Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-20 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PARTBIZOnSÚG ES a MEGYEI TANÁCS MPIB 1987. NOVEMBER 20., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM Kiemelkedően fontos a kutatási gyors gyakorlati hasznosítása Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Békéscsabán ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága. A testület meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság november 11-i üléséről, majd Nagy Jenő titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a tudományos munka megyei helyzetéről szóló jelentést. A megyei pártbizottság végül személyi ügyben döntött. Az ülésen részt vett és felszólalt Imre Miklós, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. 0 tudományos munka helyzete a megyében BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és az Országgyűlés ele terjeszti az állami pénzügyekről szóló törvénymódosítás tervezetét. A kormány áttekintette a Balaton védelme érdekében elrendelt építési korlátozások végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy az intézkedések elérték céljukat. A kormány ezért úgy döntött, hogy a korlátozásokat meghosz- szabbítja, de az értelmezés célszerűtlen merevségeit enyhíti, s lehetővé tesz olyan egyedi módosításokat is, amelyet a műemlékvédelemhez vagy az idegenforgalomhoz fűződő érdekeink indokolnak. Ilyen esetekben ki kell kérni a Balatoni Intéző Bizottság előzetes véleményét. A kormány megtárgyalta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az Elnöki Tanács döntésének megfelelően szabályozza az utazás anyagi feltételeit. A Minisztertanács az adóreformmal összefüggésben korszerűsítette a lakossági adóigazgatási eljárásról szóló rendeletet, egyúttal rendeletet alkotott az adótanácsadói tevékenységről. Az adóreform végrehajtásával összhangban módosította a mezőgazdasági kistermelők jövedelemadóztatási kötelezettségeit. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány úgy döntött, hogy a takarékbetétek 1988. évi kamata utáni adót a pénzintézetek fizetik meg, így az a lakosságot nem érinti. A Minisztertanács a nem termelő területeken folyó tevékenység korszerűsítése keretében áttekintette a tanácsi irányítású háttérszervezetek működését, és elveket alakított ki a szervezet korszerűsítésének céljából. A kormány a Tudománypolitikai Bizottság elnökének előterjesztésében jelentést hallgatott meg az innovációs bankok és a műszaki fejlesztés finanszírozásának kapcsolatáról, az innovációs parkok szerepéről. A kormány a Gazdaságfelügyeleti Bizottság elnökének beszámolója alapján megállapította, hogy a konvertibilis elszámolású kivitel bővítését szolgáló pályázati rendszer eddigi tapasztalatai kedvezőek, alapvető változásokat nem igényel. Hz építészeti örökség védelme Napjainkban a tudomány eredményeinek alkalmazása áthatja az élet minden területét. A helyes tudománypolitikai gyakorlat kialakítása az alapvető feladatok közé emelkedett. A tudomány fejlődése szempontjából döntő a gyakorlat szívó hatása. A megye politikai, gazdasági, kulturális életében természetes módon nem elsősorban a helyben született tudományos eredmények kerülnek felhasználásra. De a ma hasznosítottnál jóval nagyobbak az ezekben rejlő lehetőségek. Ezzel együtt is fejlődésünk szempontjából meghatározó jelentőségű a kapcsolatunk milyensége a megye- és országhatárokon túli szellemi központokkal. A gazdaságban a tudományos eredmények alkalmazásának jellemző módja a vállalati műszaki fejlesztés. A megyében működő vállalatok állóeszközeinek elhasználódása az elmúlt években ösz- szességében jelentősen nőtt. Nőtt a nullára leírt gépek, berendezések aránya. Ez alól kivételt azok a vállalatok jelentenek, melyek a kedvezőtlen közgazdasági feltételek ellenére jelentős rekonstrukciót hajtottak végre. Termelési és termékszerkezetüket ezáltal korszerűsítették, miközben helyenként szinte elviselhetetlen terheket vállaltak. A telephelyek piaci kapcsolatokkal, fejlesztési érdekeltséggel és megfelelő lehetőségekkel kevésbé rendelkeznek. A jövőt megalapozó gyártás- és gyártmányfejlesztésnek nem csak a vezetői gondolkodásban vannak gátjai. A dolgozók többségével sem sikerült még elfogadtatnunk, hogy a műszaki fejlesztés nekik is személyes érdekük. A mély gyökereket eresztett