Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

1987. november 5., csütörtök o Szakszervezeti ifjúsági fórum Tegnap folytatódott a IV. Medosz kulturális napok rendezvénysorozata. Ezen a napon a szakszervezeti if­júsági tagozatvezetők fóru­mát tartották meg ] Békés­csabán, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa szék­házában. A rendezvény Vágvölgyi Gábornak, a Medosz megyei bizottságai mellett működő ifjúsági tanács titkárának vitaindító beszédével kez­dődött. Az előadó bevezető­jében többek között a kö­vetkezőket mondta: — Rendezvényünk célja helyzetelemzés az ifjúsági tagozatok eddigi tevékeny­ségéről, a megalakulás óta eltelt egy év alatt végzett munkáról. A SZOT határo­zata, valamint a Medosz XXVI. kongresszusának ál­lásfoglalása alapján ágaza­tunk területén; is létre kel­lett hozni a fiatal szakszer­vezeti tagok sajátos szerve­zetét, az ifjúsági tagozatot. Az ifjúságnak és a szak- szervezetnek egyaránt érde­ke.! hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban, s hogy tevékenyebben kap­csolódjanak be munkájába. Megyénkben 28 munkahe­lyi alapszervezetnél alakul­tak meg az ifjúsági tagoza­tok. Az alapszervezet és az ifjúság közös érdeke, hogy az ifjúsági tagozatok mun­kája jól menjen. A megala­kulás óta eltelt első fél évet az útkeresés jellemezte, a második fél évben lehet be­számolni konkrét eredmé­nyekről, tapasztalatokról. Is­mételten fontos kihangsú­lyozni, hogy az ifjúsági ta­gozat a szakszervezet ré­sze., Sok helyen jó ered­ménnyel járt útkeresésünk, néhány helyen azonban megalakulásuk óta nem tud­tak különösebb eredményt felmutatni. Kiemelném a Szarvasi Állami Tangazda­ságban folyó, ifjúsági tagoza­ti munkát. Itt a tagozatnak sikerült a helyi KlSZ-szer- vezettel egyeztetni munka- programját. Ennek eredmé­nyeként az ifjúsági tagozat megkapta az ifjúsági klub létrehozásának jogát. A megszervezett klub jól szol­gálja a közös célt. Próbáljanak a tagozatok bekapcsolódni a fiatalok munkahelyi beilleszkedésé­nek elősegítésébe, találják meg a gazdaságirányításba való bekapcsolódás lehetősé­gét, hogy ez a fórum is hozzájáruljon a gazdasági előbbrejufáshoz — fejezte be Vágvölgyi Gábor. A vitaindító beszédet kö­vető kötetlen beszélgetésen a rendezvény résztvevői el­mondták a munkahelyükön folyó ifjúsági tagozati mun-. ka tapasztalatait. (marik) Egyéni törődésre van szükség Fehér szekfűcsokor fekete 'szalaggal átkötve — üresen árválkodó szék ... Ebben a székben ült hosszú éveken át dr. Mizó Mihály, a Peda­gógusok Szakszervezete Bé­kés Megyei Bizottsága el­nöke. A tegnap délelőtti ülés először zajlott le nél­küle. Elnöki tisztét a peda­gógusok szakszervezete me­gyei titkára, dr. Szűcs Ala­josáé töltötte be ideiglene­sen, és nyitotta meg a'bat- tonyai pártbizottság székhá­zában megtartott kihelye­zett megyebizottsági ülést. Elsőként a vendéglátók nevében Takács Dezső ta­nácselnök kapott szót, hogy a testületnek felvázolja rö­viden a település múltját, jelenét. Ezután Horváth Gé­za, a szakszervezet megyei bizottságának politikai mun­katársa fűzött szóbeli kiegé­szítést írásos beszámolójá­hoz, amelyben a tagszervező munka alakulását vizsgál­ták, valamint a központi vezetőség határozatából adó­dó tennivalókat. A pedagógusszakszervezet szervezettsége Békés megyé­ben jónak' mondható, hi­szen a szervezettség ai el­múlt évben 96,7 százalékos volt, ami 11 ezer 524 tagot jelent. Az alapos beszámoló a gondokat kutatva rámuta­tott, hogy többet kell törőd­ni a pályakezdőkkel, a tech­nikai, ügyviteli dolgozók