Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
NÉPÚJSÁG 1987. november 10„ kedd flz FLR—Proteinvest az ágazati programért Nő a fehérjetermő terület Hazánk állattenyésztése az abrakfogyasztó állatok irányában tolódott el. Békés megyében különösképpen igaz ez a megállapítás, mivel nálunk évek óta jelentős a sertés- és baromfiágazat termelése. Az utóbbi években a népgazdaság helyzete nem minden esetben tette lehetővé a szükséges szójaimportálást a hazai állatállománynak. £ppen ezért került előtérbe a fehérjenövények vetésterületének növelése. A MÉM 1988-1990 közötti időszakra terjedő munka- programja így fogalmaz: ,yA koncentrált fehérjetakarmány növények (szója, borsó, lóbab, csillagfürt) termelését kétszeresére kell növelni, mivel az állattenyésztés takarmányfehérjeigényének biztonságos kielégítése stratégiai fontosságú. A fehérjeimport csökkentéséhez is jelentős népgazdasági érdek fűződik. Az 1987- re meghirdetett ösztönzők kedvező jelei már mutatkoznak. A termelés biológiai alapjai rendelkezésre állnak. Tovább kell folytatni a külföldi fajták hazai kipróbálását, importját. A szójafeldolf/ozásnál a közvetlen üzemi lehetőségek megvalósítására széles körű vizsgálatokat kell végezni." Új módszerek A közelmúltban megtartott országos mezőgazdasági értekezleten Váncsa Jenő miniszter ismertette a jövő évi közgazdasági szabályozó rendszer legfontosabb ismérveit. Többek között elmondotta: kiemelt feladata fehérjetakarmány-növények vetésterületének növelése és a szójabab terméstöbbletének takarmányozásra történő feldolgozása. Ez részben a hazai növényolajipar feladata, de jelentős mennyiségű szóját a mező- gazdasági üzemekben és a takarmányfeldolgozó társulásokban kell takarmányozásra alkalmassá tenni. A hazai feldolgozás hatékonysága még elmarad a külfölditől, javítani kell a fehérjefeltárást. Békés megye kedvező helyzetben van a fehérjeprogram megvalósításának szempontjából. Békéscsabai székhellyel működik már több mint 10 esztendeje az FLR—Proteinvest Agrárfejlesztő Közös Vállalat. A korábbi időszakban jelentős eredmények születtek a termelési rendszernél a szója- és a lóbab elterjesztésére, a termesztési technológiák kidolgozásában. Darida György igazgatóhelyettes az idei eredményekről és a jövő évi elképzelésekről így fogalmaz: — Ebben az évben orszában dolgozik ilyen üzem a megyében. Segítette a veszteségmentes szójabetakarítást a Békéscsabai Mezőgépnél kifejlesztett flexibilis kasza, amely kedvező fogadtatásra talált a gazdaságoknál. A Pronutti család Az év utolsó hónapjaiban sok építkezésen hajrámunkába fognak, hogy az év végi határidőre teljesítsék átadási kötelezettségeiket. Ám a sietség és főleg a kapkodás miatt gyakran háttérbe szorul a munkahelyi rend és a minőség. Ezért ennek részletes vizsgálatára most egyhónapos összehangolt akciót indított az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet. Novemberben az intézet hét területi állomásának szakemberei az egész országra kiterjedően ellenőrzik a nagyobb vállalati és szövetkezeti építkezések rendjét. Elsősorban azt vizsgálják, hogy szabályszerűen tárolják-e az építési anyagokat és szerkezeteket. Figyelmük kiterjed a helytegébb adottságú üzemek termelik a lóbabot. Az agrár- fejlesztő közös vállalat partnergazdaságai Borsodban, Szabolcsban és Zala megyében vannak túlsúlyban. Az aszály miatt csak 1,7 tonna, hektáros terméseredményt értek el- rendszer- szinten, ami csekély jövedelmet hozott az üzemeknek. A termés jó része belföldi felhasználásra kerül. A korábbi években megszokott 10 ezer tonnás exporthoz képest most csak 3 ezer tonnát szállítanak külföldre az FLR-től. Jövőre mérsékelt területnövekedéssel számolnak, elsősorban a csapadékosabb Dunántúlon és az ország északi területein. Korszerű a