Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-19 / 273. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Elkészült a főcsatorna Erősödött a nemzetiségi tudat, de erősödött a nyelvi váltás folyamata is Méhkeréken ülésezett a megyei tanács művelődési bizottsága és a nemzetiségi albizottság „A nemzetiségek aktívan részt vesznek a gazdasági építőmunkában, anyanyelvűk, kultúrájuk gazdagítja a megyét, a magyarországi egyetemes kultúrát; hozzájárul az azonos nyelvű országok közötti sokoldalú kapcsolatok bővítéséhez és erősítéséhez. A megye nemzetiségi lakosságának politikai, társadalmi és gazdasági helyzete azonos a nem nemzetiségi lakosság megfelelő rétegeinek helyzetével. Az utóbbi öt évben a nemzetiségi tudat erősödött, habár erősödni látszik a pyelvel- hagyás, a nyelvi váltás folyamata is. A nemzetiségek lakta településeken a lakosság politikai, közéleti szereplésének lehetőségei azonosak a többi állampolgáréval, képviseletük számaránya megfelelő. Kisebb településeken (Méhkerék, Tótkomlós, Kétegyháza, Elek) részvételük a különböző testületekben magas. A nemzetiségi lapok és egyéb periodikák terjesztése és olvasottsága jó, a szegedi körzeti tv-stúdió nemzetiségi műsorának és a szegedi rádió szlovák és román nyelvű adásainak fogadtatása igen kedvező, ezzel magyarázható az adásidő meghosszabbítása iránti igény is.” A továbbiakban a közoktatás és a közművelődés tárgykörében vizsgálódik az az előterjesztés, melyet tegnap délelőtt Méhkeréken, a községi könyvtárban kihelyezett ülésen vitatott meg a Békés Megyei Tanács művelődési bizottsága és a nemzetiségi albizottság. A megjelenteket Mihály András, a művelődési bizottság elnöke üdvözölte, majd Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, mely igyekszik átfogó képet nyújtani nemzetiségi politikánk megvalósulásáról, az eredményekről, felsorolva a hátráltató tényezőket is, melyek megoldása, megváltoztatása már a közeljövő feladata kell hogy legyen. A véleménycserében igen sokan felszólaltak. Választ kértek például arra, hogy milyen intézkedésekkel kíván javítani a megyei tanács művelődési osztálya a szlovák nyelven is oktató óvónők számarányán; meg- kapja-e a Művelődési Minisztériumtól az ígért 10 millió forintot a szarvasi szlovák kollégium, melynek állapota kritikán aluli; változtatnak-e a túlméretezett tantervi anyagokon azok, akik erre illetékesek, hiszen köztudott, hogy — különösen a nemzetiségi nyelven és nyelvet is oktató iskolákban — a pedagógusok időhiánnyal küzdenek, a gyermekek pedig az anyag egy részét, annak maximalizmu- sa miatt, nem tudják elsajátítani. Többen elmondták, dicsérve ugyan a szegedi rádió szlovák és román adásait, hogy azokat éppen azok nagy tömegei nem hallgathatják, akiknek szól, ugyanis URH-adás vételére szolgáló rádió kevés családnál található. Mások azt javasolták, hogy tartalmazza az előterjesztés azokat az eredményeket is, melyek a könyvkiadásban felmutathatok, kiemelve például De- dinszky Gyula A szlovák betű útja Békéscsabán című művét, Hocopán Sándor munkáit és dr. Krupa András országhatáron túl is ismert kutatómunkáját és köteteit a szlovák nemzetiség életéből. Vámos László válaszában köszönetét mondott a javaslatokért, és észrevételekért, melyeket az előterjesztés bővítésére feltétlenül felhasználnak. Mihály András zárszava után a résztvevők megtekintették a méhkeréki általános iskolát, ahol Bóka Mihály igazgató adott rövid tájékoztatót a 12 tanulócsoportos, 12 tantermes iskola életéről. Az előterjesztést pénteken a Hazafias Népfront megyei bizottsága kibővített ülésén szintén megvitatja, majd az a megfelelő kiegészítésekkel kerül a megyei tanács végrehajtó bizottsága, onnan a megyei tanácsülés elé. —s— Majdnem egy évtizeddel ezelőtt indult az a vízügyi beruházás, ami tegnap fejeződött be Szarvason, a Szarvas—Kákai-csatorna őrtelepének ünnepélyes átadásán. A több mint 100 millió forintos költséggel megvalósult 54 kilométer hosszú kákafoki főcsatorna munkálatai során 600 ezer köbméter földet forgattak meg, s a 33 műtárgy készítésekor mintegy 10 ezer köbméter betont használtak fel. A főcsatorna Szarvastól Üjkígyós határáig húzódik, megoldva a térség — Szarvas, Kondoros, Csor- vás, Telekgerendás, Újkígyós települések — belvízvédelmét. Áttételesen hozzájárul a megye déli területének — Medgyesegyhá- za, Mezőkovácsháza, Nagykamarás, Kevermes és környékének — belvízelvezetéséhez is. A főcsatornával mintegy három és félszeresére nőtt az elvezethető víz mennyisége, s emellett mintegy 30 kilométer hosz- szúságban mód nyílik arra, hogy öntözővizet biztosítsanak a környező gazdaságoknak. A közel 800 négyzetkilométeres vízgyűjtő területen a mezőgazdasági üzemek számára mostantól adott a meliorációs munkálatok lehetősége. A jelentős vízügyi beruházás gyakorlati értékét a tegnapi ünnepségen Pálinkás Lajos, a Kövizig igazgatóhelyettes főmérnöke méltatta, és átadta a felhasználónak, a szarvasi szakaszmérnökségnek. B. O. Körkép Az állatállomány takarmányellátásáról Szűkösen termett az idén a föld, kisebbek voltak a hozamok a takarmánynövényekből is. Vajon lesz-e mit etetni a télen a jószággal, s egyáltalán milyennek ígérkezik a következő termésig a takarmányellátás megyénkben? — ezt kérdeztük a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán Hankó László osztályvezető-helyettestől, majd feltettük ugyanezt a kérdést néhány mezőgazdasági nagyüzemben is. — Megyénkben az állat- állomány összetételénél fogva — sok a sertés, a baromfi — nagy az abrakigény — mondta az osztályvezető-helyettes. — Ez egyúttal azt jelenti, hogy drágább is a takarmányozás, több mint 7 milliárd forintba kerül megyei szinten évente együtt a nagyüzemi és a háztáji jószágetetés. Szénából 200 ezer tonna a megye szükséglete, lédús takarmányból egymillió 200 ezer tonna, abrakból pedig egymillió 300 ezer tonna. Mindez meg is terem, sőt abrakból majdnem mindig, szénából pedig esetenként felesleg is, amit vagy más megyébe, vagy exportra szállítanak. 1987-ben az aszály miatt azonban néhány tsz-ben még az eddiginél is takarékosabb beosztás szükséges azért, hogy elég legyen a megtermelt takarmány, illetve a szokásosnál több üzemnek kell vásárolnia elsősorban szénát és abrakot. Az augusztusban készült takarmánymérleg szerint megyei átlagban mindhárom takarmányféleségből összességében elegendő termett. — Ezen belül hol mutatkozik hiány és miből? — 12 üzemben kevés a széna, 30-35 helyen az abrak, és itt megjegyzendő, hogy részben vagy egészben a kistermelők is vásárlás útján jutnak abrakhoz. Tíz téeszben nincs elég lédús takarmány. Ugyanakkor sok helyen van mindezekből többlet, így egymás között adják-veszik a szénát, az abrakot pedig vagy közvetlenül, vagy a kereskedelmi, illetve takarmánytermelő vállalatokon keresztül vásárolják meg. Lesz tehát elegendő takarmány, azt azonban hadd tegyem hozzá, mindez akkor igaz, ha a megyén túlra csak annyi terményt visznek, amennyi az itteni mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek kielégítése után a felesleg. A BUCSAI ,ÜJ BARÁZDA TSZ-BEN Bartha Béla főkönyvelőtől kaptuk a választ: — Négyszázas tehénállományunk van, az ennek megfelelő növendékállománnyal. Tejtermeléssel foglalkozunk. Most tervezzük a fejlesztést, 150 férőhellyel bővül a tehénistállónk — mondja. — A lédús és szálas takarmányt sikerült biztosítani az újig. önellátóak vagyunk szemes és abraktakarmányból is, van keverőüzemünk is, csak a koncentrátumokat vásároljuk havonta 150 ezer forintért a Hage karcagi egységétől. — Többe kerül-e az idén a jószágetetés? — Az idén nem értük el a kívánt hozamokat, így az egy kilogramm hús előállítására jutó önköltség több lesz. Példaképpen hadd említsem a kipusztult őszi árpa után vetett kukoricát, ami ráadásul szűkén termett, így mázsánként 80-100 forinttal többe került a termelése, mint az előző évben. OROSHÁZI ÁLLAMI GAZDASÁG, Béres József igazgatóhelyettes: — A téli takarmány biztosított, de az egész évi készlet nem termett meg, a most betárolt mennyiség csak május-júniusig lesz elég. Ezért 200 vagon kukorica vásárlására előszerződést kötöttünk a gabonaforgalmi vállalattal. — A gazdaságban igen nagy a sertésállomány. — Igen, telepünkön évi átlagban 30-32 ezer sertést nevelünk, ebből 2400-as a kocaállomány. Emellett tartunk 1600 szarvasmarhát. — Milyen időszakra készült takarmányozási terv? — Egész évre, és ezen belül lebontva szinte minden napra. Négy-öt éve rendelkezésünkre áll egy számító- gépes receptúra, ennek alapján állítjuk össze, keverjük a takarmányt saját keverőüzemünkben. — Elégedettek a premi- xekkel? — A szállítás folyamatos, de a beltartalmi értékek változóak, emiatt hiánybetegségek is jelentkeztek az állománynál. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a mi talajunk nyomelemhiánnyal sújtott, és ez megmutatkozik a megtermelt takarmányon is, a pre- mixek összeállítása pedig egy átlagos minőségű takarmánynövény-hátteret vesz alapul. Most Agárdról kapjuk a premixet, jövőre tervezzük az átállást a Ha- ge-premixekre, mert jó a minőségellenőrzésük, bár szinte a legdrágább az árujuk az országban. (Folytatás a 3. oldalon) Az Orosházi Üveggyárban előállított üdítősüvegekre a gyár saját berendezésein, gépi úton festi fel a jól ismert márkajeleket. Képünkön a futószalagon a palackokat automatikus tájoló állítja be, hogy a márkajelek pontosan az üveg felületén kijelölt helyre kerüljenek Fotó: Kovács Erzsébet Ösztönzik a termelést Minőség szerinti átvétel 1989-től Budapesten a MÉM-ben tegnap, szerdán Mezey János főosztályvezető-helyettes sajtótájékoztatón ismertette "a minőségi termesztés követelményeit. Az elkövetkező három évben a legfontosabb feladat az exportképes árualap növelése, amely csak a minőségi követelmények fokozott érvényesítésével érhető el a hazai mezőgazdaságban. A szerkezetátalakítás is a minőségi termesztés igényeit szolgálja: éppen ezért növelni kívánják a fehérjenövények vetésterületét. és jelentős előrelépésre számítanak a vetőmagtermesztésben. A főosztályvezető-helyettes a továbbiakban rámutatott, hogy a gabonatermelésben az év végére új szabványt készítenek. Várhatóan 1988 első félévében hirdetik meg az őszi búza új minőségi követelményrendszerét és 1989 nyarán vezetik be a minőség szerinti átvételt. Az utóbbi években elsősorban a búzák sütőipari értéke csökkent. Fontos feladat a nemesítésben a magas sikértartalmú és jó sütőipari értékű fajták elterjesztése. Olyan új árrendszert kívánnak létrehozni, amely jól elkülönülő minőségi kategóriákat tartalmaz, és ösztönzi a termelőket a piac igényeinek megfelelő minőségi búza termelésére. A későbbiekben, ha a felvásárlók fel tudnak készülni a vizsgálatokra, szó lehet a fehérjetartalom szerinti búzaátvétel bevezetéséről. A takarmánygabonáknál elsősorban a nagy tömeget képviselő szemes kukoricánál ugyancsak szigorítják a szabványokat. Az elképzelések szerint 1988-ban hirdetik meg az új követelményeket, és 1989-ben vezetik be a kukorica minőség szerinti átvételét. Az abraktakarmányoknál a mikrobiológiai tisztaság — fuzárium és egyéb gabonafertőzés — és a magas hőmérsékleten történő szárítás által okozott károk csökkentésében kell előrelépni a jövőben. Az 1970-es évek óta legdinamikusabban fejlődött hazánkban a napraforgó-termesztés. Az eltelt 15 évben két és félszeresére emelkedett a termőterület, s csaknem hatszorosára emelkedett az export. Most a mezőgazdasági kormányzat célja, hogy változatlan területen termeljük meg a növényolajipar igényét, és egységnyi területről növeljük az olajhozamot. A napraforgótermesztésben új hibridek beállítása a cél, amelyek a jelenlegi 46 és fél százaléknál magasabb olajtartalmú magot adnak. Jövőre hirdetik meg az új szabványt, és első alkalommal 1989 nyarán alkalmazzák a minőség szerinti átvételt. Jelenleg a növényolajiparban rekonstrukció folyik, amely szintén az exportképes termékek arányának fokozását célozza. A főosztályvezető-helyettes a továbbiakban a cukorrépa-átvételről beszélt. Elmondotta, az 1979-ben bevezetett, cukortartalom szerinti felvásárlás eredményesen segítette az ágazat fejlődését. A beltartalmi értéknél meghatározó a cukortartalom, de nem közömbös a nem cukortartalmú anyagok részaránya sem. (Kálium, nátrium stb.) Utóbbiak a cukorgyártás során veszteséget és többletköltséget okoznak. A következő években érdekeltté kell tenni a termelőket a nem cukortartalmú anyagok csökkentésében. A repcetermesztésben elsőrendű követelmény az élelmezési és takarmányozási szempontból egyaránt megfelelő erukasav- és glüközinolát- mentes fajták termesztése a terület kétharmadán. A burgonya vetésterülete az utóbbi két évben erőteljesen csökkent, amit nem követett olyan mértékű hozam- növekedés, amely ellensúlyozta volna a terméskiesést. A minőség javításában sem értünk el eredményeket, annak ellenére, hogy a biológiai alapok a jelenleginél lényegesen magasabb színvonalú termesztésre nyújtanának lehetőséget. A minőség javításában nagy szerepe lehet a kézi munkaerő nagyobb arányú bevonásának, a kistermelés nagyüzemek által integrált nagyobb arányú elterjesztésének. (Verasztő)
