Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
BH2DBB3 1987. november 4„ szerda Általános forgalmi adó Egyszerűsödik az adózás Az Országgyűlés legutóbbi ülésén megalkotta az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvényt, amely — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény mellett — újszerű alapokra helyezte hazánkban az adóztatást. A közvélemény érdeklődésének homlokterében természetesen a személyi jövedelemadó áll. Ezzel kapcsolatban több írás jelent meg a Népújságban is. Kevésbé váltotta ki az érdeklődést az általános forgalmi adó. Pedig ez is szerves része az adóreformnak, gazdasági jelentősége és társadalmi hatása semmivel sem kisebb a személyi jövedelemadónál. Hogy mi is ez az új adónem — amelyet gyakran hozzáadott értékadónak is neveznek — erről beszélgettünk dr. Orosz Tivadar igazgatóval, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának vezetőjével. — A hozzáadott értékadó, vagy ahogyan hazánkban a már említett törvény alapján nevezzük, az általános forgalmi adó, a termékek és szolgáltatások értékesítési folyamatának minden fázisában kivetett forgalmi adó, amely a végső fogyasztást terheli. Ez az adó a termelő számára csak úgynevezett átmenő tétel, nem növeli a termelés költségeit, mivel belföldi eladás esetén a kiszámított ár részeként továbbhárítható a vevőre, a végső fogyasztóra. Az adó tehát ténylegesen csak a belföldi végső fogyasztónak jelent költséget, mivel az nem tudja az adót továbbhárítani, így a fogyasztói ár részeként megfizeti. Adótechnikai szempontból azért kedvező ez az adózási forma, mert a termelés láncolatában az adó nem halmozódik, így — a mai forgal- miadó-rendszer mechanizmusával ellentétben — elősegíti, világosabbá teszi azt a már sokszor emlegetett és óhajtott hatékony működést, nyereséges gazdálkodást. — Az új adónem kedvezőbb közgazda- sági környezetet teremt, segíti a gazdasági tisztánlátást, a népgazdaság fejlesztését szolgáló korszerűbb adórendszer kialakítását. ön miben látja az ÄFA előnyeit? — Említettem már, hogy ez az adó nem halmozódik az egyes értékesítési fázisokban és a levonások módszerével az előző fázisban fizetett adó nem kerülhet a következő értékesítési fokozat adóalapjába. Ez az adó semleges az árarányok szempontjából, és mivel nem válik költséggé, így nincs jövedelembefolyásoló szerepe a termelőegységeknél. Csupán a végső felhasználónál, a fogyasztónál költség. Az export- tevékenység szempontjából is kedvező, mert az áru adótartalom nélkül exportálható. Végül, de nem utolsósorban, ez az adónem erősítheti a számviteli rendet, a bizonylati fegyelmet, mivel a vevő alapvető érdeke, hogy szabályszerűen kiállított számlát kapjon. Ez jelentősen segítheti a valódi forgalmi folyamatok megismerését, csökkentheti az adóeltitkolások esélyeit. — Kikre vonatkozik ez az adózási kötelezettség? — A jelenleg hatályos forgalmiadó-sza- bályokkal ellentétben — az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a természetes és jogi személyek széles körét érinti, mindenkit, aki valamilyen termelési, vagy szolgáltatási tevékenységet értékesít. E kötelezettségek közül a legfontosabbak a következők. A vállalkozóknak, természetes és jogi személyeknek egyaránt, az illetékes adóhatósághoz be kell jelenteniük adóköteles tevékenységük megkezdését. A bejelentés alapján az adóalanyok azonosítási számot, úgynevezett adószámot kapnak, amelyet az elszámolásaikon, számláikon kötelező jelleggel használnak. Ennek igen nagy a jelentősége, e nyilvántartásba vétel jogosítja fel az adóalanyokat arra, hogy úgynevezett adóképes számlát állítsanak ki az áruszállításról, illetve