Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
1987. december 18., péntek o Ülést tartott a megyei tanács Dr. Fonyó Gyula (jobbról) átadja a kitüntetést dr. Kertész Mártonnak Fotó: Kovács Erzsébet Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke bejelentette, hogy dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára 1988. július 1-jével nyugállományba vonulása miatt kérte felmentését. Javasolta, hogy a tanács járuljon hozzá a kérés teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy pályázatot hirdessenek e tiszt betöltésére. A testület a javaslattal egyetértett. Ezután dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese méltatta dr. Kertész Mártonnak a közigazgatásban kifejtett több évtizedes eredményes tevékenységét. Mint mondotta, munkáját a törvénytisztelet, az emberség, a szocialista humanizmus jellemezte. Döntő szerepe van az újszerű köz- igazgatás megyei meghonosításában, több olyan kezde- ményezésben, amely országos példa is lett. Felnevelte a közigazgatás új nemzedékét, amely kellő szakismerettel felvértezve veszi át a stafétabotot. Bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kertész Mártont eredményes munkája elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette. (Folytatás az 1. oldalról) mek többségénél kimerültek. Mindez megyénkben azért is fontos, mert itt az élelmiszergazdaság helyzete kisebb-nagyobb mértékben a lakosság nagy zömének életviszonyait befolyásolja. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy lehet-e ma koncepciót kialakítani egy ágazat 13 éves tevékenységére. Elmondta, a termelésellátási bizottság és a tsz-szövetség is egyetért azzal, hogy az állami támogatások elosztásánál az eddiginél nagyobb hányad jusson a i öntözésre, s hogy újabb területekre, térségekre terjesszék ki a komplex meliorációt. Külön szólt a kisegítő tevékenységről, amely fontos szerepre hivatott a mezőgazdasági nagy-' üzemek életében. A testület a jelentést — amelyet előzetes tárgyalássa szántak — véglegesen elfogadta. * * * A következő témához az első hozzászóló Szegediné Kozák Mária volt, aki a nemzetiségek közművelődési formáiról szólt. Ez jórészt a településeken működő kiscsoportokra épül, amelyek legfontosabb feladata a nyelvművelés, a hagyományok ápolása, a közösségteremtés. Ennek intézményi hátterét a művelődési házak, a múzeumi szervezet, a TIT és a könyvtár adják. Jó példaként említetté a telekgerendási nemzetiségi klubot, amely programjával az egész település életére kihat. Elfogadhatatlan épp ezért — mondotta —, hogy a művelődési ház próbaterme, színpada bezárult a csoport előtt. Kérte a megoldásban az illetékesek segítségét. A vitában felszólalt Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője. Először a nemzetiségi kérdés sajátosságait elemezte, szólt annak sokoldalúságáról. Hangsúlyozta, hogy hazánk nemzetközi megítélésében döntő szerepe van nemzetiségi politikánknak. Ezután a megyei vonatkozásokról, az előterjesztésről beszélt. Szerinte a jelentés túlságosan visszafogott, nem tükrözi kellően az eredményeket. Úgy látta, nincs kellő érzékenység az új dolgokra. Ne a rendezvényekre, eseményekre korlátozódjon a nemzetiséggel való foglalkozás, mert ez leszűkítése ennek. Javasolta, hogy a nemzetiségi albizottságot, bizottsággá alakítsák. Dr. Becsei József válaszában először a telekgerendási művelődési házra tért ki, s elmondta, hogy a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik a nemzetiségi csoport elhelyezése. Az előző felszólaló észrevételére válaszolva elmondta, lehet, hogy az előterjesztés visszafogott, de nem dicsekvési szándékkal készült. A nemzetiségi politika gyakorlati megvalósítása pedig egyáltalán nem szűkül rendezvényekre. Bizonyítja ezt a nemzetiségi nyelvoktatás sokrétűsége, az, hogy 3 iskolatípusban tanítják a nemzetiségi nyelvet, s az idén egy újabb formával is bővült, épp az új iránti fogékonyság jegyében. Az albizottság vagy bizottság kérdésről leszögezte, nem az elnevezés, hanem az ott