Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
népújság! 1987. december 27., vasárnap A magyar népgazdaság 1988. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) latok száma, bővül a háttéripari termékeket előállító kisvállalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emelkedik a magasabb feldolgozottságé, értékesebb termékek részaránya. A könnyűvegyiparban — a gyógyszer-, növényvédőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban — az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a növényvédő szerek, valamint a műanyagok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság által felhasznált építőanyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más építőanyagoknál kismértű bővülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínűleg az ez évi szinten marad. Bútorból, pamutszövetből, len-, kenderszövetből, cipőből, jelentősen növekszik a konvertibilisexport-célú termelés. A csökkenő és szerkezetében változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb feladata a rugalmas piaci alkalmazkodás. Az építési-szerelési tevékenység 3-4 százalékkal csökken. Javítani szükséges a lakásépítés minőségét és gazdaságosságát. . Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását, a jövedelemtermelés növelését. A kisszervezetek tevékenységének dinamikus bővítésével is élénkül a piaci verseny. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalékkal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5-5,5 százalékkal haladja meg az ezi évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetésterületen, magasabb hozamok mellett 15,5-15,7 millió tonna ga- gonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi értéke. A fehérje-növények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása lehetővé teszi a takarmányok termőterületének mérséklését. A zöldség- és a gyümölcsfélékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzemek és a kisgazdaságok közötti hatékony munkamegosztással és az értékesítés ésszerű szervezésével kell megvalósítani. Az elfagyott szőlőültetvények pótlása és az új telepítések a külpiaci kereslet változásával összehangoltan történhetnek. A burgonya- termés növekvő vetésterületen és hozamok mellett bővül. Az állattenyésztésben javul a termékek minősége, fokozódik a gazdaságosabb termékek előállítása. A leggazda- ságtalanabb termékek kiviteléhez tartozó támogatás felső határa csökken. Ezzel összefüggésben a vágósertés-teftnelés mérsékelten nőhet. A vágómarha-termelés a húsmarhaállomány várható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok növelésével emelkedik. A vágóbaromfi-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci kereslettől függően bővülhet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységében elsősorban a jövedelemtermelést fokozó, a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszerfeldolgozás, valamint) az ipari kooperációs kapcsolatok szélesítésével a drága import gazdaságos helyettesítését elősegítő tevékenységek fejlődhetnek dinamikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszonylatú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési prog- _ram megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fővel) tovább nő: A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén levő városok szennyvíztisztító létesítményeinek megvalósítása. A környezeti szennyezéstől legjobban károsodott területeken az ártalmak csökkentését szolgáló fejlesztésekkel folytatódik a lakosság életfeltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez. BERUHÁZÁSOK A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer- gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése; Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások meny- nyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásának aránya. Oj központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban levő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés.. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. FOGLALKOZTATÄS. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti ,az azzal együttjáró munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segíteni fogják a pályaváltásra kényszerülő dolgozók szakmai mobilitását, pályakorrekciós tanácsadást fognak folytatni és szervezik az átképzést. Az átképzési támogatás kiterjed a munkaviszonyban nem állókra, valamint a pályakezdőkre is. A cél az, hogy a munkából átmenetileg kikerülők szociális biztonsága ne romoljon. A területi és strukturális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszköz- rendszerét, ezen belül a foglalkoztatási alapot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kínálat területi és strukturális feszültségeinek részbeni oldásához — elsősorban azokon a területeken, ahol jelentős munkaerő-felesleg van — kisvállalkozások létrehozása is hozzájárul. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jövedelemcsökkentés káros hatásaitól a legrászorultabb rétégeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adóelvonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra'emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka, eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyemekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó árukínálatot, kiegyensúlyozott, zavartalan piaci helyzetet kell biztosítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, a jelentősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illetve meg kell előzni. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre és a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködésével szükséges felkészülni a kejreslet szerkezetében várható jelentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagylétszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vállalati és lakossági eszközök bevonásával, fokozottabb tanácsi koordinációval mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi és helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A • lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik, az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezenkívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagylétszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvostudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaságtalanabb devizakitermelésű termékek kivitele visszaszorul. A külgazdasági egyensúlyi követelményeknek megfelelően a behozatal mérséklődik. Ehhez az importtermékek gazdaságos hazai termeléssel történő kiváltása is hozzájárul. A termelés technikai-technológiai korszerűsítését, az exportképes kapacitások bővítését szolgáló gépbeszerzés előnyben részesül. El kell mélyíteni a külföldi cégekkel folytatott kooperációs kapcsolatokat. A külföldi működő tőke nagyobb mértékű beáramlása érdekében érdemben javítani szükséges a szervező tevékenységet, és a külföldi tájékoztató munkát. A idegenforgalomban hatékony piacszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubel- elszámolású idegenforgalom területén az áruforgalommal összehangolt aktívumot kell elérni. Az idegenforgalmi kapacitások bővítése érdekében külföldi források bevonására is sor kerül. Az utazási feltételek könnyítésével összefüggésben megfelelő intézkedésekkel és a szolgáltatások fejlesztésével fel kell készülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGALÓ ESZKÖZRENDSZER, A GAZDASÁGI MECHANIZMUS KORSZERŰSÍTÉSE Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adórendszer bevezetésekor a termelőiár-változásokat az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre, bétartják-e a szabályozóváltozások miatti átmeneti korlátozásokat. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyyi egyensúly javításához. Követelmény,- hogy a kereskedelmi bankok olyan, - jövedelmezőségi megfontolásokon alapuló, a megtakarítások fokozására támaszkodó rugalmas üzletpolitikát folytassanak, amely elősegíti a termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását. A vállalati és a lakossági adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat összességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és' normativitásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozói és a személyi jövedelemadó, bizonyos adók megszűnnek, vagy nagy mértékben csökkennek. A hozzáadottérték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyi- jövedelem-adózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen belül növekszik a társadalmi tisztajövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedése elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az indokolatlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intézmények gazdálkodásában a feladatok felülvizsgálatával, a működés racionalizálásával, a fejlesztések visszafogásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenységek kivételével a költségvetésből nyújtott támogatások reálértéke csökken. A hosszabb távon a hatékony piac- és vagyonorientált gazdasági tevékenységre kényszerítő .környezet kialakítása, a versenyfeltételek javítása érdekében meg kell kezdeni a piacfejlődést elősegítő program végrehajtását. Ennek érdekében folytatni kell a társasági jogszabályok korszerűsítését, elő kell készíteni az új egységes, társasági jogszabály mielőbbi bevezetését, ösztönözni kell' a kisvállalkozások és a magántevékenység kibontakozását, ezt a jogi korlátok oldása is elősegíti. A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiegészítő, célra orientált — jelentős részben tartós — eszközeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irányú átalakítását, különösen a konvertibilis elszámolású kivitel növekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános szabályozáson túl a pályázati rendszer, és az ehhez tartozó széles körű és jelentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a műszaki fejlesztés megújított eszközrendszere is előmozdítják. A hatékonyan dolgozó, gazdálkodók mozgásterét nyereségadó-kedvezmény és a bérklub intézménye is bővíti. A kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infrastruktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövő évi nép- gazdasági terv keretében gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá. * .* * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv meg- • valósításához. (MTI)
