Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-06 / 262. szám
1987. november 6., péntek o i:nauKTiitt Kitüntetés a svéd királytól „... A svéd király, XVI. Károly Gusztáv az „Észak Csillaga” kitüntetést adományozta a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatójának. Gulyás Bélának, és a békéscsabai gyár igazgatójának, Márton Pálnak .. Ennyi a rövid és nem mindennapi hír, melynek kapcsán felkerestük Márton Pált, a hűtőház .nyugalmazott igazgatóját, és megkértük, avasson be bennünket a részletekbe.. Az „Észak Csillaga” színaranyból „Az elismerés a gyárnak is szól” Fotó: Veress Erzsi — Régi, 25 éves kapcsolat van a magyar hűtőipar és a svéd FINDUS cég között. Először 1963-ban keresték fel a békéscsabai gyárat, zöldséget, gyümölcsöt szerettek volna vásárolni. Az első exportunk kézi há- mozású uborka volt, majd földiepret szállítottunk. Gépekkel, technológiákkal segítettek bennünket. Abban, hogy a' hűtőipar iparrá vált, a FINDUS-nak is szerepe volt. Most a békéscsabai gyár termelésének 40 százalékát, mélyhűtött zöldségeket és gyümölcsöket, a FINDUS cég veszi meg, akikkel nem szakadt meg a kapcsolatom azután sem, hogy nyugdíjas lettem. Szaktanácsadóként továbbra is igyekszem mélyíteni az együttműködést a svéd cég és a magyar hűtőipar között. Nagy meglepetés volt számomra, hogy — gondolom e munka elismeréseként — ekkora megtiszteltetésben részesülhettem. Svédországban az „Észak Csillaga” érdemrend, amelyet azok kaphatnak, akik különösen sokat tettek hazájukért. A múlt évben, 1986-ban alapították az „Észak Csillaga” érdemérmet külföldiek jutalmazására, tehát az idén adtak át először ilyen kitüntetést. Egy gyönyörű, XIV. században épült kastélyban volt az ünnepség, melyen Mats Hellström mezőgazdasági miniszter adta át a kitüntetést és többek között jelen volt Szigeti Károly, a svédországi magyar nagykövet, Christer Denrell, a FINDUS cég vezérigazgatója és két igazgatója, Inge Engström és Johan Ericsson is. Bár a kitüntetést név szerint én kaptam, közel sem hiszem, hogy csupán nekem szól. Meggyőződésem, hogy ugyanúgy, benne van a békéscsabai gyár kollektívájának elismerése és azoknak á mezőgazdasági üzemeknek a munkája, akik partnereink voltak, segítettek abban, hogy új zöldséges gyümölcstermesztési technológiák honosodjanak meg Békés megyében. — Gratulálunk valamennyiüknek, és további hasznos együttműködést kívánunk! — szatmári — / Minőségjavító kísérletek Mezőhegyesen A napokban jelentették be Mezőhegyesen, hogy az ország különböző húsipari vállalatainak minőségi igénye alapján fajtakombinációs kísérleteket folytatnak a sertésállomány hústermelő képességének növelésére. Benkő Lajos, a Mezőhegye- si| Sertéshústermelési Rendszer vezetője elmondta, hogy összesen nyolc fajtakombinációt terveztek a magyar nagy fehér, a magyar lapály kocák és a du- rok fajtájú apaállatokkal. A kísérleteket a Gödöllői Agrártudományi Egyetem illetékes tanszéke genetikai •munkával segíti. A fnezőhegyesi termelési rendszer e nagy jelentőségű vállalkozása mellett tovább bővítette szolgáltatásait. Raktáráruházát nyitott a tenyésztéshez szükséges eszközök, berendezések, használati tárgyak, védő- és munkaruhák forgalmazására. A nagyüzemekben folyó rekonstrukciós törekvéseket díjmentes szaktanácsadással segítik. Olyan előterve- ket bocsátanak az érdekeltek rendelkezésére, melyek alternatív megoldásként a döntés megalapozásánál számításba jöhetnek. A takarmánygazdálkodásban is változások történtek. A szak- tanácsadást számítógépes programok segítik, könnyítik a felhasználásra kerülő takarmányok beltartalmi értékének optimalizálását. Sőt, újabban a forgalomba hozott takarmányok ellenőrzéséből is részt vállalnak. Eddig a kistermelők részére évente 3-4 ezer vemhes kocát értékesítettek, s ugyanebbe az ágazatba még 500 nagy értékű tenyészkant is elhelyeztek. A szövetkezetek szakosított telepeire 2500-3000 tenyészkocasül- dőt szállítanak évenkénti nagy rendszerességgel, és