folyó munka határozza meg annak rangját. A testület az előterjesztést elfogadta. * * * A megye 1988. évi költségvetéséhez Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. — Az 1988. évi tanácsi feladatok ellátásának pénzügyi, gazdasági feltételei nem lesznek kedvezőek — mondotta. — Ez fokozottabb mértékben indokolja a feladat szigorú rangsorolását, a bevételek növelését célzó vállalkozások szorgalmazását. Minden eddiginél nagyobb jelentőséget kap az ésszerűség, a takarékosság, a gazdálkodói fegyelem szilárdítása. A jövő évtől az intézményi gazdálkodás lehetőségének bővítésére több központi intézkedésre kerül sor. Mindenekelőtt széles körűen lehetővé válik az intézményi egységes pénzgazdálkodás. A szakmai szükségletekben jobban érvényesíthető majd a differenciálás. a lehetőségek és igények összehangolása. A gondok ellenére is úgy tűnik, nem változik *a kiemelten kezelt területek támogatása. A vitában elsőként Szűcs Lajos, a számvizsgáló bizottság elnöke szólalt fel. Tolmácsolta a bizottság véleményét; a következő évek feszültségeinek feloldása nem csak hitelek felvételével képzelhető el. A jelenlegi helyzet megfelelő tartalékok elkülönítését indokolja, és nem további terhek vállalását. Épp ezért egyetért az előterjesztésben szereplő 2 százalékos tartalék létrehozásával. Dr. Antal Mihály (Tótkomlós) felszólalásában az orosházi kórház helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy tavaly és az idén jelentős összeget fordítottak a viszonylag fiatal, de sok hibával épült intézményre. A gondoknak azonban csak egy részét sikerült megoldani. Javasolta, hogy készüljön komplex tanulmányterv, melynek alapján, ha szakaszosan is, de folytatódik a működést közvetlenül veszélyeztető hiányosságok felszámolása. Dr. Pintér Miklós, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke a célszerű, racionális gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. A fejlesztéssel összefüggésben három dologról beszélt, a szociális otthoni ellátásról, a műszerezettség javításáról és a tüdőgondozó épülete egy részének állagáról. E két utóbbi kapcsán javaslata is volt: 3 millió forintra lenne szükség a békéscsabai kórház műszerezettségének javítására, a tüdőgondozónál pedig ingatlanvásárlással lehetne pótolni a leromlott épületet. Fodorné Birgés Katalin elmondta, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a napokban véleményezte az 1988. évi költségvetést. A főbb megállapítások: a terv előkészítése demokratikusan történt, erősödött a helyi tanácsok önállósága. Javasolta, hogy fokozottabban vonják be a gazdasági egységeket és a lakosságot a célkitűzések megvalósításába, szerepeltessék konkrétan. miben, milyen összeggel számítanak segítségükre. Javasolta, hogy a megyei tanács a közeljövőben önálló napirendként vitassa meg a középiskolai oktatás feltételeinek javítását, a munkaerő-gazdálkodást. Végezetül elmondta, a terv az emberekért van, az emberekkel együtt lehet és kell megvalósítani azokat. A vitát lezárva Bereczki András, a tervosztály vezetője és Araczki János válaszolt a felvetett kérdésekre. A testület Békés megye 1988. évi költségvetését elfogadta, az elhangzott javaslatokra visszatér. * * * A bejelentések sorában elsőként tanácsrendeletet fogadott el a testület egyes helyi tanácsi szervek tevékenységének közvetlen megyei irányítás alá vonásáról. Ennek alapján Füzesgyarmat, Kondoros, Nagyszénás, Tótkomlós, Újkígyós tanácsi szervei, valamint — tapasztalatszerzés céljából — Bé- késsámson, Bucsa, Gerendás, Geszt, Körösújfalu, Kötegyán, Kunágota, Lökösháza, Mezögyán, Okány községek közvetlen megyei irányítás alá tartoznak. A továbbiakban 3 település — Mezöberény, Sarkad, Szeghalom — kötvénykibocsátásához adta egyetértését a megyei tanács. S. F.—T. I. Hogyan boldogul ezekben a nem könnyű időkben egy fejlődő község? Erről kérdeztük Makai Istvánt, egy most megyei irányítás alá vont település, Füzesgyarmat tanácselnökét. — Nem könnyen. Szerények a lehetőségek, a rendelkezésre álló pénz 90 százalékát működtetésre, és csak 10 százalékát fordíthatjuk fejlesztésre. Épp ezért ésszerűségre, a feladatok átértékelésére, együttműködésre törekszünk. Nálunk jövőre a lakásépítés, az úthálózat bővítése, a gázprogram első üteme kiviteli terveinek elkészítése, egy 700 adagos napközis konyha befejezése, 3 tanterem építése, az egészségügyi központ kialakítása, szociális otthoni fejlesztés és egy sportcsarnok építésének megkezdése a feladat. Ez utóbbi is kooperációban készül, igénybe vesszük a gazdasági egységek, a lakosság támogatását. A programot társadalmi vitára bocsátjuk, tanácstagi beszámolók, falugyűlések következnek, és februárban dönt a tanácsülés véglegesen. Mindez azt is bizonyítja, a nehéz helyzetben is meg lehet találni az előrelépés lehetőségét. Jól működik a jogsegélyszolgálat Műhelymunka a Vöröskeresztben A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés Megyei Bizottsága tegnap, december 17-én tartotta ülését Békéscsabán. Először megvitatták dr. Rotyis János jogtanácsos előterjesztésében a jogsegélyszolgálatok működésének tapasztalatait. Megállapították: a KPVDSZ-hez tartozó 34 megyei alapszervezet közül 17- ben van jogsegélyszolgálat, amelynek a szolgáltatásait 11 ezer . dolgozó veheti igénybe. A munkaügyi és társadalombiztosítási ügyek aránya megfelel a megyei átlagnak, a korábbi évekhez képest viszont növekszik. Egyre többen keresik fel a jogászokat a családjog körébe tartozó panaszokkal. Az államigazgatási ügyek száma a három-négy évvel ezelőttinek a duplája. Kalauz nélkül közlekednek majd a vonatok januártól Szombathely és Kőszeg között. A MÄV az országban elsőként ezen a vonalon valósítja meg a budapesti metrónál alkalmazott közlekedési rendet. A szerelvényt jegylyukasztó gépekkel szerelik fel, a távműködtetésű ajtókat a motorvezető nyitja és zárja, megállás előtt hangszórón tájékoztatják az utasokat, melyik állomás következik. A vonatra többféle jegyet lehet váltani, s a különböző kedvezmények, s a bérletek ezen a húszkilométeres szakaszon is érvényesek. A következő napirendet Román Márta, az ifjúsági bizottság vezetője készítette, amely az ifjúsági tagozatok és tanácsok megalakulásának és működésének tapasztalatait összegezte. Az erőfeszítések ellenére az előkészületi munka nem hozta meg a kívánt eredményt. Az alapszervezetek nagy részénél nem alakultak meg határidőre a tagozatok és a tanácsok. Ugyanakkor, ahol létrehozták, ott sem volt érdemi munka. Sajnos, még most is hiányzik munkájukból a rendszeresség, sok helyen formálisan működnek. Végül Hankó György megyei titkár aktívaülésen értékelte az elmúlt esztendő munkáját, és szólt a jövő évi feladatokról, majd pénzjutalmat nyújtott át a jól dolgozó szakszervezeti tisztség- viselőknek. (s, s.) A jegyeket nemcsak az állomások pénztáraiban, hanem az érintett települések vegyesboltjaiban, vendéglátó egységeiben is megvásárolhatják az utasok. A jegyárusítást már az ünnepek előtt megkezdik, így idejében fel lehet készülni a januári utazásokra. A kísérlet első két hetében még kalauzok is utaznak a vonaton. A Szombathely és Kőszeg közötti vonalon naponta mintegy kétezren utaznak, többségük ingázó, azaz törzsutas. Kedvezd tapasztalatok után, más vonalakon is indít kalauz nélküli vonatokat a MÁV. Tanácsülés Kondoroson Csütörtökön ülést tartott a Kondorosi Nagyközségi Tanács, amelyen a végrehajtó bizottság munkáját vitatták meg. Mokran Mátyás tanácselnök előterjesztése szerint a végrehajtó bizottság az 1987-es pénzügyi tervre vonatkozó javaslatában — az intézmény működési feltételeinek biztosítása mellett — javasolta a tanácsnak, hogy a fejlesztési pénzeszközök döntő részét a szennyvízprogramra fordítsa. A beruházás jelenleg folyik és várhatóan az 1988-ra tervezett összegen felüli kiadást jelenthet a tanács számára. Az elmúlt években a település fejlődésében jelentős tényezővé vált a nem tanácsi szervek támogatása. A vitathatatlan eredmények mellett gondként jelentkezett, hogy a gazdasági egységek 1986-ban