Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
eheesiej 1987. december 22., kedd Munkahelyteremtő beruházások Békés Megyei ÍÉV Az idén 400 lakást épített a megyében a BÁÉV Fotó: Kovács Erzsébet A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál négy évvel ezelőtt kezdték mega műszaki-fejlesztési program végrehajtását, amely a több lábon állást és a rugalmasságot szolgálja a vállalatnál. A legfontosabb feladatuk a megyében az iskola- és a lakásépítési program teljesítése, emellett részt vállalnak az ipari, kommunális és egyéb létesítmények építésében is. Erre az évre 720 millió forint termelési érték elérését tűzték ki célul, mintegy 57 millió forint nyereséggel. Az eddigi adatokból, úgy tűnik, sikerült teljesíteni a tervet. Jámbor Ferenc igazgatót arról kérdeztük elsőként, mi az idei jó eredmények titka. — Az idén minden tekintetben kedvezőbb évet zárunk, mint korábban. Nem szabad elfelejtenünk, hogy erre az évre értek be azok a változások, amelyeket négy esztendővel ezelőtt határozott el a vezetés. Ä piaci igényekhez jobban igazodó, vállalkozó típusú építőipari szervezeteké a jövő. Mi igyekeztünk már korábban felkészülni erre a változásra. Ami a műszaki fejlesztési programot illeti, kifejlesztettük a több célú vázszerkezeteket. Ebben a munkában részt vállalt a .megyei tervező vállalat, a megyei beruházási vállalat, valamint az Észak-Terv. Első gyakorlati megvalósulását Gerlán a nyolctantermes iskolánál láthatjuk a vázszerkezetnek, de ezzel az eljárással készült a Békéscsabai Tanítóképző Főiskolai Tagozat, valamint a belvárosi iskola is. A békési nevelési központ első ütemét szintén a többcélú váz- szerkezet felhasználásával építettük meg. Nagy gondot fordítunk a lakásépítésre. Utólagos hőszigeteléssel, a panelljelleg eltüntetésével, Békéscsabán, Gyulán, Orosházán funkciójában is jobban változtatható lakásokat hoztunk létre. A műszaki fejlesztés másik iránya a központi telepen meglevő ipari üzemek korszerűsítésénél történt. Üzembe helyeztük a mikroprocesszoros betonüzemet és korszerűsítettük saját iparvágány-hálózatunkat. — Az említett fejlesztési elképzelések mellett szervezési változásokra is sor került. Mennyiben érezhető ezek hatása az idei eredményekben? . — Erőinket azokra a területekre koncentráltuk, amelyeknél a legjobban meg tudunk felelni az igényeknek. Ezért hoztuk létre Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Békésen a helyi részlegeinket, koncentráltabb munkát végezve e városokban. A szervezeti korszerűsítés 1985-ben kezdődött, amikor nyolcvanan távoztak tőlünk. El kell mondanunk, évről évre csökken a létszámunk, az idén is több mint százan mentek el tőlünk. Azt hiszem, a mai gazdaságpolitika az ésszerű létszámgazdálkodás elterjesztését szorgalmazza, s mi már korábban igyekeztünk megfelelni ezeknek a követelményeknek. — A vállalat két legfontosabb feladata az iskolaprogram teljesítése, valamint a lakásépítési feladatok megoldása. Milyen eredmények születtek 1987-ben ezeken a területeken? — Ügy ítéljük meg, ered-, menyeink pozitívak. Mi, a versenytárgyalásokon megjelentünk a megyében, így nyertük el a tanítóképző főiskolai tagozat, valamint a belvárosi iskola kivitelezési munkálatait. A jövőben még inkább szerepe lesz a versenytárgyalásoknak az egyes beruházások megvalósításában. Mi bátran állunk a verseny elé. Határidőre készítettük él mindkét oktatási intézményt. Ebben az évben a tervezett 393 lakással szemben 425-nek történt meg a műszaki átadása. A lakások háromnegyed részét november végéig elkészítettük. Többéves megegyezéses alapszerződésünk van az OTP-vel, így a hivatalos ármozgással összhangban változnak a lakásárak. Jelenleg mintegy 15 ezer forint költséggel hozunk