Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

NÉPÚJSÁG Könyvszemle Élelmiszer-gazdaságunk versenyképessége Hz ipar esélyei Az ipar stabilizációs kibontakozási munkaprogramjá­val összhangban a gazdálkodó egységek is kidolgozták a maguk programját, meghatározták vállalati stratégiáju­kat. Az ipar területi politikájának kialakításához első­sorban e két információforrás szolgált alapul. A megye gazdaságának helyzetét testületi határozatok rögzítik, de vita nem bontakozott ki arról, hogy jó-e nekünk, az élelmiszer-gazdaság ilyen súlya, hogy milyen az ipar és a mezőgazdaság ágazati szerkezete, mit jelent esetük­ben a hatékonyság, húzóágazat, hova vezet a sajáterős fejlődést reprezentáló szövetkezeti mozgalom, hogy tör- ténelmi-e a lemaradásunk? S lehetne még hosszan so­rolni a vitatható témák körét. Ezt az eddig hiányzó kö­zös gondolkodás kívánja életre hívni a megyei pártbi­zottság 1987. szeptember 4-i határozatában, amikor a következőképpen fogalmazott: „Elengedhetetlenül szük­séges, hogy a megye párt-, állami, társadalmi szervei és gazdálkodó egységei alaposan és sokoldalúan elemez­zék a gazdasági-társadalmi reformfolyamat új és mó­dosult elemeit, azok várható, megyénket különösen érin­tő hatásait.” A közös gondolkodás jegyében I tesszük közzé a téma egyik szakértőjének az ipar területi poli­tikájának alakításával kapcsolatos gondolatait. 1987. november 11., szerda G A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó új sorozatot in­dít a versenyképességről. Ennek nyitókötete jelent meg a közelmúltban: Bor­széki Éva—Mészáros Sándor —Varga Gyula: Élelmiszer- gazdaságunk versenyképes­sége című munkája. A szer­zőhármas a világirodalom­ban napjainkban széles kör­ben ismert módszerek alap­ján elemzi a hazai agrárter­melés jellemzőit és hason­lítja össze a nemzetközi ada­tokkal. Gyakori vitatéma nálunk, hogy versenyképesen, vagy túl drágán termel-e a ma­gyar mezőgazdaság, illetve hol van az a pont, ahol már nem éri meg a többletbevé­tel, mert az már olyan drá­ga. Akik elolvassák e köte­tet, világossá válik előttük, milyen helyzetet foglal el a hazai élelmiszer-termelés a nemzetközi mezőnyben. A magyar mezőgazdasági ter­melés azért látszik drágá­nak, mert azok az agrárter­mékek, amelyekért keveseb­bet kapunk külföldön, mint amennyit itthon fizetünk ki értük, valóban drágák. Ugyanez a helyzet belföl­dön is, ha a vásárlók keve­sebbet fizetnek az élelmi­szerért, mint amennyibe az Több mint tíz esztendővel ezelőtt létesült az Orosházi Állami Gazdaság sertéstele­pe. Azóta alaposan elhasz­nálódott, megérett a re­konstrukcióra. A gazdaság vezetői, szakemberei úgy határoztak, hogy az elkövet­kező két évben mintegy 100 millió forintot fordítanak a létesítmény korszerűsítésé­re. Már jelenleg működik a hasító-csontozó vágóüzem, ahol az idén több mint 3Ó ezer hízósertést vágnak le, illetve részben fel is dol­goznak. A gazdaságban ki­alakított új mérlegrendszer referenciajelleggel üzemel, és az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A rekonstrukció a tartási és takarmányozási rendszer korszerűsítését je­lenti majd, megcélozva az ágazati termelés gazdasá­gosságának jelentős javítá­sát. A fejlesztés célja a ser­téságazat nyereségének fo­kozása. A jövedelem növelé­sét az egységnyi termésre jutó költségek csökkentésé­vel, illetve az előállított ter­mékek minél magasabb áron történő értékesítésével érhetik el. A sertéstenyész­tés költségeinek mintegy há­Néhány hete a hiánycikkek listáján találhatók a FÉG-gáz- készölékek, vízmelegítők, clr- koberendezések és konvektorok, pedig a gyár terven felül is előállít és szállít ezekből a ké­szülékekből a kereskedelemnek. A Fegyver- és Gázkészülék­gyár fűtőberendezéseiből az utóbbi két-három évben nem volt hiány, sőt néhány hónap­pal ezelőtt a kereskedelmi vál­lalatok már árengedményes vá­sárlási akciókat is hirdettek. Mára azonban valamennyi FEG- fütőberendezés eltűnt az üzle­tekből a lakossági felvásárlás, vagy inkább elővásárlás nyo­mán. A gyár most arra törekszik, hogy mérséklődjön a hiány, de a jelentősebb többlettermelést akadályozza a szűkös kapacitás és az, hogy a szükséges alap­anyagokból, alkatrészekből ők Is nehezen tudnak többet besze­rezni. Így is vállalkoztak arra, kerül. A különbséget mind­két esetben a költségvetés­nek kell fedeznie. A statisztikai adatok egy­értelműen bizonyítják: nem­zetközi összehasonlításban a hazai mezőgazdaság nem ter­mel drágán. A szerzők által megfogalmazott recept biz­tosnak tűnő gyógymódot ajánl: egyrészt erőteljesen szűkíteni kell a kirívóan gazdaságtalanul előállított agrártermékek körét; éssze­rű exportszerkezetet kell ki­alakítani. Olyan megbízható árelőrejelzési módszereket kell kidolgozni, amelyek se­gítenek a gyorsabb eligazo­dásban a termelőknek. Nem utolsósorban az ipar ver­senyképességét erősítve, nö­velni kell az ágazat kivite­lét. Másrészt központi intéz­kedésekkel — a támogatá­sok egy részének az árakba történő beépítésével — ja­vítani kell azon az arányta­lanságon, amely a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari árak alacsony szintjében fe­jeződik be. A kiadványt jól hasznosít­hatják a hazai mezőgazda- sági és élelmiszeripari ága­zatban dolgozó szakembe­rek, de az átlagolvasónak is sok érdekes információval szolgál a kötet. v. 1. romnegyedét a takarmány­költség adja, éppen ezért né­hány százalékos takarmány- költség-csökkentés is tete­mes nyereségnövekedést eredményezhet. A tárolási hiányosságok megszünteté­sét szolgálja a jövőre fel­építendő két szárítótorony, és a két, egyenként 230 va- gonos terménytároló. Meg­változtatják a hizlaldában az etetési technológiát is, az eddigi szárazdarás-padlós etetést a földnedves, önete- tős technológia váltja fel. Az új etetési eljárás lehe­tővé teszi a fehérjedús hús­pép felhasználását. Javítani kívánják az ál­lat-egészségügyi színvonalat. A termelésben a dolgozók anyagi érdekeltségét tovább fokozzák. A vágóhíd átala­kításából adódó lehetősége­ket jobban ki szeretnék használni a jövőben. Több kicsontozott és darált húst kívánnak értékesíteni. Az idén már megkezdődött re­konstrukció — hasonlóan a most befejeződött szarvas­marha-telepi felújításhoz — az állattenyésztés jövedel­mezőségének növelését szol­gálja az orosházi gazdaság­ban. V. L. hogy az év végéig a tervezett­nél ISOO-zal több cirkokészülé- ket szállítanak a hazai üzletek­be. A konvektorgyártás tervét már év közben néhány ezer berendezéssel megemelték. Víz­melegítőkből azonban — koope­rációs nehézségek miatt — nem tudnak többet gyártani. A FEG-nél programot dolgoz­tak ki a gyártmányszerkezet korszerűsítésére is. Nemrég je­lent meg a piacon a zárt égés­terű vízmelegítő és cirkoberen- dezés, amely azért is előnyös, mert felszerelésekor nincs szük­ség kéménybekötésre. 1988-ban forgalomba hozzák a szigetelt kazánpalástú készülékeket is, ezek három-négy százalékkal jobb hatásfokkal üzemelnek elődeiknél, s ezzel tetemes ener­giaköltség takarítható meg. Jö­vőre kerülnek az üzletekbe a je­lenleginél esztétikusabb kivite­lű, s szintén jobb hatásfokkal üzemelő konvektorok is. Stabilizáció Előreláthatóan a tervidő­szakban Békés megye ága­zati szerkezete és iparának termékszerkezete alapvető­en nem változik. Dinamikus növekedésre, új gyártási ágak és termékcsoportok megjelenésére nem lehet számítani. A hátralévő években a minőségi fejlődés megalapozása dőlhet el. A gépipar közelebb kerülhet az országos szinthez. A szénhidrogén-bányászat