Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TÜNflCS LAPIII 1987. DECEMBER 22., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács hétfői ülésén áttekintette a pályakezdő és a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének helyzetét. Az elfogadott határozat lehetőséget teremt a pályakezdőknél az alapbérek növelésére, a műszakiaknál az ösztönzés javítására. A kormány felemelte a tudományok doktora címmel rendelkezők illetményét. A Minisztertanács határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások emeléséről, valamint az életkörülményeket javító társadalombiztosítási intézkedésekről és a rokkantsági járadék bevezetéséről. A Minisztertanács javasolta a magánkereskedelemben foglalkoztatható alkalmazottak számának növelését. Ezzel összefüggésben módosította a kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló jogszabályokat. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 3. oldalon közöljük.). Világlistán a Budai Vár és Hollákö Az ország két jelentős építészeti nemzeti kincse: a budavári palota és a Duna- pa-rti városkép épületegyüttese, valamint a népi építészeti értékekben gazdag Hollókő műemléki falu- együttese nagy nemzetközi elismerésben részesült. A világ kulturális és természeti örökségének védelmére UNESCO-egyegmény alapján létrehozott Világ- örökség Bizottság felvette e két nemzeti kincsünket az emberiség kulturális örökségének világlistájára — jelentették be tegnap az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Magyarország 1985-ben csatlakozott a világörökségegyezményhez, s képviselői jelenleg megfigyelőként vesznek részt a Világörökség Bizottság ülésein. Egyiptomi vízügyi szakembereket várnak Gyulára Tárgyalás az úszó nádvágógépek kooperációs gyártásáról A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vésztői belvízgépészeti csoportja néhány évvel ezelőtt olyan nádaratógépet konstruált, mely a vízen úszva alkalmas a nád betakarítására. Ez egy úszótestből, trabant motorból és egy speciálisan kiképzett kaszaszerkezetből áll — mondotta Pálinkás Lg jós főmérnök. A hazai halgazdaságokban és a vízügyi igazgatóság működési területén jól bevált ez az úszva nádarató berendezés. Az utóbbi években hazánkban járt egyiptomi szakemberek felfigyeltek erre az igen egyszerű eszközökkel működtethető gépre, és a Hydro-Export Vállalat útján néhányat rendeltek is. Az egyiptomiak most a napokban érkezésüket jelezték Gyulára, hogy az úszó nádvágógépek kooperációs gyártásáról tárgyaljanak. Egyiptomi vélemények szerint a Vésztőn konstruált berendezésből több százra lenne szükségük, de szó lehet arról is, hogy harmadik ország piacaira is eljuthatna az így gyártott nádarató. Igen ám, de a meghajtó motort az egyiptomi fél kis teljesítményűnek tartja. Náluk könnyen beszerezhető nagyobb teljesítményű motor is. így most Gyulán, a vízügyi igazgatóság gépműhelyében — ahol eddig már harminc úszó nádaratót gyártottak — várják a kooperációs együttműködés kialakítását. Elképzeléseik “szerint a nádarató gép kaszaszerkezetét és a. kaszát meghajtó mű gyártására szako- sodna a Kövizig, az egyiptomiak adnák a meghajtó motort és az úszótestet. Így állna össze az a vállalkozás, mely. az arab világba, Afrikába, sőt Ázsia déli részébe is eljuttatná az úszó nádaratót, melyhez hasonlót a világ több országában már gyártanak, kissé komplikáltabb kivitelben. A vésztői belvízgépészet berendezése végtelenül egyszerű műszaki megoldásokat tartalmaz, amivel