Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
1987. december 18., péntek o Berecz János felszólalása Kádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a Parlament elnöke fogadta és üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikánkról, a hivatal munkájáról szóló beszámolójának tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képviselőket. A találkozón részt vett KódS.r János, az MSZMP főtitkára, Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Az ülésterem Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolójával egyetértek. Beszédében jó politikáról, eredményes, sikeres évekről adhatott számot. Jó példákat hozhatott arra, hogy lehetséges a társadalmi összefogás, a politikai türelem, ha jó a cél és megfelelő a politika. Mi az elmúlt 30 évben felismertük és megfogalmaztuk, hogy társadalmunk ideológiai szempontból megosztott. Érdektagolt társadalomban élünk, különböző érdekek mozgatják az egyes közösségeket. Ezért az állam és az egyház együttműködése jól példa arra: lehetséges a politikai megértés, a gyakorlati összefogás, ha a jelen formálásának, a jövő biztosításának felelőssége vezérel mindnyájunkat. A beszámolót azért tartom különösen értékesnek, mert méltó volt ahhoz a gyakorlathoz, amely a megelőző tíz év tapasztalataival együtt harminc éve jellemzi az állam és az egyház együttműködését. Ez olyan alapelvekre épül, mint a kölcsönös tisztelet, a megoldásra érett kérdések bölcs kezelése, a nehézségek számontartása és a tennivalók programba foglalása. Ezért a beszámolót elfogadásra ajánlom, hogy most már az Országgyűlés által is megerősítve folytathassuk ezt a politikát, az állam és egyház együttműködését. Mi kommunisták úgy értékeljük, hogy egyházpolitikánk megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának. A XIII. pártkongresszus határozatából két mondatot idéznék: „Népünk javát 'szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül.” Azt hiszem, ez minden lényegest tartalmaz. De azért szólni kell" arról, hogyan tekint a párt erre a kérdésre. Az állam számára az állam és az egyházak kapcsolata két fő kérdés megoldását igényli. Az egyik: intézmények közötti kapcsolatokat kell intézményesen biztosítani. Erre létrejöttek a megfelelő megállapodások, egyezmények — a hivatal elnöke szólt erről — és biztosítja ezt az Alkotmány is. A másik az állampolgár szempontjából fontos: vallását szabadon gyakorolhatja-e? Erre is megvan a mód; az Alkotmány és más törvényeink biztosítják ezt a jogot. E szempontokat mérlegelve nyugodtan mondhatjuk, hogy egész népünk boldogulásának érdekében létrejött a nemzet egységét építő szövetség az állam és az egyház között, s ezt pártunk támogatja, erősíti. Ugyanakkor változatlanul eltérő eszmei forrásokból táplálkozunk, ez azonban nem csökkenti annak lehetőségét, hogy együtt és párbeszédben oldjuk meg közös dolgainkat. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar egyházak összefogva támogassák a szocialista magyar nemzet egységét, nagy céljaink megvalósítását. S ehhez nem megosztottság, hanem kölcsönös türelem, megértés szükséges. Igaz ez nemzetközi értelemben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, és azt kéri az egyházaktól is: minden nemzetközi kötelezettséget úgy teljesítsünk, hogy az a nemzet hasznára váljon, ne gyengítse, hanem erősítse nagy társadalmi céljainak megoldását. Mi nem akarjuk alapértékeinket megváltoztatni, s ezt másoktól sem várjuk el. Ám a dialógusnak akkor van értelme, ha gazdagodunk általa, felismerünk valami újat, átveszünk valamit, amire szükségünk van munkánk folytatásához. A Szabolcs-Szatmár megyei 6. számú választókerület képviselőjeként is kértem szót, most mégis engedjék meg, hogy jelenlegi tisztségemből eredően pártom meggyőződését fejezzem Ezt követően Bíró Imre (országos lista), Schöner Alfréd (országos lista), Szentágothai János (országos lista), Nagy Gyula (országos lista), dr. Velkey László Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Czoma László Zala megyei képviselő kapott szót. Miklós Imre válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egyházpolitikával kapcsolatban. Megköszönte a felszólalásokat, amelyek kiegészítették a beszámolót, értékes gondolatokkal járultak hozzá a további munkához. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A határozathozatalt követően az Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Ország- gyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésében — ki: az a politika, amelyet az állam és az egyház kapcsolatában eddig követtünk, tovább szélesedik és gazdagodik, s javára válik a szocialista Magyarország felépítésének,—hozzájárul ___népünk le lki egyensúlyának fenntartásához — mondotta végezetül Berecz-János. állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban : „A magyar Országgyűlés nagyra értékeli a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatározással első ízben szerelik le és semmisítik meg a nukleáris fegyverek két kategóriáját. Ügy ítéli meg, hogy a közepes és rövidebb ható- távolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláírt egyezmény, valamint a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére vonatkozó elvi megállapodás rendkívül fontos lépés a leszereléshez, a tartós biztonság megteremtéséhez vezető úton. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet külpolitikai irányvonal, a realitásokra épülő rugalmas béke»- kezdeményezések helyességét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló következetes erőfeszítései a jövőben is támogatásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményében. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a 'fegyverzetkorlátozás és leszerelés ügyéhez, a háborúktól mentes világ megteremtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a helsinki folyamat előrelen- dítéséhez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Magyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet békében, biztonságban építhesse jelenét és jövőjét.” * * * A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztását. Az indítványt az Országgyűlés elfogadta. Az utolsó napirendként interpellációk hangzottak el, majd Sarlós István berekesztette az Országgyűlés téli ülésszakát. Parlamenti mozaik Tudnánk mire, de honnan? Ancsin Károly Békés megyei képviselővel, a Csorvási Lenin Tsz autószerelőjével a jövő esztendei költségvetés' tervezetéről beszélgettünk. — Tüzetesen áttanulmányoztam a tervezetet, és az a véleményem, hogy áttekinthetőbb, átgondoltabb, mint az előzőek. Ezzel természetesen nem akarom bántani az eddigi költségvetéseket, ám a mostani számomra rokonszenvesebb, szigorúságával együtt. Mint a honvédelmi bizottság tagja részletesebben e terület költségvetését ismerem, ezt vitattuk meg bizottsági üléseinken. — Ebben a költségvetési kiadások erőteljes lefaragására kényszerítő gazdasági helyzetben többen úgy gondolják, a honvédelmi kiadások csökkentése is elkerülhetetlen ... — Megvizsgáltuk a kiadásoki csökkentésének ,lehetőségét,\ ám ez úgy tűnik, megvalósíthatatlan. A jelenlegi rendelkezésünkre álló pénz zömét a fenntartás költségei viszik el, fejlesztésre csupán csekély összeg marad, ebből elvenni nem lehet. A közép-hatósugarú nukleáris fegyverzet csökkentése a honvédelmi kiadásokra nincs közvetlen hatással. — Ha önön múlna, mely területeknek juttatna többet a költségvetésből? — A tudománynak és az egészségügynek. — És honnan venne el, hogy ide több jusson? — A honvédelemtől nem lehet. . . 0 jogászok se értik... A hatályos jogszabályok mennyisége 1968 és 1986 között csaknem megduplázódott. Mintegy 3850 jogszabályt helyeztek ezen időszakban hatályon kívül, ugyanakkor 6359 új jogszabályt alkottak. Szédítő számok, nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlés napirendre tűzte a jogalkotásról szóló törvény megvitatását. E témához hozzászólva két képviselő megjegyzése is derültséget keltett a képviselők között, miszerint: az országot a jogászok és a közgazdászok teszik tönkre, illetve, hogy a jogszabályokat ma már a jogászok sem értik .. . Komolyra fordítva a szót, a képviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy az Országgyűlés vegye visz- sza törvényalkotó jogkörét, s szűkítse a törvényalkotói jogkörrel felruházottak körét. Egyszerűbb és áttekinthetőbb jogrendszert követel az ország, s azt, hogy a törvény előtti egyenlőség maradéktalanul érvényesüljön. A jogszabályok gyakori cserélődése rendkívül sok problémát vet fel. Ezek puszta követése sem kis feladat, s bizony előfordul — megyénkben is —, hogy az arra hivatottak figyelmét elkerüli például egy-egy módosítás. Az egyik kisvállalkozó ellenőrzése során az ellenőr által szabálytalanságnak vélt dolgokról például kiderült, hogy azok bizony jogilag alátámasztottak. A módosításokkal kapcsolatosan egyébként érdekes és elgondolkodtató, hogy nem egy esetben az egyik miniszter által hozott rendeletet a másik módosítja, netán »hatályon kívül helyezi. Ebben a dzsungelben eligazodni szinte már lehetetlen, ezt vallják sokan a vállalati vezetők között, s igazuk van, különösen, ha a megannyi egyéb utasítást is figyelembe vesszük. Kell a törvényt magyarázni Dr. lványi Lajos, a 12-es választókerület képviselője szerencsésnek mondja magát. — Szerencsésebb lehetek képviselőtársaim többségénél, miután tagja nagyok a. jogi bizottságnak. Köztudottan ez a bizottság tárgyalja meg elsőként a majdani napirendeket. Így az előterjesztéseket részleteiben is van módunk megismerni. tJgy hiszem, hagy egyre nyíltabbá vált a parlament munkája, fokozódott az lemberek érdeklődése is, jobban odafigyelnek az Országgyűlésre1. Ez a szeptemberi ülés óta figyelhető meg leginkább. Sokkal többször és több helyre hívnak meg beszámolókat tartani, törvényt „magyarázni”. Az adótörvényről például 12 alkatlommal kellett számot adnom, hal több, hol kevesebb ember ellőtt. Pedig erre lenne hivatott a sajtó és a rádió. Csakhogy ott részleteiben és nem összefüggésében olvashatnak, hállhaitruuk az emberek. Nyugtalanságot tapasztalunk, pontosan azért, mert nem tudják, hogy mit is akarunk tőlük. Tapasztaltam, hogy amikor egy órát beszéltem az adótörvényről és megértették, szinte megkönnyebbültek az emberek. Szükség van tehát a világos beszédre. Boldizsár Iván a Békés Megyei Népújságot olvassa Kezdetnek két interpelláció Nem marad munka nélkül az új minisztérium új minisztere. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszr térium élén álló Maróthy Lászlót a képviselők bizalmukba fogadták. Az ülésszak végén két kérdés megölt- dásában is a segítségét kérték. Dobos Ferencné, Pest megyei képviselő interpellációjában a Ferihegyi repülőtér környékének zajvédelméről szólt a közlekedési miniszterhez, akinek válaszát — hogy tudniillik a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem tudnak mit kezdeni —, sem ő, sem képviselőtársainak többsége nem fogadta el. Így azt a Tisztelt Ház elnöke a közlekedési bizottság hatáskörébe utalta. Ezután az egyik képviselő javasolta, amit ■ el is fogadtak, hogy inkább az új környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe utalják ezt a kérdést. Dr. Sütő Kálmán Vas megyei képviselő arra kérte Maróthy Lászlót, hogy új íróasztalára tetesse oda azt a régi kérdést, amely tizennégy Rába menti tsz-nek okoz évek óta gondot. Ugyanis a Rába felső szakaszának szabályozása következtében több ezer hektárt önt el évről évre az ár. Két interpelláció egy új minisztériumhoz. Tényleg nem maradtak munka nélkül... A parlamenti tudósításokat készítették: Béla Vali, Szatmári Ilona, Veress Erzsi.