szolgáltatásaikról. Csak és kizárólag az ilyen számla alapján van lehetőségé a vevőnek arra, hogy a beszerzéseit terhelő adót levonhassa. Fontos emellett a számlamegőrzési, -nyilvántartás-vezetési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is. — Vállalkozók számára ismerősen hangzanak e kötelezettségeké amelyek közül egyesek hasonlóak a ma hatályos jogszabályokban előírtakhoz. De hogyan kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni? — E téren is lényeges változások következnek be, ugyanis a jelenlegi kivételes (adómegállapításos) eljárással ellentétben a fizetési kötelezettséget ún. önadózással kell teljesíteni. Ennek lényege az, hogy a vállalkozók a fizetendő adó mértékét maguk állapítják meg, számolják ki és a jogszabályban meghatározott időpontokban fizetik be az adóhatóságnak. Amennyiben az adólevonások meghaladják az adófizetési kötelezettséget — az ezt meghaladó részt — vissza is igényelhetik. — Milyen kedvezményekben részesülhetnek az adófizetők? — Az adókötelezettség igen széles körű. ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társadalmilag fontos fogyasztásokra, vagy a törvényben meghatározott értékhatárok alatti tevékenységekre — az egyszerűbb eljárás érdekében — ne vonatkoznának adó- mentességek, vagy kedvezmények. Ezek egyik csoportja tárgyi adómentesség, amelyet a törvény 1. sz. melléklete sorol fel (például: pénzügyi szolgáltatások, társadalombiztosítás, stb.). A vendéglátóipari, vagy bolti kiskereskedelemmel foglalkozó adóalany ha az évi értékesítése az egymillió forintot, a fentiektől eltérő egyéb értékesítés esetén 250 ezer forintot nem haladja meg, alanyi adómentességet választhat, ha akar. Tehát, nem fizet adót, de nem is vonhatja le az előzetesen felszámított adókat. További kedvezmény, hogy egyes esetekben átlagadókulcsokkal, vagy átalány- adózással teljesítheti a fenti vállalkozó fizetési kötelezettségét. Mindkét esetben a törvény mellékletei pontos eligazítást adnak az adószámítás módjáról. Tudniuk kell azonban, az e kedvezménnyel élni akaróknak, hogy előzetesen be kell jelenteniük az adóhatóságnak, hogy milyen módon kívánnak adózni. A választott módszertől két évig nem térhetnek el. Fontos kedvezmény a mezőgazdasági kistermelők részére, hogy ha a tárgyévi értékesítésük mértéke a félmillió forintot meghaladja, akkor a beszerzéseiket terhelő adó 3000 forintot meghaladó része visz- szaigényelhető. A magánerős, házilagos lakásépítést, -bővítést, felújítást végző magánszemély is kedvezményben részesül: a felszámított adót igazoló számlák, az építési engedély, valamint a költségvetés bemutatásával visszaigényelheti a forgalmi adót, akkor, ha az legalább a 20 000 forintot eléri, vagy az építkezést befejezte. Az adófelügyelőség a legrövidebb időn belül intézkedni fog a visszatérítés érdekében. — Hallhatnánk néháry szót a vállalkozói adóról is, amely a már említett általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó mellett új adónem lesz 1988. január 1-től? — Valóban, jövő év kezdetétől valameny- nyi magánvállalkozásból származó nyereség egységes elvek alapján azonos elvonásokkal fog adózni. A vállalkozói adó a korábbi társasági adó helyébe lép, lényege, hogy kiterjed a magánszemélyeken kívül a kisszövetkezetekre is. Mértéke egységesen 25 százalék, amelynek alapja vállalkozónál a bevétel és a kifizetett bizonylattal igazolt termelési és kezelési költségek különböze- te, kisszövetkezeteknél pedig a számviteli rendelkezések alapján megállapított, mérleg szerinti eredmény, és a tagoknak bérköltségként történt kifizetés együttes ösz- szege. Az adó mértéke csaknem duplája a társasági adóénak, de jelentős kedvezményeket is nyújt a jogszabály, összességében azt mondhatnám, ez az új adónem a képződő jövedelmek felhalmozására ösztönöz, arra, hogy korszerű, kis- és középüzemek gazdagítsák a struktúrát. Számos olyan új konstrukció található a törvényerejű rendeletben, amely a vállalkozói magatartásszellem erősödését segíti. — Megyénkben hol intézik ezeket az ügyeket? — A Minisztertanács rendelete alapján 1987. július 1. óta egységes, központi adó- apparátus, foglalkozik a hatáskörébe utalt adók, fizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével is. A magánszemélyek, valamint az egyéni vállalkozók adóügyeivel a Megyei Adófelügyelőség — mint első fokú adóhatóság — foglalkozik. Az Adófelügyelőség Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas és Szeghalom városokban november közepétől ügyfélszolgálati irodákat fog működtetni, amely a megyeszékhelytől távolabb lakó ügyfeleinket fogja segíteni. Az Adófelügyelőség intézkedései, határozatai elleni jogorvoslati kérelmeket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazgatósága bírálja el, amely a magán- személyek és vállalkozók adóügyeinek másodfokú, a tarsas vállalkozások, valamint jogi személyek adóügyeinek pedig elsőfokú adóhatósága. A közeli hetekben egyébként azok a magánszemélyek és költségvetési szervek, amelyek az előbb említett általános forgalmi adó, illetve a vállalkozói adóról szóló jogszabályok hatálya alá tartoznak, felhívást kapnak, amely alapján — a felhívásban megjelölt határidőig — be kell jelentkezniük az adóhatósághoz. A bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozniuk kell arról is, hogy az általános forgalmi adó jogszabály szerint jogosult-e adómentességre, és azt igénybe kívánja-e venni. Szatmári Ilona A tervek szerint 1986 és 1990 között 40 ezer hektárra kerül új erdő az országban. Míg tavaly 8 ezer hektárral nőtt a fásított terület, addig idén 7 ezer 700 hektáros telepítés várható. Az elmúlt évben 8,5 millió köbméter fát vágtak ki hazánkban, 7 százalékkal többet az eredeti tervben előirányzottnál. Az erdészeti szakemberek 2030-ig szóló, úgynevezett távlati fejlesztési program megvalósításán dolgoznak, mely szerint 1990 és 2000 között 150 ezer hektárra telepítenek erdőt. Az ezredforduló után a hazai erdők fedezik majd a faszükséglet 75 százalékát. Tavaly az igények 73 százalékát „termelték meg” erdőink. A program végrehajtása egyébként 7-8 milliárd forintba kerül, ám több mint 80 milliárd forintos többletértékkel kecsegtet a fava- gyon növekedése révén._Az erdőtelepítések mellett 300 kilométer hosszúságban útkísérő, valamint 580 kilométeren csatornakísérő fásítást terveznek. * * * Békés megye erdőterülete o 19 megye közül a legkisebb, összesen 23 ezer 177 hektár. Ez a megye területének 4 százaléka. Élőfakészletünk 2,6 millió köbméter. Mivel a földterület legnagyobb része kiválóan alkalmas mezőgazdasági művelésre, ezért az összefüggő erdőség kevés. Az erdőterület 54 százalékán kocsányos tölgy, 14 százalékán akác, ugyancsak 14 százalékán kőris és juhar, 17 százalékán nemes és hazai nyár van, a többi — 1 százalék — pedig az egyéb kategóriába tartozik. A fel- szabadulás óta 10 ezer hektárnyi erdővel gyarapodott Békés megye. Erdeink 73 százaléka fa- kitermelési célú, 16 százaléka védelmi rendeltetésű (pl. termésvédő erdősávok, Körös-völgyi természetvédelmi terület fái), 11 százaléka pedig csatorna- és útkísérő fasor. A Kecskeméti Erdőfelügyelőség területi osztályvezetője, Nagy Zoltán erdőmérnök elmondta, hogy a Hármas-Körös hullámterének egy részét — 700-800 hektárt — a következő években víztürő, gyorsan növő fafajtákkal, például nyárfával telepítenek be. A megye 1974-ben készült erdőállomány-fejlesztési terve szerint 1990-re 29 ezer 500 hektárra kell növelni a megye erdőterületét. Ez — szakszóval kifejezve — 5,2 százalékos erdősültséget jelent. A tervezést követő években azonban a telepítés mértéke csökkent, üteme lassult. Az új földtörvény a termőföld védelmének okán kevesebb lehetőséget ad az erdőtelepítésre. Ennek ellenére évente mintegy 300 hektár erdővel gyarapodhat megyénk. A fásítás 70 százalékát a termelőszövetkezetek végzik. Megyénkben a szakemberek fokozott figyelmet fordítanak a városok környékének fásítására és a termőföldek felső rétegének védelmére, a szélerózió megakadályozására. 1990-ig 100 kilométer útmenti fasort telepítenek, és 80 hektáron major- és állattartó telepeket fásítanak be. * * * Európa-szerte — a savas esők miatt is — szűkül az erdők élettere. Elsősorban a széntüzelésű erőművek által kibocsátott kénes füstgáznak „köszönhetően” az NSZK- ban az erdők 52 százaléka beteg, Lengyelországban 27 százalékos a fertőzés. Hazánkban az erdők 18 százaléka, különösen a kocsányos KÉNTELENÍTÉS A Brit Központi Energiatermelési Hatóság (CEGB) a savasesö elleni küzdelem jegyében és a skandináv- tavak szennyezésének megszüntetése érdekében a következő években 600 millió fontot költ füstgáz-kéntelenítő berendezésekre Nagy- Britannia három legnagyobb széntüzelésű erőművében — írja a Financial Times című lap. A cél: a széndioxid-kibocsátás csökkentése az évszázad hátralevő részében. A CEGB elnöke bejelentette, hogy a Jövőben építendő valamennyi széntüzelésű erőművet föl fogják szerelni füstgáz-kéntelenítő berendezésekkel. A tanulmányozott kéntelenítő rendszerek a keletkező melléktermékek függvényében két nagy csoportra oszthatók: a kéntartalmú szeny- nyező anyagot mészkőiszapban „átmosva” kiváló minőségű, vakolásra alkalmas gipszet, illetve más, gyengébb minőségű építőanyagot lehet előállítani. Japánban is ezt a módszert alkalmazzák. A másik eljárás, amely regeneráló rendszer néven ismert, kéntartalmú anyagokat: kéndioxidot és kénsavat eredményez. tölgyek, szenvednek a környezeti ártalmaktól. Békés megyében is a tölgyesek pusztulnak elsősorban. Emiatt az elmúlt 5 évben megyénkben 21 ezer 900 köbméter fát kellett kivágni. A teljes pusztulást nem szabad megvárni. Az egyik megoldás az azonnali kitermelés, a másik a károsodás, a fertőzés terjedésének megállítása például vegyszeres védekezéssel. — Valójában nem új betegségről van szó — tájékoztatott Nagy Zoltán. — Európában már a múlt század végétől kezdve észlelik a pusztulást, s a folyamat az utóbbi évtizedek alatt felerősödött. Ezt az emberi beavatkozásnak és az időjárási tényezők együtthatásának tulajdonítják. Például a helytelen vagy helytelenül alkalmazott fatermesztési, illetve fakitermelési módszereknek, a túlzott legeltetésnek, a túlszaporitott nagyvadállománynak, a szárazságnak, a lombrágó rovaroknak. a levegőszennyeződésnek . . . * * * Dr. Királyi Ernő, a MÉM erdészeti hivatalának vezetője egy, a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy - újfajta szervezési módszereket alkalmaznak az erdőtelepítéseknél. Lehetővé teszik, hogy magánszemélyek vagy egyéni társulások saját területükön erdőt telepítsenek, vagy akár a bérelhető területekre ültessenek fákat. Éjihez igénybe vehetik az erdőgazdaságok segítségét is és azt tervezik, hogy az ilyen megoldásokat állami támogatással is ösztönzik. Az így telepített erdők nevelését részben a tulajdonosokra bízzák, és a kistermelés árbevétele, nyeresége is őket illeti majd meg. h. e. Fotó: Sarkadl László
