Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
1987. december 21., hétfő o Hogyan fejleszthető ' a nevelőszülői hálózat? IgHilUWiW------------------n sarkadi párt-vb tárgyalta Településfejlesztés nehézségekkel Az MSZMP Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalt az 1988. évi községpolitikai célokról, a tanács költségvetési terveiről. A testület mindenekelőtt az 1985-ös községi pártértekezleten megfogalmazott elképzelésekből indult ki. Itt hangzott el többek között, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben Sarkad és vonzáskörzetének társadalmi, gazdasági, kulturális életét az eddigieknél dinamikusabban, sokoldalúbban kell fejleszteni. Különösen fontos a lakosság életkörülményeinek a javítása, a megyén belüli elmaradottság mérséklése, a városiasodási folyamat gyorsítása. A megyei tanács ifjúsági és sportbizottsága Katzkó Mihály elnökletével a minap ülést tartott Békéscsabán. Az első napirendi pontban Hotorán Tiborné, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatóhelyettese a megyei nevelőszülői hálózat működésének tapasztalatairól és fejlesztésének feladatairól tartott tájékoztatót. Egyebek mellett elmondta, hogy megyénkben már 1890- ben megnyitották az első menhelyet. A nevelőszülői hálózatról az első adataink 1910-ből származnak. A ’60- as években 5-600 gyermek nőtt föl nevelőszülőknél, azóta ez a szám csökkent. Napjainkban 126 nevelöszüGyulán a napokban tartotta soron következő kibővített ülését a megyei tsz- szövetség termelésfejlesztési bizottsága Horváth János elnök vezetésével. Elsőként megtárgyalták Pelle Tamás Teszöv-főmunkatárs előterjesztésében a termelőszövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevékenységének helyzetéről szóló beszámolót. Megyénkben az országos átlagnál kisebb mértékű a szövetkezetekben a melléktevékenység aránya. Ennek okai egyrészt: a megyében országosan a legjobbak a lő 181 gyermekről gondoskodik. A törekvés az, hogy a nevelőszülői hálózat a jövőben is maradjon meg, sőt a mainál szélesebb legyen. Ennek több előnye lehet. Elsősorban az, hogy a nevelőszülőknél felnövekvő gyermekek lényegesen sikeresebben illeszkednek be a felnőtt társadalomba, mint az intézetekben élő társaik. A gyakorlati életre nevelődnek, megtanulnak önállóan gazdálkodni és tanulmányi eredményeik is megfelelőek. A tájékoztatóból kiderült, hogy a nevelőszülők gondozási díja 1973 óta változatlan. Tervezik, hogy a jelenlegi egy helyett 1988. jamezőgazdasági termelés feltételei, másrészt távol esünk a nagy ipari centrumoktól. Míg 1984-ig dinamikusan fejlődött a szövetkezetek ilyen irányú munkája, az utóbbi három évben csak a szintentartás valósult meg. Ezt követően az előadó részletesen szólt a gazdaságok kereskedelmi tevékenységéről, ipari, építőipari vállalkozásairól, majd a jövő tennivalóit elemezte. Az elmúlt évek aszályos időjárása bebizonyította, azok a termelő üzemek maradtak talpon, ahol volt kiegészítő nuár 1-től három hivatásos nevelőszülő tevékenykedik megyénkben, amelynek anyagi fedezetét a Művelődési Minisztérium biztosítja. A hozzászólások és a vita után a testület elismerés^ sei adózott a Gyivi munkájának és a nevelőszülőknek, akik vállalják ezt a feladatot. Felkérték a megyei tanács ifjúsági és sport-, illetve a művelődési osztályát, hogy keressék a lehetőségét a nevelőszülői hálózat bővítésének. Javasolták, hogy ahol erre lehetőség és igény van, a majdani hivatásos nevelőcsaládok céltámogatásból a helyi tanácsokon keresztül, megyei támogatással kapjanak lakást. A tanácskozás .második részében Debreceni Tibor, a Gyulai SE elnöke tartott tájékoztatót az egyesületről, majd a bizottság elfogadta a következő évi munkatervét. L. S. tevékenység. A jövőben keresni kell, valamint nagy gondot fordítani a jövedelmező, a szövetkezetek tagjainak munkaalkalmat biztosító melléktevékenységek mind szélesebb körű elter- jeísztésének lehetőségére. Ezt követően a második napirendi pont keretében Kocsor László főmunkatárs tájékoztatta a bizottságot a gépesítésben meglevő érdekeltségi rendszerek eddigi tapasztalatairól, a jövő tennivalóiról. A tanácskozás bejelentésekkel ért véget. Y. L. Ennél? szellemében társadalmi vita bontakozott ki, amelynek hatására meghatározták a VII. ötéves terv feladatait. A tervciklus első két évében néhány területen sikerült előrelépni, de bőven van tennivaló. Javultak a lakáshoz jutás feltételei, különösen a fiatalok és a nagy- családosok körében. Mintegy 40 család lakáshoz, szociálpolitikai kedvezményhez, kamatmentes hitelhez jutott. 