és 1987-ben sem utalták át a megállapodások alapján vállalt összegeket. Ez azt jelentette, hogy a tanács egymilliókétszázezer forint többlet- kiadást volt kénytelen átvállalni, ami érezhető pénzügyi gondokat jelentett. A tanácsi munika pozitív vonásaként értékelhető, hogy a végrehajtó bizottság saját napirendi pontjai közül azokat, amelyek a lakosság szélesebb rétegeit érintették, véleményeztette a Hazafias Népfront helyi bizottságával és a szakmaközi bizottsággal. A legfontosabb kérdésekben — mint például a községközpont részletes rendezési terve — a döntés előtt társadalmi vitát is rendezett. (maxik) Tegnap, december 17-én délelőtt Békéscsabán találkozott a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége. B. Nagy Gyula megyei titkára VII. kongresszus tapasztalatairól, határozatainak helyi alkalmazásáról szólt a jelenlevőknek. Ismertette a vezetőség tagjainak reszortfel- adatait is. Vizsnyiczai László titkár- helyettes felhívta a figyelmet az új esztendő munkai tervének főbb feladataira, és ötleteket adott a tennivalókhoz. A hozzászólók hangsű* Az év utolsó napja felé közeledve megkerestük Szabó Istvánt, a mezőgyáni tanács elnökét, és arról kérdeztük, hogy mi valósult meg az idei évre kitűzött feladatokból. Válaszát a következőkkel kezdte: — A község életében idén a legkiemelkedőbb feladat a — víztársulati beruházásban megvalósuló — községi ivó- vízhálózat bővítése volt, amely eredményeként Mező- gyánban és Nagygyantén 4 és fél kilométer hosszú vezeték épült meg. Jelenleg az ivóvízhálózat úgynevezett közkifolyós rendszerben üzemel, ezért az új szakaszon érintett portákra még nem lehetett bekötni a vizet. Erre 1988. első felében kerül sor, amikor is a 3. számú, új kutat rákapcsolják a rendszerre. lyozlák, hogy a Vöröskereszt humánus céljait, részvételét a nemzeti egészség- megőrző programban más társadalmi és tömegszervezetekkel összhangban kell végeznie. A megoldást az jelenti, ha a megyei tanács egészségügyi osztályának irányításával a társadalmi és tömegszervezetek sajátosságuknak megfelelően, de erőiket összesítve vállalnak feladatokat. Kerülni kell a párhuzamos tanácskozások, egymást gyengítő akciók, klubok szervezését. A Köjál — Miért vált szükségessé az új kút fúrása? — A jelenleg működő két kutunk vízhozama nem biztosítja a szükséges mennyiségű vizet, egyébként az új kutat már megfúrták, a bekötési tervdokumentációk elkészültek. Eddig 2 millió forintot költöttünk rá, a bekötési költség mintegy félmillió forint lesz. A négy és fél kilométer vezeték kivitelezési költsége pedig 3 millió 250 ezer forint volt. Ugyancsak idén valósult meg a Zsadány—Mezögyán közötti 3 kilométer hosszú összekötő út szilárd burkolattal való ellátása. Ezzel párhuzamosan a falu belterületén, a Széchenyi utcában megszélesítettek egy útszakaszt. A közlekedési lehetőségek ezáltal jelentősen egészségnevelői kérték a vöröskeresztes aktívák segítségét két kiemelten fontos jövő évi programjukhoz. A középfokú tanintézetekben a „dohányzásmentes osztály” címért hirdetnek versenyt, amelynek nyerteseit meg is jutalmazzák. Országos óvodai egészségnevelési napokat rendeznek áprilisban, amely felöleli majd a szabad idő egészséges eltöltése, a környezet és az egészségvédelem témaköreit. B. Zs. javultak. A 3 község és az érintett mezőgazdasági nagyüzemek 1,3 millió forinttal járultak hozzá a munkához. A további eredményekről a tanácselnök mondja: — Lehet, hogy apróságoknak tűnnek, de nejkünk fontos előrelépés volt, hogy felújítottuk a központi buszváró épületét, a piactéren új árusítóasztalokat készítettünk, megépítettünk több keresztjárdát, és a tanácsháza előtti járda aszfaltborítást kapott. A HNF-fel közösen kialakítottunk egy MHSZ-klubhelyiséget is. Mindezeket csak úgy tudtuk elérni, hogy a lakosság a TEHO-n kívül — ami mintegy 120 ezer forint — anyagilag és jelentős értékű társadalmi munkával is támogatta a község fejlesztését. L. S; Januártól kalauz nélküli vonat Mi valósul! meg a tervekbűl Mezűgyánban?