ide még 350-400 tenyészkant is biztosítanak. Az. eddigiektől eltérően most szokatlan vállalkozásba bocsátkoztak. Meghirdették újabb akciójukat, melynek lényege, hogy selejt kocáért törzskönyvezett kocát adnak cserébe. Ezzel és így kívánják segíteni a jobb minőségű árutermelést. , D. K. Újítások az élelmiszergazdaságban A mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer- iparban a tavaly benyújtott 12 ezer újítási javaslat csaknem kétharmadát elfogadták, s hétezernek a hasznosításit meg is kezdték. A bevezetett újításokkal évente több mint 700 millió forinttal növelik az eredményt az üzemek. Az újítók munkáját évente értékelik. A tárca területén dolgozók közül idén 320-an kapták meg a kiváló újító, és 40-en a kiváló feltaláló kitüntetést. Ezek elsősorban erkölcsi elismerést jelentenek. A szövetkezetek, állami gazdaságok és az élelmiszeripari üzemek az újítókat anyagi elismerésben is részesítik; tavaly 43 millió forintot fizettek ki. Az utóbbi időben több újítást nemcsak az adott üzemben, hanem a hasonló tevékenységet ellátó más vállalatoknál is bevezettek. Ez főként a gabona-, hús-, tej- és a tartósítóiparban kidolgozott javaslatokra a jellemző. Csak nyerhet, ha OTP átutalási betétszámlát nyit, mert ez — kényelmet, — biztonságot, — több szabadidőt jelent, és még — részt vehet az OTP-Bank 1987. november 30-ig tartó, tombolasorsolással egybekötött akcióján is, melynek főnyereménye egy Polski Fiat 126 tipusú személygépkocsi. Kössön OTP-átutalási betétszámlát! Csak nyerhet! OTP-átutalási betét = pénzügyi kultúra. Ganz-MflVnG Békési Gyára Újra eladó...? A Békéscsabai Mezőgép Vállalat békési II. számú gyáregységének 1985. október 1-től új gazdája van. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, majd a békéscsabai Mezőgép után a Ganz-MAVAG a jelenlegi tulajdonos. A fővárosi székhelyű nagyvállalat 35 millió forint „vételárat” fizetett a csabai Mezőgépnek. Két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy minden érdekelt fél jól jár. A csabai vállalat érdekeltségi alapja 35 millió forinttal bővült. i A békési gyáregységet az önállósulási szándék is vezérelte. A Békéscsabai Mezőgép Vállalat ugyanis 1984-ben kettészakadt. Kivált az orosházi és a mezőkovácsházi gyáregység, melyek közös vállalatot alapítottak. A békési gyáregység továbbra is a megyeszékhely vállalatához tartozott. A tőkés exportra kerülő termékek mintegy 80 százalékát az orosházi üzem állította elő. Békéscsabának maradt a belföldi ellátás és a szocialista piac. „A vállalat erőforrásait tehát központosítani kellett. Csak így nyílt lehetőség új. jól eladható termékek kifejlesztésére és gyártására. De mindez csak lassú változást hozott volna számunkra. Ezért régóta érlelődött az önállósulási szándék. Ügy ítéltük meg a helyzet várható alakulását, hogy — mivel ezek az erőforrások Békéscsabán összpontosulnak — ez a folyamat számunkra nem sok jót ígér. A fejlődés felgyorsítására döntött úgy gyárunk vezetése, hogy önálló vállalatot alapít. A '85 áprilisi munkásgyűlésen' ezt az elképzelésünket a gyár dolgozói egyhangúlag elfogadták, s ezután pályázatot nyújtottunk be az Ipari Minisztérium illetékeseihez” — nyilatkozott 1985 szeptemberében Bodzás Lajos, a békési gyáregység igazgatója. Szép tervek... A minisztérium^ azt javasolta, hogy az önállóság még korai, ezért a gyáregység inkább keressen egy olyan nagyvállalatot, amelynek kihasználatlan kapacitásai vannak, stabil pénzügyi. technológiai, műszaki háttérrel rendelkezik, s nem utolsósorban hosszú távon biztos munkát tud adni a békésieknek. így került szóba a Ganz-MÁVAG, amely akkoriban gyártó kapacitását kívánta bővíteni, számítva a. tőkés piacon való terjeszkedésre. „Várospolitikai szempontból is fontos ez a váltás, hiszen lesz egy dinamikusan fejlődő nagyüzem, amely munkát tud adni az embereknek, ugyanis a tervek szerint öt évig évente 50—60 fővel növelhetjük a gyár dolgozóinak létszámát. így ismét 600 dolgozója lesz majd üzemünknek” — mondta ’85 őszén Bodzás Lajos. Az üzletet tehát mindenki megelégedésére , sikerült nyélbeütni. Ám már 1985 végén, 1986 elején több jel is arra mutatott, hogy a békésiek „rossz lóra tettek”. A bajok ott kezdődtek, hogy a Ganznak kis tételekben — 20-40 darab — kellett, sokszor egyedi vasúti alkatrészeket gyártani. A békési üzem azonban úgynevezett műhelyrendszerben] dolgozott (dolgozik), négyszázezres sorozatgyártásra berendezkedve, ahol például a darabolóműhelyben csak darabolnak, a festőműhelyben csak festenek. A helyiségek között pedig targoncák] viszik-hozzák a megmunkálandó alkatrészeket. Ezzel szemben például a vasúti járműgyárban egy csarnokban minden műveletet elvégeznek. A békési gyárban ugyanazt a munkafeladatot 50—60 százalékkal több időráfordítással végezték 1986-ban. Az ilyen jellegű, kis szériás termelésre nem volt felkészülve sem a technikusi, sem a szakmunkásgárda. Veszteségek — A másik probléma, hogy az alumíniumból készült motorvonat-alkatrészek és alvázrészegységek gyártásához az egész városban nem volt szakképzett, minősített alumíniumhegesztő — tájékoztat Bodzás Lajos. Ezért 18 dolgozót alumíniumhegesztővé képeztünk át. 1986. októberére tanulták ki a szakmát, s addig az ilyen jellegű munkát nem tudtuk elvállalni. Ezenkívül meg kellett tanulni a Ganz ijiűszaki rajzainak olvasását. amire szintén hónapok kellettek. A kis1 szériás termelésnek köszönhetően kiderült, hogy a Ganznak végzett minden munkánk veszteséges... A gyár átszervezéséhez. az egyedi gyártás beindításához a Ganz-MÁVAG-on belül megpályáztunk egy 70 milliós gépi beruházást. Az állami tervbizottság ugyanis vidéki iparfejlesztési támogatás címén 320 milliós összeget szavazott meg a Ganznak. A pályázatot megnyertük, a dokumentációt, a fejlesztési terveket elkészítettük, ám a pénzből a mai ■napig még egy forintot sem láttunk. Információink szerint az történt ugyanis. hogy a vállalat érdekeltségi alaphiánnyal zárta a '86-os esztendőt, s ezért a bankok felfüggesztették a finanszírozást. Ezen az előbb említett összegen felül a Ganz igazgatótanácsa egy 13,8 millió forintos fejlesztést hagyott jóvá számunkra, amiből csak 1,7 milliót kaptunk meg. A Ganz 23-használt gépet adott át nekünk, amiből 10-12-őt állítottunk termelésbe, a többit nem érdemes üzembe helyezni. 1985 végéig egyébként még a mezőgépes korszakban kötött ! szerződéseket igyekeztünk teljesíteni. Ám 1986-ban sem sokat változott a helyzet. A Ganz- MÁVAG szocialista exportja ugyan megmaradt, ám a belföldi igénye, és a tőkés export a felére csökkent. Ily módon a ’86-ra tervezett 31 milliós társgyári munkának csak a felét tudtuk teljesíteni, a 108 milliós saját, illetve a békéscsabai Mezőgépnek végzett bérmunkából négymilliós volt az elmaradás. A tavalyi esztendőt tehát 17 millió forintos veszteséggel zártuk ... Új „gazda” kell... Erre az évre 170 milliós árbevételt terveztek a békésiek, s a jelek szerint 2-7 milliós veszteséggel köszönti majd a gyár 350 dolgozója az 1988-as esztendőt. A gondok mellett büszkén említi az igazgató, hogy a saját fejlesztésű SNA típusú napra- forgó-betakarító adapterükből tavaly másfél millió forintos, idén pedig már 15,2 millió forintos értékben vásároltak a tőkés partnerek. Sőt, a közeljövőben kezdik el gyártani az országban elsőként azt a biobrikett-prés- gépet, melyet a Mátravidé- ki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal közösen terveztek. Emellett a megye Mezőgép-vállalatainak és -gyárainak is dolgoznak bérmunkában. — ön szerint mit lehet tenni ebben a helyzetben? — Nincs meg az a belső tartalékunk, hogy egyedül talpon tudjunk maradni. Gyártástechnológiánk alacsony szintű, nincs elegendő termékünk. Külső segítségre van szükségünk, ezért — a város illetékes vezetőinek elképzelése ellenére — én új gazdát kívánok keresni a gyárunknak... — mondta végül Bodzás Lajos. Hornok Ernő Egy Ganztól kapott karuszel-pad Békésen Fotó: Veress Erzsi