gondjaival, valamint a nyugdíjba készülőkkel. A törődés módja az egyéni foglalkozás lesz a jövőben. Növelni kell a dolgozók in­formáltságát a magyar szak- szervezetek törekvéseiről, — hangzott el többször is a vitában. E témában a bat- tonyai pedagógus nagyköz­ségi szakszervezeti alapszer­vezet titkára, Roczko No- vákné is kifejtette vélemé­nyét. Második napirendi pont­ként a testület meghallgatta és igen forró hangulatban vitatta meg Potyi Ilona gaz­dasági felelős tájékoztatását az új tagdíjrendszer beve­zetésének tervéről. A testü­let olyan álláspontot foga­dott el, hogy a bevezetés módszere, mechanizmusa még nem kiforrott, vala­mint nem túl szerencsés az időpont sem, ezért a javas­lat további kidolgozást igé­nyel. A testületi ülés végül be­jelentésekkel zárult, majd délután a megyei bizottság tagjai ellátogattak a batto- nyai SOS gyermekfaluba. (bse) Újabb vállalkozásba kezdett a Szarvasi Dózsa Tsz Még mindig öntöznek Szarvas határában. Öntözé­si lehetőségeit jól hasznosít­ja a Dózsa Tsz. Ezen az őszön kereken 350 hektár búzavetésre juttatták ki a keléshez szükséges vizét. Azért csak ennyire, mert az öntözés feltételei itt adottak — mondotta Szakács János öntözési agronómus. November 3-án még nyolc Bauer-típusú berendezéssel öntöztek. A gépeket éjjel­nappal üzemeltették, hogy amit az időjárás csapadék­ban nem adott meg, pótol­ják. Azok a búzavetések, melyekre nem jutott öntö­zővíz, száraz talajban vár­ják az esőt. Az öntözöttek szépen kelnek. A Szarvasi Dózsa Tsz-ben az idén nagy rendszeresség­gel 1500 hektárt öntöztek. A Hármas-Körösön saját víz- kivételi művet helyeztek üzembe a vízügyi igazgató­ság segítségével. A külön­böző kisebb teljesítményű öntözőgépeik mellett elő­ször működtettek egy nagy teljesítményű, lineális öntö­zőgépet, mely a Kite (nád­udvari termelési rendszer) tulajdonaként, hozzájuk lí­zing formájában került. Az új rendszerű technológia tervszerű és céltudatos al­kalmazása folytán öntözött kukoricájuk hektáronként 13 tonna termést hozott. Ezeken az eredményeken felbuzdulva a szövetkezet úgy döntött, hogy egy há­roméves program keretében 1800 hektáron elvégzi a me­liorációt, melynek első üte­mével jó ütemben halad­nak. A vízgazdálkodási tár­sulat, a Szarvasi Állami Tangazdaság és a saját gé­pi erő átgondolt foglalkoz­tatásával jövőre a most rendbe hozott területeken újabb három nagy teljesít­ményű öntözőgép üzemelé­séhez teremtenek jó feltéte­leket. A minap, az őszi csapadék hiányát tapasztalva, a Dó­zsa Tsz-ben elhatározták, hogy 100 hektáron tároló ön­tözésbe kezdenek a búza ke- lesztő öntözését befejezve, ezzel is előkészítve a jövő évi, egyáltalán nem cse­kély növénytermesztési fel­adatok teljesítését. D. K. MHSZ-tanácskozás Muronyban Az MHSZ megyei vezető­sége a közelmúltban a Hi­dasháti Állami Gazdaság­ban tartott kihelyezett vá­rosi titkári értekezletet, amelyen Frontó András al­ezredes, az MHSZ megyei titkára értékelte az elmúlt időszakban végzett tevé­kenységet, majd meghatá­rozta a következő időszakra szóló feladatokat. Nagy hangsúlyt kapott a „Szocia­lista Hazáért” elnevezésű honvédelmi vetélkedősoro- zat. A résztvevők ezenkívül megbeszélték az MHSZ megalakulásának 40. évfor­dulójával kapcsolatos teen­dőket. Azt indítványozták, hogy] a klubok az ünnepi közgyűléseiket 1988 márciu­sában tartsák meg. Ezt kö­vetően a megyei vezetőség munkatársai részfeladatok­hoz adtak útmutatást. Be­fejezésül a Hidasháti Ál­lami Gazdaság „Ságvári Endre” MHSZ Honvédelmi Klubja a névadójuk születé­sének közelgő évfordulójá­nak