Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

o 1987. november 2fi., csütörtök Füzesgyarmat, Vörös Csillag Tsz Fejlesztik a baromfi-föágazatot A termelőszövetkezetet az idén is sújtotta az aszály, ennek ellenére, figyelembe véve az eltelt időszak ered­ményeit, hasonló — 50 mil­lió forintos — nyereségre számítanak, mint tavaly. A szövetkezet a település fejlesztésében is jelentős részt vállal a többi gazdasági egységgel együtt, legutóbb összefogásuk eredményeként is adhatták át a töltőállo­mást. A majdan felépülő tornacsarnok építését szin­tén jelentős összeggel támo­gatják. A jövőt illetően a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége olyan elképzelé­sekkel foglalkozik, miknek eredményeképpen növeked­het nyereségük, s a tsz-ta- gok jövedelme is. P. F. Fotó: Kovács Erzsébet Békés megye legnagyobb termelőszövetkezete az 13400 hektáron gazdálkodó Füzes­gyarmati Vörös Csillag. Földjein kezdődött el az 1950-es években a talajjaví­tó munka, ma az összterület aranykoronaértéke átlagban 19,2, s így állami támogatás­ban nem részesülnek. A szövetkezet elsősorban alaptevékenységből — nö­vénytermesztés, állattenyész­tés — él. Évente 10 ezer hektáron termesztenek gabo­nát, az utóbbi években 7-900 hektáron cukorrépát. A mintegy 200 hektáros gyü­mölcsösük 50 százaléka al­más, míg a másik felében meggy-, szilva- és kajsziba­rack fák vannak. A gyümöl­csöst a tagok részes műve­lésben gondozzák, így plusz­jövedelemhez jutnak. A tiszta nyereségképzés­ben a növénytermesztésé a főszerep, de a bruttó nye­reségképzésben az állatte­nyésztés vezet, s ezen belül is a legjelentősebb a barom- fi-főágazat. A tsz tehenészeti telepe 1200 férőhelyes, a tehenek átlagban 5000 liter tejet ad­nak évente. Anyakocát 1200- at tartanak, s évente mint­egy 22 ezer hízót értékesíte­nek nagyüzemből, míg a háztájiból 13 ezret. A szö­vetkezet sokféle kedvez­ménnyel segíti a háztáji ál­lattartást, teljes ellátást biz­tosit az alapanyagtól a ta­karmányig. Ez utóbbit saját keverőüzemükben állítják elő, évente 4600 vagonnyit. A termelőszövetkezet éves termelési értéke 1,3 milliárd forint. Ebből 686 millió fo­rintot a baromfi-főágazat termel meg. A baromfi-fő­ágazat az 1960-as évek kö­zepén indult dinamikus fej­lődésnek, az országos prog­rammal összhangban. Eddig ezen a területen 160 millió forintot ruháztak be fejlesz­tésre. Jelenleg 8-10 millió húshibridtojást állítanak elő évente, kikeltetnek 17-18 millió naposcsibét. Nagy­üzemben 2,2, míg háztáji­ban 8,5 millió broyler csir­két nevelnek fel. A főága­zatban további fejlesztéseket terveznek, hogy a megfelelő arányok kialakuljanak. Meg­szűnik a nagyüzemi broyler- csirke-nevelés, s a szülőpár- állományt fejlesztik fel 180 ezer darabra. Broyler csir­kékkel jövőre már csak a háztájiban foglalkoznak. Ma 267 darab ötezres ól van ki­helyezve — nemcsak hely­ben, hanem más települése­ken is —, s 340 partnerük van. A csirkeneveléshez mindent a tsz biztosít. Évente 1500 vagonnyi ba­romfihúst állítanak elő, melynek értékesítése, bár kí­nálati piac van, nem okoz gondot. Első számú partne­rük a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat, de a tö­rökszentmiklósi és a kisvár- dai hasonló vállalatoknak is szállítanak. Keltetés előtt átvizsgálják a tojásokat örökségével magunk is ta­lálkozhattunk Szerpuhovban, ebben a Moszkva melletti kisvárosban. A pártbizottság épülete előtt mellszobor. Viktor Grisiné, a moszkvai pártbizottság egykori első titkáráé, aki a gorbacsovi peresztrojka első évében — a hivatalos közlemény sze­rint — felmentését kérte minden pártfunkciójából, közte a politikai bizottsági tagsága alól is. Grisin ma is él, nyugdíjas. Jurij Afanaszjev, a törté­neti levéltári főiskola pro­fesszora szintén a nagy kongresszus, és az akkori megújulás nemzedékéhez tartozik. A közelmúltban adott nyilatkozatában ő már a hruscsovi program elvetélésének okaira is meg­próbált választ keresni: — Az ellentmondás ott van, hogy Hruscsov minden jel szerint úgy vélte: elegendő leleplezni a személyi kultusz e negatív jelenségeit, és sze­mély szerint Sztálint, és az­zal már végeztünk is a je­lenséggel. Csakhogy a dolog ennél nehezebbnek bizo­nyult. Mert ama tényezők, gazdasági, társadalmi, kul­turális és lélektani mozza­natok elmélyült vizsgálata nélkül, amelyek a személyi kultuszhoz vezettek, nem le­het megszabadulni ettől a jelenségtől. Hruscsov kudarcainak oka abban lehetett, hogy nem volt képes felismerni a Sztá­lin idején kialakult . hagyo­mányok szívósságát, ösztö­nösen nem mindig átgondol­tan próbálta felvenni velük a harcot, ebben keresendő az oka annak, hogy végül is félre kellett állnia.” Bovin és Afanaszjev sza­vai után világos, hogy ha a nagy tömegeknek nem is fontos a hruscsovi életmű tanulmányozása, a politiká­val foglalkozóknak annál inkább. Hiszen az 1956-os, a XX. kongresszussal indított „peresztrojka” győzelmeivel és vereségeivel együtt fontos tanulságul szolgál az átala­kítás mai híveinek. „Nem ismétlődhet meg mégegyszer az, ami akkor, húsz éve tör­tént ” — hallottuk több he­lyen, művészektől, politiku­soktól, újságíróktól és itt- ott az utca emberétől is. Eh­hez persze nem elég csak megfogadni azt az egyébként szemmel látható, jól érzé­kelhető következetességet, amit a mai politikai vezetés diktál. Hanem tenni is kell érte valamit, s megteremte­ni a széles tömegekben a végrehajtás garanciáit. Hogy a folyamat visszafordítha­tatlan legyen, arra megvan az eltökéltség a Mihail Gorbacsov köré tömörült po­litikusok részéről. Azt a bi­zonyos churchilli szakadé­kot is például most egyszer­re ugrották át. Hiszen a XXVII. kongresszuson meg­hirdetett peresztrojkát hal­latlanul nagy dinamizmus­sal viszik végig, ássák be a társadalomba. Előretekinte­nek tehát, ennek a grandió­zus átalakításnak a megva­lósítására. De nagyon jól tudják, hogy a múlt terhei­től való megszabadulás nél­kül nehezebb az út. Már csak azért is, mert ahhoz, hogy a társadalmat több és jobb munkára mozgósíthas­sák, előbb-utóbb a lelkeket is rendbe kell tenni. Azokat, amelyek a korábbi évtize­dekben értékválságok soro­zatát élték át, s amelyek időről időre kénytelenek vol­tak új Szovjetunió- és SZKP-történetet megtanulni. Moszkvában meghirdették a történelem objektív feltá­rását, a fehér foltok eltün­tetését, az ártatlanul kivég­zettek és meghurcoltak teljes rehabilitálását. A nem csak fekete és fehér színekből álló Szovjetunió- és SZKP- történelem megírását. Ebben a szellemben változni lát­szik már a Hruscsov-kép is, elismerve és megbecsülve világtörténelmi jelentőségű érdemeit és feltárva tévedé­seit, meg hibáit is. S nyil­ván idővel majd olyan fur­csaságok is megszűnnek, hogy miközben Moszkvában sugárút őrzi Grecskó mar­sall nevét, tér Brezsnyevét (sőt, az Ural lejtőin fekvő | Tatár Autonóm Köztársaság- | ban várost is elneveztek ró- | la) Hruscsovnak még csak egy emléktáblája sincs. A vita a történelemről ? egyelőre az újságok hasáb- | jain, és természetesen a tu- | dományos műhelyekben fo- I ly!k. A politikai vezetés, | úgy tűnik — ez derül ki i Mihail Gorbacsovnak a 70. évfordulón elmondott beszé- te déből is — nem kívánja át- I vállalni a történelemtudo- f; mány feladatát. Vagyis, nem f akar — e kérdésben sem — a hatalom magasáról törté- 6 nelmi igazságokat osztogat- | ni, nem kíván megfellebbez- f; hetetlen ítéleteket alkotni. A fi gorbacsovi vezetés egyelőre | csak a kérdések politikai I feltárására vállalkozott. A I többi, a részletek és a vég- I leges ítéletalkotás a történé- | szék és — a rehabilitálások í esetében — a bíróságok dől- Ej ga. A tömegekben persze van p némi félelem a történelem f újraértékelésétől. Ki az illú- ij zióit, ki eddigi rendíthetet- ; len hitét, mások, nem keve­sen, a saját dicső múltjukat féltik. De a józanul gondol­kodók — s előbb-utóbb nyil- i ván az emberek döntő több- sége is — azt vallják, amit Mihail Satrov drámaíró, í. (akinek a peresztrojka szel- g lemében fogant dokumen- | tumdrámája, A lelkiismeret diktatúrája a közelmúlt leg- | hangosabb színházi sikere volt Moszkvában): „Azt hi­szem, hogy az elmúlt, kö- zösen átélt két évtized anti- i mottójaként használhatnánk '■ V. I. Lenin szavait arról, hogy nem az öncsalás illú- § ziója a rettenetes, hanem az igazságtól való félelem az, | ami pusztító.” (Következik: Az átalakí­tás főszereplője a nép!) Árpási Zoltán Honnan vegyük ideáljainkat? A lap Közölt egy interjút Csetinyin pedagógussal, Magunk­nak tanulunk címmel. Csetinyin azon búslakodik, hogy a gye­rekek manapság ideálok nélkül nőnek fel. Felteszem a kérdést: honnan vegyék ideáljaikat, ha az elmúlt harminc évben mi mást sem csináltunk, csak folyton megtagadtunk valakit. Hon­nan is vennék ideáljaikat a mai serdülők, akiknek nagyapja sírt Sztálin halálának napján, majd három évvel később ba­rátaival csendesen sóhajtozott a „személyi kultusz történetén”, újabb 5 év múlva pedig már tapsolt azoknak, akik kidobták Sztálint a mauzóleumból. A mai serdülők apja gyűlésekre és rendezvényekre járkált „Leonyid Iljics Brezsnyev személye” iránti hűséggel, most pedig a gyűléseken és a rendezvényeken habzó szájjal leplezik le a „pangás időszakát”. Meg kell mondanom, hogy a hatvan szovjet év (1925—1985- ig) szidása rossz szolgálatot tesz az átalakítás gondolatának, mert az egyszerűbb emberek ugyanúgy értelmezik, mint a Hruscsov elvtárs féle önmegvalósítást. Számolom a sok nyilatkozatot, amit a „peresztrojkáért folyó harc” jegyében tesznek, s figyelem a teljes nihilizmus terje­dését a szovjet haza múltjához és a szocializmus történetéhez való viszonyban. A peresztrojkát és a glasznosztyot és mind­azokat a gyönyörű dolgokat, amelyekről a XXVII. kongresszuson és az azt követő plénumokon beszéltek, ez a hisztéria nem döntheti le. Ezért én úgy látom, hogy ennek a hisztériának a vezetői a szovjethatalom ellenségeivel és provokátoraival szö­vetkezve fel akarják számolni a peresztrojka szellemét, és le­járatni a lenini pártot. A. Berlizov főhadnagy, 1953-as születésű, Krasznodár (Megjelent az Ogonyokban) Hz 1988. január 1-jétöl érvényes árak o A napokban jelent meg a jövő évi, az adóreformmal összefüggő induló árakról szóló rendelet a Magyar Közlöny 52. számában. Ez többek között az általános forgalmi adót is magában foglaló fogyasztói árindexe­ket is tartalmazza. Az ada­tok 1988. január 1-jétől ér­vényesek. A. mai naptól lapunkban sorozatot teszünk közzé ar­ról, hogy a fontosabb ter­mékek fogyasztói árindexe hogyan változik. Az adatok az 1987. november 2-án al­kalmazott kereskedelmi el­adási árakhoz viszonyítva mutatják a változást. 1. Építőipari anyagok Fogyasztói árindex (százalékban) Terméskő 116,2 Kavics és homok 116,2 Égetett darabos mész 122,5 Porrá oltott mész 122,5 Építési kiegészítő anyag 120,2 Beton- és vasbetontermékek 117,5 Gázszilikáttermékek 127,1 Építési kerámiatermékek 109,2 Lakásfelszerelési kerámia 109,6 Csiszolótermékek 117,4 Üvegipari termékek 99,4 kivéve: síküveg 112,4 Megmunkált hengerelt síküveg 110,8 Biztonsági és hőszigetelő üveg 110,8 Szigetelőanyagok és egyéb építőanyagok 115,8 Épüietberendezés és egészségügyi felszerelés fémből 102,8 kivéve: fürdőkád fémből hőcirkulációs lakásfűtés központi tüzelőberendezése 114,8 Épületszerelvény (háztartási csaptelepek) 102,8 Vasalás, zár, lakat és tíízoltókészülék és berendezés 102,8 Csavar, anya, szegecs 103,1 Kályha 104,1 kivéve: hordozható cserépkályha 116,0 Tűzhely 116,0 Gázzal működő tüzelőberendezés 104,1 kivéve: gázbojler 116,0 Kiegészítő kellék háztartási tüzelőberendezéshez (pl. füstcső) 103,7 Huzalból készült közhasználati fémtermékek 109,7 Egyéb közhasználati és vegyes fémtömegcikk 103,7 Villamos vezeték és kábel 116,8 Közszükségleti villamos készülék (hőtárolós kályha) 100,0 Villamos fényforrások (izzólámpa, fénycső) 103,7 Bitumen 98,8 Műanyag padló- és falburkolólemez, .tábla, csempe 115,7 Műanyag cső 115,7 Csőszerelvény műanyagból 115,7 Épületszerelvény és alkatrész műanyagból 115,7 Nyílászáró szerkezet műanyagból 116,6 Vasalást helyettesítő műanyag termék 115,7 Festékek 105,8 Építőipari vegyi segédanyagok 104,6 Faipari alapanyagok és félkésztermékek 123,8 Telített fatermék 121,4 Épületdíszítő elemek 114,5 A cement, az égetett tégla, az égetett építési cserép, a vasbeton gerenda, a fara­gott fenyőgerenda és a fe­nyőfűrészáru árindexeit, il­letve új árait csak később, a Belkereskedelmi Miniszté­rium tájékoztatójának meg­jelenése után tudjuk közzé­tenni. A holnapi számban a tü­zelőanyagok és a műszaki cikkek árindexeit közöljük. Hz Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kötvényajánlata Az Orosházi Mezőgép Vállalat iparfejlesztési és szerkezetátalakítási célkitűzéseinek megvalósításához Mezőgép-kötvényt BOCSÁT KI MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 60 000 000,— Ft névértékben, 6 éves lejáratra, évi 12 százalékos kamattal, kamatoskamat-lehetőséggel. A kötvény címletei: 10 000 Ft, 50 000 Ft. Törlesztés: 1990—1993-ig, négy egyenlő részletben. A kötvények megvásárolhatók: 1987. december 1-től — az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. pénztárainál — az MNB Békés Megyei Igazgatóságán (Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1.). E kötvény névértéke és kamata lejáratáig mindennemű adó és illeték alól mentes. Országns Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 0resházaf Szabadság tér 1.

Next

/
Thumbnails
Contents