Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
1987. október 20., kedd o Gyulaiak dicsérete Vízügyi szemlék az Alsú-Tisza mentén Országszerte mostanában, a vízügyi „békeidőben” tartják meg a vízügyi szemléket folyóinkon. Az Alsó- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) főmunkatársától, Vágás Istvántól kértünk tájékoztatást a nagy jelentőségű ellenőrzésekről. Mint megtudtuk, az Ativizig felügyeleti körébe tartozó, mintegy 400 kilométeres folyópartszakasz bejárása az idén három hét alatt történik meg, október hónapban. Ez a legfontosabb „béketevékenység” — mondotta a szakember —, mert ilyenkor fedezhetők fel azok a problémák, meghibásodások, amelyek árvízi készültség esetén vészhelyzetet okozhatnának. A szemléken a helyi felelősökön, a szakágazat emberein kívül a főmérnök és az igazgató is részt vesz, valamint az országos igazgatóság és az árvízvédelmi szolgálat képviselői is. Az Ativizig területén nyolc árvízvédelmi szakaszt járnak be az illetékesek. Békés megye területéről Békésszentandrás környéke, a Körös-torkolatok tartoznak a szegedi központhoz, de ezek árvízvédelmi szempontból nem tartoznak a veszélyeztetett zónákhoz. Megtudtuk viszont, hogy a Tisza alsó szakaszán van az ország legerősebb, összefüggő töltésteste, amely európai szinten is jelentősnek számít, a hatvan-hetven méter széles töltéslábakkal és az 5-6 méteres töltésmagassággal. Érdeklődtünk a Tisza vízminőségéről is. Különösebb problémákat nem említett Vágás István, ám ez nem jelenti azt, hogy a Tisza egy tiszta vizű folyó lenne. Sajnos elég sok a belföldi és külföldi eredetű szennyeződés. Egy jó együttműködésről is hallhattunk a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal, a Köviziggel. A békalencsétől a gyulaiak jó munkájának köszönhetően megmenekültek a folyók. Az időjárás — ez ügyben legalábbis — kedvezőbb közreműködése révén a Tiszába minimális mennyiségű békalencse került. A gátak szemléje során a vízügyiek a belvízvédelem berendezéseit is ellenőrzik. Bár ahogyan a szakember fogalmazott, a legjobb belvízszivattyú a szél meg a nap. p. a. Jubileumi ünnepség a Beköt békési telepén Az önálló exportjoggal rendelkező Békéscsabai Kötöttárugyár első vidéki telephelyét húsz évvel ezelőtt Békésen hozta létre azzal a céllal, hogy helyben tudjanak munkát biztosítani lányoknak, asszonyoknak. A Béköt-telephely 20. évfordulója alkalmából szombaton, október 17-én ünnepséget rendeztek, melyen az elért eredményekről, a további célkitűzésekről Ko- moroczki Jolán telepvezető adott számot. Elmondotta többek között, hogy 1967 októberében 60 dolgozóval indult az üzem. Az első időben gyermekpólókat varrtak, majd csecsemőholmik. varrására kaptak megbízatást. 1974 óta 99 százalékban exportra dolgoznak. Egyebek között holland, francia, NSZK, USA megrendelőknek készítik a legdivatosabb holmikat Békésen. Jelenleg 110-en dolgoznak a telepen. A békési telep három szocialista brigádja évről évre kimagasló eredményeket ér el. Az idén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére a békési üzem Május 1. szocialista brigádja fordult felhívással a Béköt valameny- nyi szocialista brigádjához, hogy teljesítsék az éves tervet, különös tekintettel vállaljanak pluszt is a szovjet exporttervfeladatokból A Május 1. brigád vállalásához híven egész évben időarányosan jól teljesítette tervét. a. A CSABA SZÖNYEGSZÖVÖ HSZ felvételre keres gyors-gépírni tudó munkatársat TITKÁRNŐI munkakörbe. Jelentkezni' lehet: Békéscsaba, Kétegyházi út 7., telefon: 27-655. A Démász Hódmezővásárhelyi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi létesítményt október Zl-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZI: Dombegyház, Gyümölcsöskert, 20 kV 4- OTR-állomás. A vezetékek és berendezések érintése életveszélyes. KÖZÜLETEKNEK NAGYKER. ELADÁSI ÁRON SZOLGÁLUNK KI forgácsolószerszámokat! — keményfémlapkás esztergakéseket — szerelt esztergakéseket — gyorsacélokat — különféle marókat — fűrésztárcsákat — csőmenetmetszőket. UNIVERZÁL NAGYKERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTŐ RAKTÁR, Békéscsaba, Bartók Béla út 42. Telefon: 24-133. Paks lakóinak élete nagyot változott az atomerőmű felépítésével. Áz elmúlt tíz év alatt a település lakosainak száma duplájára nőtt. Ma már 26 ezren élnek a városban. Az atomerőmű több mint 3700 embernek ad munkát. Azok a fiatalok, akik szakmát szerettek volna szerezni, vagy felsőfokú tanintézetben kívántak továbbtanulni, a paksi gimnázium elvégzése után Szekszárdra, Székesfehérvárra, Dunaújvárosba, esetleg Budapestre voltak kénytelenek jelentkezni. A városnak tehát szüksége volt egy szakközépiskolára, ezért 1984-ben hozzákezdtek építéséhez. Ugyanakkor bizonyossá vált, hogy az atomerőmű bővítése folytatódik, s így az újabb munkahelyek újabb szakembereket igényelnek. Ám középfokú atomenergetikai képzés nem volt Magyarországon. Ily módon a város és a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) igénye találkozott. Ezért a szakközépiskola építésébe 1986. januárjában a PAV is „beszállt”, majd nyolc hónap múlva — augusztus 26-án — az ünnepélyes tanévnyitó keretében átvágták a nemzetiszínű szalagot a vállalat iskola- épülete előtt álló „tudás kapuján” és megkezdődött az oktatás. Közben azért történt néhány fontos, említésre méltó esemény. Tulajdonképpen az új oktatási törvény tette lehetővé az intézmény létrejöttét. A törvény ugyanis kimondja, hogy hazánkban vállalat is tarthat fenn szakmunkásképző intézetet. Mivel ez esetben szakközép- iskoláról volt szó, ezért a PAV engedélyt kért az illetékes minisztériumoktól, ahonnan négy hónap múlva meg is érkezett a jóváhagyás. A szakközépiskola tehát a PAV által fenntartott intézmény. Az iskola működéséhez szükséges összeget az atomerőmű adja. A fenntartási költség évente 20 millió forintjába kerül a vállalatnak. S.még egy fontos dolog: az iskola egyelőre kísérleti jelleggel működik. Az iskola igazgatója, Ko- váts Balázs — „civilben” nukleáris mérnök — 11 éve a vállalat dolgozója. Gyakorlott nyilatkozó, s ezen nem is kell csodálkozni, hiszen az általa vezetett intézménnyel eddig 180 újságcikk, 3 tévé- és 5 rádióadás foglalkozott. — Nehéz egyedül létezni ezzel az iskolatípussal — mondja az igazgató. — Sokan támogatják ezt a formát, ám legalább ennyien ellenzik is. Bár az utóbbi időkben követőkre találtunk. Ez év január elsejétől a Ganz-MÁVAG egy, már működő szakmunkásképzőt vett át a fővárosban. A Hungar Hotels is hasonló utakat keres. Jártak már nálunk tapasztalatokat gyűjteni a Rába, az Ikarus, a Taverna, sőt a Bábolna vezetői is ... Az iskolatípus sajátossága, hogy munkajogi értelemben nincsenek főállású tanárok. Minden pedagógus a PAV dolgozója, s ennek megfelelően nem tanári, hanem iparvállalati bérezési besorolásban van. Az állandó tantestületben kilenc tanár dolgozik. Ezenkívül 26 óraadó vállalati szakember — mérnökök, fizikusok, tolmácsok — oktat az iskolában. Az elv: tanítsd az utódodat! A munkaidő negyed 8-kor kezdődik és 15.35 óráig tart. Ez idő alatt az iskola épületét csak igazgatói engedéllyel hagyhatják el az intézmény dolgozói. Nincsenek kötelező óraszámok, nincs túlóra. Az óraadó „tanárok” az atomerőmű és a városban levő iskola között ingáznak. A tanórák közti 10 perces szünetben autóbusz hozza-viszi őket és-az esetleg gyakorlatra induló diákokat. — Nálunk azok tanítják a tantárgyat, akik csinálják is. Fizikus a fizikát, a tolmács a nyelveket oktatja — tájékoztat nem kis büszkeséggel Kováts Balázs. — Minden vállalati tanár csak egy tantárgyat taníthat, s ez heti 2-3 óra elfoglaltságot jelent számára. Ezért plusz fizetést nem kapnak, a tanítást ugyanis munkaidőben, a vállalat érdekében végzik ... Az iskola középfokú szakembereket képez. Az ötéves atomerőmű-gépész szak érettségit és technikusi minősítést ad. Az ugyancsak érettségit is nyújtó alkalmazott számítástechnikai szakra ötszörös a túljelentkezés. A négyéves műszerész szakon elektronikai és irányítástechnikai ágazaton folyik az oktatás. Szintén négyéves a villamosipari szak, a hároméves gépszerelő és karbantartó lakatos szakon pedig szakmunkásokat képeznek. Az iskola felvételi körzete elsősorban a Dél-Dunántúl és Bács- Kiskun megye, de szerte az országból érkeznek jelentkezők a felvételire. Idén a 130 helyre 420-an pályáztak. Van tehát miből válogatni, ezért aztán például hármas tanulmányi átlag alatt nem is várnak jelentkezőt a szakmunkásosztályba. De a technikusi képesítést adó szakra sem javasolják azokat a fiatalokat, akiknek általános iskolai átlaga 4-es alatt volt. A többfordulós felvételin először egy matematika-, fizika-feladatlapot kell megoldaniuk a jelentkezőknek, majd következik a magyar helyesírás és fogalmazásvizsga. Ezt követően egy egyforma kérdőívet töltenek ki a jelentkezők a szüleikkel közösen, de más-más teremben. A felvételi bizottság ebből következtethet a családi háttérre, sőt arra is, hogy a szülő választotta-e gyermekének az iskolát vagy esetleg a csemete érdeklődik az ez irányú tanulmányok iránt. Az írásbelik után a szóbeli vizsga következik, majd ezt követi a szigorú orvosi ellenőrzés. A felvételin név nélkül, csak úgynevezett kódszámokkal szerepelnek a jelentkezők, s a vizsgák után számítógép összesíti a pontszámokat, majd sorrendet állít fel az elért eredmények alapján. A felvehető létszám alatt vonalat húz a bizottság, s akik e vonal fölött szerepelnek, azok megkezdhetik tanulmányaikat a választott szakon. Ezzel a módszerrel — az igazgató szerint — megakadályozható az esetleges protekció. A PAV a tanulás költségeit — tankönyv, utazás, munkaruha — fizeti, s emellett a diákszakszervezet elbírálása alapján a tanulók havonta megállapított ösztöndíjat kaphatnak. — A másik nagy ösztönző a diákok bizonytalanságban tartása — fogalmaz az igazgató. — Magyarán, ha valaki ide kerül, az még nem jelenti azt, hogy bérelt helye van az atomerőműnél. Ha jól tanul, akkor van esélye arra, hogy a vállalat alkalmazza majd az iskola elvégzése után. A PAV ugyanis csak a tanulók 30-40 százalékának tud munkát adni. — S mi lesz például azzal a végzett atomerőmű-gépésszel, aki nem kap munkát az atomerőműnél? — Az elhelyezkedhet például egy hőerőműnél is. Amennyire speciális a képzés, annyira általános is. Egyébként országszerte szívesen látják az itt végzett fiatalokat. .. Az iskola kísérleti jellegénél fogva megformálta a szakmunkások fémipari alapképzése nevű egyéves tantárgyát. Pályázatot írtak ki az erőmű dolgozóinak, s a beérkezett művek közül a legjobbat fogadták el. Eszerint e tantárgy keretében nem kalapácsfejeket reszelnek egy éven át a hallgatók, hanem nyolcas, tízes csoportokban go-kart autókat gyártanak, melyek 'elkészítésében szinte minden fémipari művelet benne foglaltatik. Az irodalomoktatás sem szokványos. Például világirodalomból csak azt a három témát „járják körül”, amelyek a diákokat — életkori sajátosságaiknál fogva — érdeklik. * * * Ez év szeptember 7-én jeles esemény zajlott le Paks város történetében, ugyanis ez a nap a főiskolai képzés nyitánya. Iskolát avattak, s a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara paksi energetikai üzemmérnöki szakának hallgatói megkezdték tanulmányaikat. Hornok Ernő Dolgozatot írnak az alkalmazott számítástechnikai szak diákjai A Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépiskolájának impozáns épülete; a bejárat előtt a „tudás kapuja” Fotó: Bacsa András Paksi példa „Tanítsd az utódodat!”