Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

1987. december 15., kedd o Ganz-MQVBG — szanálás után Leányvállalattá alakul a békési gyár? A Békéscsabai Mezőgép Vállalat Békési II. Számú Gyáregységének 1985. október elsejétől új gazdája van. Évekkel ezelőtt a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyár, majd a békéscsabai Mezőgép után a Ganz- MÁVAG a jelenlegi tulajdonos. Az utóbbi két esz­tendő nem bővelkedett a sikerekben. Az 1986-os évet 17 milliós veszteséggel zárták a békésiek. S az idén sem lesz másképp. Ez év november 6-án írtuk ezeket a sorokat. (E hó elején ismét az érdeklődés közép­pontjába került a Ganz-MÁVAG. December 4-én a fővárosban, a július 7-e óta szanálási eljárás alatt álló vállalat szétválásáról kellett döntenie a Ganz- MÄVAG 48 tagú vállalati tanácsának. A Ganz-MÁVAG 20 év után végleg csődbe jutott, a vállalat tartozásai jóval meghaladják a vállalati vá­gyon értékét. A szanáló­szervezet javaslatára de­cember 31-én megszűnik a Ganz-MÁVAG, s helyette hét önálló vállalat jön lét­re. Ebből hat önálló cég­ként, vállalati tanács irá­nyítása alatt működne, a hetedik — a Vasúti Jármű­gyár — pedig államigazga­tási irányítás alá kerülne. „Nincs meg az a belső tartalékunk, hogy egyedül talpon tudjunk maradni. Gyártástechnológiánk ala­csony szintű, nincs elegen­dő termékünk. Külső segít­ségre van szükségünk, ezért... új gazdát kívánok keresni a gyárnak” — nyi­latkozta egy hónappal ez­előtt lapunknak Bodzás La­jos, a békési gyár igazgató­ja. E hét elején utána­jártunk, vajon eladó-e még a Ganz-MÁVAG békési gyára, vagy pedig a szaná­lószervezet — már említett — döntése új helyzet elé állította a békési gyár ve­zetését? Bodzás Lajos igazgatót nem találtuk a gyárban. — Már nem dolgozik itt.. . — tájékoztatott telefonon a titkárnő. A megbízott igaz­gató november 15-től Püski János, a gyár főmérnöke, aki 1971 óta dolgozik a bé­kési üzemben. A megbízott igazgató részt vett december 4-én a Ganz-MÁVAG vál­lalati tanácsának ülésén. — A szanálószervezet a nagyvállalat munkáját ele­mezve kiderítette, hogy mind a műszaki fejlesztés, mind a termelésszeryezés igen alacsony színvonalú volt — tájékoztat Püski Já­nos. — Emellett a Ganz vezetése sem egységes. A szanálás pedig azért húzó­dott el, mert a vállalat ál­tal kidolgozott javaslatot — mely szerint részvénytársa­sági formában működött volna tovább a Ganz- MÁVAG — sem a szanáló­szervezet, sem a hitelezők nem fogadták el. A szanáló­szervezet programja szerint december 31-én megszűnik a Ganz, és helyette hét ön­álló vállalat jön létre. Esze­rint a vasúti járműgyárra, gépgyárra, kohászati gyár­ra, szerszámgépgyárra, fel­vonógyárra, felületnemesítő gyárra és a Kiskunhalasi Gépgyárra bomlik szét a Ganz-MÁVAG. A békési gyár pedig valószínűleg ja­nuár elsejétől a gépgyár leányvállalataként működik majd tovább. — Bizonyára szóba került különböző fórumokon a bé­kési gyár önállósága is. — A mi önállóságunkhoz nincsenek meg a feltételek, nincs elgendő termékünk, így megrendelésünk sem, nincsenek korszerű termelő­berendezéseink. ' Másrészt veszteséges cégből nem le­het önállót csinálni. Azzal, hogy leányvállalatként mű­ködünk tovább, a korábbi munka folytatásáról van szó, ám másképpen! Azokat a termékeinket, amelyeket eddig is gazdaságosan gyár­tottunk, megtartjuk, ame­lyek veszteségesek voltak. Tavaly 61 veszteséges, és 60 alaphiányos vállalat és szövetkezet volt Magyaror­szágon, s ezek közül 68-nál nem sikerült, a veszteséget, illetve az aiaphiányt ren­dezni. Ennek ellenére mind­össze 5 szanálásra került sor, felszámolásra pedig mindössze két példa akadt. a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Ba­lassagyarmati Javító, Kar­bantartó Kisvállalat eseté­ben. A mezőgazdaságban három' állami gazdaságot és 85 termelőszövetkezetet szá­moltak fel. Idén szeptember végéig 156 vállalat és szövetkezet vált veszteségessé, mintegy nyolcmilliárd forintnyi vesz­teséggel — írja az