fajtaösszetétel, napjainkban magyar, csehszlovák, osztrák és NDK- fajtákból válogathatnak a szakemberek. Ebben az évben 1500 hektár területen próbálkoztak borsótermesztéssel az FLR gazdaságai. Jövőre több ezer hektáros felfutással számolnak. Az értékesítési lehetőségek három területen kedvezőek. Étkezési exportként, takarmányexportként, valamint hazai takarmányként tudják eladni a borsót. Már megkötötték az előszerződéseket a jövő évi étkezési exportborsóra. Keresik, kutatják a magasabb növésű, jó termőképességű fajtákat. Mivel az állattenyésztésben napjainkban a legjelentősebb költségtényező a takarmány, nem lehet közömbös egyetlen gazdaság számára sem, hogy importból vagy hazai termesztésből származó fehérjetakarmányt használ-e fel. A mezőgazda- sági kormányzat azért hozott ösztönző intézkedéseket a fehérjetermesztés növelésére, hogy mielőbb sikerüljön mérsékelni a jelentős devizáért megvásárolt szó- jamennyiséget. Mivel az FLR—Proteinvest már jelentős termesztési tapasztalatokkal bír, így a megye gazdaságai kedvezőbb helyzetben vannak, mint az ország más területein dolgozók. Megyénkben is sok leállított lucernaszárító található, éppen ezért a közös gazdaságoknak keresni, kutatni kell azokat a megoldásokat, amelyek elősegíthetik a szója helyi feltárását, és azonnali takarmányozási célú felhasználását. Kondoroson pehelyké- szítőt létesítenek a jövőben. A lehetőség adott, most már a nagyüzemeken a sor, hogy lépni tudnak-e e fontos programban 1988-ban. Verasztó Lajos len tárolás miatt megrongálódott és minőséghibás termékek felhasználására, a technológiai fegyelem betartására is. Tetemes kár származik ugyanis abból, ha a hidegre, esőre, fagyra érzékeny termékek — festék, mész stb. — a szabadtéri tárolás miatt tönkremennek. Hasonlóképpen sok kárt okoz, ha tetőszigetelést vagy betonozást végeznek a megengedettnél hidegebb időben. A tetőt szigetelő bitumenlemez ugyanis a hidegben megdermed, lerakás közben megrepedezik, és később átengedi a vizet. A hidegben megfagyott beton pedig nem szilárdul meg, el- porlik. Az ilyen szélsőséges időjárás-változások is indokolják, hogy novemberben legyen az ellenőrzési akció. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Végrehajtó Bizottsága októberben Magyarországon tartotta ülését. Ehhez kapcsolódva október 18—22. között a halászati bizottság is Budapesten foglalkozott a halászati szövetkezetek munkájával. A szövetség végrehajtó bizottságának tagjaként dr. Csorna Antal, a Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Tsz elnöke képviselte a magyar szövetkezeti halászatot. Nagy megtiszteltetés érte hazánkat és megyénket: dr. Csorna Antalt ugyanis a halászati bizottság alelnökévé választották, s így Európát is képviselheti a végrehajtó bizottságban. A bizottság elnöke egyébként japán, s négy alelnöke — egy kanadai, egy izlandi, egy malay- siai — közül egy magyar. _ — Elődöm, Bencze Ferenc, a Halászati Szövetség titkárának halálával engem ért az a megtiszteltetés, hogy egy éven át — a jövő júliusi stockholmi ülésig, azaz a következő választásig képviselhetem hazánk szövetkezeti halászati mozgalmát. Egyébként például Indiában mintegy 6 ezer, Magyarországon pedig csupán 14 halászati szövetkezet működik. Ennek ellenére előkelő helyet foglalunk el a mozgalomban. Jelzi ezt az is. hogy a négy alelnök közül egy magyar nemzetiségű — tájékoztat dr. Csorna Antal. — Mi a feladata önnek, mint alelnöknek a bizottságban? — Feladatom többek között, hogy a következő évben szervezzek egy többnapos szemináriumot, elsősorban a fejlődő országok halászati szakembereinek, melynek keretében a termelés, a gazdálkodás elméleti kérdésein kívül a helyszíMIT KELLTUDNIA ANNAK, AKI HÁZAT ÉPÍT Felemás érzéssel forgatom a Békés Megyei Művelődési Központ napokban megjelentetett 116 oldalas kiadványát. Bizonyos értelemben naivitásnak tűnik ezekben a hetekben—hónapokban egy ilyen gyűjteményt kiadni, ugyanakkor őszinte örömmel kell köszönteni, hiszen hiánypótlásra vállalkozik. Az olvasó nyolc tanulmányigényű dolgozatot, tájékoztatót talál a kiadó házinyomdájában sokszorosított, bizony sok bosszantó gépelési hibával is tűzdelt kötetben. Még annak is élményt jelent Király János építészmérnök Mit kell tudnia annak, aki házat épít? című nyitódolgozata, akinek távlati, tervei között sem szerepel a házépítés. Közérthetően, szellemesen és nen tanulmányozhatják majd a magyar szövetkezeti halászat gyakorlati tapasztalatait, s az egész termelési rendszer gazdasági eredményei mellett azt a szövetkezetpolitikai hátteret, amelyben a halászati szövetkezeteink munkálkodnak. Emellett célunk, hogy a környezetvédelem, a vízvédelem programjába a halászati szövetkezetek fokozottabban kapcsolódjanak be. A budapesti ülésen javasoltuk, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége halászati bizottsága tekintse kiemelten fontos feladatnak a természet- és környezetvédelem, ezen belül a vizek tisztaságának védelme érdekében végzett'munkát. A bizottság dolgozzon ki pályázati rendszert az ez irányú munka értékelésére és elismerésére ... A halászati bizottság tagjai október 19-én meglátogatták a Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Tsz-t, ahol részt vettek egy természetes vízi halászaton, majd tanulmányozták a szövetkezet nyúl- és halfeldolgozó üzemének munkáját. Másnap — október 20-án — a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet vezetői tájékoztatták a vendégeket a halászati kutatás jelenlegi helyzetéről és eredményeiről. Á bizottság tagjai ezután megtekintették többek között az intézet halnevelőházát, a konténeres halkeltető házat, valamint a hal- tápgyártó üzemet. — A vidéki program befejeztével a japán Saito úr, a halászati bizottság elnöke elégedetten szólt az ülés munkájáról, s külön kiemelte a Békés megyében — Gyomaendrődön és Szarvason — tapasztalt élményeit — mondta végül Csorna Antal. H. E. humorosan, a realitások „kulisszatitkait” is felfedve ad tájékoztatást. A további írások — valamennyinek szerzője a téma megyei szakértője — az engedélyeztetésről, a belsőépítészeti kialakításról, a külső és belső közművek szerelésének módozatairól, az ideiglenes villanyóra használatáról és a villanyszerelés gyakorlatáról, a földgázellátásba történő bekapcsolás feltételeiről, a kémények építéséről és használatáról, a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi és hitelfeltételeiről adnak több-kevesebb új információt; de mindenképpen naprakészen és a dolgokban még járatlanoknak is közérthetően. A kiadványt három gyűjtemény és táblázat teszi teljesebbé. Az építkezésekhez szükséges gépek és berendezések bérlésének listája, a Békéscsabán élő és dolgozó kisiparosok névjegyzéke, valamint az építkezőknek és karbantartásra, felújításra vállalkozóknak ajánlható könyvek bibliográfiája (amely kötetek a könyvtárakban megtalálhatók, onnan kikölcsönözhetök) is helyet kapott ebben a kötetben, amelyet egyelőre Békéscsabán, az OTP megyei igazgatóságán, a házépítők boltjában, a művelődési központban, a Tüzép mintaboltjában és a Berényi úti Metaloglóbusz-telephelyen árusítanak — igen olcsón! N. L. gosan mintegy 40 ezer hektáron termesztettek szóját. A terület több mint egynegyede, mintegy 11 ezer hektár Békés megyében volt. Az FLR összesen 5 ezer hektáron szervezte, irányította a hazai szójatermesz- tést. Békés megye gazdaságai közül jó néhárfnyal állunk partneri kapcsolatban. Rendszerszinten a hozamok 2,1 tonna hektár körül alakultak, mindez megfelelő nyereséget jelent a gazdaságoknak. Az aszályos időjárás következtében gyengébb eredmények is születtek. Volt olyan nagyüzem, ahol csak az önköltségi szintet tudták produkálni, mindez a jelenlegi árakkal számolva hektáronként 1300-1600 kilogrammos termést jelent. Érdekes szemlélettel találkoztunk a gazdaságok szakemberei részéről az idén. A fehérjeellátás bizonytalansága miatt a nagyüzemek visszatartották a megtermelt szója jelentős részét. Emiatt az FLR csak a szerződésben vállalt meny- nyiség 35-40 százalékát tudta átadni a növényolajiparnak. Segíti a gazdaságokat, hogy az újonnan elterjedő szójaíeltárási módszerek révén viszonylag kis költséggel helyben etethetővé válik a fontos fehérjenövény. Az FLR kollektívája dolgozta ki hazánkban a szójaíeltárási módszereket. Az Empro-szója lényege, hogy kondicionálják, majd mikrohullámú kezelés után szárítják a szóját és így közvetlen takarmányozásra alkalmas terméket kapnak. Másik korszerű eljárásuk az Unipro-szója előállítása, amelynek lényege, hogy vegyszeres kezelés után még hőkezelést kap a termék és így a szója olajtartalma benne marad a darában. A baromfietetésnél használható ez a termék. Az Unipro- szója előállításnál jól hasznosíthatók a nagyüzemek jelentős részében megtalálható forgódobos lucernaszárítók. Ezeket a berendezéseket minimális költséggel lehet átalakítani szójaíeldol- gozásra. Napjainkban a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági KombinátMede János szója- és ló- babágazat-vezető a humán célú feldolgozásról tájékoztat: — Jövőre megkezdjük a Pronutti-család gyártását humán célra. Három terméket kívánunk a piacra dobni, ezek közül a csökkentett olajtartalmú liszt, valamint a Pronutti étkezési szójaolaj kedvező élettani hatású. A Pronutti-csemege tulajdonképpen pörkölt szója, amely a földimogyoróhoz hasonló tulajdonságú. Várhatóan ez a fehérjében gazdag, a húshoz leginkább hasonló ami- nósav-összetételű termék a pörkölt mogyoró árának a feléért lesz megvásárolható. Jelenleg már a pékáruknál a Kalocsai Sütőipari Vállalat használja az említett anyagokat. — Mi várható jövőre a szójatermesztésben? — Termelési rendszerünk hét-tízezer hektáfral kívánja növelni a szója vetésterületét 1988-ban. Ehhez a szükséges vetőmag rendelkezésünkre . áll. Kérjük, hogy a gazdaságok keressenek bennünket a termelési együttműködés kialakítására. Korszerű, kanadai, jugoszláv, USA-fajták vannak raktáron, de a hazai előállítású fajták is megfelelő eredményt adnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gazdaságok jelentkeznek, amelyek komoly állatállománnyal rendelkezőnek. Természetesen a már több éve magas színvonalon gazdálkodó szójatermelő üzemek is tovább kívánják növelni a vetésterületet. Szeretnénk kérni a növényvé- dőszer-forgalmazásban érintett vállalatokat, hogy a speciális szója növényvédő szereket időben rendeljék meg, mivel jövőre várhatóan nagyobb igény jelentkezik ezekre, mint.1987-ben. Miből mennyit? Az FLR 11 ezer hektáron termelt 1987-ben lóbabot. Békés megyében mintegy 2800 hektáron termesztették ezt a növényt. Elsősorban vetőmagot állítottak elő Kondoros, Elek, Hunya és Kétsoprony térségében. A szójával ellentétben a gyenfl/ctfíaPal Az Alföldi Tüzép Vállalat, valamint az orosházi Unior Ipari Szövetkezet közös üzemeltetésével Orosházán megnyitásra kerülő építőanyag-áruházába aruház-vezetöi munkakörbe pályázatot hirdet. Pályázati feltételek: boltvezetői szakvizsga, 3 éves vezetői gyakorlat, vas- műszaki szakképesítés. A pályázatokat kérjük: Unior Ipari Szövetkezet, Orosháza, Táncsics Mihály u. 36. sz. alá beküldeni. A pályázatok beérkezési határideje a hirdetés megjelenésétől számított 10 nap. A pályázathoz mellékeljen részletes önéletrajzot az eddigi munkahelyek feltüntetésével. Országos akció az ópitkezósek rendjének ellenőrzésére Halászati bizottság Gyomaendrödi alelnök
