Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
1987. november 24., kedd CHEESE} Sertéshús-termelési verseny Hatékony takarmányfelhasználás, színvonalas munka A VII. ötéves terv sertés- ágazati céljainak teljesítése, a termelői kedv fokozására, a piaci igények jobb kielégítésére 1986. június 30. és 1987. június 30. közötti időszakra sertéshús-termelési versenyt hirdetett a MÉM, a Húsipari Központ, az ÁG- KER Kft., az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése., valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A Gödöllőn megtartott ünnepélyes eredményhirdetésen elhangzott, hogy az állattenyésztés bruttó termelési értékének 42 százalékát adja a sertéságazat. Az állattenyésztési ágazatok közül ennél a legjelentősebb az exportból származó devizabevétel. Figyelemre méltó, nem csupán felülről, a központtól vezényelték, hanem az olvasók, a nézők megnyeréséért való versenyfutás is kikényszerítette. Erre A. G. Mengyelejev, a Társadalom- tudományi Akadémia tanszékvezetője hívta fel a figyelmünket, amikor elmondta, hogy a burzsoá propagandától semmi mással nem lehet elfordítani az embereket, csak a gyors és pontos hazai tájékoztatással. E felismerésből kiindulva szüntették meg egyes nyugati adók — BBC, Amerika hangja — zavarását. Ezt annak ellenére rendelték el. hogy a glasznoszty térhódítása során kiderült, nagyon sokan hallgatták a nyugati adókat, s híradásaikban érthető módon, főként az — otthon nem publikált — hazai információkat keresték. A helyzet tehát gyökeresen megváltozott. Nincs többé „tiltott gyümölcs”, lehet hallgatni az idegen rádióállomásokat. Ennek ellenére a rövidhullámon rádiózók száma csökkent, mert verseny- képesek a szovjet lapok. Ezt a változást jelzi szállodai szobám rádiója is. Központilag vezérelt doboz, a két moszkvai és a lenin- grádi adás fogható rajta. Reggeli készülődés közben a második adón, az ifjúsági csatornán kellemes zene szórakoztat. A legújabb könnyűzenei stílusirányzatokat és együtteseket nem ismerem, csak azt érzékelem, hogy amit hallok, főleg orosz és angol nyelvű pop-rockot (néha egy-egy magyar számot is), az nagyon hasonlít a Petőfi rádió sodró reggeli zenéihez. Sejtésemet később N. Sz. Birjukov, a rádiós-tévés hetilap, a Gosztelerádió főszerkesztője is megerősíti: — Mintha az utóbbi 15-20 évben két külön zenevilág létezett volna nálunk. Az egyik a hivatalos, a rádióból, a televízióból, hanglemezekről hallható, többségében komoly zene volt. A másik az illegálisan beszerzett (külföldi adásokból átvett, vagy külföldi lemezekről rögzített) és terjesztett köny- nyűzene volt. A gyerekek, a fiatalok mindent elkövettek, hogy ez utóbbihoz hozzájussanak. Mi magunk kényszehogy Európában az egy lakosra jutó sertéshústermelésben és húskivitelben is az első között vagyunk. Az 1986—87. évi sertéshús- termelési versenyben mintegy 500 nagyüzem és 800 kistermelő vett részt. A versenykiírásnak megfelelően a nagyüzemeket megyénként és országosan is értékelték, míg a kistermelők munkáját megyénként bírálták el. Az október közepén megtartott értékelő és díjkiosztó ünnepségen 42 nagyüzem dolgozóit és 5 kiváló eredményt elért sertéstartó gazda munkáját jutalmazták, örvendetes, hogy Békés megye több gazdasága kapott díjat. rítettük őket tehát arra, hogy megkeressék a nyugati adókat. A tájékoztatás régi stílusának — a nehézségek és hibák agyonhallgatásának — súlyos következményeire Mihail Gorbacsov is rámutatott az újságírókhoz intézett júliusi beszédében: „Amikor mi önökkel együtt »►rózsaszínben« tüntettük fel az életet, a nép mindent látott és elveszítette érdeklődését a sajtó, a társadalmi tevékenység iránt. És úgy vélte, hogy egyszerűen megalázzák, megsértik, amikor »►badarságot« próbálnak elhitetni vele ...” Az újságolvasó embereket a megalázás és megsértés érzete manapság aligha keríti hatalmába. Hiszen a lapokban — ismételten hangsúlyozom: elsősorban a központi lapokban — soha nem tapasztalt nyíltsággal lehet találkozni. Mindenről lehet olvasni. Egyszerűen nincs tabu. Még olyan témákról is. mint a kábítószer-fogyasztás, a prostitúció, a bürokrácia és a növekvő bűnözés. De ezekkel az aszociális elemekkel való foglalkozás inkább csak a téma újdonsága, semmint a jelenség tömegessége miatt érdekes. Az egy hízóférőhelyre jutó legtöbb vágósertést előállító nagyüzemek között a II. kategóriában (kocalétszám 500—1000) 2. lett az örménykúti Felszabadulás Tsz. A III. kategóriában (kocalétszám ezer fölött) 3. helyezést ért el a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A kocát nem tartó gazdaságok versenyében a Kamuti Béke Tsz végzett az élen. A minőségi versenyben a legjobb minőségű vágósertést értékesítő nagyüzemek közül a VI. kategóriában (500—1000 koca között) a Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat holtversenyben szerezte meg a 2. helyet, míg 3. lett — ugyancsak holtversenyben — a Muronyi Serköv. A Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat az országos 2. helyezés mellett a megyei Te- szöv és a Gyulai Húskombinát által meghirdetett megyei versenyben szintén a 2. helyet szerezte meg. Az ötszörös kiváló és a Minisztertanács Vörös Zászlaját elnyert vállalat a verseny időszakában 14 100 sertést szállított a Gyulai Húskombinátba. A kombinátnak szállító 53 gazdaság közül a tótkomlóslak már évek óta az első, második, illetve harA .szenzációkról, a tabuk eltüntetéséről maguk az olvasók gondoskodnak. A szerkesztőségek megnövekedett levélforgalma mögött a leírt témák változatossága is megfigyelhető. Az emberek őszintébbek, nyíltabbak, bátrabbak lettek. Elhiszik, komolyan gondolják, hogy leveleikkel ők is hozzáadhatnak valamit a peresztrojka sikeréhez. A glasznoszty tehát kényszer is. Az átalakítás keretei között már nem lehet a régi módon gondolkodni, az életnek csak a napos oldalát bemutatni. Oleg Feofonov tanszékvezetőnek határozott a véleménye ezekről a kérdésekről: „A sajtó területén érezhető a legjobban az átalakítás. Az emberek most azt olvassák, amivel nap mint nap találkoznak. Néhány éve még felháborodtunk azon, hogy nyugaton vállalatokat vesztegetnek meg, és most arról olvashatunk a lapokban, hogy nálunk ez a korrupció köztársasági méretekben (Üzbegisztán, Kazahsztán) létezett. Ez fájdalmas dolog. De ha agyonhallgatjuk, ha nem vesszük fel ellene a harcot a sajtó eszközeivel is, soha nem szűnik meg.” madik helyen szerepelnek a minőség alapján. A leadott sertések 97,5 százaléka a verseny időszakában első, illetve másodosztályú minősítést kapott. S hogy minek köszönhető a két 2. helyezés? Erre a kérdésre Varga Imre, a vállalat igazgatója így válaszolt: — Az első és legfontosabb, hogy legyen elegendő szaporulat, s ez a fajtajellegen túl az állategészségügyi munkától is függ. A tenyésztői munka magas színvonalú, s ezt az elmúlt évek elismerései is bizonyítják. Igyekszünk a 100-105. kilogramm élősúlyt elért sertéseket minél hamarabb a vágóhídra szállítani, mert ekkor a legvalószínűbb, hogy jó minősítést kap a vágóállat. Ezek mellett legalább olyan fontos a takarmány minősége. A hízósertés egy kilogrammos súlygyarapodásához 3,09 kilogramm takarmányt használtunk fel. aminek költsége 23 forint 80 fillér volt. Az országos 2. helyezésért 60 ezer, a megyei 2. helyért pedig 50 ezer forintot kaptunk, amit a 65 dolgozónk között fogunk szétosztani. A Muronyi Serköv a vágóhídi jelentések összesítése alapján .az országos minőségi versenyben a harmadik díjat kapta meg. — Nemcsak néhány hónap munkáját értékelték és jutalmazták ezzel a díjjal — mondta Nagy Miklós, a Serköv igazgatója. — Ezt a minőséget már évek óta tartjuk, s az elért eredmény az itt dolgozó 51 ember munkáját is minősíti. A genetikai technológia pontos megtartása mellett a takarmány minősége, beltartalmi A lapok gondoskodnak arról, hogy a hibák feltárása a legteljesebb mértékben megtörténjen. Ha saját erejükből nem megy, hát megy az olvasókéból. Alig van na- I pilap, amelyik rendszeresen ne közölne olvasói leveleket, s hetilap, amelyiknek két- három oldalát ne a levélírók „töltenék ki”. Ezeken az oldalakon aztán minden olvasható. Nem túlzás azt állítani, hogy az emberek régen még kimondani is féltek olyan dolgokat, amelyekhez a levelezési rovatokban most nevüket és pontos cí- I műket is adják. Aztán az is I eszébe juthat az olvasónak, I hogy egyik-másik lap a legj- j ellenségesebb nyugati újsá- I gokon és rádióállomásokon I is túltesz a leleplezésben. A sajtó területén dolgo- I zók mégsem ettől félnek, ha- I nem attól, amit moszkvai I kollégáink valahogy így fo- I galmaztak meg: „A bírálat, I a kritika csúcsára értünk el. I Az emberek mostantól kezd- I ve (és idővel egyre inkább) I már nem annyira arra lesz- I nek kíváncsiak, hogy mi a I hiba, hanem arra, hogy mit I értünk el a peresztrojkában. I és hogy mit kell tenni a jö- I vőben.” Egyelőre azonban még a I kritikus, „kemény”, a visz- I szaéléseket feltáró, sőt, a le- I leplező írásokat szomjazza a I társadalom. Súlyos az örök- I ség, és hatalmas az elvég- I zendő munka. S hát a pe- I resztrojkát sem egyforma I lelkesedéssel végzik az országban. Nagyobb odaadás- I sál Moszkvában, s lassúbb I tempóban a fővárostól távol, I s különösen visszafogottan egyes köztársaságokban. I Csoda-e hát, ha ebben a gigászi munkában a párt, a gorbacsovi vezetés legfőbb I támasza a sajtó. Nem vélet- I lenül (a közös cselekvés igé- I nyével) mondta a főtitkár I az újságírókkal szervezett I júliusi találkozóján: „Mivel I az előrehaladás meggyorsul, I »►egyeztetni kell az órákat-" I a pártnak és a tömegtájé- I koztatási eszközöknek egy- I aránt.” (Következik: Művészi él- I mény és katarzis.) Árpási Zoltán g Levelek Az év első kilenc hónapja iriatt a Pravda szerkesztőségébe a Grúz SZSZK-ból 2623 levél (ebből 123 bírálat, 416 válasz) érkezett, az Azerbajdzsáni SZSZK-ból 5216 levél (ebből 220 bírálat, 721 válasz), fiz örmény SZSZK-ból pedig 2071 levél (ebből 104 bírálat, 245 válasz). A kilenc hónap alatt a Pravdának a Litván SZSZK-ból 1079 levelet (ebből 133 bírálat, 197 válaszlevél) küldtek, a Lett SZSZK-ból 1668 levelet (ebből 313 bírálat, 251 válaszlevél), az Észt SZSZK-ból pedig 858 levelet (ebből 141 bírálat, 155 válaszlevél). Szinte kivétel nélkül minden Litvániából, Lettországból, Észtországból küldött levélben szó esik a peresztrojkáról. A levélírók még a saját magánproblémáikat, konkrét panaszaikat is az országban, ia társadalomban zajló változások prizmáján keresztül szemlélik. Majdnem az összes, Baltikum területéről a közelmúltban beérkezett kritika azzal a híradásunkkal kapcsolatos, mely szerint szélsőséges elemek ez év augusztusában szovjetellenes tüntetéseket szerveztek. Nagyon sok levélben arról írnak, hogy elengedhetetlen feladat alapvetően javítani a dolgozók, főleg a fiatalok, internacionalizmusra és hazafiságra nevelését. Tovább kell fejleszteni a propaganda megnyilvánulási formáit és módszereit, mert az gyakran még a régi módon működik, kerüli a kényes témákat. Megjelent a Pravdában. értéke is fontos. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat által gyártott keveréktakarmányok teljes sorát használjuk. Egy kilogramm hízósúly-gyarapodást 3 kiló 56 dekagramm takarmánymennyiség felhasználásával értünk el. A verseny időszakában egyébként 6 ezer 200 sertést értékesítettünk. A díjjal együtt az erkölcsi elismerésen túl 50 ezer forinttal jutalmazták a Muronyi Serkövöt, amit munkájuk elismeréseként a dolgozók kaptak meg. h. E. Első a tenyésztésben Sertéstenyésztő munkáját a megyei versenybizottság a kistermelők között az első helyre értékelte, 15 ezer forintos díjat nyert Korcsok Pál, újkígyósi lakos. Magam sem tudom pontosan, de becslésem szerint több ezer kistermelő van a megyében. Köztük az egyik legjobb Korcsok Pál, aki az 1986 87-es versenyévadban 36 tenyész- és 19 előhasi kocával vett részt. Munkáját a Hungahib termelési rendszer segítette. Ennek keretében járult hozzá az ország te- nyészanyag-ellátásához, a sertéshizlaláshoz. Amikor beléptem portájára, feltűnt, hogy a kocatelepet egy hatalmas kerítés választja el az első udvartól. Féltve őrzi az idegenektől a nagy értékű állományt. Igaza van. ö családostul abból a jövedelemből él, melyet a sertéstenyésztés jelent. A két hatalmas ólépületben kocák és malacok. A választott malacokat battérián tartja, s amikor elérik a szállítási súlyt, értékesíti. Bár ő nem tagja az (Jjkígyósi Aranykalász Tsz-nek, mégis onnan szerzi be a tenyészanyagot és a takarmányt, de megfordul portáján a tsz-böl több vezető szakember is. Szóval, segítik, hogy az egykori, libatömésre vállalkozó hűtőházi lakatos, sikeresen vegye a tenyésztéssel kapcsolatos Összes "buktatókat. Mert vannak ennek a munkának buktatói, de Korcsok >Pál ezeket szerencsére nem ismeri. Lelkiismeretesen dolgozik feleségével együtt, és példát mutat másoknak: lám, így is meg lehet élni, esak vállalkozni kell olyan feladatokra, amelyek egybeesnek országos törekvéseinkkel. D. K. Első a hizlalásban Újkígyóson, a Béke utcában lakik Lengyel Ferenc. Évekkel ezeíőtt a helybeli Aranykalász Tsz-ben dolgozott. Azután önállósította magát, de a szövetkezethez hű maradt. A háztáji üzemág szervezésében sertéshizlalással foglalkozik. E tevékenységét a versenybizottság, Békés megyében a legjobbnak minősítette, és első díjban részesítette 1986—87-ben. A verseny időszakában — 12 hónap alatt — 278 hízott sertést értékesített 29 ezer 720 kiló összsúlyban. Az udvaron rend, tisztaság. Nincs látszata a sok sertésnek. — Nálam a tisztaságon és az állatok igényének maximális kielégítésén van a hangsúly. Az épületben, ahol a jószágokat tartja, a csendet csak egy- egy hatalmas szuszogás töri meg. Jóllakottan nyújtóznak a disznók. — Ha ezt látom, én is nyugodt vagyok. Gyarapodnak a „drágáim”. — Nevelési veszteségei vannak-e? — Ezt a fogalmat én nem ismerem. Ha lenne, ráfizetnénk. Meg kell előzni a bajt, és én meg is előzöm a gondozással, a pontos munkával. A Gyomaendrődi Béke Tsz 99 hektáros rizsföldjén ezekben a napokban folyik az őszi szántás Fotó: sarkadi László Cserépkályhavásár az Alföldi Tüzép Vállalat & telepein k Nagy választékban kaphatók k különböző színű és mintájú cscrépkályhacsempék. Gondoljon a téli fűtésre: % építsen be hőtárolós cserépkályhát. S Várjuk vásárlóinkat! A tenyésztői munka Tótkomlóson is színvonalas... Fotó: Veress Erzsi