Ötlet cí­mű hetilap legutóbbi száma. azoknak gyártását megszün­tetjük. — Mi a garancia arra, hogy a jövőben nyeresége­sen fog termelni és gazdál­kodni a békési gyár? — A szanálószervezet és a gépgyár vezetői úgy ítélték meg, hogy termékeink jó­része megfelelő marketing- munkával jól értékesíthető mind a belföldi, mind a külföldi piacon. Emellett persze szükség van a gaz­dálkodási tevékenységünk erőteljes racionalizálására. Általános költségeink pél­dául rendkívül magasak, termékeink árainak kiala­kításával sem büszkélked­hetünk. — Önöket tehát a gép­gyárhoz „csapták’’. örül-' nek-e ennek, vagy inkább másik társat szerettek vol­na? — A szanálószervezel ve­zetője szerint a gépgyárnak legjobbak a piaci pozíciói. A gépgyár többek között nehézmotorokat, mezőgazda- sági és bányaszivattyúkat. kompresszorokat, atomerő- művi átrakó-berendezéseket, hajtóműveket gyárt. Jó né­hány termékük részegységé­nek gyártásában a tervek szerint mi is részt veszünk. — A Ganz-MÁVAG fel­halmozott adósságát nem lehet törölni, ám a törlesz­téseket egy évre felfüggesz­tik. Mi lesz ezután, fizetni fog a békési gyár is? — A régi vállalat meg­szüntetése, és az újak létre­hozásáig, valamint a konk­rét és pontos pénzügyi ter­vek elkészítéséig a törlesz­téseket felfüggesztik. Idő­közben. persze, minden ér­dekelt vállalat megtudja, hogy ki. milyen arányt kap a törlesztésekből. . . Püski János várhatóan a leányvállalat megalakulásá­ig marad megbízott igazga­tó. Addig mindenütt. így a békési gyárban is megala­kul az a háromtagú bizott­ság. amely a választásokat megszervezi. A békésiek a Ganz-MÁVAG nevet, mint márkanevet, továbbra is használhatják termékeik reklámozására, eladására, ám hogy a gyárkapu feletti táblán marad-e a Ganz- MÁVAG név, még nem tud­ják. A gyár több mint 300 dolgozója vegyes érzelmek­kel fogadja a változásokat. Véleményük és kívánságuk: folyamatos munkával jó fi­zetést kapni. A vezetés dol­ga pedig, hogy csináljon rendet, hosszú távon szerez­zen jól jövedelmező mun­kát. — Nehéz helyzetben va­gyunk — tájékoztat Lipusz György, a békési gyár párt- alapszervezetének • titkára. — Az embereknek folya­matosan munkát kell adni. azért is. mert véleményem szerint ez a legnagyobb fe­gyelmező erő . . . A volt igazgató. Bodzás Lajos 1935 szeptemberében így nyilatkozott lapunknak: ..Október elsejétől tehát a Ganz-MÁVAG Békési Gyá­ra leszünk, és mintegy két év múlva — az átállás után — szeretnénk leányvállalat­tá alakulni.” Ez most sike­rült, bár azt hiszem, Bod­zás Lajos nem egészen így gondolta. Hornok Ernő Rekonstrukció a tehenészeti telepeken Növekszik a lakosság tej- fogyasztása; az igények ki­elégítésére a mezőgazdasági nagyüzemek tehenészeti te­lepein az eddigi legnagyobb szabású rekonstrukciós prog­ram megvalósításán dolgoz­nak, részben állami támoga­tással. A MÉM adatai sze­rint csaknem száz létesít­mény teljes felújítása, mű­szaki átalakítása és teljesít­ményének fokozása van fo­lyamatban. Az idén, az év elején kezdődött munkálatok egy része áthúzódik 1988-ra. Nem azért, mintha az épít­kezések és a műszaki szere­lés túlságosan megkésett volna; a határidőket a léte­sítmények többségénél sike­rült tartani, ám számos he­lyen olyan nagyszabású kor­szerűsítésre kerül sor, hogy jóformán csak az épületek tartóvázai maradnak helyü­kön, a belső tereket csak­nem teljesen át kell formál­ni. Mindez huzamosabb időt vesz igénybe. A létesítmények közül negyvenben világbanki hite­lekből történik a fejlesztés, átalakítás. E telepeken, ame­lyek jó része kiemelkedően teljesítő állami gazdaságok­hoz és tsz-ekhez tartozik, igen korszerű gépeket, fel­szereléseket helyeznek el. Megújítják a fejőházakat, és a legnagyobb hozamú állo­mány fejősére import be­rendezéseket szereznek be. A rekonstrukció a telepek­nek csaknem minden rész­legét érinti, kezdve a takar­mányozástól egészen a kész termékek tárolásáig, hűté­séig. A munkálatok során egy­úttal a telepeken tartott ál­latok számának