joggal nyerte el az egyiptomi vízügyi szakemberek választását., D. K. Először nem az iskolában Úttörőcsapat alakult Békéscsabán a Vasutas Művelődési Házban A legutóbbi országos úttörővezetői konferencián — amelyet 1986. decemberében Salgótarjánban tartottak — erőteljesen fogalmazódott meg az igény, hogy az úttörőmozgalom a valóságban is a gyerekek igényeire épüljön és ne a felnőttek, úttörővezetők ötleteire. Az úttörőszervezeten belül . legyen lényegesen több lehetőség a gyermekek képességét sokoldalúan, egyénre szabottan fejleszteni. A gyakorlati megvalósulását azonban több helyen az úttörőmozgalom felépítése, szerveződése már önmagában is gátolja. Például, ha egy iskola automatikusan egy úttörőcsapat, vagy egy osztály automatikusan egy raj. Az új lehetőségek egyikét, a szakrajrendszert több helyen már kipróbálták megyénkben is.. Békéscsabán például a Jókai utcai iskolában, a belvárosiban és a gerlaiban. Ebben a formában az úttörők érdeklődési körüknek megfelelően szerveződhetnek 5—8-ig vegyesen. Az eddigi tapasztalatok szerint ennek több előnye van, a legszembetűnőbb az, hogy az úttörőmozgalomban . nem automatikusan érvé- j nyesül az osztályban kiala- jj kult, gyermekek közötti rangsor (amely elsősorban a gyerekek értelmi képessége Szerint állítódik fel). Az egyéb képességek kibontakozására több lehetőség van, ami a sikerélmények számát is növeli. A hagyományostól eltérő szerveződésre egy újabb kísérlet kezdődött meg1 a közelmúltban Békéscsabán a Vasutas Művelődési Házban. Birkásné Hajtman Ildikó békéscsabai városi úttörőelnök az új úttörőcsapatról mondta a következőket: — A megyében először próbálkozunk egy olyan modellel, amelyben az úttörő- csapat nem az iskolában alakul meg, hanem egy másik intézményben. Az úttörőcsapatot az azonos érdeklődés, — a modellezés — köti össze, a tagok más-más iskolában tanulnak. A vas- útmodellező szakkör egyébként 1979 óta működik, Veress László vezetésével, neki jutott eszébe, hogy erre a jó közösségre építve a gyerekek közösségi életét tovább lehetne fejleszteni. Ehhez megfelelő keretet teremthet az úttörőcsapat, a maga szélesebb cselekvési lehetőségeivel. A városi úttörőelnökség életképesnek találta a gondolatot és ezért úgy döntöttünk, hogy 1988. szeptember 29-ig engedélyezzük az úttörőcsapat működését. Egy év múlva áttekintjük a mozgalmi év tapasztalatait és akkor döntünk a továbbiakról. A 20 986. sz., Kandó Kálmán úttörőcsapat megalakult, a csapatvezetői teendők ellátásával Veress- Lászlót bízták meg. 1. s. Összekötő kapocs az azonos érdeklődés: a vasútmodellezés A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat békéscsabai északi ipartelepén pörkölik a búzacsirát. A legnagyobb vásárlójuk a Győri Keksz- és Ostyagyár, a Budapesti Csokoládégyár és más nagyobb édesipari termékeket gyártó üzem, de igen keresett már a megye üzleteiben ts. Napjainkra alaposan megnövekedett az igény az .egészséges táplálkozást segítő termék iránt, így a vállalat dolgozói már három műszakban pörkölik a búzacsírát Fotó: Veress Erzsi Kertbarátok és kistenyésztök tanácskozása Nőtt a vízparti telkek iránti kereslet A kertbarátok és kiste- nyésztők társadalmi szövetségének vezetősége legutóbb a Mészöv székházában tartotta ülését Békéscsabán. Ezen a HNF keretén belül működő testület részletes tájékoztatót hallgatott meg a zártkertekről, valamint a tartósan bérbe adott területekről dr. Szabó Mihálynak, a megyei földhivatal osztályvezetőjének előadásában. A termőföld nagyságát tekintve nálunk az országos átlagnál jobb a helyzet. A mezőgazdasági művelés alatt álló, különböző tulajdonú területek és zártkertek együttesen 19 622 hektárt tesznek ki Békésben. A tanácsoktól és termelőszövetkezetektől tartós használatba vehető földekre nem nagyon volt igény a községekben, míg a városokhoz közel fekvő területek iránt megnőtt az érdeklődés. Csaknem 1300 hektárt vettek bérbe a lakosok ; különösen Szeghalom és Füzesgyarmat térségében alakult ki a legtöbb ilyen forma. Mint ismeretes, 1987. szeptember 1-től változás következett be, éspedig a tanácsoktól, tsz-ektől tartós használatba kapott földet a bérlők megvásárolhatják. Ez azokra a területekre vonatkozik, amelyeket nagyüzemi módon nem lehet megművelni. Nagy volt a kereslet a vízparton lévő parcellák iránt, különösen Szarvason, Békésszentandráson, Gyo- maendrődön és Gyulán. A kistermelők (a családok) által megvásárolható termőföldek maximális nagysága körülbelül 6 ezer négyzet- méter; vagyis ennyit szerezhetnek meg. A vétel joga a társadalmi szervezetekre nem vonatkozik, de ha építkezni akarnak, akkor a szükséges telket megvehetik. Ha a tanyához nem tartozik termőföld, akkor lakásnak, ha igen, akkor termőföldnek számít. Kedvezőtlen adottságú településen 15 hektárig tartható meg, illetve a többletterület megváltásáról a földhivatal intézkedik. Amennyiben a tsz az eladó, akkor köz- vagy küldöttgyűlésen döntenek a terület kijelöléséről és az árról; míg tanács esetében ezt a feladatot a végrehajtó bizottság látja el. Kötelező a közhírré tétel is. A földhivatal pedig azt határozza meg, hogy az érintett terület nagyüzemileg már nem művelhető meg. Az új jogszabály lehetővé teszi az építést a külterületen. Nem kell fizetni földvédelmi járulékot 400 négyzetméter alatti terület után, affölött viszont igen, mert a termelésből vonják ki a földet. Egyébként már a hetvenes évek közepén lehetett tapasztalni, hogy legjobb befektetés a föld megvétele. Erre az osztályvezető egy példát hozott fel: Békésszentandráson egy 300 öles területet akkoriban 5-6 ezer forintért lehetett megvásárolni, s manapság már 200J 250 ezer forintot is elkérnek érte. Itt nem másról, mint pénzértékmentésről van szó. Hasonló volt a helyzet az úgynevezett lakáshányad megvásárlásának esetében is. A tanácskozás további részében Szilner Rozália, a társadalmi szövetség elnöke és Fekete Béláné titkár az idei munkát értékelte, majd az 1988. évi programjavaslatot beszélte meg a testület. E napirenddel kapcsolatban is sok hasznos információ hangzott el. így például: a Mészövön belül létrehoztak egy felvásárlási szakbizottságot, és minden ágazatnak megvan a saját képviselője. Az a javaslat, hogy a HNF keretében tevékenykedő kertbarátok és kistenyésztök társadalmi szövetsége, valamint a szak- bizottság ezentúl együttesen tartsa meg az üléseket a munka tartalmasabbá tétele érdekében. A jobb tájékozódást teszik lehetővé azok a példák, amelyek a mezőgazdasági kistermelés adózására vonatkoznak. A különböző tételeket a MÉM és a Szövosz szakemberei dolgozták ki. Lényeges szempont az, hogy itt családi adózás lesz, s az adómentes határérték: 500 ezer forint. A jövő évre javasolt témák között szerepelt a kertbarát-mozgalom és a környezetvédelem kapcsolatának elemzése, a táp minőségével Összefüggő problémák összegyűjtése, a biokertészkedés megismerése, egy helyszíni tapasztalatcserével egybekötve. Fotó: Kovács Erzsébet Bukovinszky István