tiszteletére légpuskás lövészversenyre hívta meg a jelenlévő titkárokat. Ezután rövid üzemlátogatást tettek a gazdaságban.1 B. Gy. Betétállomány és hitelkeret Lükösházán Ai Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet lököshá- zi kirendeltségén a külön­böző betétek együttes ösz- szege eléri a 17 millió fo­rintot. Ezek között legna­gyobb a kamatozó állomány. A mintegy nyolcvan gépko- csinyeremény-betétkönyv mellett jelentős érték sze­repel a takarékleveleken. Az 1987-re tervezett hi­telkeret összege meghaladja a nyolcmilliót. Az utóbbi időben sokan vettek fel kölcsönt lakáskorszerűsítés, kisüzemi növénytermesztés, állattenyésztés, valamint áruvásárlás céljára. Már évek óta lehetőség van arra, hogy aki az esz­tendő utolsó négy hónapjá­ban ötezer, illetve ennél magasabb összeget helyez el a takarékban, sorsjegyet kap, amellyel színes tele­víziót, különféle háztartási gépeket, felszereléseket nyerhet. Az idén árusították a Nemzeti Színház létesíté­sének és a gyulai vár re­konstrukciójának támogatá­sára kibocsátott sorsjegye­ket. A kirendeltség dolgozói totó- és lottószelvények el­adásával, azj áramdíjak be­szedésével, valamint a tej­díjak kifizetésével is foglal­koznak. —y—n II sajtó dolgozóinak kitüntetése A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója al­kalmából tegnap a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a sajtó dolgozóinak. Az ünnepségen részt vett Berecz János, a Politikai Bi­zottság tagja, az MSZMP KB titkára, Csehák Judit, a Po­litikai Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője, Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Me­gyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fő­titkára. Védeni és növelni kell a kulturálódás közösségi tekintélyét (Folytatás az 1. oldalról) rek egyengették 150 év alatt az intézmény szép és nehéz korszakokat egyaránt tar­talmazó útját — mondotta. — Gyula város tanácsa múltját, jelenét és jövőjét becsülte, amikor a város­háza átalakítására vállalkoz­va patinás, de mégis kor­szerű otthon megteremtését határozta el a Mogyoróssy könyvtár számára. Jogos re­ményünk, hogy nemcsak esztétikailag, de funkcioná­lisan is kényelmes, embert szolgáló épület és intézmény nyílik, hiszen együtt dolgo­zott a könyvtártudomány szakembere, XJrbán László, és a kiviteli terveket készí­tő három építész: Balázs György, Gothard Erzsébet és Hrecska József. A továbbiakban arról szólt, hogy az ország közis­merten súlyosbodó gondjai közepette is esélyeinkhez, teherbíró képességünkhöz szabottan fejleszteni kell kulturális intézményeink hálózatát, meg kell őrizni az elmúlt évtizedek művelő­désbeli vívmányait, védeni és növelni a tudás, a kultú- rálódás közösségi tekinté­lyét, a szellemi értékek rangiát. A takarékosság — egvébként messzemenően he'ves és szükséges — köve­telményeinek teljesítése semmiképp nem szoríthatja háttérbe művelődéspolitikai elveinket. — Csak egy pillanatnyi- ságban gondolkodó, a táv­latokat, a stratégiai célokat feledő* szemlélet az, amelyik a kultúrát afféle „fényűzés­nek”, így könnyen, minden különösebb kockázat nélkül „megtakaríthatónak” ítéli — mondotta Radics Katalin. — Egyfelől teljesen nyilván­való, hogy gazdasági kibon­takozásunk a korszerűsítés, az átfogó reformok prog­ramja elméletileg és i gya­korlatilag egyaránt elkép­zelhetetlen az olyan sokat — és jogosan sokat — emle­getett „emberi tényező”, a kulturálódás, a magasabb tudásszint, műveltségbeli ní­vó és képességek nélkül. Ha egy ország művelődése len­dületesen fejlődik, előbb- utóbb