,5 m hosszú 22-32 mm vastag I. o. széles to 1360,— 1665,— fenyődeszka Szolgáltatásokból Például: m3 7780,— 9660,— — mosás (Bp.-en) kilós — vegytisztítás pl. férfi­kg 9,­17,­nadrág, női szoknya — árufuvarozás 15% — légi személyszállítási díjak a szocialista országokba (100%) db 25,— 29,­A szabadárformába tartozó termékek és szolgáltatások január 1-jei átlagos árváltozási mértékei. Ebben a körben a konkrét árak és díjak, az egyes kereskedelmi formáktól, kiszolgálási feltételektől függőek és területileg is élté-. rőek lehetnek. Ezért az alábbiak csak a bekövetkező árváltozási mértékeket mutatják. • A termék (szolgáltatás) csoport megnevezése Ruházati termékekből tciuicnciv u /o — édesipari lisztes áruk 26% Gyermekruházati termékek — kakaópor, 100 gr-os csomag 17,50 '22,30 Például: Déligyümölcsök (14,7%) — gyermek- és kamasz-bakfis Például: alsó­— citrom I. o. kg 30,— 35,— ruházati termékek 13,0 — narancs I. o. kg 42,­47,­— harisnyák-zoknik 62,5 — banán kg 46,­51,­— felsőruházati .termékek 14,2 Fűszerek, ételízesítők — lábbelik 70,3 (16,3%) Felnőtt ruházati termékek Például: Például: — csemegepaprika, 250 gr-os csomag 40,50 45,40 — lábbelik — 12,0 — piros arany ételízesítő, — harisnya-zokni — 8,0 80 gr-os tubus 9,50 10,70 — alsóruházati termékek — 8,5 — fahéj, 20 gr-os csomag 10,70 9,40 — felsőruházati termékek — 12,0 Élvezeti cikkek (4,2%) — méteráruk — 10,2 Ebből: alkoholmentes italok — lakástextíliák — 13,5 15,8% Vas-műszaki cikkek Például: Háztartási vegyi cikkekből — Coca-Cola, 0,2 I-es üveg 4,50 4,70 Például: — Traubisoda, 0,25 1-es üveg 4,20 5,10 — kozmetikai és testápolási Elvezeti cikkek vendéglátásban cikkek — 4,6 történő fogyasztása 6,5% — arc- és ajakápoló szerek- 4,9 az árváltozási mérték országos átlaga %-ban 33,0 — 11,3 6,5 — kölni, parfüm — 4,9 — festékek 5,8 — egyéb háztartási és közszük­ségleti vegyi termékek 4,9 — körömápoló szerek — 36,3 Bútorokból: — gyermekbútorok 37,1 — felnöttbútorok 5,4 Egyéb iparcikkekből: Ebből: — papír és írószerek 12,5 — fotó-optikai cikkek — 4,1 — sportszerek — 16,4 — játékok és hangszerek 5,1 — üveg- és porcelánáruk 1,6 — műanyag cikkek 10,2 — óra-ékszer, ajándék 4,8 Szolgáltatásokból: Ipari javító szolgáltatások 22,0 Ebből: — ruházati cikkek javítása és készítése 20,0 — háztartási felszerelések javítása 35,0 — járműjavítás 18,8 Személytaxi fuvardíj 15,0 Parkolási díjak 15,0 Kereskedelmi szolgáltatások (pl. utazási irodák, szálláshely-értékesítés) 12,9 Üzleti kiadások 25,0 Lakáskarbantartási szolgáltatások *38,8 Kulturális szolgáltatásokból, Vidámpark, Varieté 25,0 Fodrászat 26,5 Fényképészet 31,1 Egyéb személyi szolgáltatások 15,0 A lakossági építkezések és ingatlanvásárlások árszínvonala 12,9 százalékkal, az építőanyagok átlagosan 31 százalékos drágulását is figyelembe véve körülbelül 20-21 százalékkal emelkedik. A házi­lagos lakásépítéseknél (felújításoknál és korszerűsítésnél) a fel­használt anyagokra és szolgáltatásokra kivetett 25 százalékos ál­talános forgalmi adó — külön rendelkezés szerint — visszatérítés­re kerül, így lakossági többletkiadás csak a támogatások megszű­néséből eredő áremelkedés miatt keletkezik. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. garázs, üdülő stb.) építése esetében az adóvisszatérítésre nincs lehetőség; e területen a drágulás mintegy 30 százalékos lesz. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. Az ételek ára általában a nyersanyagok áremelkedé­sével arányosan, az élvezeti cikkek ára pedig e tevékenységre ki­vetett adó mértékével drágul. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél az ételár-támogatások megszüntetése naponta adagonként kb. 6 forinttal, a nyersanyag­ár-drágulás további 2-3 forinttal, összesen 8-9 forinttal növelheti az igénybe vevők hozzájárulását. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkáltató az ételár-támogatások megszüntetéséből eredő körül­belül 6 forintos többletkiadást átvállalja — melyre az érvényes jogszabályok lehetőséget adnak —, ott a térítési díj csak 2-3 fo­rinttal emelkedik. A gyermek- és diákjóléti intézményekben (pl. a napközikben, menzákon) a térítési díjak csak az élelmiszerárak emelkedése miatt növekedhetnek, adagonként 2-3 forinttal. A januári árintézkedések következtében a lakosság által vásá­rolt termékek és szolgáltatások 53 százalékában emelkednek az árak (átlagosan 16,2 százalékkal), a vásárlások 39 százalékában nem változnak az árak, és 8 százalékában az árak csökkennek (átla­gosan 10,9 százalékkal). Január 1-jén nem változik többek között az élelmiszerek közül a szalámi, az étolaj, a margarin, a diabetikus készítmények kivé­telével a csoikoládé, a kenyérfélék egy része; a hazai előállítású és csomagolású élvezeti cikkek közül a bolti eladásoknál a sör, bor, égetett szesz, dohány, kávé; számos hazai gyártású gépipari cikk (pl. kerékpár, porszívó, centrifuga, tévé, lemezjátszó, forró- víztároló); a személygépkocsik, az újságok, folyóiratok, könyvek; a tüzelő- és üzemanyagok ára. Változatlanok maradnak a villany, a gáz, távfűtés; a víz- és csatornahasználat; a vasúti, a közúti tá­volsági és helyi közlekedés; a hírközlés; az alapvető kulturális és a kommunális szolgáltatások, valamint a gyógyászati cikkek és gyógyszerek (térítési) díjai. .Fogyasztói árkiegészítést 1988-ban csak a tejtermékek, a szilárd • ‘tüzelőanyagok árai, a..távhőszolgáltatás és a személyszállítás díjai tartalmaznak, Az. új árak az adóreform érvényességével egyidejűleg, január 1- jén lépnek életbe. Énnek megfelelően a január 1-jén az ünnepi, 2-án a szombati nyitva tartás szerint kinyitó üzletekben, elárusító- helyeken, vendéglátóegységekben, valamint a január 3-án, a va­sárnapi munkarend szerint nyitva tartó üzletekben már az új ára­kat kell alkalmazni. Teljes munkanapi nyitva tartás alapján ja­nuár 4-től minden forgalmazó egység az új árak alapján dolgozik. A. minisztertanács szükségesnek tartja, hogy az új árak feltün­tetésének kötelezettségét mindenhol korrekt módon betartsák.

Next

/
Thumbnails
Contents