létre egy lakásnégyzetmétert. Jövőre megállapodásos árat vezetnek be a maximált árral szemben. Ma még pontos adatok nincsenek, az ármozgást illetően. Mindenesetre az átértékelésnél hivatalosan két és fél százalékkal emelkednek az árak. Természetesen az egyéb költségek növekedése miatt ennél magasabb ármozgással lehet számolni 1988-ban. — Az utóbbi időben elterjedt az ország más területein, hogy a vállalatok saját értékesítésben adják el a felépített lakásokat a vevőknek. Tervezik-e ennek bevezetését Békés megyében? — Vállalatunk nem tervezi a saját értékesítésű lakások eladását. Nem hiszem, hogy ez a módszer lenne a járható út. Bár tudom, hogy Hajdú-Biharban bevezették ezt az eljárást, de hozzáteszem, csak a felépített lakások 10 százalékát érinti a változás. Az OTP jobban ismeri a keresletet, a vásárlóerőt, így mi továbbra is a velük fennálló szerződések alapján dolgozunk. — Ha már a lakásépítéseknél tartunk, ejtsünk szót a minőségről. Az állampolgárok jogosan vetik fel, hogy a pénzükért megfelelő minőséget kapjanak. Mit tesznek azért, hogy javuljon a helyzet? — Ami a minőséget illeti, elismerem, nem mindig tudjuk kielégíteni a tulajdonosok igényét. Mi csakúgy, mint eddig, a jövőben is vállalkozunk a közösen megállapított hiányosságok megszüntetésére. Nem mentségképpen mondom, de a vásárolt termékek — ajtók, ablakok, stb. — minősége kifogásolható, így gyakran kerülünk kellemetlen helyzetbe. Az idén építési faanyagból és parkettából hiány mutatkozott, mindez tovább nehezítette a dolgunkat. Célunk a lakások minőségének javítása, ezért ajánljuk a partnereknek a nagyobb értéket képviselő, jobb termékek beépítését. — Befejezésül engedjen meg még egy kérdést. Mit várnak a jövő évtől? — Legfontosabb célkitűzésünk a gazdálkodás stabilitásának megteremtése. Legalább az 1987. évi tervszintet szeretnénk tartani. A különböző szabályozóváltozások miatt várhatóan jelentősen csökken a nyereségünk. Jövőre 400 lakást kívánunk építeni a megyében, ezek jó részét már szerződéssel lekötöttük. Gondot okoz ma még az év második fél évében az új lakásépítések indítása, mivel még nem ismerjük a fizetőképes keresletet. Vállalatunk továbbra is a megyében szeretne dolgozni, de ha itt nem tudjuk lekötni kapacitásainkat, kénytelenek leszünk megyén kívülre is menni. Folytatjuk az iskolaprogramot: a békési nevelési központ második ütemét és a belvárosi iskola tornatermét kívánjuk felépíteni. Felkészültünk a bérbruttósításra és az általános forgalmi adó bevezetésével együtt járó tennivalókra. Vállalatunknak három éve saját számítóközpontja van, így ezek a programok elkészíthetők. Sajnos még több területen hiányosak az információink, nem látjuk tisztán a sok változás ösz- szefüggését, de igyekszünk úrrá lenni a nehézségeken. A dolgozókban fokozott várakozás van a jövő évet illetően. A bizonytalanságot jól érzékelteti, hogy a vállalati tanács várhatóan csak 1988 márciusában fogadja majd el a jövő évi gazdálkodás tervét. Verasztó Lajos a Gazdaságkorszerűsítési Koordinációs Bizottság múlt heti ülésén heves vita bontakozott ki a munkahelyteremtő községek, vállalatok és szövetkezetek magatartásáról, a pályázati rendszerben megfogalmazott elképzelések területi és népgazdasági hasznosságáról, a munkahelyteremtő beruházásokhoz fűződő országos érdekekről. A vita alapját az adta, hogy a különböző szervek képviselői, közgazdászok és az érdekképviseleti szervek megbízottjai más-más oldalról közelítették meg ezt a nagy horderejű témát. A vita hátterében ezer új munkahely kialakításának feltételei húzódnak meg. Erre a célra nem kevesebb, mint egymil- liárd forintot irányoztak elő, melyből 200 millió forint körüli összeget igényelnek az országos foglalkoztatási alapból saját eszközeik kiegészítésére a beruházásokra vállalkozók. A bizottság végtére is — ajánlási jogkörénél fogva — véleményezte a pályázatokat, me'veket felülbíráltak, elfogadásra, a kért támogatások megadására a kormányzati szervekhez továbbítanak. örültünk a vitának, a téma megközelítésében tapasztalt véleménykülönbségnek, mert ezzel tulajdonképpen minden hozzászóló a megye igen hasznos törekvését erősítette. Békésben kell az 1000 új munkahely, szükséges, elkerülhetetlen az évek óta kialakult lélekszámcsökkenés megállítása. Ez a végső kicsengése ennek a nagyszabású vállalkozásnak. Az viszont elgondolkodtató, hogy a foglalkoztatási gondok megoldásában a lokális, a helyi érdekek olykor nagyobb súllyal szeretnének elsőbbséghez jutni, mint a területi és az országos érdekek. Erre abból lehet következtetni, hogy néha a munkahelyteremtés mindenáron elsőbbséget élvez a szemléletben, kellő gazdasági, közgazdasági megalapozottság nélkül, nem beszélve a gyártandó termékről, annak piaci helyzetéről, hazai és külföldi értékesítésének lehetőségeiről. Ma, amikor a népgazdaság helyzete az állami költségvetés oldaláról nem kiegyensúlyozott — harminc- milliárd forintnyi hiánnyal számolunk —, nem engedhetjük meg magunknak a munkahelyteremtésben sem az „olcsó” megoldásokat. Minden beruházott forintnak nyereséget kell termelnie, a fejlesztéseknek pedig illeszkedniük kell mindenekelőtt és mindenek felett az ország, a népgazdaság érdekeihez. Ha nem ebbe az irányba tesszük meg lépéseinket, egy-két év múlva kezdhetjük elölről saját forrásaink és a foglalkoztatási alap újbóli képzését újabb munkahelyteremtésre, a nagy nehezen összehozott, de életképtelenné vált vállalkozásaink átrendezésére, az átképzések szervezésére, a gazdaság talpraállítására. Ne legyen tehát mindegy, hogy most, ezekben a gazdaságilag nehéz években, milyen fejlesztésekbe bocsátkozunk. Ha elhibázzuk a lépést, később az ebből származó gondok úgy is a felszínre törnek, megoldást követelnek, újabb erőket, forrásokat kötnek le. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ballépéseink mögött újra és újra rnagunk mögött tudhatjuk' a társadalmat, és annak anyagi forrásait. Ezért elsődleges minden fejlesztésnél a piaci helyzet mérlegelése, és a jövedelmezőségi szempontok. A kormányzat csak olyan célokat támogat, amelyekben ezek a jegyek fellelhetők. Hiszen a foglalkoztatási gondok hosz- szú távú megoldása csak így képzelhető el. Igen ám, de a kérdések kérdését ma úgy fogalmazzák meg, hogy községeinkben és a gazdaságilag elmaradott térségekben honnan tudják, mit kéne . csinálni, hosszú távon mit kéne termelniük, amire az országnak, a külkereskedelemnek szüksége lenne? Valójában nagyon sok, nagyon fontos információ eddig el sem jut. Csak mostanában mérlegelik helyzetüket, miután szembetalálták magukat az elnéptelenedés veszélyével. Tény, hogy a városok fejlesztésével ide kevesebb pénz jutott az infrastruktúrára. és minden egyébre. De az is, hogy a tájékozódás és a tájékozottság iránti igény ezeken a helyeken csekély. Ezek olyan tények, melyekkel elodázhatatlanul szembe kell néznünk. A községek és az elmaradott térségek felzárkóztatása a politikában megjelölt célokhoz távolról sem egyszerű. Mégis vállalnunk kell, és felébresztenünk az innováció, a megújulás iránti éhséget, érzékenységet, mert leggyorsabban az igények, a követelmények kielégítéséhez így juthatunk el. Vállalkozásaink sikere attól is függ, hogy társadalompolitikai elképzeléseinkhez milyen eredménnyel nyerjük meg a községek és a gazdaságilag elmaradott térségek népességét munkahelyteremtő beruházásaink gyakorlati megvalósításában. Talán éppen ezért nagy jelentőségű lenne egy olyan megyei szervezésű innovációs vállalat létrehozása, amely ez irányba segítené a kibontakozást. De annak is nagy jelentőséget tulajdoníthatnánk, ha meglévő, jó piaccal és exportlehetőséggel rendelkező gazdasági szervezeteink nyújtanák baráti kezüket a felemelkedésükért küzdő közösségeknek. Ez ilyen formán mégiscsak nagyobb biztonságot jelentene minden település számára a munkahelyteremtésben. a termelt áru piacra továbbításában. exportálásában, mint az önálló vállalkozás. a z eddig beérkezett pályaművek azt tanúsítják. hogy a megye közösségei felmérték helyzetüket, érzik a változás szükségességét, de még bizonytalanok a hátrányos helyzet felszámolására vezető út kitűzésére, követésére. Segítséget várnak olyanoktól, akiknek kellő tapasztalataik vannak. Nyilván a Békés Megyei Gazdaságkorszerűsítési Koordinációs Bizottság is a segítségadás, a segíteni tudás oldaláról közelítette meg ezt a nagyon fontos témát. mert célszerűnek látta értelmes erőinek felvonultatását a megye és az emberek érdekében. D. K. Módosul az IKR termelési szerkezete Lakások volt állami gondozottaknak öt megyei, illetve városi tanáccsal és több gyermekvédelmi intézménnyel kötött szerződést a napokban az Állami Ifjúsági és Sporthivatal: 5,5 millió foiint támogatást nyújt kezdeményezéseikhez, amelyekkel önálló lakáshoz kívánnak juttatni volt állami gondozottakat, ezzel Is segítve társadalmi beilleszkedésüket. Az Ajkai Üveggyár és a Veszprém Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet (GYIVI) a VAEV-től átvett munkásszálló épületét átmeneti otthonná alakította 44 volt állami gondozott számára. A Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya és a Ganz-MAVAG Mátranováki Gyáregysége húsz garzonlakást épített az állami gondozásból kikerült fiataloknak, továbbá gondoskodtak foglalkoztatásukról és szakképzésükről is. A Kazincbarcikai Városi Tanács — megelőzési céllal — gyermekvédelmi intézményt hozott létre. A Györ-Sopron, a Komárom és a Veszprém Megyei GYIVI a Győri Kossuth Termelőszövetkezettől tartós használatra kapott ingatlanon egy úgynevezett ..életmódbázist” létesített. Itt nem intézeti körülmények között élhetnek együtt a hivatásos nevelőszülők és neveltjeik, akik az önálló életvezetést tanulják. A pécsi Magyar Lajos Gyermek- otthon négy átmeneti lakást alakított ki a Nevelési Tanácsadó által átadott épületszárnyban. A mostani szerződésekkel együtt az AISH 13,8 millió forint támogatást nyújtott volt állami gondozottak lakáshoz jutásához, társadalmi beilleszkedéséhez. Ebből az összegből mintegy 200 volt állami gondozotton segítenek. A népgazdasági igényeknek megfelelően módosul a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR termelési szerkezete. A már jóváhagyott jövő évi terv szerint az eredményesebb gazdálkodás érdekében a közös vállalat 264 taggazdasága 2,5 százalékkal növeli a fő „rendszernövény”, a kukorica vetésterületét; kalászos gabonát viszont az eddiginél 3,5 százalékkal kisebb területen termel. A magas fehérjetartalmú takarmánynövények — a szója, a zöldborsó, a zöldbab és a lóbab — vetésterülete pedig az eddiginek két és félszeresére nő. A termelési szerkezet módosításához kapcsolódó beruházással Bábolnán egy kukorica-vetőmagot előállító üzemet építenek — amely a jövő évtől kezdve tízezer tonna kiváló minőségű, fémzárolt vetőmagot . bocsát ki. . Az idei kedvező tapasztalatok alapján döntöttek úgy az IKR szakemberei, hogy 1988-ban már a kukoricavetőmag több mint felét inkrusztálják, magyarán, a magot védőburokkal — többféle növénybetegség elleni szer által alkotott héjjal — veszik körül. Ez a módszer sokkal hatásosabb a hagyományos csávázásnál, így jobb a kelési arány, nagyobb a termés. II rugalmasság myliőzta az eredményt