egyenlősdi szemlélet is ellene hat a megújulásnak. A középvezetők is sokszor inkább a megszokotthoz való ragaszkodásban kifejeződő munkavállalói érdekek képviselői, s nem a vállalati innovációé. A személyi feltételek minősége nem megnyugtató. A megfelelő általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakemberek hiánya lassan a vállalati innováció egyik alapvető akadályává válik; továbbra is kevés a megfelelő felsőfokú végzettségű szakember. Hiányzik a szellemi tartalékképzés. Az oktatási rendszer szerepe döntő az alkotó ember felkészítésében. Ennek megyei felismerését jelzi az általános és középiskolai tantermek növekvő száma, a felsőoktatás bővítése. Ezzel együtt is az általános iskolai oktatás néhány településen alapvető tárgyi feltételek hiányával küszködik. A demográfiai hullám levezetéséhez szükséges középiskolai tantermek csak jelentős erőfeszítésekkel biztosíthatók. A meglevő középfokú ellátottság a gyakorlat igényeihez, az új oktatási törvényben megfogalmazott követelményekhez még nem tudott felzárkózni. Középfokú képzési struktúránk igen lassan változik. Kedvező jelenség az iskolák számítógéppel való ellátottságának jelentős javulása. Egyidejűleg megdöbbentő, hogy a szakmunkás- képző intézetek szakmai könyveinek mintegy 40 százaléka hiányzik, s a meglevők tartalma is részben elavult! Ezen feltételek a most befejezett korszerűsítés után is túlméretezett tananyaggal párosulnak. Felsőoktatási intézményeink jó tárgyi feltételekkel rendelkeznek. Anyagi ellátottságuk már kevésbé jó. Különösen feszítő a DATE szarvasi karán a korszerű eszközellátottság hiánya. A felsőoktatási dolgozók bére a szellemi munka általános társadalmi leértékelődésének bizonyítéka. A kiegészítő jövedelemszerzés kényszere ezen intézmények társadalmi szerepgyakorlásának egyik lényeges akadálya. Az egészségügyi és szociális ellátás szerepe a fejlődés személyi feltételeinek biztosításában és hatásainak a kezelésében növekvő. Tárgyi és személyi feltételei az elmúlt években javultak. Továbbra is indokolt kiemelt kezelésük. A korszerű gyógyászati ismeretek alkalmazásának alapfeltétele a műszerellátottság ésszerű javítása, az eszközkihasználtság növelése. Az esetleges foglalkoztatási gondok tervszerű megelőzése és megoldása az előttünk álló időszak feladata. A megye természeti és társadalmi adottságainak jobb kihasználása megköveteli az irányítás és vezetés tudományos megalapozottságának kijavítását. A vállalatok, intézmények, települések és megyei szervek egy része eddig is folytatott erre irányuló munkát. Ezek a gazdálkodó szervezeteknél főleg gyártás- és gyártmányfejlesztési együttműködésben (kutató-fejlesztő szervezeteknek nyújtott megbízatásokban) jelentek meg. A nagyobb szervezeteknél, illetve egyes közös vállalatoknál (pl. BAGE, DÉTE termelési rendszerek) kialakultak a kifejezetten ilyen profillal szervezett egységek is. A termelési rendszerek megítélése ellentmondásos. Ugyanakkor hiányoznak a megyében a jövedelemérdekeltségű innovációs szervezetek. A Szegeden, Debrecenben ilyen funkcióval szerveződő innovációs parkokban rejlő valóságos lehetőségeket még nem ismerjük. Terjed — bár szűk körben — a tudományos munkaszervezés. A nem gazdasági célból végzett — főként történeti jellegű — kutatások gazdag anyagának feldolgozása jó alapot biztosíthat helyzetünk történeti értelmezéséhez; ideológiai munkánk sajátos arculatának formálásához. Mai viszonyaink tudományos vizsgálata igen szűk körű. esetleges. Az elmúlt években néhány országos intézeredmények mény végzett, illetve végez megbízás alapján, vagy saját kezdeményezésére ilyen kutatásokat megyénkben. Ezek többnyire a helyi szellemi erők kiaknázásával folytak. Eredményeikből azonban csak részlegesen részesültünk. Előrelépést jelent e tekintetben az alföldi kutatócsoport gazdaságföldrajzi elemző munkája. Élénkülés tapasztalható az MTESZ ilyen irányú tevékenységében. A szellemi pontenciál a megyében az elmúlt évtizedekben számottevően fejlődött, bár mértékében, összetételében, kihasználtságában elmarad a fejlődés követelményeitől. A tudományos kapacitás fejlődési- dinamikája figyelemre méltó; az agrár- és földrajztudományokban országos, más tudományágakban — egyedi kivételektől eltekintve — regionális jelentőségű. A közvélemény megfelelő ismeretek hiányában