Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
1987. november 3., kedd Dryvit és Thermotex Panelsors... Orosházán a Rákóczi úton épülő tetőtér-beépítéscs panellakások „panelhatás” nélkül . . . Fotó: Veress Erzsi gyártás során beépítettük a falba a hőszigetelést is. Ily módon a panelek összeillesztésénél a falban lévő 10 centiméter vastag szigetelés megszakadt, azaz a réseknél két centiméteresre csökkent. Emiatt a hőszigetelés nem lehetett igazán hatásos... A nyolcvanas évek elején a vállalat megbízta a Pécsi Tervező Vállalatot, hogy tervezze meg a panelépítkezés új technológiáját. A módszer lényege, hogy a hőszigetelést utólag helyezik el a falakon. A Békés Megyei ÁÉV ennek alapján kétféle technológiát — az osztrák Dryvit és a nyugatnémet Thermotex — alkalmaz, attól függően, hogy melyik technológiához kapnak alapanyagot. Ezek egy része ugyanis külföldről érkezik. A kétféle módszer között lényeges eltérés nincs. Egy hungarocell-lemezt ragasztanak a háztömb külső falára, erre egy műanyag hálót tapasztanak, s ezt 2 milliméter vastagon gyorsan kötő műanyag adalékkal dúsított kvarcvakolattal borítanak be. Három lényeges előnye van e módszernek. Az egyik, hogy tökéletes hőszigetelést nyújt, a másik, azzal, hogy kívülre kerül a hő- szigetelés, eltűnik a paneljelleg, a harmadik előny pedig, hogy a házgyári sablonok változtathatóak lettek, ezzel egyszerűsödött a gyártás, s így szinte bármilyen alakú, illetve méretű panelt lehel készíteni. A békéscsabai házgyár teljes egészében már csak ezzel a technológiával dolgozik. A fent említetteknek és a tervezésnek köszönhetően ma már szinte minden panelépület egyedi jellegű. — Lehet tetőtér-beépítést, függőfolyosós megoldást is alkalmazni, sőt, a panelból nemcsak lakó-, hanem közUtólagos hőszigetelés a Dryvit-technológiával épületek is készülhetnek. Jó példa erre a békéscsabai tanítóképző, vagy a belvárosi iskola épülete — tájékoztat Poljak György. — Ha már Itt tartunk, önnek, mint a kivitelező vállalat képviselőjének, mi a véleménye a megyeszékhely új épületeinek formájáról, a színekről, a városközpontról? — Úgy érzem, hogy nincs Békéscsabának egy igazi ter- vezöcsapata, amely magáénak érezné a város képének formálását. Ehelyett mindenki a maga házát, épületét álmodja meg. — Van viszont a városnak főépítésze ... — Igen, neki kellene ügyelni többek között arra is, hogy a város épületeinek jellege harmonikusan illeszkedjék egymáshoz. Persze más dolog egy építészeti hagyományokkal rendelkező várost továbbépíteni. Például Egerben van mihez igazodniuk az új épületeknek. Békéscsaba nem ilyen város. Igaz, Zalaegerszeg sem, ám ott mégis egy egységes városképű, szép megyeszékhely épült fel az utóbbi évtizedekben. S még valami, az emberek legtöbbször a kivitelezőket szidják egy-egy épület színe láttán. Hogy milyen színű festéket használunk, azt nem mi, hanem a tervező dönti el. A Korzó tér mellett most épülő háztömb sárga színét látva igazat adok azoknak, akik azt mondják: szörnyű . . . H. E. A hetvenes évek elején országszerte elterjedt a paneles lakásépítés. Üj városrészek alakultak, többemeletes kockaháztömbök „nőttek ki a földből”. A szürke, sablonos, egyhangú betonépítmények lakóinak kialakult a szürke, sablonos, egyhangú élete. A panelsorsoknak szociológiája lett. Az évek múlásával aztán változtak az esztétikai, városképi és a lakáshasználati igények. Ennek köszönhetően egyre több helyen változott, változik a panel és az építési mód is. * * * A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat 1979-ben nehéz helyzetbe került. Több Panelárak „Nem a lakásárak magasak, hanem a női csizma kerül sokba” — mondta a közelmúltban egy építész. A békéscsabai panellakások 1975-ben négyzetméterenként 9-10 ezer forintba kerültek. Manapság 14-15 ezer forintot kell fizetni ugyanezért a területért. Az árnövekedés évről évre alatta marad az országos átlagnak. Tavaly a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat által épített lakások ára 5,2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Ezzel szemben az országos áremelkedés átlaga 5,5 százalék volt. Hogy jövőre mibe kerül majd egy lakás, azt még nem tudni, de hogy olcsóbb nem lesz, az biztos! volt a kifizetett bér, mint amennyit a nyereség lehetővé tett. A vállalat alaphiány- nyal zárta a hetvenes évek végét. Megtörtént a csendes szanálás, a cég megrendült piaci és pénzügyi helyzetére való tekintettel a hiteltörlesztési kötelezettség idejét meghosszabbították. — Elkerülhetetlenné vált a szerkezetváltás — mondja Poljak György, a vállalat műszaki igazgatója. — Az utóbbi években tapasztalható „panelundor" ellenére mi továbbra is a paneles építkezést kívántuk előnyben részesíteni. Annak ellenére ragaszkodtunk ehhez az építési módhoz, hogy az emberek a lakások minden hibájáért, például a magas fűtési költségekért a panelt hibáztatják. Pedig a panel éppen olyan előregyártott építőelem, mint a tégla, vágj' a cserép. Tehát az a tény, hogy előre elkészített anyagról van szó, nem jelenthet kötöttséget. Azt viszont tudtuk, hogy ha a paneles építkezést továbbra is alkalmazni akarjuk, akkor ezt változtatás nélkül nem tehetjük. Korábban ugyanis úgynevezett szendvicspanelekből építettük a háztömböket, ami azt jelenti, hogy már a Q vadgazdálkodás időszerű kérdései A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés Megyei’ Intéző Bizottsága tegnap délután ülést tartott Békéscsabán, Csatári Béla elnökletével. Az első napirendi pontban1 dr. Csorna Antal, megyei vadász- mester tájékoztatta a .testületet a vadgazdálkodás és vadászat időszerű kérdéseiről. Elmondta, hogy hagyomány a megyénkben, minden év őszén áttekintik a vadásztársaságok munkáját, a vadállomány helyzetét, és azt, hogyan készüljenek fel a következő évre. A vadászmester részletesen elemezte a megyénkben meghatározó vadfajok (az őz, a fácán, a mezei nyúl, a vadkacsa), illetve a gerle- és a fogolyállomány helyzetét. A megyei intézőbizottság megállapította, hogy az apró- vad-vadászati idény kezdetén megfogalmazhatjuk; tavalyhoz képest 1 összességében előre léptünk. Ez az év természetesen nemcsak jó példákkal szolgált, de a rosszakból levont következtetésekkel a vadászok tovább javíthatják1 a vadgazdálkodást, a vadászatok színvonalát, szervezettségét. A folytatásban Kovács György, az IB gazdasági felelőse tartott tájékoztatót a Vadgazdálkodási és Kölcsönös Támogatási Alap működéséről, majd dr. Zsombok András számolt be a januárban alakult megyei jogi bizottság munkájáról. Elmondta, hogy az eltelt közel egy évben az ügyrendi munkamegosztás révén a bizottság tagjai feladataikat lelkiismeretesen elvégezték, a hozzájuk forduló vadásztársaságok képviselőit tájékoztatták jogaikról, kötelezettségeikről. A bizottság tagjainak pontosan meghatározott feladatuk van, a vadásztársaságok megfelelő ismertetést, tájékoztatást kaptak a bizottság működéséről. Napjainkig a társaságok 25 esetbeg fordultak a jogi bizottsághoz. A problémák legtöbbször a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, általában a hivatásos vadászok alkalmazásával kapcsolatban merültek fel. A vita után elfogadott határozati javaslatban a jogi bizottság további teendőit rögzítették. A harmadik napirendi pontban a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók számoltak be munkájukról, majd Kovács György adott tájékoztatót a Ma- vosz központi ellenőrzéséről. Végül bejelentések hangzottak el, illetve jutalmazásokra került sor. L. S. Minőségi vállalások a háztájiban A megye déli részén, a volt kovácsházi járásban azt mondják: a medgyesegyházi állatvásár gazdaságpolitikánk tükörképe. Ha itt drága a malac, akkor nincs különösebb baj, mert a háztáji kiegyensúlyozottan termeli a hízósertést. Ha viszont olcsó és ráadásul nagy a kínálat, akkor két tényező hatása érvényesül. Ezek közül az egyik: baj van a hizlalás jövedelmezőségével, a másik a kistenyésztők, a szövetkezetek által integrált termelők nem érzik biztosnak a lakarmányellátást. A medgyesegyházi piacon jelenleg igen olcsó a 15—20 kilo közötti malac. A legutóbbi piacon minden eddiginél nagyobb volt belőle a kínálat. A szomszédos Medgyesbodzáson más a helyzet. Itt is sok a malac, de ide házhoz jönnek a felvásárlók és elszállítják az igen értékes állományt a megye és az ország északi területeire. Vajon mi állhat az olcsó malacpiac mögött? A hizlalás jövedelmezőségének alacsony színvonala vagy a nem megnyugtató takarmányellátás? A magam részéről egyikre sem szavazom, bár lehet ez is. meg az is, de van itt egy harmadik létező tényező: ez pedig a tisztánlátás hiánya. Nagyon fontos lett volna, hogy az ágazat irányítása és más országos szervek ne halogassák október végére a termelést érzékenyen befolyásoló jövő évi közgazdasági szabályozók meghirdetését. Időben tájékoztatni kellett volna az embereket, hogy a termelő értse, lássa, érzékelje a változások súlyát, irányát, lemérhesse válható hatását, döntsön jó előre, hogy 1988-ban mivel foglalkozzon? Tartson-e tenyész- kocát, meghizlalja vagy eladja a szaporulatot? Némi bizakodás csak azokban a szövetkezetekben van, ahol megtalálták az együttműködést más megyék húsipari vállalataival, akik kedvezőbb árajánlatokkal keresték meg a termelőket. Vajon a szomszédos és a nem szomszédos megyék vágóhídjai, szalámigyárai honnan vették az információt, amivel elindultak, hogy a termelőt megnyerjék üzl.eti céljaiknak? Nem tudom. Csak azt hallottam, hogy Szeged. Miskolc, Budapest több községben érvényes szerződésekkel biztosította be jövő évi árutermelését. Érdekes, hogy ezekben a községekben nincs 5-700 forintos malac. Továbbra is ára van a malacnak! Csanádapácáról a Széchenyi Tsz-ből 12 ezer hízott sertés értékesítésére számítanak 1988-ban. Sóki József háztájiága- zat-vezető elmondása szerint 8 ezret a szegedi szalámigyárnak szállítanak 150 kiló körüli súllyal. Kétezret Miskolc szerződött, a gyulaiak még nem szerződtek egyel sem. Ez az eset bizonyítja az eddig elmondottak valódiságát. Ha ehhez hozzáteszem azt az örvendetes hírt. amit Mészáros Pál tsz-elnök említett: a szövetkezet 200 tenyészkocát helyez ki a háztájiba a következő hónapokban. Ez azért jelentős, mert a Mezőhegyesi Hústermelési Rendszerrel tárgyalnak a „selejt kocáért törzskönyvezett kocái" akció megvalósításán. Mivel az apácai tsz tagja ennek a termelési rendszernek, így az üzletet közvetlenül nyélbe is üthetik. Takarmányellátási gond nem nehezíti az apácai állattartók helyzetét. A szövetkezet minden általa integrált kistermelőnek hízónként négyszáz kiló abraktakarmányt — kukoricát és takarmánygabonát — is juttat. Ezek után nem véletlen, hogy a hizlalás jövedelmezősége szóba sem jött, illetve jöhet, hiszen a 12 ezer hízósertésből az eddig leszerződött 10 ezer a jelenlegi vállalati árpolitika mellett szól. Még egy gondolat erejéig visszatérve a takarmányellátásra: az évek óta tartó aszályos időjárás közepette a szükséges takarmány mindenkor a termelők és nagyüzemek rendelkezésére állt. Két héttel ezelőtt, amikor a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát nyílt szakmai napot rendezett, bejelentették: készek hatékonyan közreműködni a termelési rendszerbe tartozó gazdaságok takarmányellátásának erősítésében is. Az elmondottak tanúsítják: megvan a termelési kedv a megye gazdaságaiban, a kistermelők százezres táborában, de híján van a helyi szervező munka, az előremutató cselekvés és az új kezdeményezések sem kaptak még kellő nyilvánosságot. Ezekről is beszélni kellene — többször is —, hogy a jó hírek mindenhová eljussanak, mert 1988-tól jövedelmezőbb lesz a nagyüzemi és a háztáji állattartás, -hizlalás. D. K. Boltvezetők! Bővíthetik boltjuk áruválasztékát, növelhetik vevőkörük elégedettségét, ha igénybe veszik az Apisz egységcsomagkiildő szolgáltatását — Négyféle összeállításban kínálunk alapvető papír-, írószerárukat tartalmazó típuscsomagokat. — Egy-egy csomag fogyasztói ára 4000 és 5000 forint között van. — Számlázás nagykereskedelmi áron. — Rendelését postán teljesítjük. E hirdetés kivágásával és elküldésével kérjen részletes tájékoztatást. CÍMÜNK: Ápisz Kereskedelmi Vállalat, áruforgalmi főosztály, Budapest, Wesselényi u. 6. 1075. Az ön címe, ahová a részletes tájékoztatást kéri: (Kérjük olvashatóan kitölteni.) Jobb árukínálat, nagyobb nyereség!
