Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. NOVEMBER 10Í. KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM GrAsz Károly és kormánytagok megbeszélése vállalatvezetőkkel Hazaérkezett a magyar párt- és állami küldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa meghívására párt- és állami küldöttség vett részt a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A delegáció tagja volt: Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség tegnap hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; Kótai Géza, a KB külügyi ' osztályának vezetője. Kamara János belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, és Urbán Lajos közlekedési miniszter. 1 Jelen volt Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mimsztertanács elnöke és a kormány több tagja tegnap megbeszélést folytatott budapesti nagyvállalatok vezetőivel a Taurus Gumiipari Vállalatnál. A kormány stabilizációs munkaprogramjának végrehajtását segítő konzultáción a vezérigazgatók képet adtak vállalataik idei eredményeiről, vázolták, hogy véleményük szerint milyen körülmények befolyásolják a jobb teljesítmény elérését. A kormány jelen lévő tagjai tájékoztatást adtak a gazdaság helyzetéről, a jövő évi célok elérését szolgáló intézkedések várható hatásairól, s válaszoltak a vállalatvezetők felvetéseire. Az őszinte, nyílt) hangvételű eszmecserén sfó volt az év hátralévő időszakának teendőiről, a termékszerkezet-váltás gyorsítását, a külkereskedelmi munka javítását szolgáló feladatokról, a népgazdasági1 érdek hatékonyabb érvényesülését biztosító ösztönzés kormányzati , és helyi szintű feltételeiről. A kormány és a vállalat- vezetők közötti konzultáció a közeli napokban Győr- Sopron megyében folytatódik. MTESZ-feladatterv a kormány munkaprogramjának megvalósítására A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége meghatározta azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásával segíti a kormány munkaprogramjának megvalósítását. A 33 tagegyesületééén '170 ezer műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakembert tömörítő szövetség legfontosabb feladatának tartja a műszaki fejlesztés meggyorsítását és a szerkezetátalakítási törekvések szakmai támogatását. Az MTESZ különösen nagy segítséget kíván nyújtani az elektronizáció, a biotechnológia és az élelmiszergazdaság fejlesztéséhez, s cselekvőén részt kíván venni a környezetvédelmi programok megvalósításában. A szövetség segíti a műszaki pályára készülő fiatalokat, s részt vállal a szerkezet- váltás miatt szükségessé váló át- és továbbképzés szakmai feltételeinek megteremtésében. A műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében az egyesületek, a területi és üzemi szervezetek arra törekednek, hogy a tudományos kutatás eredményeit az ipari és mezőgazdasági üzemek a jelenleginél hamarabb alkalmazzák a termelési gyakorlatban. Az MTESZ ennek érdekében hazai és külföldi szakemberek részvételével folyamatosan rendez olyan szakmai tanácsokat, amelyeken a kutatók és a termelésben dolgozó szakemberek együttesen vitatják meg az új tudományos eredmények bevezetésének lehetőségét, s ennek várható következményeit. A jelenleginél több magyar mérnök és kutató külföldi tanulmányútját a hazánkban rendezett nemzetközi konferenciák deviza- bevételéből fedezik. A szövetség kiemelt feladatául jelölte meg az elektronizálás szakmai segítését. Az MTESZ Tudománypolitikai Bizottsága az OMFB- vel, az Ipari Minisztériummal és a Magyar Postával együttműködve átfogó elemzést készít az elektronikai ipar alkatrészellátásáról, és a telefontechnika helyzetéről. Ugyancsak tanulmány készül a műholdas műsorszórás technikai, tömegkommunikációs és szakemberképzési feltételeiről. A biotechnológiai kutatási eredmények mielőbbi gyakorlati hasznosítása érdekében az MTESZ javaslatokat tesz az oktatási és a háttéripari tevékenység javítására. A szövetség tagegyesületei a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve több tudományos tanácskozáson tűzik napirendre az élelmiszeripar termelési szerkezetének átalakítását. Ugyancsak megvizsgálják a hazai szójatermelés növelésének feltételeit, mert a termelés fokozásával csökkenteni lehet a takarmányimportot. * Az MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa az Ipari Minisztériummal és az OKTH-val nemzetközi kiállítást szervez azért, hogy a magyar szakemberek megismerjék és — lehetőség szerint — a hazai feltételeket figyelembe véve alkalmazzák a legfejlettebb környezetvédelmi technológiákat és berendezéseket. A szövetség kezdeményezi továbbá, hogy a műszaki megoldások és környezetvédelmi szempontok vállalati összehangolása érdekében a gazdasági egységek készítsenek környezet- védelmi szobályzatokat. A szövetség közművelődési és oktatási bizottsága a Művelődési Minisztériummal együtt megvizsgálja a technikusképzés bevezetésének tapasztalatait, s javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére. Gátolja a műszaki fejlesztés ütemét, hogy csökken a műszaki pályát választó fiatalok száma, s a pályakezdő szakembereknek több mint 40 százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. A szövetség arra hívja fel egyesületei figyelmét, hogy a szakközépiskolákban folyamatosan szervezzenek szakköri foglalkozásokat, az egyetemeken pedig támogassák a diákkörök munkáját, s díjazzák a kiemelkedő diplomamunkák készítőit. Hangsúlyt kapott a feladattervben az is, hogy a szerkezetváltás következtében szükségessé váló átképzésben a tagegyesületek szakemberei konkrét oktatási feladatokat vállaljanak. Tanácskozás a társadalmi beilleszkedés zavarairól Megemlékezés az óvónőképzés 150 évéről A fiatalok társadalmi beilleszkedésének zavarairól kezdődött háromnapos tanácskozás tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Bizottságának rendezésében, az Igazságügyi Minisztérium pilisszentkereszti oktatási központjában. A részt vevő szakemberek hangsúlyozták, hogy e zavarok megelőzése érdekében olyan tudományos módszer kidolgozására van szükség, amellyel az eddiginél korábban és pontosabban meghatározható, melyik fiatal életkörülményei és pszichés sajátosságai hordozzák magukban a társadalmi normáktól való eltérés veszélyét, a kábítószerezést, a bűnözést, a neurotikus betegségek kialakulását. A növekvő fiatalkori bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, az öngyilkosság veszélyeire a társadalmi initézmény- rendszer jelenleg jobbára már csak a baj bekövetkezte után képes reagálni — állapították meg a tanács- okozáson; —, holott e jelenségnek legalább egy része csírájában, időben felismerve megelőzhető lenne. Elmondták, hogy egy külön munkacsoport már évek óta szociológiai vizsgálatokat végez a beilleszkedési zavarok törvényszerűségeinek feltárására. Az első hazai óvónőképző intézet alapításának 150. évfordulóján ünnepi megemlékezést és tudományos ülésszakot tartottak tegnap a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán. Az országos ünnepség rendezésének jogát azért kapta1 Tolna megye, mert itt, Tolna községben nyitottak — Anglia után Európában másodikként — 1837. október 7-én óvónőképző. intézetet. A megye reformkori haladó szellemű nemesei birtokaikon ekkor már több óvodát működtettek, s így szükségessé vált egy szakemberképző iskola létesítése is. Az intézet 6 évig működött Tolnán, majd a fővárosban folytatta oktató-nevelő munkáját. A 150. évforduló alkalmából rendezett ünnepségen Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes mondott beszédet. A miniszterhelyettes emlékplaketteket nyújtott át az ország valamennyi — óvónőképzéssel is foglalkozó — főiskolája vezetőinek és számos tanárnak. Ezt követően kétnapos tudományos ülésszak kezdődött. Tolnán ma avatják fel Farkas Pál szobrászművész alkotását, az emlékoszlopot, amely a már csak felerészben meglévő egykori óvónőképző intézet udvarán áll. A megyei főmérnökségen a gépszemlére készítik elő a bevetésre váró gépeket Fotó: Kovács Erzsébet „Hőértekezlet” a közúti igazgatóság megyei főmérnökségén Küszöbön a tél — érezzük a bőrünkön. ,S ha nem volnának ilyen fagyosak a reggelek, akkor is eszünkbe juttatta volna a havat, a jeget az az értekezlet, amelyet a közlekedés illetékesei; a Szolnoki Közúti Igazgatóság Békés Megyei Főmérnöksége, valamint a Békés Megyei Tanács közlekedési osztálya hívott ösz- sze november 9-ére, s amelynek a témája a télre váló felkészülés volt.* Mindenekelőtt hadd szögezzük le: a szóban forgó illetékesek nem tettek nagy ígéretet, miszerint felkészültek a télre, legyen az bármilyen szigorú is. A realitások talaján maradva, az ésszerűség határait figyelembe véve úgy fogalmaztak: egy átlagos télre készültek fel, a meglevő géppark egy átlagos téli időjárás adta feladatok megoldására képes. A rendelkezésükre áll, a tavalyihoz hasonlóan, hét hómaró, 16 nehéz hóeke, 23 könnyű hóeke, 21 sószóró és 5 gréder. — Valóban ésszerűtlen lenne, s arra nincs is pénz, hogy rendkívüli, elemi csapás mérvű havazásra berendezkedjenek. Ugyanakkor nyilvánvalóan ezt is számításba kell venni. Milyen lépéseket tudnak tenni, ha ez mégis bekövetkezik, készült-e erre terv? — kérdeztük, még az értekezlet előtt Máté Andrástól, a közúti igazgatóság megyei főmérnökségének vezetőjétől. — Természetesen erre is gondoltunk, rendkívüli téli időjárás esetére további 31 gép munkába állítására kötöttünk, mindenekelőtt mezőgazdasági üzemekkel szerződést. Nagyobb hófúváskor elsősorban ezekre, valamint a Volánnal kötött megállapodás alapján 4 db hóekés Tátra gépkocsira számíthatunk. Elemi kár jellegű időjáráskor a tervnek megfelelően forgalomvisszatartó helyeket jelölünk ki, ahol is a helyi tanácsokkal megállapodva a közlekedőket melegedőhelyen elhelyezik. Azt is hadd tegyem hozzá, hogy az országban a közúti igazgatóságok között is van egy együttműködési rendszer, ami abban nyilvánul meg, hogy ha valahol kritikus helyzet alakul ki, az igazgatóságok az adott térség segítségére sietnek. Egyébként minden településen a tanácsoknál is készült felkészülési terv, amely rendkívüli időjárás esetére tartalmazza a megmozgatható anyagokat, eszközöket és a közerő szervezett bevonását. Megyénkben — ez már az értekezleten hangzott el — az úgynevezett őrjáratos utak hossza összesen 320 kilométer, s ebbe a kategóriába tartoznak a megye főútjai, legfontosabb útvonal- szakaszai. Ezeken az utakon általában sószórók követik a hóekéket, míg az úgynevezett rayonos útvonalakon csak a veszélyes helyeken sóznak, másutt homokot, salakot, kőzúzalékot szórnak ki. x Külön érdemes szólni egy új kezdeményezésről: kísérletképpen alternatív útszakaszokat jelöl ki az idén a főmérnökség. Ez azt jelenti, hogy a Békéscsaba—Szabad- kígyós—Újkígyós útszakaszt sóval, a Békéscsaba—Újkígyós szakaszt pedig homokkal vagy salakkal, vagy kőzúzalékkal szórják, így választhatnak az autósok. Hasonlóképpen a 46. sz. főút hídjain is csak homokot, salakot, illetve kőzúzalékot használnak. Mindebből kitűnik, s az értekezleten Sprőber József, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője is megerősítette, hogy nem szívesen sózzák az utakat, hiszen a só rombolja a környezetet éppúgy, miként a gépjármű- állományt. Nagyon nagy árat kell fizetni hosszú távon a télen is tisztára takarított utakért, a „fekete pályáért”. Érdemes elgondolkodni azon, nem lenne-e célszerűbb áttérni a salakkal, homokkal, kőzúzalékkal — az ún. mechanikai anyagokkal való szórásra, még ha lassabban haladhatunk is. Végül néhány praktikus információ, a megyei főmérnökség ügyeletszékhelye: Békéscsaba, Berényi út 132, telefon: (66) 28-255, telex: 83-374. Ezeken a számokon szolgálnak információval a megyei útállapotokat illetően, míg a békéscsabai, a gyomaendrődi, az orosházi és a sarkadi üzemmérnökségen november 15-től működik az ügyelet. x. I.