19 család pedig vissza nem térítendő tanácsi támogatást kapott, elsősorban telekvásárláshoz. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága létrehozta . a pályakezdő szakemberek letelepedését segítő munkahelyi takásépí- tési alapot. Figyelemre méltó, hogy ebben az évben a tanácsi kijelölésű OTP-laA Legfelsőbb Bíróság 1 millió 830 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte a Borsodi Élelmiszerkereskedelmi Vállalatot, mikást kérők igényeit egy-két kivételtől eltekintve kielégítették, és minőségi lakáscserére is volt lehetőség. Az életkörülmények javításában nagy szerepe van a gáz-, út- és telefonhálózat építésének, korszerűsítésének. Elkészült a település általános és részletes rendezési terve, a Fekete-Körös jobb parti védvonalát megerősítették, amely 80 millió forintba került. Az általános iskolák két új tanteremmel gazdagodtak, négyet pedig felújítottak. A tervidőszak további részében kevesebb pénz lesz, és számítani kell arra is, hogy az elképzelések egy része nem valósul meg. Így a VII. ötéves tervre számított 82 milliós úgynevezett fejkvóta a felére csökken. Az után az Országos Anyag- és Árhivatal tisztességtelen ár érvényesítése miatt a bírság kiszabását indítványozta. A kereskedelmi vállalat ugyan1988-ra tervezett 20 millió forinttal szemben alig több mint 11 millió jut fejlesztésre. Ezért előtérbe kerül a tanácsi intézmények működtetése, fenntartása. Elsődleges feladat ugyanis, hogy a bölcsődék, óvodák, általános iskolák, a gimnázium, az egészségügyi intézmények, az idősek klubja, a kulturális intézmények ne szenvedjenek hiányt. Ugyanakkor a legfontosabb fejlesztésekről sem szeretnének lemondani. A tanács 30 millió forint értékű lakossági kötvény kibocsátását kezdeményezte, amelyek értékesítéséből lehetőség nyílna az 1. számú általános iskola 8 tanterem^ mel való bővítésére, a váltakozó tanítás mérséklésére, a napközis konyha felépítésére. Az egészségügyben és a szociálpolitikában kiemelten foglalkoznak a gyermekorvosi körzet személyi feltételeinek megteremtésével, a % egyedülálló idős emberek segítésével. Megkezdődött a telefonhálózat korszerűsítése, várhatóan már a jövő évben a meglevő vonalakat bekapcsolják a távhívásba, és bővítik a hálózatot. S. S. is indokolatlan költségek — elfogadhatatlanul magas beszerzési ár és Szükségtelen közvetítői díj — felszámolásával állapította meg a héjas pörkölt földimogyoró fogyasztói árát, s ezzel tisztességtelen haszonra tett szert. Napirenden a termelőszövetkezetek melléktevékenysége Gazdasági bírság a túl magas árért aranyvasárnapi délelőtt Békéscsabán alszik. Tetszik tudni, tegnap disznótorban voltunk -r- mondja Beáta. •— Van-e kocsitok? — A harcsa és csodáiéi dönt a családfő, s tölt még egy kis pezsgőt a feleségének. * * * A Halért-üzlet előtt a fára akasztva egy hatalmas harcsát szemlél az alkalmi közönség. — Péntek reggel hozta be egy halászember — tájékoztat Szamos István, a Italbolt vezetője. Ma, vasárnap reggel ütöttük fejbe a 37 kilogrammos halat, és hétfőn reggelre földaraboljuk, vihetik majd a vásárlók. Egyébként 17 óráig vagyunk nyitva naponta, ugyanis szombaton tévesen jelent meg a Népújságban a nyit- vatartás. Nem panaszkodtak a Képcsarnok dolgozói sem. Kelendőek voltak a maratott poharak, a fatálcák, Szász Endre grafikái, valamint a bőr kulcstartók és pénztárcák. Egy orosházi férfi pedig épp ottjártunk- kor csomagoltatta be Csuta György: Táj című festményét. — A feleségem lepem meg a 14 ezer forintos képpel — mondja. — Szeretjük a szép festményeket, van már a falakon jó néhány. — Gondolom, ezt is lesz még hová akasztani — kockáztatom meg a kérdést. — Igen, bőven fér még a falakra, ugyanis nem lakótelepi lakásban élünk ... A legkelendőbbnek mégiscsak a Tanácsköztársaság úti élelmiszerüzletben, a 100-asban árusított 60 má- zsányi olasz narancs bizonyult. A sor a sétálóutca közepéig „lógott”. Szerencsére banán nem volt, « mert akkor bizonyára némi tolongás