Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-20 / 274. szám
1987. november 20., péntek A jövőben egyetlen fizetésképtelen vállalat sem kaphat kedvezményt A kisárutermelést vizsgálta a NEB Csak az biztos: A csütörtöki kormányülést követően a szokásos kormányszóvivői tájékoztató helyett — Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke ugyanis Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének kíséretében Dél-Amerikában tartózkodik — Békési László pénzügyminiszter-helyet- tes és Németh Jenő, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese tartott sajtótájékoztatót. Békési László elmondotta: a Minisztertanács ■ szükségesnek ítélte az állami pénzügyekről szóló törvény és végrehajtási rendeletéinek módosítását. Jövőre ugyanis várhatóan változik az államháztartási mérleg szerkezete és tartalma, összefüggésben az adó- és árreform következményeivel. Az új szerkezetű államháztartási mérleg áttekinthetőbbé teszi a költségvetést a képviselők számára. A januárban bevezetendő adó- és árreform is több tekintetben túlhaladottá tette a pénzügyi törvény eddigi intézkedéseit A változások e téren is meg fogják teremteni az összhangot. Jelentősen megváltozik a jövő esztendőben a pénzügyi ellenőrzések tartalma és feladata. Az adótörvények végrehajtása nyomán nő az adóellenőrzés szerepe. ami szintén megkívánja a pénzügyi törvény módosítását. Az adótanácsadói tevékenységgel kapcsolatos, most kialakított szabályok csak a díjazás ellenében végrehajtott adótanácsadásra vonatkoznak, díjmentesen ugyanis mindenki adhat szakmai segítséget. Az új szabályok szerint nélkülözhetetlen feltétel a büntetlen előélet, a szükséges képesítés megszerzése — amelyet szakvizsgával kell igazolni — és az úgynevezett szakértői vagy adótanácsadói névjegyzékbe való felvétel. Tanácsadással magánszemély és társaság egyaránt foglalkozhat. Döntés született több kiegészítő adónem jövő évi korrekciójáról, illetve megszüntetéséről. Közülük a leglényegesebb a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának módosítása. A kistermelők eddig — ha földműveléssel foglalkoznak — kettős jogcímen fizettek adót, egyrészt a földművelésből származó jövedelmeik után, másrészt a föld tulajdona alapján. Január elsejétől a jövedelemadóztatás tel- jeskörűen a magánszemélyek jövedelemadójának keretében valósul meg, megszűnik a mezőgazdasági kistermelők jelenlegi. háztáji és kisegítő gazdaságra vonatkozó jövedelemadója. Jövőre változatlanul fennmarad a földhasználati adó. Ennek sem mértéke, sem az adó fizetésére kötelezettek köre nem változik. Két, nem túl jelentős adónem szintén megszűnik 1988-ban: az erőgép és a lovak, öszvérek után fizetett eddigi tételes adó, valamint az ebadó. A kormány két olyan kérdéssel is foglalkozott, amely a jövő évi népgazdasági célok teljesítésének megalapozását, a stabilizációs és kibontakozási program végrehajtását szolgálja. Az egyik ilyen a felszámolási eljárás következetesebb végrehajtása, az ehhez szükséges intézkedések kidolgozása. Ugyanis a veszteséges és alaphiányos gazdálkodók helyzetének rendezésében igán lassú az előrehaladás, szűk körben érvényesülnek csak az elmúlt esztendőben hozott törvényerejű rendeletnek, a felszámolási, illetve veszteségrendezési eljárásnak a követelményei. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy lassú a gazdasági szerkezet átalakítása, és elmarad az igényektől a belső tőkemozgás. Tavaly például 61 veszteséges és 60 alaphiányos vállalat, illetve szövetkezet közül csupán 68-nál sikerült a pénzügyi hiányt saját erőforrásból. illetve a hitelezők közötti megállapodással rendezni. Mindössze két felszámolás fejeződött be. a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalaté és a Balassagyarmati Javító-Karbantartó Kisvállalaté. A gazdálkodó szervek és a bankok nem érdekeltek a felszámolási eljárás lefolytatásában. Ugyanakkor a magyar gazdaságban