érzékelhetően más or­szággá válik. Beszédének befejező ré­szében a Mogyoróssy könyv­tár feladataira, a .könyvtá­rosok hivatásteli munkájára utalt, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a könyvtár be­töltse közművelődési és köz­oktatást segítő szerepét. Az ünnepi alkalomból Szocialista Kultúráért ki­tüntetésben részesítették a Mogyoróssy könyvtár kol­lektíváját, Kiváló Munkáért kitüntetést kapott; a Békési Költségvetési Üzem műve­zetője. Kocsor Sándor, va­lamint Mészáros Mihály szobafestő. Végh Gábor asz­talos és Kiss Lászióné, a Gyulai Városi Tanács mű­velődési osztályának gazda­sági felügyelője. Havasi Istvánná könyv­tárigazgató szólt ezután ar­ról, hogy a közakarat telje­sedett azzal, -■ úkor a régi városházát kos., /tárrá ala­kították, és:. megnyithatták kapuit. Az ünnepségen közremű­ködött Somod y Kálmán színművész, aki Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyv­tárban című költeményét adta elő hatásosan, vala­mint a Szücsné Matkócsik Ilona és Marton György fu­volakettős. A vendégek és a meghí­vottak még hosszú ideig is­merkedtek a kultúra új otthonával, Gyula város újabb büszkeségével. (s. e.) Megalakult a társadalmi ellenőri bizottság Hucttl lovak Jósvafőn hucul lovakból létrehozták az ország egyetlen ilyen jellegű állami törzstenyészetét. Ez a faj az európai vad­ló, a tarpán leszármazottja, melyet a Tisza forrásvidékén élő népcsoport, a huculok háziasítottak. Innét kapta a ne­vét. Valamikor a Kárpátok vidékén elterjedt, kedvelt faj volt igénytelensége, munkabírása miatt, de napjainkra már nagyon megritkult az állománya (MTi-fotó: Mizerák István - ks) Tegnap, november 4-én tartotta első ülését Békés­csabán, az SZMT-székház- ban a megyei szakszervezeti kereskedelmi társadalmi el­lenőri bizottság. Dr. Varga Imre, az SZMT titkára elő­adásában hangsúlyozta: vol­taképpen szervezeti tovább­fejlesztésről van szó.. Az újonnan megválasztott tár­sadalmi ellenőrök közül 15- en vesznek részt ebben a munkában. A bizottság fel­adatai közé tartozik az el­lenőri csoportok munkájá­nak egyeztetése, szervezése, a tapasztalatok összegzése, az oktatás színvonalának az emelése, valamint a javas­latok összegyűjtése és hasz­nosítása. A bizottság elnöke N Vajda János, a MÁV békés­csabai körzeti üzemfőnökség szb-titkára lett, a titkári te­endőkkel pedig Dékányné Szemenyéí Mártát, az SZMT munkatársát bízták meg. Ezután összegezték a ke­reskedelmi ellenőrök idei munkáját. Kiemelt felada­taik közé tartozott,1 különö­sen a városokban az élel­miszerüzletek, a vendéglátó­helyek, a piacok ellenőrzése. A vizsgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy alapvető élelmiszerekből jó az ellá­tás.1 Szorgalmazták viszont a kistelepülésekre való szál­lítás folyamatosságát, az ol­csóbb hústermékek és ru­haneműk jobb választékát. Felhívták a figyelmet a tej­ipari termékek és a kenyér­félék szállítási ütemtelensé- gére. Sajnos, még mindig gyakori a hamis mérés, a többletszámolás, a vásárlók megkárosítása. A vendéglá­tóipari üzletekben a kalku­láció hiánya, a magánkeres­kedelemben a bizonylati fe­gyelem hiányosságai okoz­tak gondot. A kereskedelmi felügyelőséggel 96 üzletet ellenőriztek. Ilyen volt töb­bek között az egész megyét átfogó idegenforgalmi el­lenőrzés. Javult az ellenőr­zések hatékonysága. Októ­ber 20-ig 1091 vizsgálatban működtek közre, 350 jegy­zőkönyvet készítettek, a büntetések száma 519 volt, és 349 ezer forint pénzbír­ságot szabtak ki a hatósá­gok s. s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents