Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
1987. november 2., hétfő Befejeződött az SZVSZ-főtanács ülése — Dokumentumok elfogadásával szombaton Bukarestben befejeződött a Szak- szervezeti Világszövetség Főtanácsának 40. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson, amelyen több mint 70 ország csaknem 100 szakszervezete, továbbá 11 nemzetközi ágazati szakszervezeti szövetség képviseltette magát, Gáspár Sándor, a SZOT és az SZVSZ elnöke vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség vett részt. A főtanács tagjai egyebek között áttekintették a más irányzatú szakszervezetekkel való párbeszéd bővítésének lehetőségeit, meghatározták az SZVSZ tennivalóit a békéért és a leszerelésért vívott küzdelemben, a gyengén fejlettség felszámolásán, a külföldi adósságok igazságos rendezésében, az új nemzetközi gazdasági rend megteremetésében. Új beutazási és vámszabályok az NDK-ban Az NDK az általános utasforgalomban csökkentette a behozatali tilalom alá eső cikkek körét, és a nyugat-berliniek számára bizonyos könnyítéseket vezetett be a Berlinbe történő beutazásoknál. Bár a nyugat-berliniek számára az NDK fővárosába való beutazás alapvető szabályai nem változtak, a szocialista német állam több vonatkozásban csökkentette a beutazás igénylésével, engedélyezésével kapcsolatos adminisztrációt, meghosszabbította a többszöri beutazásra szóló engedélyek érvényességének idejét, és növelte az átkelésre igénybe vehető határállomások számát. Az új NDK-vámszabályok általános érvényűek, minden ország turistáira vonatkoznak. Az NDK-ba beutazók mostantól vihetnek magukkal nem politikai tartalmú hetilapokat, folyóiratokat, évkönyveket, valamint a szocializmussal nem ellenséges tartalmú magnókazettákat. Üj- donság az is, hogy a jövőben bevihetők és használhatók a film- és videofelvevő készülékek, valamint videokazetták, de csak az útipoggyász részeként, tehát nem hagyhatók, ajándékozhatók az NDK-ban. Mentesülnek a behozatali tilalom alól továbbá a nem receptköteles gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök. HA és hőség Kínában Vasárnapra virradóra vékony hótakaró borította be a kínai fővárost. A pekingi meteorológiai intézet statisztikái szerint 1949 óta nem volt ilyen korán hóesés Kínának ezen a vidékén: Pe- kingben általában novemberN végén szokott leesni az első hó. Sanghajban viszont néhány napja melegrekordot mértek: Kína legnépesebb városában csaknem 30 Cel- siu-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Mikulás meghozza a csúcstalálkozót Alig egy hete még pesszimista, borongás, őszi hangulatú kommentárokban siratta a nyugati sajtó a szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Néhány nap alatt azonban nagyot változott a helyzet. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szokatlan gyorsasággal bejelentett washingtoni útja már szenzációt sejtetett. Az előzetesen kiszivárgó hírek megerősítették, hogy nagy jelentőségű megállapodás várható, s végül a közös bejelentés igazolta a régen várt áttörést a világpolitikában. Ráadásul nem csupán arról van szó, hogy Mikulás meghozza az oly annyira áhított csúcstalálkozót, és december hetedikén, hétfőn a tárgyalóasztalhoz ül Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. Egyben megegyezés született arról is, hogy a jövő év első felében újabb találkozót tartanak, immár Moszkvában, és azon újabb leszerelési megállapodások aláírásáról is szó lehet. A szenzáció tehát nem is annyira a washingtoni csúcstalálkozó, hanem a két csúcstalálkozó együttes bejelentése, az, hogy most már valóban egy enyhülési folyamat nyitányáról, egy leszerelési megállapodássorozat kezdetéről beszélhetünk. Ez az, amire már olyan régen vár a világ közvéleménye. Ez az az áttörés, ami elvben lehetőséget nyit a nukleáris fenyegetésről való megszabadulásra, végső soron pedig a háborús konfliktusok teljes kizárására az emberiség életéből. Hosszú, nagycm nehéz út vezet a végső célhoz, de nagyon csábítóak a lehetőségek. A világ ma annyi pénzt költ fegyverkezésre, aminek néhány százaléka is elég lenne az éhség, a betegségek, az írástudatlanság, az elmaradottság elleni hatékony fellépéshez. ,A tudomány eddig hadikutatások- ■kal lekötött kapacitásait nemzetközi együttműködéssel olyan területekre lehetne átirányítani, ahol nem a puszulást, hanem az életet szolgálhatnák. Ezek az álmok persze sokáig még csak álmok maradnak. Még nem vesztek ki azak az érdekellentétek, amelyek eddig is gátolták az előrejutást. Sok tárgyalásra lesz még szükség az akadályok elhárítására, sok buktatón, kacskaringón keresztül vezet a kompromisz- szumok ösvénye, lesznek a jövőben is kudarcok, megtorpanások. De most nem erre figyel a világ. Jóllehet a ránk leselkedő veszélyekről nem szabad elfeledkezni, mégis jólesik egy kis ünneplés, egy kis megkönnyebbülés: végre sikerült eredményt elérni napjaink kulcskérdésében. Horváth Gábor nEH3EHCKAfl ii:;: riPABflA | - • % 2 (201741 , Um ^Hu* iffurtei SZÁZHARMINC RAB MEGSZÖKÖTT A Salamon-szigeteki központi börtönből 130 rab szökött meg. A főváros, Honiar fogházában a rabok kőzáport zúdítottak a fegyőrök- re, összetörték a cellák berendezését, kitörtek a fegy- házból, és az utcán fosztogatni kezdték az üzleteket. A rendőrség csak hosszabb idő után tudta helyreállítani a rendet, de a rabok nagy részét nem sikerült elfogni, valószínűleg a fővárost környező hegyekben rejtőznek. Az elmúlt két év leforgása alatt ez már a negyedik eset, hogy a honiari fogházból tömegesen szöktek meg a foglyok. CSONTRITKULÁS Napjainkban minden negyedik nő és minden negyvenedik férfi csontritkulásban szenved. A csontozat ritkulása és törékennyé válása nyomán az illető személyek könnyen szenvedhetnek töréseket, köztük a rettegett csípőtörést. Gyakran előfordulhat a hátgerinc- elferdülés is. A London Press Service arról tájékoztat, hogy Nagy-Britanniá- ban az ortopédosztályokon minden tizedik ágyat az oszteoporózis áldozatai foglalják el. E betegség megelőzése szempontjából a brit kiadvány kiemeli a jól irányított és szigorú felügyelet alatt végzett tornagyakorlatok, az ésszerű táplálkozás, az ártalmas idegfeszültségek kiküszöbölése, a fürdőkúrák szükségességét. TOJÁSLELET Dinosaurus-tojásokat talált pár hónappal ezelőtt az USA Colorado államában dr Robert Young geológus. A 20 centiméter hosszú és 9 centiméter széles tojásokat több vizsgálatnak vetették alá, és kiderült, hogy körülbelül 145 millió évesek, tehát majdnem kétszer annyi idősek, mint az USA-ban talált más ilyen leletek. A tudósok úgy vélik, hogy a környéken valószínűleg fészek- rakási terület volt. A KONYHASÓ ÁRTALMAS Japán orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy milyen súlyos következményekkel jár a fiatalok csontrendszerére nézve a konyhasó nagy mennyiségű fogyasztása. Egy japán orvoscsoport felfede*- te, hogy az élelmiszerekben található nagy mennyiségű só hosszú időre csökkenti a csont kalciumtartalmát, s így fokozza törékenységét a későbbiekben. Illetékes hatóságok bejelentették, hogy Japánban egy személy naponta átlagban 12 gramm konyhasót fogyaszt, ami kétszerese az USA-ban vagy Európában tapasztalt átlagnak. ELUTASÍTOTTAK EGY VÁLÁSI KÉRVÉNYT Egy lengyel bíróság elutasította egy 76 éves férfi válási követelményét, aki arra panaszkodott, hogy felesége már 50 éve hűtlen hozzá, és nem tud főzni. A feleség kijelentette, hogy férje az elmúlt 50 év alatt állandóan dicsérte főztjét, és nem igaz, hogy hűtlen volt hozzá. A bíróság három évre elhalasztotta a válópört, abban a reményben, hogy a házastársak ez idő alatt kibékülnek. Szovjetunió: a 70. évforduló 0 A mezőgazdaság kollektivizálása A húszas évek végére a társadalmi-gazdasági fejlődés objektív alakulása, elsősorban az ország iparosításának kibontakozása — a mezőgazdaság átalakítását követelte: akkor 120 millió ember gazdasági tevékenységét befolyásolta a primitív földművelés. A mezőgazdaság termelékenységének alacsony színvonala fékezte az ország általános gazdasági fejlődését, igen komoly akadályokat emelt a kezdődő iparosodás elé. A párt XV. kongresszusának (1927. december) a kollektivizálásról és a kulákság elleni támadás irányvonaláról hozott határozatai sem időpontot, sem ütemet, sem bármilyen rendkívüli formát nem állapítottak meg ezekkel a reformokkal kapcsolatban. Mi több, a szövetkezeti mozgalom valamennyi formájának jelentőségét hangsúlyozták, és legszélesebb körű fejlesztésüket irányozták elő. Fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdaság kollektivizálására és a kulákság elleni támadásra vonatkozó határozatokat a kongresszus kivételes egyetértéssel fogadtad. A vita során különböző véleményeket hangoztattak. A feltárult nézeteltérések nem arra a kérdésre vonatkoztak, hogy támadást indítsanak-e a kulák ellen, vagy ne, hanem arra, milyen módon támadjanak. Gyakorlatilag azonnal választani kellett. A gabonabegyűjtés terén 1927 őszén kezdődött válság veszélyeztette az ipari építés terveit, rendkívül megnehezítette a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokat, itt is, ott is kiélezte a szociális problémákat. Buharin — aki azelőtt a NEP-en (új gazdasági politika) alapuló agrárpolitikai irányvonalat javasolt a pártnak (a parasztgazdaság további fellendülésére törekvés és a szövetkezeti mozgalom kereskedelmi és hitelformáinak fejlesztése, a gabonaárak emelése) — csoportjának javaslatait, mint a kulákoknak tett engedményt és a jobboldali opportunizmus megnyilvánulását, elvetették. A mezőgazdaságnak a nagyüzemi társadalmasított termelés útjára való átállítását tekintették a gabonaprobléma iehető legrövidebb idő alatt történő megoldása eszközének. Az általános kollektivizálás, amely a húszas-harmincas évek mezsgyéjén bontakozott ki, a paraszti kisgazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörítésének konkrét-történelmi formáját jelentette, sok tekintetben a lenini szövetkezeti terv eltorzítása volt. Az objektív nehézségeket, elsősorban a minimálisan szükséges anyagi-technikai bázis hiányát, tévedések és torzítások súlyosbították. Lenin igen fontos útmutatásai, a párt arra vonatkozó határozatai, hogy meg kell teremteni az objektív és szubjektív feltételeket a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörítéséhez, széles körűen fel kell használni az önkéntes egyesülés átmeneti formáit, az erőszak és a sietség pedig megengedhetetlen és végzetes — feledésbe merültek. Az első ötéves terv, amelyet a XVI. pártkonferencia jóváhagyott, és az 1929 tavaszán rendezett V. szovjetkongresszus elfogadott, tekintetbe vette a reális lehetőségeket, és azt irányozta elő, hogy 1933 végéig a parasztgazdaságok mintegy 18-20 százalékát egyesítik kolhozokban. A kolhozépítésnek a parasztoknak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom legegyszerűbb formáiban való tömeges egyesülésén kellett alapulnia (1933-ban a gazdaságok körülbelül 85 százaléka lépett volna be ezekbe). Ezt a jól átgondolt és kiegyensúlyozott tervet azonban már néhány hónappal később fokozatosan átalakították, és az ütem fokozása jegyében módosították. A szovjetország legfontosabb gabonatermő körzeteiben sorra-rendre határozatokat hoztak arról, hogy egy év alatt kell teljesíteni az ötéves tervnek a kollektivizá- lódásra vonatkozó feladatait. A kollektivizálás túlzott gyorsításának irányvonala, amely Sztálinnak és legközelebbi környezetének (Molotov, Kaganovics és mások) álláspontját tükrözte, nagymértékben fokozódott. Figyelmen kívül hagyták azokat a vidékről érkezett jelentéseket, hogy a kolhozokat elhamarkodottan és kényszer alkalmazásával szervezik, a parasztok elégedetlenek, megkezdődött a jószág levágása. 1929—30 telén a kollektivizálás és a kulákság felszámolása rendkívüli mértékben fokozódott. Durva adminisztratív nyomást alkalmaztak. Egyes helyeken a parasztgazdaságok 10-15 százalékát „kuláktalanították” (holott ezeknek valóságos országos részaránya 1927-ben nem haladta meg a 3,9 és 1929-ben a 2,5-3 százalékot). Az osztályharc mesterséges kiélezése, illetőleg az éleződés deklarálása szükségtelen veszteségeket és áldozatokat, elégedetlenséget és tiltakozást okozott a parasztok körében, s a kolhozokba való „beáramlást” „kiáramlás” váltotta fel. Később a kollektivizálás során alkalmazott adminisztratív módszereket elítélték és kiküszöbölték, a gazdasági és adóval történő nyomás mozgatóerőit azonban továbbra is széleskörűen alkalmazták. A jószág, a baromfi, a kisegítő gazdaság társadalmi tulajdonba vételével összefüggő kérdésekre nem találták meg mindjárt a helyes megoldásokat. Mindennek következtében lényeges kárt okoztak az ország állattenyésztésének. Az utasításos tervezés rendszere, amelyet 1939 januárjában vezettek be, az államnak történő, kötelező termékszállítások (amelyek adónak számítottak) és a kolhozok bürokratikus módszerekkel való vezetése meglassította ezeknek a fejlődését, ez pedig végeredményben ahhoz vezetett, hogy a mezőgazdaság elmaradt a társadalom szükségleteitől. Amikor az egész kollekti- vizálási folyamatot értékeljük, hangsúlyozni kell, hogy ellentmondások voltak a cél és az elérésére szolgáló eszközök között. A húszas évek végén a szovjet faluban már eléggé hatalmas társadalmi erők alakultak ki, amelyek hajlandóak voltak a kisparaszti gazdaság forradalmi megváltoztatására — mindenekelőtt a falusi szegényparasztság. Ennek jellemző ismertetőjele az volt, hogy nem rendelkezett lóval, vagyis hiányzott a föld után az első termelőeszköz, amely nélkül a parasztságot elképzelni nem lehet. A gazdaságoknak pedig körülbelül 30 százaléka ilyen volt. Ezek a legnagyobb mértékben függtek a jómódú falusi rétegek-1 tői, különösen a kulákságtól, és nem volt reális kilátásuk arra, hogy kitörjenek a nyomorúságból és a szolgaságból. A szegényparasztok a kolhozokban látták a nyomorúságos helyzetükből való kijutás módját, és tevékenyen támogatták az általános kollektivizálást és a kulákság felszámolását. Az ő segítségük nélkül, és — tegyük hozzá —, ha a középparasztság nem állt volna az oldalukra, semmiféle kollektivizálás nem lett volna lehetséges. Ugyanakkor bizonyos hibák és túlkapások amiatt is előfordultak, mert a kolhozmozgalom szegényparaszti aktívája túlságosan radikális volt. Valamennyi nehézség és akadály ellenére, a kolhozok megerősödtek és fokozták a termelést — ebben a gazdaság szocialista formáinak ereje nyilvánult meg. Nem kétséges, hogy a kolhozok jelenleg is képesek sikeres fejlődésre a tudományosműszaki forradalomnak, a gazdasági és a társadalmi- politikai élet demokratizálásának, vagyis mindannak a viszonyai között, amit a Szovjetunióban átalakításnak neveznek. Viktor Danyilov, a történelemtudományok doktora, APN—KS Az 1933. évi termés betakarítása a Zsazskovi Lenin Kol íozban (Fotó: APN-repro—KS)