tapasztalható pénzbőség miatt nem is kényszerülnek erre. Az idei esztendő első három negyedében 156 vállalat és szövetkezet zárt veszteségesen, s a pénzügyi hiány meghaladta a nyolcmilliárd forintot. A Minisztertanács úgy döntött, hogy meg kell változtatni az eddigi gyakorlatot, föl kell gyorsítani az anyagi nehézségekkel küzdő gazdálkodók helyzetének rendezését. Felhatalmazta az illetékes kormányzati szerveket, hogy a tartósan gazdaságtalan tevékenységet folytatók helyzetét felülvizsgálják. Ez a felülvizsgálat kiterjed az úgynevezett válság- ágazatokhoz tartozó szervezetekre is. Amennyiben saját erőből — a gazdálkodó szervezetek, bankok, hitelező vállalatok és szövetkezetek segítségével — nem képesek megoldani a gondokat, a kormány kész egyedi döntéseket hozni, hogy felgyorsítsa a folyamatot. A Pénzügyminisztérium a jövőben egyetlen tartósan fizetőképtelen vállalatnál vagy szövetkezetnél sem engedélyezhet fizetési kedvezményt. A cél az, hogy állami kötelezettségek elhalasztásával ne lehessen fizetőképtelenséget — még időlegesen sem — áthidalni. Így az ellenőrzések során megállapított adóhiányokat a vállalatoknak nem az éves mérleg összeállítása után, hanem azonnal be kell fizetniük. Az a vállalat sem juthat hozzá addig állami támogatáshoz, amelyik szállítóitól 90 napon túl sem hajtja be követelését, s így fizetőképtelen vállalat vagy szövetkezet hitelezőjévé válik. Az állami támogatást mindaddig nem veheti igénybe, ameddig ilyen esetben nem kezdeményezi a felszámolási eljárást. Szintén a kormány döntése értelmében a kereskedelmi bankok a következő hetekben tételesen felülvizsgálják az úgynevezett kétes követeléseik körét, s az eladósodott vállalatoknál kezdeményezniük kell a felszámolási eljárást. Egyébként a kétes követelésekkel arányosan a kereskedelmi bankoknak kockázati tartalékalapot kell képezniük. s ez is nagyban szűkíti hitelezési lehetőségeiket. A továbbiakban Békési László a tanácsi irányítású háttérintézményekkel kapcsolatos kormányzati döntésről tájékoztatott, összesen 1230 háttérszervezet működik, ezek az ellátó, szolgáltató és szakigazgatási szervezetekben több mint 35 ezer embert foglalkoztatnak. A felülvizsgálat megkezdődött, s a kormány mostani ülésén úgy döntött, hogy a szakigazgatási feladatokat ellátó háttérintézmények — ide 193 ilyen szervezet tartozik — felét megszünteti. Ez több mint 200 millió forintos megtakarítást jelent a költségvetés számára. Megszűnnek többek között a pálya- választási és nevelési tanácsadók, az egészségügyi szervezési és tervezési központok. Emellett folytatják a központi háttérintézmények felülvizsgálatát is. A Mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság a napokban megtárgyalta: Az- állattenyésztés helyzete a kisgazdaságokban témakörben lefolytatott vizsgálati anyag összefoglaló je- jentését. Németh Gyula NEB-elnök ezzel kapcsolatban elmondta: szeptemberben vizsgálatot kezdtek annak megállapítására, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban a közismert tényezők hatására miként alakul az állattenyésztés, az állattartás és az állati termékek termelése. Milyen helyben fellelhető tényezők segítik, illetve hátráltatják ezt a munkát? A mezőgazdasági nagyüzemek, a feldolgozó vállalatok és más szervek, milyen integrátori szerepet vállalnak, végeznek. melynek következtében hogyan változnak az érdekeltségi viszonyok ? A vizsgálatban részt vett egy munkabizottság, 17 népi ellenőr, akik négy csoportban dolgoztak, és sok olyan tényezőt találtak, melyek nehezítik ebben a termelői szférában az újabb eredmények elérését. A Reanal Finomvegyszergyár és a debreceni Szülészeti Klinika genetikai laboratóriumának szakemberei új készítményt fejlesztettek ki, amelynek segítségével már a terhesség korai szakaszában megállapítható, hogy a magzat gerinccsatornájának csontosodása rendben befe- jeződött-e. Bár igen ritkán, de előfordul hogy a gerinccsatorna hiányosan záródik, aminek következményei az egész életre kihatnak. E ritka magzati fejlődési rendellenesség a legújabb tudomá— Az újságok hibájából deformálódott, pontosabban szélesedett a peresztrojka fogalma. Az újságok mindent összefüggésbe hoznak az átalakítás gondolatával. Még olyan feladatokat is, mint az alkoholizmus és a kábítószer-fogyasztás elleni harc vagy az udvariasság. Hogy konkrét példát mondjak, a férfiak miért nem adják át a metrón a helyet a nőknek és az idősebbeknek — hívja fel figyelmünket az átalakítás nehezen körvonalazható programjára Oleg Nyekraszov, a Társadalom- tudományi Akadémia tanszékvezetője. Amikor elmondja, hogy korábban, 15 éven át maga is újságíróként dolgozott, már alig hisszük, hogy tényleg hibáztatja a sajtót a peresztrojka fogalmának kiszélesedéséért. Hamar meg is állapodunk abban, hogy az emberek joggal hoznak összefüggésbe minden új jelenséget, folyamatot az átalakítás grandiózus feladataival. Hiszen az élet, ezen belül a gazdaság teljes és gyökeres átalakítása új minőséget kell, hogy teremtsen az életmódban és a gondolkodásban is. A peresztrojka olyan kérdések újragondolásához is felhatalmazást adott, amelyeknek puszta megemlítése is korábban a szocializmus elleni támadásnak minősült volna Szergej Zaligin állami díjas prózaíró — aki az elsők között emelt szót nagy visszhangot kiváltó esszéjében a szibériai folyók megfordítása ellen — tá- gabb összefüggésekbe helyezi az átértékelésre érdemes kérdések körét: Az ellenőrzés során részletes vizsgálatot folytattak a Battonyai Petőfi Tsz-ben, a Dombegyházi Petőfi Tsz-ben, a Medgyesbodzás—Puszta- ottlakai Egyetértés Tsz-ben és a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész-nál. A vizsgálat idején négy helyen a Hazafias Népfront községi bizottsága tanácskozásra hívta a kistermelőket gondjaik megismerésére, a termelést feszítő problémák megvitatására. Az összefoglaló jelentésbe ezeket a tapasztalatokat is leírták, melyekről a Mezőkovácsházi Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztatja a háztáji termelés szervezésében, felvásárlásában és feldolgozásában érdekelt szervezeteket. Végül a testület elismerését fejezte ki a münkában részt vevőknek, s megkérték dr. Sás Menyhért vizsgálat vezetőt, hogy a négy munkabizottságnak és a 17 népi ellenőrnek továbbítsa. Ugyanebben a témában megyei jellegű vizsgálat is folyt. Ennek anyaga a jövő héten kerül a NEB Békés Megyei Bizottsága elé. nyos kutatások eredményeként ma már pontosan kimutatható a magzatvízből. A betegség következtében ugyanis olyan sejtek kerülnek a magzatvízbe, amelyek normális körülmények között ott egyébként nem lelhetők fel. E sejtek jelenlétének kimutatására szolgál a gyár új vegyszerkészlete. Rendellenesség esetén időben megszakítják a terhességet. Az új diagnosztikai teszt várhatóan a jövő évben kerül forgalomba. „ .. . A szocializmus ritka életképes és türelmes formációnak bizonyult. Hány külső agressziót, intervenciót, blokádot és embargót kellett kiállnia — és mind kiállta! Hány rendkívüli helyzetet és eseményt teremtettünk itthon mi magunk szükségből, de néha változás lesz A megyei tanács művelődési osztálya tegnap délelőtt értekezletet tartott a szakképzéssel foglalkozó középiskolák igazgatói számára a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskolában Békéscsabán. Elsőként igen figyelemfelkeltő és megszívlelendő előadást tartott dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője a megyei munkaerőhelyzetről, a várható foglalkoztatási gondokról, s a pályakezdők elhelyezkedésének szűkülő lehetőségeiről. Mint mondotta, megyénkben még ma is a foglalkoztatottak egynegyede a lakóhelyén kívül talál munkát magának, ami a női dolgozók esetében egyéb, a családdal is összefüggő problémát rejt magában. A szakképzetlen munkaerő foglalkoztatásával máris nehézségek vannak, s ezen belül az érettségizetteknél különösen. Az ebben az évben érettségizett 460 tovább nem tanuló fiatalnak mindössze 173 álláshelyet ajánlottak fel. Éppen ezért a szakképző iskoláknak fel kell készülni e fiatalok szakmai felkészítésére. Ugyanakkor gondot jelent a szakképzés tervezésénél, hogy az új munkahelyek teremtésének biztos terve még nem alakult ki. Növeli a gondokat, hogy a vállalatok egyre kevésbé kívánnak „másoknak" szakmunkásokat képezni. Simon Mihály, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szakmunkásszükségtelenül, mert megszoktuk, hogy egysíkúan, variációk nélkül gondolkodunk, megszoktuk, hogy nem elsősorban keressük a lehetőségeket benne, hanem inkább követelünk, folyton csak követelünk tőle — és ezt is kiállta." bizonyítványt, hanem szaktudást kell nyújtania az iskoláknak. Ehhez viszont a pályára alkalmatlanoknak időben, még az első tanítási évben őszintén fél kell tárni alkalmatlanságukat. A most folyó beiskolázási előkészületeknél pedig reális, megalapozott véleményt szükséges mondani az adott szakma jövőjéről, keresettségéről a fiataloknak. Bagics Lajos, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője a várható változásokról, rendelkezésekről tájékoztatta az igazgatókat, s válaszolt a feltett kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy nem szabad mindent a központtól várni, hiszen ott ismerik a legkevésbé a helyi problémákat. Az iskoláknak élni kell az önállósággal. A kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az a vállalat, amely korábban együttműködési megállapodást kötött a szakképző iskolával, köteles fogadni a szakmunkás- tanulókat. A jövőben pedig — s ez a vállalati- érdekeltséget kívánja erősíteni — a képzési költségeket illetően megegyezés születik majd a képző és a felvevő vállalat között. Azt azonban, hogy mennyibe kerül egy szakmunkás képzése, pontosan megmondani nem lehet, mert függ az adott iskolától, vállalattól, azok körülményeitől. A tanácskozáson igen sok kérdés maradt nyitva, hiszen sokféle változás éri még a szakképzést, amelynek egyelőre csak a körvonalai ismertek. Így csak egy biztos: változás lesz. A konkrét példákat maga Nyekraszov szolgáltatja. Mint mondja, elengedhetetlen olyan nagy társadalmi vívmányok újraértékelése, mint az ingyenes oktatás, a díjtalan egészségügyi ellátás és az olcsó lakás. Ez utóbbi, pontosabban az egész lakáskérdés legalább olyan súlyos gond a Szovjetunióban, s azon belül is főleg a városokban, mint nálunk Magyarországon. Annak ellenére, hogy a legutóbbi szovjet alkotmány állampolgári jogként kezeli a lakáshoz jutást, a legmerészebb becslések szerint is legkorábban 2000-ben szüntethető meg a lakáshiány. (Az alkotmány említett pontja egyébként tipikus példa arra, amit Mihail Gorbacsov a januári plénu- mon a következőképpen fogalmazott meg: „Bizonyos teret nyertek a kommunizmusra vonatkozó olcsó elképzelések, a messianizmus fajtái és az absztrakt megítélések.”) A lakáshiány őszinte tárgyalása mellett ma már arról is nyíltan beszélnek, hogy a meglevő lakások alapterülete nem éri el a kívánatos szintet. Moszkvában például az átlagos lakóterület mindössze 18 négyzetméter (az Uralon túl pedig 15 négyzetméter), ami még akkor is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy ez — az eltérő számítási mód miatt — csak a lakószobák alapterületét mutatja. De térjünk vissza az ingyenesség, pontosabban a szociálpolitika kérdéséhez. Oleg Nyekraszov első és legjellemzőbb példaként a lakbért említi. A Szovjetunióban — ahol a lakások elenyésző hányada van csak magántulajdonban — a lakbérek rendkívül alacsonyak. Különösen, ha történelmi- ségben szemléljük az összegeket. A jelenlegi lakbérrendszert még 1929-ben vezették be: a ma fizetendő D. K. Új diagnosztikai teszt az egészséges utódokért (bse) mmmm Jelentés a barikádról (5.) Újra kell gondolni az ingyenesség fogalmát Kockák és kupolák — avagy stílusok találkozása