ter­melésnövekedése javíthat a megyej infrastruktúráján, emelheti az északi régió szakmai kultúráját. A könnyűipar hagyományosan jó pozíciói erősödhetnek. Minden bizonytalansága el­lenére az élelmiszeripar — tartani tudja országosan kedvezőnek ítélhető helyze­tét. míg az építőanyag-ipar­ban ez csak további fejlesz­téssel képzelhető el. A differenciálódó alágaza- tok és egységek között lesz­nek olyanok, ahol a műsza­ki színvonal tartása is nehéz lesz. Előtérbe kerülnek a lízing és a használtgép­ügyletek. A fejlesztéseket a minőséget és a termelé­kenységet javító gépcserék fogják meghatározni. Az exportorientációjú, import­kiváltó és háttéripari fej­lesztések előnyben részesül­nek. A fejlesztési eredmé­nyek nagy része a tervidő­szak végén, vagy azt köve­tően jelentkezik: A jelenle­gi körülmények között bi­zonytalanul ítélhető meg, hogy a kölcsönforrások ter­hei mennyiben befolyásol­ják a 90-es éveket. Számolni lehet fővárosi gépletelepítésekre és új bér­munkakapcsolatokra. A munkaerő-felesleggel ren­delkező, hátrányos helyzetű mikrokörzetek fejlesztése alig lesz érzékelhető. Szolidan öltözött, jó megjelehésű, örökvidám asszony Petrovszki Pálné, a Kondorosi Egyesült Tsz nő­bizottságának elnöke. Veze­tőségi ülés előtt kértük né­hány perces beszélgetésre, mondaná el, bokros teendő­it hogyan tudja ellátni, mi­lyen a munkabeosztása, hi­szen főállásban állat-dfeész- ségügyi szaksegéd, emellett a szövetkezet Vöröskereszt- alapszervi vezetőségének tagja, a kézimunkaszakkör vezetője és nem utolsósor­ban önkéntes rendőr. — Jó családi háttér kell ahhoz, hogy egy tettrekész, 48 éves, sok minden iránt érdeklődő asszony munka­időn túl is vállalhasson köz­ügyi szolgálatot. A férjem 27 éve dolgozik az Egyesült Tsz-ben az állattenyésztési ágazatban. Én korábban gyermeket neveltem, a ház­táji gazdaságban szorgos­kodtam, a szövetkezet ser­téstelepére 15 esztendővel ezelőtt jöttem dolgozni. Há­rom évig sertésgondozó vol­tam, majd hét évig a labor­ban dolgoztam, levelezőn el­Az exportkényszerben dol­gozó vállalatoknál elsősor­ban termékminőséget, vá­lasztékot javító beruházá­sokkal lehet számolni. Töre­kedni fognak a feldolgozási vertikum teljessé tételére, a feldolgozottság fokozására, a csomagolás, a termékmegje­lenés korszerűsítésére, a tá- .rolás és szállítás megoldá­sára. A kooperációs kapcsolatok bővítésében, változásában szerepet játszik a háttér­ipari bizonytalanságok ki­küszöbölése, a konjunkturá­lis hatások kiaknázása, a ráfordítások csökkentése. A növekvő és szorosabb ter­melési együttműködések — a megye magas háttéripari hányada miatt —- egymás mellett fogja jelenteni új profilok felvételét és a ré­giek leadását. A könnyű- és gépiparban létrejött tár­sulások valós szerephez jut­hatnak. A| hozzáadott érték típusú adó hatására is nö­vekednie kell a termelők munkamegosztásának, a me­gyében így a számottevő háttéripari kooperációs te­vékenység erősödése vár­ható (pl.: Mezőhegvesi Vas-, Fémipari Szövetkezet, Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet, Ganz-Mávag Békés, Csepel Autógyár Szeghalom, Gyu­lai Könnyűfémöntő Vállalat, ipari melléküzemágak). Az adórendszer és árrend­szer jövedelmezőséget át­rendező hatása kezdetben a könnyűipar egyes alágaza- taira (pl.: kézmű- és házi­ipar, textilruházat, bőr- és szőrmeipar, kötőipar) lehet kedvezőtlen hatással. Az élelmiszereket, az építő­anyagokat, a gyermekruhá­zatot és néhány kisebb szakágazatot kivéve, a me­gyében előállított termékek támogatása viszonylag ala­csony. Az 1 adórendszercso­mag feltehetően nem vál­végeztem Gyomaendrődön a szakmunkásképző iskola ser­téstenyésztő szakát. így ke­rültem dr. Hájas Gábor ál­latorvos mellé, aki kitűnő szakember, szereti a terme­lőszövetkezetet, az itt dol­gozó embereket, soha nem okoz gondot, ha közügyben el kell mennem valahová. Mint nőbizottsági elnök meghívottként, de felszóla­lási joggal részt veszek a vezetőségi üléseken. Több mint 400 nő dolgozik az Egyesült Tsz-ben, de nem­csak az ő ügyeiket, a nyug­díjasokét is képviselem. Eb­ben jó segítő partner elő­döm, Gyöngyösi Pálné, aki jelenleg nyugdíjasklub-veze- tő a nőknél. Mint vöröske­resztes vezetőségi tag segí­tek szervezni a véradónapo­kat. Ha rendkívüli véradás­ra Békéscsabára megyünk a tsz-től, mindig megkapjuk az autóbuszt és a szabadna­pot. A kézimunkaszakkör vezetését is szívesen csiná­lom, magam is nagyon sze­retek varrni, hímezni; 32 nő jár a szakkörbe. Minden hétfő este együtt vagyunk, toztat a megyei alacsony munkabéreken, de konzer­válhatja az elmaradást. Megyénkben relatív húzó­ágazatnak tekinthető és már ma is piacképes termékkel rendelkezik a mezőgépgyár­tás, a híradástechnika, a forgácsolószerszám-gyártás, a közlekedésieszköz-terme- lés, a háztartási villamos- készülék-elöállítás, egyes hőtechnikai és egyéb beren­dezések gyártása. A . csúcs- technológia ezen gépipari szakágazatokban is csak most kezd megjelenni. Mind a szerkezet alakítása, mind az ország hosszú távú piaci tervei alapján a megye tex­til- és konfekcióiparát is a dinamikus ágazatok közé kell sorolni. Az IPM fel­ügyelete alá tartozó iparból visszafejlesztendő ágazat a megyében nem található. A húzóágazat abszolút krité­riumait tekintve Békés me­gye az eredmények adaptá­lására képes (elektronizáció, robottechnika, bioipar). Kibontakozás A technológia intenzív fejlődése egyedileg bizony­talanul ítélhető meg, de tendenciájában — rövid tá­von is — legerősebb lesz az elektronizáció terjedése (például: HAFE, Ganz­Elektric Gyula, Kórháztech­nikai Vállalat, Mezőgép­vállalatok, Nagyszénási Ok­tóber 6. Tsz, Unior Ipari Szövetkezet, Béköt, Kner Nyomda). A robottechnikát jó néhány egységnek kell alkalmaznia, vagy előállítá­sába bekapcsolódni (pl.: Bé­késcsabai Forgácsolószer­szám-ipari Vállalat, HAFE, Körös Kazángyártó és Gép­ipari Vállalat, Mezőgép-vál­lalatok, Csepel Autógyár Szeghalom). A videotechni­kai és a számítástechnikai fejlesztéshez is csatlakozhat néhány ipari szervezet (BHG, Ganz-Elektric, ITV Békéscsaba, Konzervgyár és egy-két kisvállalkozás). A bioipar, a biotechnológia eredményeit a megye fej­lett élelmiszergazdasága jól hasznosíthatja. Ebben sze­repet kaphat a Biotechnoló­giai Ipari Nagylaboratórium közelsége. Lehetőség kínál­kozik a bioipar fejlesztésé­hez gép- és műszergyártás­sal kapcsolódni. Az ipar- és élelmiszergaz­daság szerves egymásra épü­lése a fejlődés megalapozá­sát és dinamikáját biztosít­hatja (például gépek, eszkö­zök, csomagolóanyagok, elektronizáció, rendszerex­portok). Az élelmiszergazda­sági hulladék- és mellékter­mékhasznosítási vertikum kiépítése elsősorban orszá­gos érdek, megyei alakulá­sát központi döntések fog­ják orientálni (Gyulai Hús­kombinát, baromfifeldolgozó vállalatok, Vésztői Köröstáj Tsz). A mezőgazdasági nagyüze­mek ipari tevékenysége a én felkészületlenül soha nem jövök, ebédszünetekben új mintákat rajzolok, meg­beszéljük a különböző tá­jakra jellemző hímzésmin­tákat. Járunk kirándulások­ra, múzeumban ismerke­dünk szép kézimunkákkal, de magunk is részt veszünk kiállításokon. A sikerél­mény újabb erőt ad a mun­kához. A nők érdekében is lépni kell előre, olykor régi nor­mákkal, új követelmények­kel dolgozunk, s ezt a bo­rítékon észrevesszük. A szö­vetkezet vezetőségétől na­gyon sok segítséget kapunk, remélem megoldódnak a leg­kényesebb problémáink. önkéntes rendőrnek a körzeti megbízott kérésére a tsz vezetősége ajánlott. A férjem is önkéntes rendőr és a barátnőm