növelését is lehetővé teszik. A hazai gya­korlatban nagy számban ta­lálhatók a 300-400-as tehe­nészetek, ezeket úgy bővítik, hogy 600-700 tehenet helyez­hessenek el, javítva a tejter­melés gazdaságosságát. Van olyan létesítmény, ahol a munkálatokat összekötik a számítógépes programozás bevezetésével. Ez történik például Üjpetrén és Vác- szentlászlón, ahol a tehené­szetekben komputerekre bíz­zák a tervezést és az üzem- szervezést. A rekonstrukció hozzáse­gíti a termelőket az állomány genetikai tartalékainak telje­sebb kihasználásához. A munkaerővel való takaré­koskodással is együttjárnak a felújítások, a telepek egy részében a kezelőszemélyzet­nek akár negyede is felesle­gessé válik. Okét a gazda­ságok más területein foglal­koztatják, esetleg egy másik állattenyésztési ágazatban, ahol éppen létszámgondok mutatkoznak. A rekonstruált létesítmé­nyekben az állatokat merő­ben más módon tartják: az úgynevezett kötetlen tartást vezetik be, amely jól bevált a gyakorlatban, és az álla­tok számára szabad mozgást biztosít a létesítmény egy részében. Ettől a megoldás­tól szintén a hozamok növe­kedését várják. Bz endrődi üzemből irányítják Folyamatosair termel a martfűi gázmező és biztonságos. Tölgyes László munkavédelmi veze­tőtől azt is megtudtuk, hogy a kutak kitörését viharfú- vókák akadályozzák meg, a rendszert csőtörés-biztosí­tókkal szerelték fel. A vé­Az elmúlt hónapban kezd­te meg működését az orszá­gos hálózatban az OKGT orosházi kutató és feltáró­üzem Martfű és Tiszaföld- vár között épült gáztelepe. Három kúttal indult a ter­melés, de a későbbi időszak­ban még 2 kút beüzemelé­se várható. A kutak teljesít­ménye napi fél millió köb­méter, s ha az új kutakat is bekötik, az üzem kapaci­tása 700 ezer köbméterre növekszik majd. — A martfűi gázmező mű­ködését az endrődi üzemből irányítjuk, ahol a műszere­zettség igen magas fokú. megfelel a kor követelmé­nyeinek. Kezelő diszpécser- központból ellenőrizzük a berendezések munkáját — tájékoztat Tar Ferenc rész­legvezető. — Gyakorlatilag az itt összegyűjtött gáz az endrő­di 3. sz. gázelőkészítő-üzem- be kerül, ahol távvezetékes felhasználásra készítjük elő Ekkor történik a rétegvíz likvidálása is. A gazolin, mint nyersanyag, a gázzal együtt jut Endrődre, majd Kardoskúton keresztül. Al- győre szállítjuk, a feldolgo­zási helyére. — A próbaüzem beindítá- 1 sával nem fejeződött be az üzem területén az építkezés. : Milyen kiviteli terveket kell még megvalósítaniuk? — Valóban, jelenleg is folynak az építkezések a te­rületen. Szeretnénk minél előbb üzembe helyezni a ku­, tak méréséhez nélkülözhe- i tetlen mérőszeparátort. Bő- £ vítéseket is tervezünk, no nem a technológiában, ha­nem a gyűjtőkapacitás foko­Polgár István a gázmennyi­ségmérő műszert ellenőrzi zása érdekében. Igaz, hogy a gázkészlet mennyiségéről nincsenek végleges adata­ink, mert a próbatermelés során ezek még változhat­nak. De 5-10 éves alternatí­vát állítottunk fel. A me­zőtúri gázmező ahhoz kicsi, • hogy körbefúrjuk, ezért „mi­nimális” információ birto­kában kezdtük meg a ter­melést. összességében az a célunk, hogy a ráfordítások minél hamarabb megtérül­jenek, és minél jobb minő­ségű gázt adjunk az orszá­gos hálózatba — mondta a részlegvezető. A beruházás viszonylag olcsó, 300 millió forintba ke­rül, a berendezés egyszerű delmet szolgálják a bizton­sági szelepek is. Nemcsak a társadalmi tulajdon védel­me fontos, hanem a dolgo­zók élete, egészsége is. Ezért korszerű, műszálmentes vé­dőruhákat biztosítanak ré­szükre. A Nagyalföldi Kőolaj- ég Földgáztermelő Vállalat megtett minden szükséges intézkedést, hogy a téli hó­napokban zavartalan legyen a lakosság és az üzemek gázellátása. Az előkészüle­tek során hasznosították az elmúlt időszak során szer­zett tapasztalatokat, hogy még tovább növeljék az el­látás biztonságát. Cs. I. Kirják Sándor és Polgár István a befutósor kezelése közben Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents