Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

„Minden ember egyformán fontos”

Beszélgetés a füzesgyarmati tanácselnökkel

1987, november 24., kedd

iS«

KISZ-esek szerződéses közösségi munkavállalása

Vállalkozó szellemű fiatalokat szeretnének nevelni

A KISZ-szervezetek,-alapszervezetek az elmúlt egy-másfél évben új fogalommal barátkoztak meg, nevezetesen a szerződéses közösségi munkavállalással. Kolimár Márta, a megyei KISZ-bizottság gazdasági osztályának vezetője a KISZ-es vállalkozásról a következőket mondta:

— A hagyományos társadalmi munkaakcióink vonzereje és lehetősége csökkent a gmk-kal, vgmk-kal, vagy a különböző szakcsoportokkal szemben. Ugyanakkor a mozgalmi feladataink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a közösségi célú bevételi források gyarapítása, szélesítése. A fenti helyzet, lehetőségek és igények ismeretében a KISZ KB Intéző Bizottsága 1986. május 8-i állásfoglalása ösztönözte a fiatalok törekvését, hogy saját munkájukkal bővítsék a politikai, mozgalmi és közösségi céljai elérésének anyagi feltételeit. A Pénzügyminisztériummal egyetértésben megfogalmazta a KISZ által szervezhető szerződéses közösségi munkavállalás szabályzásának irányelveit.

Ez a vállalkozási forma — amely csak munkadíjra költhető — mind a szerződő KISZ-bizottságnak, mind a munkára szerződést kötő vállalatnak előnyös. A KISZ-szervezet növelheti bevételeit, a vállalat pedig ■ az elvégzett munka után fizetett dijat költségként számolhatja el. (Ha ezt a munkát például gazdasági munkaközösséggel végeztetnék el. akkor 20 százalék különadót kellene fizetniük). Ilyen szerződést köthet minden jogi személyiséggel bíró munkahelyi és tanintézeti KISZ-bizottság, vagy a közvetlen területi irányítású KISZ-alapszervezet.

Az elmúlt évben Békés megyében mindössze három bizottság vállalt munkát ebben a formában, összesen 153 és fél ezer forint értékben. (Az összeg 40 százalékát a KISZ-szervezeteknek, -alapszervezeteknek, közösségi célra kell felhasználni.) A fejlődést jelzi, hogy idén október végéig 18 bizottság 9 millió forint értékű munkára kötött szerződést.

— Van-e már végleges döntés arról, hogy január elsejétől miként változik a szerződéses közösségi munkavállalás adóztatása?

— Információink szerint a végleges döntés még nem született meg, de reméljük, hogy a közösségi munkákból származó jövedelmek adóztatása nem torpedózza meg alapjaiban ezt a minden szempontból hasznos kezdeményezést.

wwwww*»

Megkerestük a Ganz Villamossági Művek Gyulai Relégyár Leányvállalat Bró- dy Imre KlSZ-alapszerveze- tét és a Békéscsaba és Vidéke Áfész KlSZ-szerveze- tet, melyek az elsők között

(Folytatás az 1. oldalról)

A hazai bútorok ára átlagosan 2,6 százalékkal növekszik, de a gyermekbútorok közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor, a járóka csaknem négyszer annyiba kerül majd, mint most.

A felnőtt lábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csökken, a gyermekpapucsok, cipők, csizmák azonban 10— 93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen emelkötöttek szerződéses közösségi munkavállalást. Gellén Vencel, a gyulai relégyár KISZ-alapszervezetének titkára az alábbiakkal kezdte:

— Vállalatunkkal az első szerződést 1986 őszén kötöttük meg, a gyár udvarán felhalmozott huzalorsók szétválogatására, de a kedvező tapasztalatok ösztönzést adtak a folytatásra. Ez év január 1-től napjainkig összesen 34 szerződésünk volt. közülük három ma is élő. Elsősorban olyan munkákra koncentráltunk, amelyeket korábban kooperációban valósított meg a vállalatunk, külső partnerekkel.

— Milyen konkrét előnye származott a szerződésekből a vállalatnak, illetve az alapszervezetnek?

— Egyrészt alapszervezetünk olcsóbban vállalkozott a munkákra, másrészt, a KISZ segítségével biztosítani tudtuk a fiataloknak a pluszmunka- és jövedelemszerzési lehetőséget. De olyan előnyöket is felmutathatunk, mint például a műhely tehermentesítése, vagy az esetenként jelentkező feszített határidők feloldása.

— Van-e valamilyen megkötés arra, hogy kik vehetnek részt az ilyen munkákban és napjainkig hány forint értékű munkát végeztek el?

— Körülbelül ötvenen vettek részt a különböző munkákban, és nemcsak KISZ-tagok. KISZ-tagjaink száma mindössze 32. A mai napig 2,4 millió forint értékű munkát teljesítettünk, ebből egymillió forint került a KISZ kasszájába!

— Volt-e előzetes elképzelése a KlSZ-alapszerve- zetnek a pénz felhasználásáról, vagy menet közben döntötték el, hogy mire fordíthatják ezt a nem jelentéktelen összeget?

— Természetesen már a kezdetben voltak konkrét céljaink, de a nagyságrendet nem tudhattuk, így menet közben döntöttünk. Például, mi vendégeltük meg a dolgozókat május elsején. Beszálltunk a nőnapi és a Mikulás-ünnepségek rendezésébe. Évente kirándulásokat szervezünk, amelynek költségeiből magunkra vállalunk egy meghatározott hányadot. Átutaltunk a vállalat lakásépítési alapjára 100 ezer forintot, és szó van egy üdülőtelek vásárlásáról is, stb.

— Közismert, hogy január elsejétől új adótörvény lép életbe. Tervezi-e a KISZ-alapszervezet, hogy a megváltozott körülmények között is folytatja ezt a munkát?

— Szeretnénk folytatni, de csak akkor, ha továbbra is megéri. Eddigi értesüléseink szerint a feltételek lényegesen rosszabbak lesznek, jelentősen nőnek az adóterhek. Év végén — amikor tisztázódnak az adózási kérdések — újra átértékeljük ezt a tevékenységet, és akkedik — átlagosan a jelenleginek kétszerese lesz — a csecsemőruházati cikkek, s 7,2—15,4 százalékkal nő a gyermekalsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőtt-konfekciótermékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyancsak kevesebbe kerül a rövid- és divatáru.

Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pölkölt kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a hazai cigaretták ára

kor döntünk, hogy csináljuk-e tovább, vagy sem.

Rózsa Attila, a csabai áfész KISZ-bizottságának titkára azok közé tartozik, akik már 1985-ben szorgalmazták a KISZ-es vállalkozások bevezetését, fejlesztését. Az áfésznél '85 végén kezdték el a vállalkozást.

— Ez egy alulról jövő kezdeményezés volt, nálunk is, a KISZ KB felkarolta ezt, és megteremtette a hivatalos lehetősc'gét. Olyan meggondolásból vágunk neki, hogy az így szerzett pénzből teremtjük meg az alapjait egy tartalmasabb mozgalmi munkának. Nyolcvanhatban 270 ezer forint, ’87-ben pedig mintegy egymillió forint értékű munkát végeztünk, végzünk el. Vállaltunk hóeltakarítást. saját hálózaton belül a házi levelezés kézbesítését, esetenként egységeinkben fes- tést-takarítást. és szerveztünk leányvállalatunknál KISZ-es hétvégi műszakokat, mortadellabél ragasztását. A központi irodaházunk takarítását folyamatosan mi végezzük.

— Hogyan fogadta a szövetkezet vezetősége a KISZ- esek vállalkozási szándékát?

— Az első perctől értékelték ezt a fajta aktivitásunkat, a gazdasági munkát segítő tevékenységünket.

— Beszélgetésünk során többször hangsúlyozta, hogy itt nem csupán a pénzről, gazdasági vállalkozásról van szó. A százezer forintok mellett, mögött, mit tart igazán fontosnak?

— A közös munkánk révén az áfész fiataljai közelebb kerültek egymáshoz. A pénzszerzés nem öncélú volt, hanem szerves része a KISZ megújulási törekvésének, a vállalkozói KISZ- szervezet kialakulásának. A pénzből a jobb mozgalmi munka alapjait teremtettük meg, ugyanakkor megfeleltünk a fiatalok KISZ-szel szemben támasztott két legfontosabb igényének is: az ifjúsági szövetség javítsa az érdekképviseleti munkáját, és bővítse a szolgáltatásokat. Azt hiszem, a tekintélyünk is növekedett, ezáltal.

A fenti példák sorát szerencsére folytatni lehetne. Egy valóban követésre méltó kezdeményezés megyénkben is kezd meghonosodni, elterjedni. A leírtakon kívül talán az a tény érdemel még említést, hogy a KISZ- szervezetek, -alapszervezetek egy része vállalkozó szellemű fiatalokat szeretne nevelni. A gazdasági szabályozók pillanatnyilag erre megfelelő ösztönzést adnak. Csak remélni tudjuk, hogy ez a helyzet január elsejétől sem változik, a KlSZ-esek- nek jövőre is megéri vállalkozni, közösségi célokért dolgozni, szabad idejükben.

Lovász Sándor

nem változik. Az ételkon- zervek egy része olcsóbb, a hússal készülteké valamivel drágább lesz, mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 százalékos csökkenéstől 6,4 százalékos emelkedésig terjed. Lényegesen — 35—52 százalékkal — növekszik viszont a bébikonzervek ára, s 21,8 százalékkal drágulnak az alkoholmentes üdítőitalok.

Huszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későbbiekben árjegyzékben teszi közzé.

A község vezetői 1985-ben számoltak be a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt, akkor még több gondról, mint örömről szólhattak. Azóta változik a világ Füzesgyarmaton is, szinte vá- rosiasodik a nagyközség. Makai István 1982-ben lett tanácselnök itt, s az öt elmúlt esztendő változatos időszak volt az életében:

— Tagadhatatlan — mondja mosolyogva. Kiegyensúlyozott, derűs ember, pedig ezen a településen sem lehet kevés gondja a tanácselnöknek. Főként ezekben az időkben, amikor az őslakosok igényeit, érdekeit, ugyanúgy kell képviselnie, mint a nemrégiben feltárt kőolaj- és földgázmezőket kitermelő újonnan ideköltözött emberekét, családokét. Minden ember egyformán fontos, s értük, velük alakul, változik, fejlődik dinamikusabban Füzesgyarmat. — A feleségemmel mindketten pedagógusok vagyunk, ő az iskolában tanít, én már korábban a községpolitikát képviseltem. Hatezer-nyolc- száz ember életének, munkájának feltételeit teremtjük meg a többi irányítókkal együtt a nagyközségben. Pár év múlva az érkező családokkal még többen leszünk. Előre kell tervezni a tennivalókat és az emberek lelkesedését, energiáját, okos dolgokra irányítani. Mi nagyon büszkék vagyunk arra az együttgondolkodásra, ténykedésre, ahogyan a község lakói, állami, pártós gazdasági vezetői dolgoznak. A társadalmi munkában is nagyon sok jó dolgot teremtettünk éveken át, ezeket az erőket, a segítséget ezentúl sem mellőzhetjük. A pedagógiai ismereteimet jelenlegi munkaterületemen a felnőttek között is nagyszerűen hasznosíthatom. örülök, hogy itt engem a legtöbben nem elnök elvtársnak szólítanak, hanem Makai Pistának.

— Tegnapi lapszámunkban már olvashattak a község fejlődéséről néhány gondolatot. Szívesen hallanánk arról bővebben, mit valósítottak meg a hetedik ötéves tervben?

— A falusi ember egyik legfontosabb kívánsága utat. járdát építeni, ne sárral marasztaljuk a vendéget. Az idén adtuk át az üzemanyagtöltő állomást, amely a lakosság településfejlesztési hozzájárulásával és társadalmi munkájával is épült.

lavaslatok Ifjúsági Díjra

Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal javaslatot kér Ifjúsági Díj adományozására a társadalmi és tömegszervezetektől, a minisztériumoktól, az országos hatáskörű szervektől, a tanácsoktól, a vállalatoktól, a szövetkezetektől és intézményektől, az ifjúsági kollektíváktól.

A díj azoknak a magyar állampolgároknak, valamint kollektíváknak adományozható, akik, illetve amelyek kiemelkedő szerepet vállalnak a gyermekek és fiatalok társadalmi életre való felkészítésében, közéleti aktivitásuk kibontakoztatásában,

egészséges életmódjuk kialakításában. Szervező, irányitó, alkotó, közművelődési, művészeti, pedagógiai és sportvezetői tevékenységükkel hozzájárulnak az ifjúságpolitikai célok megvalósításához. Sokoldalúan és eredményesen segítik a fiatalok pályakezdését, termelő munkáját, otthont teremtő törekvéseit.

A dijakat az erre az alkalomra létrehozott társadalmi bizottság véleményének figyelembevételével az AISH elnöke ítéli oda. Az egyéni dfj 30 ezer forint, a kollektíváknak adományozható díj maximális összege 100 ezer forint.

A személyi adatokat tartalmazó, részletes indoklással ellátott javaslatokat (maximum S gépelt oldal) 1987. december 31-ig kérik eljuttatni az Állami Ifjúsági és Sporthivatal személyzeti főosztályára <1054 Budapest, Rosenberg házaspár utca 1.).

Üzemben tartója a Vörös Csillag Tsz. Átadtuk a posta új épületét 240 vonalas félautomata központtal, jövőre számítunk a crossbarhálózat működtetésére. Távfűtéses OTP-s lakást 27-et építettünk, belvizes kölcsönnel 72 családi ház készült el, önerőből OTP-hitellel 57. Az olajosoknak átadtunk hat lakást, épül még 16 és 21 lakásos OTP-tömb, áll már nyolc szolgálati lakás. Az egészségügyi ellátás tervei elkészültek, felújítunk egy régi kastélyszerű épületet, ahol egészségügyi centrum lesz. A strandfürdő fokozatos rekonstrukciójára is sor kerül. Az iskola váltakozó tanítási rendszerét reméljük, hogy sikerül kiváltani tanterem-felszabadítással. A kereskedelmi ellátásban sokat segítenek a tsz-boltok, a szolnoki Kunság Füszért egységei, jelen van a szeghalmi áfész. Szívesen járnak az emberek vásárolni Békéscsabára, de Berettyóújfaluba is.

— 1990-ben már hétezer ember jár, kél, dolgozik, él Füzesgyarmaton. Milyen gondokat jelent a népesség növekedése?

— A fő célunk megtartani az embereket, a korábban elvándorló fiatalok hazatérnek, mert megtalálják a számításukat az itt levő munkahelyeken. Az asszonyok foglalkoztatásának lehetőségét is szeretnénk megoldani valamilyen megfelelő üzemegység idetelepítésével. Szem előtt tartjuk a közrend és közbiztonság megőrzését, ehhez is folyamatosan biztosítjuk a feltételeket. Gondunk van viszont a szolgáltatásokkal, a közművelődés jelenlegi tárgyi feltételeivel. Az idén döntöttünk egy

Mindig különleges izgalommal ülöm végig a nagy- kamarási tanácsüléseket. No, nem mindig a napirendek miatt, hanem mert olyan rossz állapotban van a tanácsterem, hogy állandóan félek, rádől a benn- ülőkre. Az oldalfal felpúpo- sodott, a mennyezeten pedig több ujjnyi rések táton- ganak. Tegnap végre megnyugodhattam az év utolsó tanácsülésén, mert az idősebbek szerint már húsz éve így néz ki a tanácsháza.

No, de nemcsak az épület állaga miatt volt izgalmas a tanácsülés, hanem mert a_napirendek megmozgatták a tanácstagok fantáziáját. Már a Köböl András elnök által beterjesztett lejárt határidejű határozatok, és a két ülés között végzett végrehajtó bizottsági munka is vitát váltott ki. így a medgyesegyházi párt- és tanácsi vezetőkkel folytatott tárgyalások eredménye, a bánkúti gyerekek iskolaválasztásának dolga, s végezetül az áfész beruházó tevékenysége.

A második napirendi pont a Nagykamarási Ságvári Termelőszövetkezet művelődési, egészségügyi, szociális tevékenységéről szólt, különös tekintettel a foglalkoztatásra és a dolgozók életsportcsarnok építéséről, hamarosan alapozzuk, ide kulturális központot is tervezünk. A kisipari szolgáltatáson kívül nincs lehetőség egyelőre az intézményes szolgáltatásokra. Szükségünk lenne többek között textil- tisztítóra, Gelka-javítószer- vizre (egyre több a színes tv, és a video). Férfiszabó és -fodrász is kellene.

— Népszerűek itt a többszintes lakások? Ügy képzelnénk, hogy inkább a kert, a családi ház a vonzó.

— Az emberek közül soknak van csirkeólja, háztájija vagy hobbikertje. Amikor este hazamennek, már nem dolgozni akarnak, hanem kényelmes körülmények között pihenni. Az persze tény, hogy a község szélén még ellátásban nem tudjuk ugyanazt nyújtani, mint a központban. Időnként a vízzel sem vagyunk elégedettek, a mennyiséggel és a minőséggel sem. Nagy a fogyasztás, kell az új kút és víztározó. Állandóan járjuk az országot, figyeljük, mások hogyan gazdálkodnak, igyekszünk hazahozni, honosítani az okos ötleteket.

— Milyen a tanácsi dolgozók kapcsolata az emberekkel?

— Érzésem szerint jó, de ezt ők tudják őszintén elmondani. Van nálunk kijelölt fogadóóra, mert ez az előírás, de bármikor bejöhet ide bárki, intézzük az ügyét. Korszerűsítettük az adminisztrációt is, ehhez jelentősen javultak a tárgyi feltételeink. Sok emberrel találkozunk a falugyűléseken, kritikusak, elismerik a jót, kifogásolják a nekik nem tetszőt. Például nagyon szeretnék helyben tudni az orvosi hétvégi ügyeletet. Ehhez nyilvánvalóan a feltételeket kell megteremteni előbb. A beruházással ideérkezett munkások döntő többsége jó szándékú, és igyekszik beilleszkedni — a télen már együtt takarították az utakat az őslakókkal, de azért vannak gondok is.

A napi kemény munka után nálunk hazasietnek az emberek, nem divat az esti, a hétvégi séta. Társaságok, jó barátok összejárnak. Gondoljuk, ha elkészül a sportcsarnok, ott jó alkalom lesz a közös munka mellett a közös szórakozásra is.

Bede Zsóka Fotó: Kovács Erzsébet

és munkakörülményeire. A szövetkezet elnöke, Halász Sándor távollétében helyettese, Ambrus Attila válaszolt a kérdésekre, amik bőven sorjáztak. Miért éppen azok kapják a segélyt, az egyszeri nyugdíjemelést a szövetkezettől, akik kapják, mert hogy beszélik a faluban, másnak is jól jönne egy kis nyugdíjpótlás ...

A sokféle nehézséggel küszködő szövgtkezet lehetőségeihez képest elsősorban igen nagy létszámú nyugdíjas tagjait segíti szociális alapjából. Ez nem kis feladat számukra, hiszen 592 a nyugdíjasok száma, míg az aktív dolgozóké mindössze 453. Törődnek a mozgássérültekkel, olykor a dolgozók „ellenére is” a munkavédelmi előírásokkal, és sokat áldoznak üdültetésre, segélyezésre. Szociális, kulturális. jóléti alapjuk az idén csökkent ugyan, így 459 ezer forintot fordíthattak erre a célra, de a szabályozók nem teszik lehetővé, hogy nyugdíjasra és alkalmazottra is képezzenek. Az előadó megnyugtatta a tanácstagokat, hogy a bizottságok becsülettel látják el munkájukat, s ha pontosan tájékoztatják az embereket, a szóbeszédek is megszűnnek.

(bse)

Közzétették a január 1-jei árváltozásokat

Beszédtéma a faluban