többnyire alulértékeli. Az elmúlt évtizedekben a kutatómunka főhivatású szervezetei (HAKI. ÖKI, mezőgazdasági főiskolai kar. felsőfokú óvónőképző intézet. alföldi kutatócsoport, tanítóképző főiskola) mellett a vállalatok, intézmények egy része is a szellemi alkotómunka bázisává vált (múzeumi szervezet, növényvédő-, állategészségügyi intézet pedagógiai intézet, OKI. MMK, FLR, Október 6. Mgtsz stb.). A vidéki viszonylatban élen járó könyvkiadás, folyóiratok (Békési Élet, Alföldi tanulmányok természet- és társadalomtudományi mutációja. Új Auróra) periodikák; szakmaitudományos egyesületek (MTESZ, MOTESZ, MKT. TIT. Történettudományi Társulat) szintén hordozzák a szellemi alkotó műhellyé válás lehetőségét. A — főként nagyobb településekre koncentrálódó — kisvárosnyi lélekszámú (kb. 13 ezer) felsőfokú végzettségű és értelmiségi munkát végzők egy része további — tudományos szempontból nagyrészt kihasználatlan — ismeretekkel rendelkezik. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület tegnap Kiss János titkár elnökletével vezetőségi ülést tartott a megyei könyvtárban. A számos téma megtárgyalása mellett szerepelt az a tájékoztató, amelyben a Pécsett rendezett XIV. országos műemléki konferencia főbb eseményeiről volt szó. Ezen egyebek között megfogalmazódott az a gondolat is, hogy a politika ma már más szempontból ítéli meg a templomok, kastélyok és egykori kúriák állagának megőrzésére, illetve további hasznosítására irányuló törekvéseket. (Például az ócsai templom restaurálására ezért is kerülhetett sor.) Előtérben van az építészeti örökségek védelme, amelyet nem lehet különválasztani a település- fejlesztéstől sem. Hazánkban kezd kibontakozni az „Egy üzem — egy műemlék” mozgalom. Ugyanis, ha pusztulni hagyjuk a ma még megmentésre érdemes régi épületeket, akkor nemzeti történetiségünk elvesztésével is számolnunk kell. Az említett pécsi rendezA közelmúltban a szeghalmi Sebes Imre munkás- őregység területén, Füzesgyarmaton tanácskoztak Békés megye munkásőr orvosai. Pusztai Kálmán munkásőr őrnagy elnöki megnyitója után dr. Sonkoly Kálmán, a megyei parancsnokság főorvosa, majd dr. Szentkereszty Tamás, a szeghalmi egység orvosa adott jelentést a munkásőrök 1987. évi egészségügyi helyzetéről. Felvázolták a következő év legfontosabb egészségügyi feladatait, amelyek természetesen a kiképzési programhoz igazodva magasabb követelményeket támasztanak az egészség- ügyi biztosítással szemben is. A tanácskozáson részt vett dr. Hrabovszki Mihály orvos-ezredes, az országos parancsnokság osztályvezetője, aki felszólalásában méltatta azt a nagyfokú gondoskodást, amelyet a Békés megyei munkásőr orvosok kivénnyel kapcsolatban elhangzott az is, hogy Békés megyéből Táborszki László békéscsabai esperes és dr. Köteles Lajos, a megyei tudományos koordinációs bizottság titkára vehetett át országos szintű elismerést. Egyébként a jelenlegi elképzelések szerint négy év múlva — a székesfehérvári után — a mi megyénk lesz a színhelye a XVI. műemléki konferenciának. A vezetőségi ülésen ezután a Bánát—Corvin utcák által határolt lakóterület rendezési tervéről, néhány kastély rekonstrukciójának szükségességéről esett szó. Majd Hankó András, a honismereti szakkör vezetője ismertette azokat az utcákat, amelyeknek nevét megváltoztatták az idők folyamán. Az 'a terv, hogy emléktáblát helyeznek el olyan békéscsabai lakosok tiszteletére, akik a különböző korokban sokat tettek a város haladó mozgalmának; gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének érdekében. fejtenek a testület tagjainak egészsége védelmében. Beszélt arról, hogy az egészségügyi kormányzat egészségvédelmi programjának keretén belül milyen feladatok várnak a munkásőr orvosokra, az egészség megőrzése érdekében pedig minden egyes munkásőrre. Részt vett a tanácskozáson dr. Perényi György munkásőr ezredes, az országos parancsnokság jogi osztályvezetője; Kerekes Kálmán, az MSZMP Szeghalmi Városi Bizottságának első titkára és Tóth Pál munkásőr ezredes, megyei parancsnok. Pusztai Kálmán megyei parancsnokhelyettes összefoglalójával ért véget a tanácskozás, melynek keretében megköszönte a meghívott és jelenlevő Békés megyei egészségügyi intézmények vezetőinek a munkásőrség részére nyújtott támogatásukat. (Folytatás a 3. oldalon) —y—n Munkásőr orvosok értekezlete
