Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
1987, november 28., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Év végéig a Szolnoki Galériában A Tisza-vidék késői neolitikuma Valami szavakkal alig megfogalmazható érzés lesz úrrá az emberen, amikor belép a Szolnoki Galéria mór stílusával önmagában is fennséget sugárzó központi termébe. (Az épület eredeti rendeltetése zsinagóga volt.) Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb, kiállításában is páratlannak minősíthető bemutatóját láthatják itt azok, akik belépőjegyet váltanak. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a Szolnok és Csongrád megyei múzeumi szervezetekkel közösen szeptemberben nagyszabású nemzetközi régészeti konferenciát rendeztek hazánkban Délkelet-Európa újkőkoráról és annak közel- keleti kapcsolatáról. Ebből az alkalomból szeptember 29-én nyitották meg ezt a nagyszabású kiállítást, amelyet az érdeklődők az év utolsó napjáig tekinthetnek meg. A kiállítás természetesen megmérettetés is: a hazai neolitikum-(újkőkor-)kutatás- ban végzett tudományos munka megmérettetése. A régészek az őket segítő munkatársakkal együtt kitűnőre vizsgáztak ... A kiállításon az érdeklődő öt későneolitikus feltárás emlékanyagával (köztük a vésztő-mágorival) ismerkedhet meg. Első alkalom ez, hogy így és tematikus rendbe szedve láthatja a közönség az utóbbi 15-20 évben a napvilágra került, részben természetesen kiegészítve és restaurálva bemutatott leletanyagot. Sok tekintetben az eddig az újkőkorról alkotott véleményünket is át kell értékelnünk. hiszen több, korábban biztosra vett dolog változott meg az újabban előkerült — és így bizonyított — lelet kapcsán. A földrajzi elterjedés szerint három részre bontható az ún. Nagy Magyar Alföldön (tehát a geológiai és nem a politikai határokat értvé!) időszámításunk előtt a negyedik évezredben kialakult kultúra. A „tiszai kultúrá”-nak nevezett területről 112. a „herpályi kul- túrá”-ból 41, a „csőszhalmi kultúrá”-ból pedig nyolc ásatáshely ad anyagot, felvilágosítást. A mai közigazgatási határokat figyelembe véve az első kultúrakörből A kultikus leletegyüttesben talált ember alakú plasztika töredékeinek egyik lehetséges rekonstrukciója (kb. 80 cm magasságú) A Vésztő-Mágoron feltárt kultikus leletegyüttes rekonstrukciója (Reprodukciók) 34, a másodikból pedig öt ásatási hely fekszik Békés megyében. A legjelentősebbek Battonyán, Békésen, Dé- vaványán, Körösladányban, Szarvason, Szeghalmon, Vésztő-Mágoron és Zsadány- ban, illetve Gyulaváriban, Körösújfaluban, Sarkadke- resztúrott és Zsadányban voltak feltalálhatóak. A fenti adatok is talán bizonyítják, hogy a kiállítást rendező szakembereknek milyen nagy és gazdag anyag állt rendelkezésére; ebből kellett egy olyan, szerkezetében is egységeset — ugyanakkor a mai tudományos kutatások eredményeit minél jobban a teljesség igényével reprezen- tálót — összeállítani, amely a nagyközönség számára is érthető, s mi több; érdekes is. A herpályi kultúra lelőhelyein (ma ez Berettyóújfalu és környéke) például több mint negyvenezer állatcsont került elő, illetve ennyit vizsgáltak meg a szakemberek . .. „Az újkőkor fiatalabb időszakában — a rádiokarbon- adatok szerint i. e. IV. évezredben — a letelepült, paraszti gazdálkodás fejlett formája alakult ki a Tiszavidéken. Ekkor jelentek meg az Alföldön azok a dombokká magasodó, több egymás feletti ház- és hulladékréteget tartalmazó települések, az úgynevezett tellek, amelyek ebben az időben egész Délkelet-Európában általánosak voltak.’’ — olvasható az igen szép kivitelű, számos fotóval és rajzzal illusztrált kiállításismertető katalógus bevezetőjében. „A sokszor több száz lakost is magukba foglaló, valóságos kis falvak vízpartokon, ármentes magaslatokon helyezkedtek el, és a tervszerűen elrendezett, favázas, sártapasztású házak együttesét gyakran kerítéssel, vagy árokkal vették körül.” A galéria központi termében egy ilyen emeletes ház 2 3-os léptékű. kicsinyített modelljét is felállították, s benne berendezési tárgyakat helyeztek el, többek között az eredetileg is ott talált több mint 120 edény nagy részét. A Szolnoki Galéria nagytermének oldalán körben kisebb vitrinekben apróbb használati tárgyak, valamint nagyméretű színes fotók, rajzok és szöveges ismertetők kaptak helyet. Az emeleti galérián folytatódik a bemutató. A bejárattal szemben, a volt szentélyben stílszerű módon vallásoskultikus jellegű leletek vitrinjeit állították fel. Az egyikben a vésztő-mágori „oltár” lehetséges rekonstrukciói láthatók. A pazarul megrendezett kiállítás megtekintése után bennünk marad a belépéskor már kialakult, szavakkal alig-alig megfogalmazható érzés: az, amely mindig előbukkan, ha történelmünk néma. de mégis beszélő tárgyaival találkozunk. Az edények, csontok, eszközök, fegyverek, más tárgyak egy olyan régmúlt korról beszélnek, amelynek ismerete hozzátartozik a történelem további századainak, s természetesen napjaink történéseinek megértéséhez is. Ilyen nagyszabású és a részletekre is kiterjedő bemutatót évtizedek óta nem rendeztek tájegységünkön. Mindezekért éri meg, hogy egy hétvégi kirándulás programjaként ellátogassunk a Szolnoki Galéria december 31-;g nyitva tartó kiállítására. N. L. .............................................. U.-itt........................——--F Szesgyarmat KOVÁCS ERZSÉBET KÉPÜSSZEÁIJjTÁSA
