Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
X987. november 13. péntek Ezekben a napokban nagy erővel folynak a talajmunkák megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Képünk a Sarkadi Lenin Tsz-ben készült Fotó: Sarkadi László Füstölgés Az egészségmegőrzés országos programján felbuzdulva, teljes erővel elindult hazánkban a dohányzás elleni harc. Van már dohányzásmentes falu, nem dohányzó vasúti kocsi, füstmentes étterem, sőt vannak hivatali helyiségek is, ahonnan száműzték a cigarettát. Mostanában pedig a televízió képernyőjéről próbálják eltüntetni a nyilatkozó szájában, esetleg ujjai közt lógó, füstölgő rudacskát. Megyénk egyik városiasodé településén a helyi áfész is felkarolta a kezdeményezést, és a nagyközség nemrégiben átalakított, ízlésesen berendezett vendéglátóipari egységében megtiltotta a dohányzást. Eleinte csak csodálkozva kortyolgatták italukat a vendégek, majd miután kiderült, hogy létezik egy „kiskapu”, azaz a WC-ajtó, amely mögött engedélyezett a füstölés, az illemhely lett a legnépszerűbb és leglátogatottabb helyiség az egységben. A legális füstölés lehetőségét figyelmen kívül hagyva persze voltak renitenskedők is, akik a presszó egy-egy eldugott zugában két korty között nem átallották a tiltás ellenére rágyújtani, majd amikor a pincérnő látó- távolságba ért, kezüket az égő bagóval a szép, új székek, esetleg az asztallap alá, vagy a bársony függöny mögé rejtették. Ennek az lett a következménye, hogy a szép, új székek, a függöny stb. helyenként megőrizték a parázsló cigaretták nyomait. A berendezés ily módon történő rongálása és a vendéglátó egység egyre gyérebb látogatottsága azt okozta, hogy az illetékesek a közelmúltban hivatalosan is engedélyezték a dohányzást. Az üzlet és a forgalom, mondanom sem kell, fellendült, a presszóban pedig esténként vágni lehet a füstöt. Hiába, no, ez a harc is nehéz... A kaptafa marad... „Nekünk nem szabad rossz cipőt gyártani” Ez év júniusától új elnöke van az Endrődi Cipész Szövetkezetnek (Énei). Dr. Hanyecz Károly megválasztása után néhány nappal a szövetkezet előtt álló feladatok közül a következőket tartotta a legsürgetőbbeknek: „Legfontosabb, hogy folyamatos munkát tudjunk adni az embereknek. Ehhez stabilizálni kell a megrendeléseket, s meg kell teremteni a gyártási feltételeket, és a munka szervezettségét is javítani szükséges. Ezek mellett pedig — hogy a piacon maradhassunk — a minőség javítása alapvető feladat. Rugalmasabban kell alkalmazkodnunk a piaci és a fogyasztói igényekhez, s növelnünk kell gazdálkodásunk hatékonyságát is.” Az azóta eltelt hónapok munkájáról, eredményeiről kérdeztük a szövetkezet elnökét. — Azt beszélik a településen, hogy miután elfoglalta elnöki posztját, sokan „elmenekültek" a szövetkezetből ... — Tény, hogy történtek, történnek átcsoportosítások és a létszámracionalizálás kapcsán voltak olyanok, akik nem vállalták azt, hogy eddigi munkakörüket a munkapaddal váltsák fel, inkább elhagyták szövetkezetünket. Az érintettek közül tizenketten voltak ilyenek. Rajtuk kívül ebben az időszakban öten hagyták el szövetkezetünket a köny- nyebb munka vagy a jobb kereseti lehetőség reményében. Hatan pedig nyugdíjazásukat kérték. — Milyen bosszantó dolgokkal találkozott az elmúlt hónapokban? — Alig két hete voltam elnök, amikor egy NSZK cég határidőre, kiváló minőségben mintakollekciót kért szövetkezetünktől. Tulajdonképpen ez az alapja a jó üzletnek. Sajnos ezek a cipők nem készültek el határidőre, sőt a minőség is hagyott némi kívánnivalót maga után. Ennek köszönhetően olyan kritikát kaptam nyugatnémet partnerünktől, hogy szégyenemben legszívesebben az asztal alá bújtam volna. A hasonló esetek elkerülése végett mindenekelőtt beszüntettük a „magánakciós” cipőgyártást, és intézkedtünk, hogy a modellérián készülő mintacipők csak saját üzletünkön keresztül kerülhessenek forgalomba . . . Emellett a modelléria vezetését átszerveztük, a munkát tervszerűbbé tettük — A lapok hirdetési oldalain mostanában gyakran szerepel az Énei neve. Keresnek felsőfokú végzettségű szakembereket, ugyanakkor árulják többek között a medgyesegyházi telep iroda- helyiségét. — Igen, ez valóban így van. A szövetkezet párt- és gazdasági vezetése vallja ugyanis, hogy a gazdálkodás hatékonyságának, a jövedelmezőség fokozásának legdöntőbb forrása az emberi tényező. Meggyőződésünk, hogy a reform követelményeinek csak akkor és abban az esetben leszünk képesek megfelelni, ha ehhez a megfelelő szellemi és fizikai hátteret egyaránt megteremtjük, illetve a kor élenjáró technikai ismereteit széles körben alkalmazzuk. Ezért keressük a jól képzett szakembereket és ezért igyekszünk felesleges vagyontárgyainktól haladéktalanul megszabadulni. A medgyesegyházi irodaházunk egy háromszintes, ösz- szesen 806 négyzetméteres épület, melyet kihasználni nem tudunk, ezért a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy eladja. Megvételre ajánljuk továbbá szolgálati lakásunkat, illetve a szövetkezet négy autóbuszából kettőt. — Sok vád érte az Enci- cipők minőségét. Javult-e a helyzet ezen a téren? — Előrebocsátom, hogy nekünk nem szabad rossz minőségű cipőt gyártani. Ha ugyanis a megrendelő minőségi kifogás miatt vissza- küld egy tételt, máris rontjuk hitelünket. Ezeket a cipőket aztán csak leárazva — két-háromszáz forintért — tudjuk majd értékesíteni, s ha ez, mondjuk töri — márpedig valószínűleg töri — a tulajdonos lábát, akkor ezzel a márkát és a munkánkat járatjuk le. Termékeink minősége egyébként lényegesen javult az elmúlt hónapokban, így a reklamációk száma is csökkent. Ez elsősorban a gyártás megfelelő előkészítése, a minőségi követelmények megszigorítása és nem utolsósorban dolgozóink precízebb munkájának köszönhető. Az őszi BNV óta egyébként a szövetkezetről alkotott vélemény szakmai berkekben is megváltozott. Már a vásár ideje alatt a szakemberek elismeréssel szóltak termékeinkről. Azóta pedig több hazai partnerünk emelni kívánja megrendeléseit, de külföldi cégek — nyugatnémet, olasz és finn — is megkerestek bennünket. A figyelem tehát most ránk irányult, s ez jó és gyors munkára kötelezi valamennyi szövetkezeti dolgozót. Egyébként „főpróba” előtt állunk: augusztus közepén kötöttünk üzletet a francia—libanoni érdekeltségű Rabaco céggel, amelynek november 25-ig 43 ezer pár exkluzív kivitelű női cipőt kell szállítanunk. Ez idáig minden esélyünk megvan rá, hogy a szövetkezet ezzel a feladattal is megbirkózik. — Javult-e a szövetkezet gazdasági helyzete? — E tekintetben is pozitív dolgokról számolhatok be. Amíg a szövetkezet I. félévi eredménye csak 3,8 millió forint volt, a III. negyedév végén már meghaladta a 10 milliót, és az év A megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1987. 1—III. negyedév (az előző év azonos időszakának %-ában) A mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években mind szívesebben foglalkozónak a zabbal, amelynek termőterülete egy ideig méltánytalanul visszaszorult más gabonafajokkal szemben. A magas tápanyagtartalmú növény termesztését eddig külföldi fajtákra alapozták, különösen a holland Perona terjedt el a köztermesztésben. Egy másik holland faltát is kipróbáltak, továbbá az NDK-bóI importált Solidort, ezek azonban nem adtak nagyobb hozamot a Peronénál, és ezért termesztésüket és vetőmagjuk importját a MÉM nem javasolta. Sokat javít a helyzeten, hogy a Csóti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet növény- termesztői új fajtát nemesítettek ki; ezt — Bakonyalja néven — a Növénytermesztési és Minősítő Intézet el is fogadta, és ennek nyomán az állami minősítést megadta a MÉM. SZOCIALISTA IPAR 1987. I—III. negyedévben az állami iparvállalatok és ipari szövetkezetek termelése 4,7%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A számottevő növekedést a nehéz- és az élelmiszeripar teljesítményei eredményezték, ugyanis a könnyűipar termelése csak kismértékben haladta meg a tavalyit, az egyéb iparé pedig — bár jelentősen nőtt — kis részarányánál fogva (l,5u/0) nem meghatározó. A nehéziparon belül — az építőanyag-ipar kivételével — minden al- ágazat termelése emelkedett, különösen a kohászaté és a gépiparé. A könnyűipar al- ágazatai közül a nyomdaipar, a bőr-, szőrme-, és cipőipar, valamint a kézmű- és háziipar termelése dinamikusan, a fafeldolgozóiparé mérsékelten emelkedett, a textil- és textilruházati iparé kismértékben csökkent. Az élelmiszeriparon belül a hús- és baromfiipar jelentős mértékben (9,7, illetve 16,4%-kal) növelte termelését, ezzel szemben a tartósító iparé alig változott, a tejiparé pedig 5" ,,-kal csökkent. A megyei székhelyű szocialista ipar saját termelésű értékesítése mindenkori eladási áron 9,9, összehasonlítható árakon 4,4" »-kai haladta meg az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés volumene 2,7, a külkereskedelmi célúé 9,5%-kal bővült, ez utóbbi a konvertibilis elszámolású export növekedése folytán. A szocialista ipar 1987. I— III. negyedévben átlagosan 52 490 főt foglalkoztatott, 0,2" (i-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,9%-kal, a fizikai foglalkozásúak egy teljesített munkaórára jutó termelés 1,7%-kal nőtt. A kivitelező építőipar építési-szerelési munkáinak volumene 4,8" „-kai volt kevesebb, mint tavaly I—III. negyedévben. Ezen belül az állami vállalatok termelése 4,4" „-kai nőtt, a szövetkezeteké azonban — a Délép volt leányvállalatának első negyedévi jelentős termelés- kiesése miatt — 16,4%-kal csökkent. A megye kivitelező szervezetei szeptember végéig 375 lakást adtak át a megrendelőnek, amely a tavalyinak alig több mint négyötöde. A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek Bővüli növényi fajtaválaszték Képesítéssel rendelkező MUNKATÁRSAT KERESÜNK békéscsabai mintatermünkbe VEZETŐI BEOSZTÁSBA, kereskedői gyakorlatra és tárgyalókészségre szükség van. Keresünk továbbá mintatermi ügyintézőt kereskedelmi végzettséggel és gyakorlattal. Mindkét munkakörre jelentkezni lehet: Telefonon: a szegedi lerakatnál: a (62) 23-722/7-es melléken. Levélben: 6728 Szeged, Fonógyári út 8. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat az alábbi munkakörök betöltésére KERES MUNKATÁRSAKAT. — Házfelügyelőnek: férfit vagy nőt. — Gondnoknak: házaspárt. Csak tanácsi cserelakással rendelkezők jelentkezését várjuk 1987. november 30-ig. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen. Cím: Békéscsaba, Irányi u. 4—6. szám. Házkezelési osztály. Telefon: 23-155. A termelés volumene: Nehézipar 105,3 Ezen belül: gépipar 112,0 épitőanyag-ipar 92,6 Könnyűipar 101,9 Egyéb ipar 106,0 Élelmiszeripar 106,1 IPAR ÖSSZESEN ‘ 104,7 Ezen belül: állami ipar 104,3 szövetkezeti ipar 106,4 A foglalkoztatottak száma 99,8 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 104,9 A foglalkoztatottak havi átlagbére 107,8 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene 95,2 A foglalkoztatottak száma 90,5 Az egy foglalkoztatottra jutó építőipari termelés 105,2 A foglalkoztatottak havi átlagbére 108,2 felvásárlás A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: vágómarha 95,5 vágósertés 100,9 vágóbaromfi 119,2 tehéntej 100,2 tyúktojás 100,3 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom, folyóáron 111,4 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 110,0 vendéglátás 105,2 ruházati cikkek 109,9 vegyesiparcikkek > 113,9 A foglalkoztatottak száma 97,3 A foglalkoztatottak havi átlagbére 107,2 végére várhatóan eléri a 20 millió forintot is. Köszönhető ez mindenekelőtt annak, hogy termelésünket sikerült tervszerűbbé és dinamiku- sabbá tenni. Emellett — mint már említettem — lényegesen javult termékeink minősége, ami az eredmény alakulását közvetlen is befolyásolja. Az elért és várható eredmények ellenére a szabályozóváltozások által előidézett gondok kivédésére szövetkezetünk egymagában nem lesz képes. Az történt ugyanis, hogy az idei terv készítésekor, az ez évre szóló üzletkötéskor a szövetkezet még nem tudhatta, hogy rubelszorzó-változás lesz. de nem volt ismert előre az sem, hogy a forintot három alkalommal — tavaly ősszel, idén tavasszal és most a napokban 8-8, illetve 5 százalékkal — értékelik le. „Csak” ezek a intézkedések együttesen több mint 25 millió forint eredménykiesést okoztak szövetkezetünknél és ekkor még nem is szóltam az alapanyag- és az energiaárak év közben bekövetkezett változásának hatásáról. Mindezek a váratlan hatások a hozzáadott érték, illetve a jövő évi bértömeg alakulását is befolyásolják, azaz csökkentik. És itt van az én nagy dilemmám. Miként fordulhat az elő, hogy egy-egy gazdálkodó egységet a szabályozó- változások máról-holnapra csaknem veszteségessé tesznek, ugyanakkor ezen szövetkezetek. üzemek termékeivel a kereskedelmi vállalatok busás haszonra tesznek szert. Mert valójában mi történik? Addig, amíg a szövetkezetnek az eredménye a fenti okok miatt lényegesen csökken. ugyanakkor a cipő-nagykereske- delmi vállalatok haszna az általunk gyártott lábbelik árának emelése révén lényegesen növekszik. Ők az említett hozzáadott értékkel és az ehhez kapcsolódó bértömeggel dicsekedhetnek, mi pedig, akik termeljük a cipőt, szomorúan vehetjük tudomásul, hogy bizonyos bértömeget elvesztünk, a keresetek visszaesnek, ami feltehetően létszámmozgást is előidéz majd szövetkezetünknél ... „ . _ Hornok Ernő felvásárlása 5,4" »-kai haladta meg az egy évvel koráh- bit. A növekedésben a vágóbaromfi-értékesítés fellendülése volt a meghatározó. Vágósertésből, tehéntejből és tyúktojásból a tavalyinál valamivel többet, vágómarhából 4,5"»-kal kevesebbet adtak át a felvásárló szerveknek. A kiskereskedelmi forgalom az utóbbi hónapokban élénkült. Kilenc hónap alatt folyó áron 11,4, összehasonlítható áron 4,4" »-kai több árut értékesítettek, mint egy évvel ezelőtt. A kiskereskedelmi árak országosan 7,1" »-kai nőttek, ezen belül a vendéglátás árindexe volt a legmagasabb, 12,3"». ösz- szehasonlítható árakon számítva a vegyes iparcikkek eladása bővült legnagyobb ütemben. (9,0° »-kai), a bolti élelmiszereké és élvezeti cikkeké, valamint a ruházati cikkeké kismértékben emelkedett (1,2, illetve 1,4" »-kai), ugyanakkor a vendéglátás forgalma 6,3%- kal elmaradt a tavalyitól. Az idényáras cikkek együttes átlagára január—szeptemberben jelentősen (35° »- kai) emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A megyei székhelyű szervezetek 1987 első kilenc hónapjában 2,9 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyóáron 12" „-kai többet, mint az előző év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a központi beruházások ráfordításai emelkedtek, de az átlagosnál jobban nőtt a tanácsi fejlesztések összege is. A legnagyobb részarányt képező vállalati beruházások közül több, konvertálható exportfejlesztő, illetve világbanki hitelből valósul meg. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága
