Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
1987. november 12., csütörtök NÉPÚJSÁG Tizenöt hónappal előbb Gyorsítás Bős—Nagymarosnál Irta: Breinich Mikiás, az OVH első elnökhelyettese Az .Országgyűlés legutóbbi ülésszakán többször szóba került a dunai vízlépcsőrendszer ügye. .A miniszterelnöki zárszóban Grósz Károly kifejtette a kormány álláspontját: „Felelősséggel végiggondoltuk, és végig is számoltuk a beruházás jelenlegi helyzetét, annak anyagi előnyeit és terheit. S ennek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy nem vissza, hanem előre kell lépni. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökével konzultálva kértük, nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a rendszer a tervezettnél 15 hónappal hamarabb termelhessen...” Ismeretes, hogy az eredeti tervek szerint a vízlépcsőrendszer két termelő egysége, a bősi és a nagymarosi vízierőmű, melyeknek együttes teljesítménye 880 megawatt, nem egyszerre kezdi meg az áramtermelést. Amikor az államközi szerződést 1983- ban módosították, abban azt rögzítették, hogy a bősi vízlépcső első turbináját 1990- ben, a nagymarosit pedig 1993-ban kell üzembe helyezni. Előbb élvezzük az előnyeit A munkák állása és az osztrák kivitelezők nagymarosi munkakezdése lehetőséget adott a határidő módosítására, így a nagymarosi erőmű már 1992-ben megkezdheti az áramtermelést. Ennek eredményeképpen a népgazdaság 1991 és 1995 között kereken 8 milliárd kilowattóra elektromos energiát kap a közös rendszerből. A munkák meggyorsítása azt is jelenti, hogy előbb valósulnak meg a vízgazdálkodás, a hajózás és a környezetfejlesztés részére jelentkező előnyök. Biztonságosabbá válik a Szigetköz és az érintett öblözetek árvíz elleni védelme, kétszáz kilométer hosszú Duna-szakaszon megszűnnek a hajózást“ akadályozó gázlók. Egy évvel korábban, 1992-ben nyitják meg Visegrád és Nagymaros között a vízlépcsőn átvezető közúti hidat. A munkák a közösen elfogadott ütemterv szerint folynak. Csehszlovák területen, ahol a korábbi üzembe helyezés miatt előbb kezdtek hozzá az építéshez, az év végére mintegy 50 százalékos teljesítést érnek el, míg a magyar munkáknak mintegy 20 százaléka valósul meg. A Duna bal partján — csehszlovák területen — épül a bősi vízlépcső és a 25 kilométer hosszú üzemvízcsatorna. Ennek építésében az államközi szerződésnek megfelelően magyar vállalatok is részt vesznek. A Duna jobb partján — azaz magyar területen — épül a dunakiliti vízlépcső és a hozzá csatlakozó tározó. Az építkezésen a munka szervezetten, jó minőségben, az előírt ütemben halad. A Dunakilitinél épülő duzzasztómű az egész vízlépcső- rendszer kulcsfontosságú létesítménye; e nélkül nem helyezhető üzembe a bősi vízerőmű. Feladata, hogy elzárja a Dunát, és az üzemvízcsatornába terelje a vizet. Ha szükséges — például árvíz idején, vagy jégzajlás esetén — a duzzasztó hat nyílását elzáró acélszerkezetű táblákat felemelik, és a víz az eredeti mederben vonul le. Kétszáz kilométeres folyószakaszon Nagymaroson ez év augusztusában vonultak fel az osztrák kivitelezők, és a visegrádi oldalon hozzákezdtek a Duna-meder kiszélesítéséhez. A nagymarosi vízlépcső ugyanis a Duna medrében épül majd ideiglenes töltések védelme alatt. A körülzárt munkagödör a jelenlegi meder nagy részét elfoglalja, ezért kell a medert a jobb part felé ideiglenesen bővíteni. A munkagödröt védő körtöltés a mederből kitermelt anyagból készül el a jövő év végére. Az építés idején a hajózás zavartalan fenntartására fokozott figyelmet fordítanak. A mélyépítési munkák befejezése után 1991 őszén a körtöltést elbontják, és visszaáll a jelenlegi állapot. Nagymaroson csatornázási munkák is folynak, és épülnek a felvonulási létesítmények, amelyek később idegenforgalmi célokra hasznosíthatók. Közel 200 kilométer hosszú Duna-szakaszon kezdődött meg a védelmi létesítmények építése. A Duna bal partján Szob-Zebegény térségében készül partrendezés, csatornázás, kiszélesítik és korszerűsítik a 12-es utat. Ugyancsak megindult Dömös—Pilismarót—Esztergom körzetében, valamint az almásfüzi- tői és a komáromi öblözetek- ben a munka. A területkisajátítások és kártalanítások a kivitelezés üteméhez igazítva folyamatban vannak, illetve zömében a jövő év első felében befejeződnek. Ugyancsak készülnek az egyes települések rendezési tervei is, amelyek már figyelembe veszik az üdülési, idegenforgalmi, víziturisztikai fejlesztési lehetőségeket is, amelyek a későbbiekben kiépíthetők. Környezetkímélő építkezés A Szigetközben hozzákezdtek a terület talajvízháztartását szabályozó vízpótló rendszer építéséhez, a falvakat egészséges ivóvízzel ellátó regionális hálózat megvalósításához. Megindult a győri szennyvíztisztító telep építése, valamint a komáromi és esztergomi telepek építésének előkészítése. Hasonló művek épülnek Csehszlovákiában. A két ország összehangolt, közös vízminőségvédelmi programot valósít meg, és ez a biztosítéka annak, hogy a Duna vizének minősége a kilencvenes évek elejére tovább javul. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kivitelezési munkák az érintett Duna-szakasz mentén nagy erővel folynak, vagy előkészítés alatt állnak, nemcsak a vízlépcsőknél, hanem a járulékos és környezetvédelmi létesítményeknél is. Közismert, hogy az utóbbi években a közvélemény széles érdeklődését felkeltette az építkezés. Sok aggály és észrevétel is elhangzott, vajon nem okoznak-e előre nem látható vagy helyrehozhatatlan kárt a művek a Duna élővilágában, a környező területeken, a Szigetközben és a Dunakanyarban. A környezetvédelmi kérdések tisztázására ezért az elmúlt években kutató- és tervezőintézetek, egyetemi tanszékek, tudósok és gyakorlati szakemberek részvételével komplex hatástanulmány készült, mely összefüggéseiben vizsgálta a vízlépcsőrendszer okozta környezeti hatásokat és változásokat. A tanulmány megállapítása szerint az előirányzott védelmi létesítmények alkalmasak arra, hogy káros környezeti hatás a Dunát és környezetét ne érje. A hatástanulmányt az illetékes szervek elfogadták, és ennek alapján folyik a munka. A kutatásokat és megfigyeléseket, amelyek nem fejeződnek be a művek üzembe helyezésével, széles körben folytatják. Részletes program készült, amely a műszaki-hidrológiai kérdések mellett kiterjed az ökológiai, vízminőségi, mezőgazdasági, erdészeti, szociológiai, régészeti kutatásokra és megfigyelésekre. Közös kutatásokat végeznek a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémia intézetei is. A környezeti jellemzők folyamatos vizsgálatára és elemzésére szolgáló monitoringrendszer kiépítése folyamatban van. Több ezer helyen mérik, illetve automatikusan észlelik a szükséges adatokat. A megfigyelések és az abból levonható következtetések alkalmasak egyrészt arra, hogy a jelenlegi természetes állapotot rögzítsék, másrészt a bekövetkező változásokat állandóan figyelemmel kísérjék, azokat előre jelezzék. Ennek alapján irányítható az üzemvitel, amely így vízgazdálkodási, környezetvédelmi és energiatermelési szempontból teljes egészében összehangolható és kézben tartható. Sokoldalú hasznosítás A beruházás Magyarországot terhelő összes költsége kereken 54 milliárd forint. Ennek mintegy kétharmada az energiatermelést szolgálja, egyharmada pedig az infrastrukturális ágazatok (víz- gazdálkodás, közlekedés, kommunális célok) fejlesztésére jut. A vízi erőművek egyszeri jelentős beruházást igényelnek, de üzemköltségük rendkívül alacsony, élettartamú^ hosszú. Igen előnyös tulajdonságuk, hogy rugalmasan tudják követni a változó energiaigényeket, így alkalmasak a csúcsidőben — kora reggel és este — jelentkező többletterhelések kielégítésére. Nem elhanyagolható az sem, hogy a vízerőművek környezetszennyezés nélkül termelik az energiát. A vizsgálatok azt mutatták, hogy mind az energiatermelés, mind az infrastrukturális beruházások hasznosak és gazdaságosak. Az olcsó vízi szállítás lehetőségének kihasználása, az árvízi biztonság növekedése, a rendezett partok, az infrastruktúra, ezen belül a vízi közművek kiépítése, mind hozzájárul a környező területek gyorsabb fejlődéséhez. A Szigetközben, a dunakiliti tározó mentén a Dunakanyarban új üdülőterületek létesítésére nyílik alkalom. Olyan feltáratlan vidék, mint az Ipoly völgye is bekapcsolódhat az idegenforgalomba, amely ma jószerivel teljesen kihasználatlan. összességében megállapítható, hogy a közös dunai vízlépcsőrendszer építése a lakosság széles körű tájékoztatásával, tervszerűen halad. Olyan beruházás valósul meg gazdaságos és környezetkímélő módon, amely kimeríthetetlen és folyamatosan megújuló hazai erőforrást hasznosít. Hz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat pályázatot kereskedelmi osztályvezetőhelyettesi munkakör betöltésére. Irányítja a vállalat belföldi és exportértékesítését, valamint piackutatási tevékenységet folytat. PÁLYÁZATI FELTÉTEL: egyetemi vagy főiskolai végzettség, 3 éves kereskedelmi vezetői gyakorlat, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező előnyben. Kinevezés: határozott időre. Bérezés: megegyezés szerint. A letelepedéshez lakást biztosít a vállalat. A pályázatot 1987. november 30-ig kell benyújtani a vállalat személyzeti és oktatási csoportjához. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: a szakmai tevékenységgel kibővített önéletrajzot. A pályázat elbírálása 1987. december 31-ig megtörténik. Cím: Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat, 5900 Orosháza, Október 6. u. 8. sz. Orosháza ^2 hirdet Befürösztés után a Békéscsabai Mezőgépnél Kissé elhúzódott a délutáni program, és még egy halaszthatatlan ügy intézése is hátráltatott abban, hogy a megbeszélt időre a Békéscsabai Mezőgép Vállalat igazgatójánál) legyek. A közelben telefon sem volt, így nem hívhattam, nem szólhattam a késés miatt. Dolgom befejeztével siettem, de a gyárkapuban a portás megállított: — Egy jó negyed órát itt járt, fel-alá sétált Kovács elvtárs, egy újságírót várt, azután elment azzal, hogy biztosan közbejött valami. Így telefonon, a lakásán keresem az igazgatót, és néhány szavas elnézéskérés után megegyezünk, a vállalatnál elmaradt beszélgetést nála megtarthatjuk. Amíg megteszem az utatj azon gondolkodom, hogy milyen nagyszerű ember az igazgató, hiszen munkaidő után, a lakásán, a szabad ideje terhére fogad, s arról beszél, ami ebbe az intim családi környezetbe egyáltalán nem való. Vagy mégis? Nem is tudom, hiszen ma már az igazgató munkaidejének nincs határa. Gondolom, nincs egyedül ezzel a szemlélettel, hiszen a munkát akkor, és ott kell elvégezni, ahol arra szükség van. A jó ízléssel szerényen bútorozott nappaliban ülünk asztal mellé. Kovács György rám néz, sóhajt egy nagyot. — Lassan beheged a seb, amit Orosháza kiválása nekünk okozott. Ez a mi megyei szervezésű vállalatunk a korábbi években minden fillérjét Orosházának adta, mert ott volt egy jó profil, ki kellett fejleszteni, a sorozatgyártás feltételeit nekünk, magunknak kellett kiizzadnunk. Ezért más gyáraink nem fejlődtek. A csabai üzem sem fejlődhetett, mert Orosházának minden kevés volt. Amikor kész lett az orosházi mezőgép, egy szép) napon bejelentette: önálló vállalattá alakul. Ennek éppen három éve. A korszerű technika és gyártmány kivált a családból a legmagasabb jövedelmet adó termékkel együtt.; Ott álltunk megfürödve. — De hogyan jutott mindez az eszébe? — Néhány héttel ezelőtt jártam Szolnokon. Ott együtt maradt a család, és most azon dolgoznak, hogy a nyereségből mindegyik gyárat, gyáregységet rendbe tegyék. A család szót használtam, mert ennél jobbat, érzékletesebben kifejezőbbet nem találtam. A mi helyzetünk egyáltalán nem volt rózsás. Üzemet kellett szervezni, a gyártóképességet meg kellett alapozni, gyártmánystruktúrát kellett teremteni! Csupa kell! Csak egy lehetőségünk volt: dolgozni és' dolgozni, ha munkát, nyereséget termelő munkát, megélhetést akarunk nyújtani az embereknek. Akkor már a mai szelek fújdogáltak, s tőlünk az első perctől eredményes, jövedelmet termelő tevékenységet vártak. —. Mennyiben sikerült úrrá lenni a nehézségeken? — Egy gyár életében három év nem nagy idő, de mégis szédítő eredményeket hozhat. Nálunk — Békéscsabán, Gyulán, Kétegyhá- zán és Mezőberényben — minden emberi akarat megvolt ahhoz, hogy Orosháza nélkül is életképesek legyünk. Szorgalomból, munkaszeretetből, teljesítményből munkásgárdánk a gépállomási szintet adta. Az ötvenes évek táján nálunk nagyon erős volt a politikai munka. Ez átmentődött a mostani időre is. Az emberek: munkások és műszakiak újabb lehetőséget éreztek annak bizonyítására, hogy értik és megértik a kor velük szemben állított követelményét. Ök sem az órát nézték, hogy mikor telik le a munkaidő, hanem a tettek helyét, hol. kell még valamit csinálni, hogy a munkadarab elkészüljön, és jó minőségben hagyja el a gyárat. Az így összekupor- gatott vállalati eszközökből azután a legfejlettebb technika megszerzését tűztük célul. Gyulán galvanizáló üzemet építettünk, s valameny- nyi gyárban rendbe tettük a festés-előkészíté^ és -kikészítés technológiáját. Mezőberényben lángvágó és -hegesztő automatát helyeztünk üzembe. Békéscsabára hoztuk a számítógép vezérlésű CNC megmunkálógépeket. Budapesten létrehoztunk egy műszaki fejlesztő leányvállalatot, az itthoni műszakiak részére a korábbinál lényegesen nagyobb mozgásteret biztosítottunk ... Eljutottunk egy újabb csőtörő adapter nullszériájáig. A gépet | bemutattuk. Az IKR, a Bábolnai Termelési Rendszer már a jövő évre lekötötte gyártó- kapacitásunk egy részét, a cseheknek és az NDK-ba nyúzópróbára adtuk a berendezést. Ennek a csőtörőnek az a lényege, hogy a szárat rendre rakja, tehát további hasznosításra nyújt lehetőséget. Műszaki embereink csőfosztó berendezést szerkesztettek, melyet a hibridüzemek eddig importból szereztek, be. Csatlakoztunk a szójatermesztési programhoz egy flexibilis kasza ki- fejlesztésével. Ez a kasza követi a talaj felszínét, és közvetlenül a talajnál vágja le a szóját. — Importpótlásra jelentős erőfeszítéseket tettek. Ma a vállalatok megítélésében az exportlehetőségek kihasználása viszi a prímet. A Békéscsabai Mezőgép ezen a területen ért-e el sikereket? — Ügy érzem, nincs mit szégyellnünk, hiszen á gyárakban folyó munkának ilyen oldalai is kézzel foghatók. Tőkés piacra 1987- ben 44 millió forint értékű árut adunk. Három éve nem volt ilyen tételünk. Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy a külföldi megrendelő visz- szajöjjön: határidőre, kiváló minőségben, és elfogadható áron termeltünk. A vállalatnál jelenleg év végi hajrát tartunk. Pótlólag befutott néhány rendelés Nyugat- Németországból. A termelés feltételei jók, ezekkel a vállalkozásokkal az éves 3 százalékos bérfejlesztéssel szemben hatszázalékos keresetnövekedésre számítunk. Számunkra a következő év a kapacitás egy részének lekötésével indul. Az átmenet az óévről az újba tehát biztosított. Eltelt az este. Kintről a Tv-híradó szignálja hallik. Az órámra nézek: hej, de rohan az idő, észre sem vettük, hogy már fél nyolc felé járunk. Hasznos beszélgetés volt, mert olyasmit tudtunk meg a Békéscsabai Mezőgépről, melyről eddig aligha hallottunk. A legnehezebb időszakban újjászerveződött a vállalat, de I itt más is történt ez idő alatt. Űj gyártmányok hagyták el a gyárakat, s átmentődött egy olyan műszaki és munkásgárda a későbbi évekre, amelynek a jövőben Gyulán, Kétegyházán, Mezőberényben és Békéscsabán a Mezőgép nem is akármilyen munkát adhat. D. K.