is. így né­gyesben — két házaspár — szoktunk körjáratra menni. Havonta két szolgálati na­pot teljesítünk, de a nap minden órájában szívesen részt veszünk a közrendi, a közbiztonsági munkákban. Elmegyünk moziba, őrkö­halmozottan hátrányos mik- rokörzeteken túl elsősorban a meglévő bázisokban fog fejlődni (például: Dombegy­ház, Csanádapáca, Bélme- gyer). A műanyag-feldolgozás bázisai adottak a megyében (Plastolus Ipari Szövetkezet, Orosházi Vas-, Műanyag- ipari Szövetkezet, Szarvasi Vas-, Fémipari! Szövetkezet, Szolter Ipari Szövetkezet). A vegyipar aránya és ré­szesedése csak lassan nőhet, a tapasztalatokat és a szel­lemi tőkét (például Metaké- mia Ipari Szövetkezet, Gyógyszertári Központ) job­ban lehetne hasznosítani, itt kisvállalkozások létrejöt­te is elképzelhető. A me­gyéből származó szénhidro­gének országos aránya (Fü­zesgyarmat belépésével) nö­vekedni fog. A megyei szén­hidrogén-bányászat energia­termelési célokat szolgál, az itt nyert szénhidrogén fel­dolgozására a megye hosz- szú távon sem számíthat. Mint stratégiai iparág, fej­lettségével nagymértékben hozzájárul az egyes térségek változásához. A megye ezen túlmenően az országos át­lagnál nagyobb ütemben építhet a földgázenergia he­lyi felhasználására. A másodlagos energia számottevő hasznosításában — belátható időn belül — a bioenergia jelentékeny nö­vekedése várható. A geoter­mikus és napenergia komo­lyabb használatára feltehe­tően az ezredforduló tájékán kerül sor. A könnyűiparban a nagyvállalatok extenzív fejlődése — az olcsón meg­kapható női munkaerő mi­att — a megyében még mindig adott. Az ágazatban fővárosból kitelepülő üzem­mel is lehet számolni (Pa­muttextilművek). A köny- nyűiparban a műszaki fej­lesztéssel alátámasztott ex­portorientáció és offenzív piacpolitika (Béköt, Főváro­si Ruhaipari Vállalat, Gyu­lai Szabók Szövetkezet, Ru- tex Ipari Szövetkezet. Szirén Ipari Szövetkezet, Körösvi­déki Cipész Szövetkezet), vagy annak kiszolgálása (Kner Nyomda) fogja a di­namikát jelenteni. A könnyűiparban, mint tényező szóba jöhet az egyediség, különlegesség piaci elismerése. (Csaba Sző­nyegszövő Háziipari Szövet­kezet, Csaba Bútoripari Szövetkezet, Mezőberényi Faipari Szövetkezet), vagy a térségi alapanyag-termelés (kender, gyapjú, toll, bőr, fa). A sportszerek és sza­badidős cikkek termelésé­nek növekedése elsősorban minőség és márka kérdése (Start Sportszergyártó Ipari Szövetkezet, Fontex Házi­ipari Szövetkezet, Endrődi Szabók Ipari Szövetkezet, Rutex Ipari Szövetkezet, Plastolus Ipari Szövetkezet). A megye adottságai nem jelzik a könnyűipar vissza­szorulásának tendenciáját. Ugrai P. András dünk afelett, hogy a 14 éven aluliak ne nézhesse­nek olyan filmet, amely nem rájuk tartozik. A ven­déglátóipari egységeknél ar­ra figyelünk, hogy kiskorút, és ittas egyént ne szolgál­janak ki. Legnehezebb a családlá­togatás. Család- és ifjúság- védelmi csoportba osztottak be minket. Tudjuk, melyik veszélyeztetett gyermeknek alkoholista az apja, anyja, vagy esetleg mindkettő. Az ilyen családoknál „nemkí­vánatos” vendégek vagyunk. De mi nem pletykaszintű kíváncsiságból megyünk, hogy mások családi ügyei­ben vájkáljunk, kizárólag a gyermekek érdekében. Én nagyon szeretem az embereket és a munkámat is. Amíg bírom és megbíza­tást kapok a fenti teendők ellátására, boldogan válla­lom. Soha nem érzem ma­gam fáradtnak, mert szeret és segít a közvetlen csalá­dom, a „nagy család”, a termelőszövetkezet, fiata­lok, középkorúak és nyug­díjasok. Ezért érdemes haj­nalban kelni és ha kell, szombaton, vasár- és ünnep­napon is dolgozni. Ary Róza Sertéstelep! rekonstrukció az Orosházi ÁG-ban K FÉG a hiány csökkentéséért Ember- és szakmaszeretetből kitűnő!

Next

/
Thumbnails
Contents