Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-23 / 302. szám
1 l 1987. december 23., szerda Művészeti ösztöndíjas: Fajzi Tamás építész „Az építész munkájába legalább 10-20 ember beleszól.. Fotó: Gál Edit i Munkahelyén, a Békés Megyei Tervező Vállalatnál beszélgetünk — először egy kis életrajzról, de utána egyből a hivatásáról. 1959-ben született Békéscsabán, szülei pedagógusok, a 10. sz. általános iskolába járt, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Főleg a matematika és a fizika érdekelte, és nagyon szeretett rajzolni. Tanárai közül két szobrászt említ: Mladonyiczky Béla művészeti körébe járt az ifjúsági házba. Varga Géza rajzra tanította a középiskolában. Egy év katonaság, majd öt év Budapesten, a Műszaki Egyetem építész- mérnöki karán. Mivel a Békés Megyei Tervező Vállalat ösztöndíjasaként tanult, az egyetem után Békéscsabára került, s azóta, négy éve itt dolgozik. Nem régen elnyerte a Békés Megyei Tanács pályakezdő művészeti ösztöndíját. Szeretett rajzolni, tervezni, érdekelte az építészet, bár a középiskolában még szinte semmit nem tudott erről az izgalmas, sokrétű pályáról. Az egyetemen ismerkedett meg vele komolyabban. Ahogy mondja, ez a vidék, a békési táj nem vetekedhet például Egerrel, vagy Péccsel történelmi, hagyományokat és építészeti értékeket tekintve. Mégis tetszik neki ez a város, ez a megye; biztosan azért is. mert itt . született. Sosem akart a fővárosban maradni. Nyilván a tenniakarás, a lehetőség is vonzotta ide vissza, hiszen errefelé kevesebb a szakember, szükség van építészekre. — Vidéken hamarabb kap az ember komolyabb feladatot, nagyobb munkát. Különös testnevelési órának lehettünk tanúi a közelmúltban Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Útépítési. Földmérési és Vízügyi Szak- középiskolában. A diákok előbb arról beszéltek testnevelő tanáruk, Fellegvári Zoltán felszólítására, hogy miként lehet á szívinfarktusos beteget felismerni. „Izzadás, sápadtság, nehéz, légvétel, eszméletvesztés...” — sorolták a tüneteket. S aztán bizonyították, tudják azt is, mi a teendő, ha a klinikai halál állapotába került betegen kell segíteniük. A szívmasszázst, a mesterséges lélegeztetést már nemegyszer bemutatták a gyakorlóbábun. Ha az életben kerülnek hasonló helyzetbe, ők bizonyára képesek lesznek körültekintően, gyorsan cselekedni. hogy Budapesten esetleg öt-tíz évig kell az ilyenre várni. Vagyis kisebb városokban előbb nyílik lehetőség a kibontakozásra. Bár az is igaz, hogy 'a fővárosban, ahol sok a jó építész, neves irodákba lehet bekerülni, rövidebb időn belül nagyobb tapasztalatra szert tenni, jobban el lehet sajátítani a szakmát. Egyedül az egyetemi képzéstől még nem lesz senkiből jó építész, utána még sokat kell tanulni. Négy békéscsabai éve alatt sok érdekes feladatot kapott és oldott meg Fajzi Tamás. A legjelentősebb valamennyi között a békéscsabai főiskola volt; hangsúlyozza, hogy igazi csapatmunka, a „szakági tervezők” együttműködésének szép eredménye. Az építész és a megye másik büszkesége a mezőkovácsházi autóbuszpályaudvar. Terveket nézegetünk, ez már a jövő. Szabadidőközpont a gyulai TOT-szálló- hoz, a tanyamúzeum felújítása és egy fogadóépület, nádíedeles étterem. Textilipari szakközépiskola beruházási programterve Békéscsabára, teraszos-aúlás rendszerű épület, nagy . előcsarnokkal, üveges zsibongóval. A Kazinczy és az őr utca sarkán, a tűzoltóság oldalán épülne majd az iskola; a Trefort és az Illésházi utcával határolt területre tervezik a megyeszékhely második középfokú oktatási centrumát — gimnázium-- mai, kollégiummal, étteremmel, tornateremmel. Távolabbi tervek a téglagyár mögötti bányatavakhoz: vállalati üdülők, halastó, ifjúsági park, szálloda. Talán 20-30 év múlva ott töltjük majd szabadidőnket.. . megmentsék embertársuk életét. Az előzményekről az óra után Fellegvári Zoltánnal, beszélgettünk. — Az ötlet a múlt év nyarán született: készítsük fel a gyerekeket arra, hogy ha a jövőben munkahelyükön vagy bárhol ilyen esettel találkoznak, tudják, mi a teendőjük. A városi tanács a gyakorlóbábut biztosította, az előadásokat pedig dr. Ábrándy Endre, a kórház intenzív osztályának vezető főorvosa tartotta. — Mikor kezdték az újraélesztést tanítani? — Az idén, szeptember végén. Azóta elmondhatom, hogy az itt tanuló 260 diák már nem állna tanácstalanul, ha ilyen tragikus esemény történne a környezetében. Tervezzük, hogy az — Szeretem az érdekesebb üvegfelületeket, kerülöm a sablonos nyílászárókat. Ha lehet, játszom a motívumokkal — a fény és a kinézet kedvéért, s azért, hogy valamivel „feldobjam” a homlokzatot, hogy ne legyen szokványos. — Lehet mindenkor az adott környezethez alkalmazkodva újszerűt, jellegzetesei alkotni? — Nagyon lényeges minden épületnél, - hogy az a környezetbe illő legyen. Nem. mindegy, hogy Békéscsabán, vagy valahol máelső osztályos gyerekeknek a jövőben folyamatosan megtartjuk ezt a képzést. — Másutt nemigen hallani hasonló kezdeményezésről ... — Ha jól tudom, Ausztriában mozgalommá fejlődött mindez. Dániában ugyancsak szép eredményeket értek el e területen ... * * * És miért ne lennénk mi a következők e felsorolásban?! Hogy mennyire fontos mindenkivel megismertetni az újraélesztés mikéntjét, erről dr. Ábrándy Endrét kérdeztük: — A súlyos, életveszélyes állapotba került betegek életben tartására jöttek létre országszerte, így megyénkben is, az intenzív osztályok. Az intézetek tehát berendezkedtek az sutt épül az a ház, s hogy melyik utcában, milyen magasak a környező házak. Minél kevesebb fát kelljen kivágni az építkezésnél, figyelni kell sok mindenre. Lakóházak terveit nézegetjük, s közben Fajzi Tamás örömmel mondja: tapasztalata szerint az utóbbi időben egyre igényesebbek az emberek saját házukkal, lakókörnyezetükkel szemben, egyre szebb házakat akarnak építtetni. S ez az igényesség találkozik az építész, a szakma igényességével. Nem titkolja, szeret ilyen betegek fogadására. Igen ám, de úgy tűnik-, egyelőre csak annak van szerencséje, akit a közelünkben ér a baj . . . — Ezt hogy érti? — A halálnak klinikai és biológiai stádiuma van. Ha a klinikai halál beálltát követő 4 percen belül megindul az újraélesztés, a beteg még visszahozható az életbe.-Ha a segítség késik, az agysejteket károsodás éri, beáll a biológiai halál. S még valamit hadd mondjak el. Felmérések bizonyítják, hogy betegeink 70 százalékát veszítjük el a baleset helyszínén. Ez is bizonyítja a gyors reanimáció fontosságát. S ha mindehhez hozzáteszem, hogy az újraélesztéshez nem kell más, csak két erős kar és egy jó tüdő ... — Az iskolában, ahol jártunk, Dániát hozták fel jó példának ... — Igen, ott olyan széles körben tanítják az újraélesztést a gyerekekkel, mint nálunk a KRESZ-t. Az eredmény: ugrásszerű statisztikai javulás. Ezért tartanám célszerűnek, ha a középfokú oktatási intézmények követnék a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola kezdeményezését. Sok életerős fiatalembert menthetnénk meg, ha szélesebb néprétegekkel ismertetnénk meg a teendőket, hogy ilyen esetekben ne a telefonért rohanjanak, hanem 4 percen belül kezdjék el az újraélesztést. — Miből áll egy ilyen oktatás? — Tapasztalatból mondhatom, nem sokból. Kétszer 1 órás elméleti felkészítés — hamar hozzáteszem, a gyerekeket érdekli ez a téma —, valamint egy fantombaba szükségeltetik hozzá, amin a gyakorlatot elsajátítják. A többi már rajtuk múlik. Ügy hiszem, ha valamire, hát a gyors újraélesztésre igazán érvényes a latin közmondás: Aki időt nyer, életet nyer ... Ebben maradtunk. N. A. Képünk az egyik rendhagyó testnevelési órán készült Fotó: Gát Edit Aki időt nyer... Beszélgetések egy rendhagyó testnevelési éra ürügyén szép magánházakat megálmodni, felépíteni... A környezetbe illő, fából tervezett építmények újabb szép példái kerülnek elő a mappából: Gyula-Városerdőben szolgálják majd kényelmünket, ha valóra válnak. Régi építészeti jegyek mai épületeken — valahogy így hangzik beszélgetőpartnerem témája, amellyel pályázott a Békés Megyei Tanács művészeti ösztöndíjára. Külső motívumok, formai megoldások gyűjtése, feldolgozása — érdekes és hasznos vállalás, amelyről egy év múltán számol majd be. — A modernizmus megjelenésével, úgy a húszas évektől kezdődően, a vasbeton alkalmazásával teljesen elfelejtették mindazt, amit az építészek több évszázadon, évezreden keresztül motívúmrendszerben kialakítottak. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején kezdődött az új irányzat, amely ismét a régi térformálási módok felé fordult. Jött a posztmodern és a szerves építészet: a régi jegyeket — népi motívumokat is — próbálták visz- szahozni a mai épületekbe. Erre utal az a mai igény is, hogy csabai jellegű házakat építsünk. Megtiszteltetés, hogy az építész mérnöki, iparos jellegű munkáját művészeti ösztöndíjjal jutalmazzák. Persze, kicsit művészi is a mi munkánk ... A művészek olyan műalkotásokat hoznak létre, amilyeneket akarnak, nem szól bele senki. Az építész munkájába legalább 10-20 ember beleszól: a tanács, a vállalat vezetése, külső konzullensek, akik majd használják az épületet, akik a pénzt adják, s bizony legtöbbször sok millióról vaií szó... De hadd mondjam el, hogy nemcsak a nagy munkákat szeretem, hanem a kicsiket is. Felújították például Gyulán, a strandon a csúzdás medencét, a feszített víztükörhöz új burkolat kellett, s az alján van egy kis kék motívum világos- és sötétkék csempéből... A régi épületek felújítását is meg lehet nagyon szépen tervezni, ha valaki odafigyel, és van elég ideje. — Egy ilyen bonyolult, feszültségekkel teli kor, amilyen ez a mai, kedvező, vagy inkább gátló körülményeket jelent az építésznek? — Bizonyos értelemben kedvez a mi pályánknak ez a jelenlegi állapot. Nemcsak pénz kérdése ugyanis, hogy egy ház jól nézzen ki, szép legyen. Kevés pénzből is lehet színvonalasat alkotni, ha sok szellemi energiát fordítunk rá. Az ötletek, a tetszetős formák, az arányok nem kerülnek pénzbe, ez csak odafigyelés kérdése! S a mai nehezedő gazdálkodási viszonyok között mindenki rákényszerül, hogy jobban meggondolja, mire költi a pénzét. így vannak ezzel a tanácsok is. Érdekes, hogy mindezzel egyidejűleg jelentkezik az az igényesség, amiről már beszéltünk. Régebben, amikor több pénz volt, a hatvanas, hetvenes években, amikor talán könnyebben költekezett mindenki, mégis csúnyább, igénytelenebb házak épültek. Mióta meg kevesebb a pénz, olyan szép dolgok születtek, mint Békéscsabán a megyei könyvtár (a Középület Tervező Vállalat munkája), vagy Békésen az iskola (Bodonyi Csaba tervezte). Ezek magasra emelik a mércét az építészek számára: legalább ilyet' próbáljanak a jövőben is tervezni, építeni. Arról a bizonyos mércéről mesélnek már megvalósult munkák és még mappában sorakozó tervek. Sok jó épületet szeretne létrehozni, erről álmodik. S arról, hogy mindig legyen elég ideje a munkákra. Niedzielsky Katalin Béköt Munkahelyi művelődés — A Békéscsabai Kötöttárugyárban 1980 óta működik közművelődési bizottság, s örömmel mondhatom, tényleges működésről van szó — kezdte beszélgetésünket Vasas Pálné, 1978-tól a bizottság titkára, amikor a munkahely' művelődésre országosan jellemző szerepváltásról, s arról érdeklődtünk, hogyan funkcionál a közművelődés jelenleg a Békötben. — Vállalatunkra leginkább az a jellemző, hogy a szakmai képzés és továbbképzés az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap. Fő feladatunk, hogy ■ dolgozóink minél szélesebb körben ismerkedhessenek meg az új gazdálkodási követelményekkel. Sokat elmondhat az a tény, hogy ebben az évben 2 200 000 forintot költöttünk tanulóink és dolgozóink szakmai képzésére. Érezzük, tudjuk, egyre nehezebb a kulturális tevékenység feltételeit biztosítani, de igyekszünk nem feladni az elképzeléseinket, és nem hagyjuk például ellaposodni a szocialista brigádmozgalmat sem. A helyzetünket nehezíti, hogy dolgozóink 80 százaléka nő, 50 százaléka harmincon aluli. Nem kell folytatnom, hogy ez miként hat az otthoni, a szabadidős-programokra és mindenre. Ennek ellenére minden évben be- , kapcsolódunk a városi közművelődési mozgalomba, vagy szervezünk vállalati vetélkedőket. Két igen jó, működőképes klubunk van. 1983-ban alakult a brigádvezetők klubja, 1987-ben a nyugdíjasoké. Mindkettőben a kirándulások és a különböző előadások a legnépszerűbbek. — Általában arról panaszkodnak mindenfelé, hogy a különmunkák és a családi kötöttségek miatt egyre nehezebb összehozni az embereket bármilyen rendezvényre. — Kevés, de nagyon jó, érdekes, vonzó programot kell szervezni! Kedvelik például a dolgozóink az évfordulós megemlékezéseket, s nem csak a jutalom miatt! Színészeket már régen nem hívunk ide, mert az nagyon sokba kerül. De örömmel jönnek kisiskolások műsort adni, dolgozóink gyermekei osztályaikkal vagy meghívjuk a Megyei Művelődési Központ csoportjait. Az idei november hetedikéi ünnepséget az egyik pártalapszervezet rendezte, ők szavaltak, állították össze az egész műsort. Egy másik újdonság volt, hogy az Ipari Vezetőképző Intézettől elkértük a számítógépes tanfolyam videós anyagát, s így itt, helyben sokan láthatták azt olcsóbban, mintha többnapos I tanfolyamon vettek volna részt Budapesten. A családi kirándulások szervezésében nagy lehetőséget látunk a jövőre vonatkozóan is, mert ezeken a családdal együtt lehet közösségi életet élni, a szabad időt hasznosan eltölteni. — A közművelődés nem áll napjainkban a vállalati gondolkodás középpontjában. A Békötben is így van? — Igen, de mégis bizakodnunk kell. Mindig lehet valamit tenni, és kell is. Most azt, hogy tudatosítsuk dolgozóinkban, hogy bár nehéz lesz a jövő, de ha valamennyién becsülettel dolgozunk, nem történhet baj. Nem félni kell és ijesztgetni a többieket, hanem tájékozódni és felkészülni. Valahogy ez is hozzátartozik ma a munkahelyi művelődéshez; k.