és veszekedés is színesítette volna az utca képét. Hornok Ernő Igazi vásári hangulat volt tegnap a megyeszékhely sétálóutcáján. Miközben a bevásárló, nézelődő tömeggel sodródtam, eszembe jutott az a — ha jól emlékszem — dunántúli város, ahol a bútoráruházát némi helypénz ellenében néhány napra bérbe adták a környékbeli kiskereskedőknek, mondván, hogy az üzlet úgy is üresen, bútor nélkül tátong. Talán a csabai sétálóutcán is többször kellene aranyvasárnapot rendezni, hiszen a lehetőség adott, és hely is bőven van . .. * * * A csabai karácsonyi vásár december 1*7-én kezdődött, s előreláthatólag 23-án délig tart. Az érdeklődést jelzi az is, hogy az ország minden részéről 76 kiskereskedő állította ki portékáját. A legtöbb sátor alatt a divatárusok kínálták a legfrissebb divatot követő márványfar- meranyagból készült cuecai- kat, de a pulóverekből sem volt hiány. A „menő rongyok” között igazán vásárlói szíveket megdobogtató látvány volt Kántor Béla, fővárosi ezüstműves ékszerei és dísztárgyai. Az ötvösékszerésszel szemben a túloldali sátor előtt pedig gyakran kiáltottak fel a gyerekek: „Anyu, vegyél nekem Süsüt! Vagy ne is azt, inkább Csőrikét!” E mondatokat hallva, bizonyosan kelendőek voltak a békéscsabai Vágrétiné Molnár Magdolna textiljáték-készí- tő munkái. A kínálatot, úgy tűnik, a Televízió legújabb rajzfilmjei alakítják. Sláger a Tapsi Hapsiből ismert Csőrike, Tom, a macska, és Jerry, az egérke. A Gyomai Kötőipari Szövetkezet vegyesruházati boltjának sátra alatt a békési Nagy István és felesége két gyermekével együtt válogat a farmerdzsekik között. — Négyezer forinttal jöttünk bevásárló körútra. Kati lányunknak szeretnénk venni egy farmerdzsekit — mondja Nagy István. A próba sikerült, s még a papa a pénztárcán köny- nyít, addig a feleséget kérdezem: — Mit kap ajándékba a férje? — Vettem neki egy pénztárcát, na nem azért, mert a régibe már nem fért be a pénz... — nevet Nagy Istvánná. A kis Kati örömmel szorítja hóna alá a karácsonyi ajándékot, és azért még reménykedik, hogy otthon, a díszes fa alatt is lesz még neki szóló igazi meglepetés. * * * Délelőtt 11 órakor a Centrum Áruházban hatalmas tömeg várta, hogy az összegyűlt 175 ezer Centrum-sorsjegyből kihúzzák az öt szerencsés nyertes nevét. A közjegyző, valamint a több száz szerencsére váró jelenlétében egy négyéves kislány, Ájtai Andrea túrt bele a sorsjegyhalomba, s a következőknek szerzett szerencsés év végét. Az automata mosógépet Pipis Pál- né (Tótkomlós, Dózsa u. 36.), a Videoton-számítógépet Domokos Ferenc (Békés, Széchenyi tér 17.), a Videoton színes tévét Térmeg András (Orosháza, Szentesi u. 150.), a Sanyo videomagnót Faragó Géza (Gyula, Bajza u. 8.) nyerte meg. A főnyeremény, a Polski Fiat 126-os személygépkocsi tulajdonosa pedig Valach Pál békéscsabai lakos lett. Mivel az összegyűlt tömegből senki sem mutatta jelét kitörő örömnek, így ellátogattunk a gépkocsi szerencsés tulajdonosához, Valach Pálhoz. A Berényi u. 87. számú ház előtt két gyermeket találtunk. Bemutatkozunk egymásnak, s biztatnak, jó helyre jöttünk. — Apu nincs itthon, a téeszben van, de mindjárt jön. Anyu pedig bent van, kérdezem Palitól. — Van hát. Egy tízéves Wartburg. — Na akkor mit szólsz hozzá, ti. nyertétek meg a Centrum Áruház fődíját, a kis Polskit! A Pali gyerek akkorát ugrott örömében, hogy a tévéreklámban alkalomadtán látott lottóötös tulajdonosának is becsületére vált volna. — Szaladok, szólok apunak! — s elviharzott. Valachné szeméből is hamar kiment az álom, ahogy meghallotta az örömhírt. Néhány perc múlva megjött az apa is, aki mindjárt pezsgőt bontott... — Nekünk igazán érdemes kacérkodni Fortunával — mondja két koccintás között Valach Pál. — Három éve az 50 ezer forintos takarékbetétkönyvünket húzták ki 50 százalékra, idén januárban pedig 30 ezer volt a betétkönyvben, s ezzel is szerencsénk volt, ugyanis 100 százalékra húzták. — Tavaly nyáron is 50 százalékot nyertünk — teszi hozzá nevetve az asszony —, igaz, csak négy forint volt összesen a betétkönyvben. — Most két kocsink lesz! — újjonganak a gyerekek. — Előreláthatólag így is lesz, mert a Wartburg megmarad háztájizó kocsinak — Vásári kavalkád a sétálóutcán A Polski Fiat boldog tulajdonosa és családja Fotó: Kovács Erzsébet
