Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

1987. november 23., hétfő o llHaUK7iW Őszi árutárgyalás a Metakémiánái A Metakémia Ipari Szö­vetkezet a napokban rendez­te meg Körösladányban az immáron hagyományos őszi árutárgyalását. Tíz élelmi­szer- és vegyiáru-kereske- delmi vállalat képviselőin kívül, a Skála, a Domus, a Bútorker, a Vas- és Edény, az Agroker, a Kermi, a Phi- laxia és az Azur Kereske­delmi Vállalat üzletemberei vettek részt a tárgyaláson, ahol először Nyerges László, a szövetkezet elnöke kö­szöntötte a vendégeket, majd a vegyiszakma aktuá­lis helyzetéről Szabó Barna­bás, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főtanácsosa tá­jékoztatta a jelenlévőket. El­mondta többek között, hogy a hazai háztartásvegyipar forgalma az idén várhatóan 23-24 milliárd forint lesz. A termékek jelentős része na­pi használati cikk, a haj­sampontól a festéken át az óvszerig. A díszítő kozmeti­kumok -— rúzs, szemhéjfes­ték. stb. — aránya ebből 5 százalék. A teljes háztartás- vegyipari termelés 7-8 szá­zalékát a szövetkezetek ad­ják. A körösladányiak az alapvető háztartásvegyipari cikkek gyártói közül jelen­tős szerepet vállalnak. Itt gyártanak egyedül az or­szágban cipőápoló szereket. Üjabb és újabb receptúrá- kat dolgoznak ki, s munká­juk elismerését jelzi, hogy a nyugatnémet Henkel kon­szern átadta a Metakémiá- nak a Polifix önfényező ci­pőápoló szer gyártási jogát. — Egyes vegyipari termé­kek ára jövőre átlagos mér­tékben emelkedik majd, de lesznek olyan cikkek is, me­lyeknek az ára csökken — mondta Szabó Barnabás. Az ez évi szállítások vár­ható teljesítéséről és az 1988-as árualapok egyezteté­séről Simon Fiala Tiborné, a szövetkezet kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatta a kereskedelem képviselőit, majd Szekeres László, a fej­lesztési osztály vezetője szá­molt be a szövetkezet leg­újabb termékeiről. Október­ben hozták forgalomba a 13- féle színárnyalatban kifej­lesztett cipőápoló és -színező krémet, s hamarosan meg­jelenik a piacon a termék színtelen változata is. Jövő­re lesz kapható az a finom- bőrápoló-szer, amely bőrru­házati cikkek és bőrhuzatú bútorok ápolására egyaránt alkalmas. Fél év múlva hoz­zák forgalomba a nemrégi­ben kifejlesztett kutyafürde- tő-sampont, amely az Or­szágom Állategészségügyi In­tézet vizsgálata alapján ked­vező szakvéleményt kapott. A közelmúlt fejlesztési ered­ménye az a tisztítószer, amely alkalmas edénymoso­gatásra, csempe-, kád- és padlótisztításra is. A szö­vetkezet vasipari részlege már gyártja a Körös öltöző- szekrényt, amely többféle változatban, a megrendelők igénye szerint kerül piacra. A hozzászólások és a vé­lemények után a Hungaro- vin Borgazdasági Kombinát pezsgőgyáregysége kóstoló­val egybekötött termékbemu­tatót tartott a jelenlévő ke­reskedőknek. Dr. Terts And­rás üzemigazgató mutatta be a gyáregység nyolcfajta pezsgőjét, valamint alacsony alkoholtartalmú, úgynevezett cooler üdítőitaljait. H. E. Békéscsabai szakmunkástanuló-napok Három évvel ezelőtt a Bé­késcsabai 635. Számú Ipari Szakmunkásképző Iskola fel­nőtt KISZ-szervezete volt az ötletadó: a megyeszék­hely képzőiben tanuló fia­taloknak egy olyan több­napos találkozót kell ren­dezni, amelynek során egy­részt az ifjúsági mozgalom aktuális feladataival is meg­ismerkedhetnek, • másrészt mód nyílik a másik iskolá­ban tanulókkal való megis­merkedésre, s nem utolsó­sorban lehetőséget ad a sza­bad idő eltöltése újabb for­máinak átadására, haszno­sítására. Azóta minden év­ben ősszel megrendezik a városi KISZ-b:zottsággal közösen a szakmunkástanu­lók találkozóját; a legutób­bit az elmúlt hét végén a Trefort utcai kollégiumban tartották meg — a fiatalok szerint osztatlan sikerrel. A három nap alatt a vál­tozatos programban szere­pelt nem kevés számú ve­télkedő, sportnap Szabadkí­gyóson, kulturális műsor, s persze diszkó is szép szám­mal, no meg ifjúságpolitikai továbbképzés. Az idei na­poknak a közelgő ifjúsági parlamentekre való felké­szülés és a NOSZF 70. év­fordulója adta meg külön aktualitását. A vasárnap délben véget ért találkozón aztán átadták a különböző versenyeken és vetélkedésekben a legjobb teljesítményt elérteknek ki­járó díjakat. Az első a 611. számú szakmunkásképzőnek járt ki; egy évig ők őrizhe­tik a most alapított díszes vándorplakettet is. A máso­dik helyen a 635. számú is­kola, a harmadik helyen pe­dig a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­ző végzett. Tavasszal felsza­badulási vetélkedősorozatot indítanak, s a tervek szerint egy év múlva újra. több­napos találkozón folytatják a megyeszékhely ifjú szak­munkásai a ..soha nem elég” barátkozást, ismerkedést.. . (ni) II dinamikusan fejlődő Füzesgyarmat F üzesgyarmat 1970 decemberében nyerte el a nagyközségi rangot. A település a megye észak-északkeleti részén, Hajdú, Szolnok és Békés megye határán terül el 12 745 hektáron. A lakos­ság lélekszáma a korábbi csökkenéssel szemben folyamatosan nő, 1985-ben 6244 volt, míg 1987-ben 6775 fő. Természeti adottságunk a nehezen művelhető fekete, kötött, szikes termőföld és a térségben megkutatott gazdag kőolaj- és földgáz­mező. Az utóbbi jelentősége a település fejlődésére egyre nagyobb hatással van. Ennek megfelelően átalakulóban van nagyközségünk társadalmi, gazdasági szerkezete. Változatlanul meghatározó szerepe van a Vörös Csillag termelőszövetkezetnek a 13 ezer hektáron, 1485 taggal folytató te­vékenységével. 1975-ben három termelő- szövetkezet egyesítésével létrejött nagy- gazdaság ma már több mint 1 milliárd forintos termelési értéket produkál. Az általános fejlődés egyik kulcskérdése, hogy az egyéni érdekeltséget, a háztáji gazdaságok példamutató kialakításával, támogatásával sikerült a termelőszövet­kezetnek megoldania. Dinamikussá válik az ipar, az ipari munkásság jelenléte. Két önállóan gaz­dálkodó kisüzem (100-200 fős), a költség- vetési üzem és az Univerzál Ipari Szö­vetkezet jelentette eddig az ipari mun­kalehetőséget. Az olajipari beruházások megindulásával három jelentős ipari nagyvállalat, az NKFV füzesgyarmati üzemegysége, az Üt- és Vasútépítő Válla­lat 13. számú főépítésvezetősége és a Gyár- és Gépszerelő Vállalat várhatóan több évtizedre új munkalehetőséget biztosít a község lakosságának. A kezdeti nehézségek után — a mező­gazdasági és ipari bérszínvonal különb­sége miatt — napjainkban egészséges konkurenciát eredményezett a gazdálko­dó egységek ■ munkaerő-gazdálkodásában. Az elmúlt tíz évben a település lakás- állománya (részben a belvíz, de na­gyobbrészt a település lakosságmegtartó képessége miatt) megújult és szinte kény­szerítő erővel az infrastruktúra színvona­lának emelkedését váltotta ki. A jelleg­zetesen egyutas községben, ahol 1938 óta nem épült új közút, az elmúlt időben 14 utcában építettünk szilárd útburkolatot. Ezt a fejlődési ütemet a szennyvízhálózat kiépítésével teljes egészében, egyéb köz­művek építésével, nagy nehézségek árán tudtuk biztosítani. Természetesen a hirtelen átalakulás még jobb népgazdasági helyzetben is azt eredményezi, hogy a követelményeknek nem minden területen tudunk megfelelni. Az alapellátás a jelenlegi helyzetben biz­tosított, persze nem az igényeknek meg­felelően, amit bizonyít a lakosság részéről egyre sürgetőbben felmerülő kérés, az új egészségügyi központ, a szociális-kommu­nális ellátás, a gyermekjóléti intézmények továbbfejlesztésére vonatkozóan. Ami biz­tató, az egyébként bizonytalan jövőt il­letően, az az, hogy a falu lakosságának összefogásával, támogatásával már át­adásra került az új benzinkút, csaknem 1 millió forint gyűlt össze a majdan megépítendő tornacsarnok számlájára. Építés alatt van az új, korszerű napközi, melynek átadásával három tanterem ki­alakítására nyílik lehetőség, megszüntet­ve ezzel a váltakozó tanítást, gyermeket, pedagógust, szülőt próbára tevő gyakor­latát. A lakossági infrastruktúra egyes rész­területein (egészségügy, közművelődés, ke­reskedelmi hálózat és mindenekelőtt a szolgáltatások) az elkövetkező ötéves terv­ben tovább kell lépni. A nagyközség fog­lalkoztatási szerkezetének megváltozásá­val romlott a nők munkavállalási lehető­sége. További ipartelepítéssel, a szolgál­tatási szféra fejlesztésével kell ezt meg­oldanunk. Az elmúlt egy évtizedben bekövetke­zett pozitív változások megváltoztatták a lakosság életkörülményeit és hangulatát. Felbomlóban a régi megmerevedett falusi közösség és alakulóban — nem mindig pozitív értelemben — az új. A község nevét a drámai gázkitörések után megismerte az egész ország. Az olaj megjelenése a közhiede­lemmel ellentétben nem hozott hirtelen gazdagságot, de új szemléletet igen, meg­ízlelhettük az önállóság településformáló hatását. Tudjuk, hogy fejlődésünk a már meglevő és a várható nehézségek miatt nem lesz töretlen, de a lakosság, a helyi és az ide települt vállalatok, a nagyköz­ség társadalmi és gazdasági vezetésének akarata az, hogy a lehetőségek maximális kihasználásával az egyéni és közösségi ér­dekek még jobb összehangolásával bizto­sítsuk Füzesgyarmat jövőjét. Nyári János községi pb-titkár Szombat délelőtt Telekgerendáson Nagy volt a forgalom az ABC-ben A szombat reggeli borús időben csak néhányan szél­iünk le háromnegyed 8 táj­ban a Békéscsabáról érkező vonatról Telekgerendáson. Az állomás épületét felújít­ják, így most a hátsó rész­nél állványerdő látható. Lassan indulok a központ felé, kerülgetem a sarat. A sínek mellett talpfák sora­koznak szép rendben. A kis­erdőnél a kanyarban varjak kárognak, mint valami gyászzene ül a tájra a fe­kete madarak hangja. A Kossuth utcán feltűnik a művelődési ház szépen fel­újított épülete, vele szem­ben a hirdetőtáblán vasár­nap estére a „Csók, anyu” című filmre hívogatják a nézőket a fotókkal. Balra fordulok a Dózsa György utcán, a tanácsháza előtt piros autóbusz áll, mel­lette szülők sorakoznak. Megszólítom az egyik fiatal- asszonyt. — Liker Pálné vagyok — mutatkozik be —, az ötödi­kes kislányomat kísértem ki a buszhoz. Nádudvarra utaznak a népzenei együtte­sek területi döntőjére. Hen­rietta énekel és táncol a művészeti csoportban. Fellépek az autóbuszra, és arra kérem Varga András­nál, . a csoport vezetőjét, hogy röviden szóljon arról, milyen tervekkel utaznak a Hajdú-Bihar megyei nagy­községbe. — Az áfészek által patro­nált csoportok országos mi­nősítője lesz ez a nádudvari megmérettetés. A mi mű­vészeti csoportunk 43 tagú, amelyben három generáció, az unokák, a szülők és a nagyszülők énekelnek, tán­colnak és őrzik a szlovák hagyományokat. Mi az Ara­tás című szlovák népi mű­sorunkat mutatjuk be. amelyben a kenyérsütéstől a táncig minden szerepel. Már van egy országos ezüst mi­nősítésünk, most megcéloz­tuk az aranyat — mondja búcsúzóul, és lassan elindul a piros autóbusz. A község központjában az ABC-áruház előtt kerékpá­rok sorakoznak. Az egyik padnál idős asszony kínálja portékáját. özvegy Baross Andrásné tojást árul, 2,80- ért adja darabját. — Mivel tölti a szombat délutánt? — kérdezem az idős asszony­tól. — Egyedül vagyok, és ilyenkor a főzés, takarítás ad munkát, majd délután a tévét nézem. Kétéves a dédunokám, lehet, hogy őt is meglátogatom. Időközben vevő érkezik. Mag József né 15 tojást vá­sárol. Tőle az élelmiszer- ellátásról érdeklődöm. — Az ABC-ben elég jó az ellátás. Lehet előhűtött csir­két is kapni, húst pedig szerdánként vehetünk a húsboltban. Ha hazamegyek, főzök, takarítok. Szórakozni nem nagyon lehet itt a falu­ban, bár kultúrház van, de program nemigen akad. Mo­ziba is kétszer lehet menni a héten, szerdán és vasár­nap. Nagy a forgalom az ABC- ben. A szorgos kezű lányok, asszonyok igencsak megiz­zadnak a sok vevő kiszolgá­lása közben. Hátul, a raktár melletti kis irodában Mor- vay Istvánná üzletvezetőtől a forgalomról érdeklődőm. — Jómagam 1959 óta va­gyok Telekgerendáson, és 64-ben jöttünk ebbe az új áruházba. A Békéscsaba és Vidéke Áfész működteti az egységet. Ilyenkor, szombat délelőtt 6-tól délután 2-ig vagyunk nyitva. Ma 400 kiló kenyeret és 500 liter tejet kaptunk. Az elmúlt hónap­ban 1 millió 700 ezer forin­tot forgalmaztunk, remélem, novemberben is legalább ennyi lesz. Sajnos, étolaj nincs, szerencsére margarint kaptunk. Iparcikket megren­delésre tudunk adni a ve­vőknek, de mostanában a keresett fagyasztóládát nem tudjuk beszerezni. Az üzletvezetőnő elmond­ja még, hogy most egy ér­tekezletre készülnek, ahol a leltározásról, az év végi haj­ráról és a bérek bruttósítá­sáról kapnak majd tájékoz­tatót. Jelenleg 8-an dolgoz­nak az üzletben, zömük té- lekgerendási, és 4 ezer fo­rint körül keresnek havonta. Kilépek az ABC-ből és a posta felé veszem az irányt. Egy kis motorkerékpárral éppen indulófélben van Hrabovszki János külterületi kézbesítő. — Milyen lapokat kapott ma? — Népújságból 330 érke­zett, Népszabadságból 74. A színes lapok közül a Magyar Ifjúság és a Kölyök érkezett meg, mintegy 200. Tanyákra viszem a lapot, elég sár van most már, így körülbelül délre, egy órára végzek. Otthon van 60 sertés, bőven van tennivaló a jószágokkal. Hogy mivel telik a vasár­nap? — teszi fel a kérdést szinte önmagának a fiatal­ember, majd így válaszol: — Vasárnap egy kicsit tovább alszom, aztán megetetem a jószágokat, és ha jut idő, tévét nézek. Két gyerekem van, az egyik ötödikes, a másik nyolcadikos. A Dózsa utcán visszafelé indulok, s az egyik ház ke­rítése mögött gereblyéző férfit szólítok meg. Beljebb invitál, s csak akkor veszem észre, hogy kezében botot fog. — Sajnos, tavaly augusz­tusban volt egy combnyak­törésem. leszázalékoltak — mondja a házigazda, Miha- lecz György. — 57 éves va­gyok, jól ismerem Telekge­rendást, hiszen a környéken, tanyán nőttem föl, 1951 óta lakok itt. A Vörös Csillag Tsz-ből százalékoltak le, 4600 forint a nyugdíjam. Közben kávét tesz föl a gáztűzhelyre az ízlésesen be­rendezett konyhában, és szót váltunk a faluról, a mezőgazdaságról és a meg­élhetésről. — Bizony, a 4600 forint nem magas, ezért foglalko­zik az ember kertészkedés­sel. jószággal. Nagyon sze­retem a fákat, most is rendet teszek ebben a 260 négyszögöles kertben. A fu­tólugas rendszerű almafák 6 mázsa termést adtak, míg a szőlő sajnos a tavasszal elfagyott. Most a fertőzött le­veleket gereblyézem, s majd le fogom ásni a földbe. Megtudom még azt is, hogy nagyon kellene egy be­kötő út a faluba, amelyen a busz be tudna járni a köz­pontba. Felesége a Dunán­túlra utazott, így most a férj van csak itthon. — A faluban nyugodt az élet — mindenkinek van egy kis kertje, ahol megte­rem a konyhára való. Szor­galmas. hajtós. emberek él­nek itt — mondja Mihalecz György. — Jó, hogy kap­tunk takarékszövetkezetet, és sokat segít a zöldségellá­tásban a nemrégen működé­si engedélyt váltott magán- kereskedő. Elbúcsúzom, és az állo­más felé indulok. Az úton néhány tehergépkocsi és traktor halad, jelezve, hogy a Békéscsabai Állami Gaz­daságban szombaton is dol­goznak. A kertek többségé­ben gereblyéző. dolgozgató embereket látok. Az eső lassan eláll, a szél viszont egyre inkább megerősödik, így telt a szombat délelőtt Telekgerendáson 1987 no­vemberében. Verasztó Lajos A telekgerendási kertekben szorgalmasan dolgoztak a hét végén Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents