Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Kádár János befejezte kínai látogatását Fontos dokumentumok aláírásával zárult a KGST ülésszaka Hazaérkezett a magyar küldöttség Szeptemberben költözött új helyre a Magyar Hirdető bé­késcsabai nyomdája. A tízmillió forintos épület terveit a Békés Megyei Beruházó Vállalat készítette. A kivitelező a dobozi tanács költségvetési üzeme volt. Róluk külön is ér­demes szólni, hiszen a 750 négyzetméteres épületet alig fél év alatt befejezték. Az elmúlt egy hónap azt mutatta, a mi­nőségre sem lehet -panasz. A nyomda dolgozóinak munka- körülményei lényegesen javultak a tágas, korszerű épületben Fotó: Kovács Erzsébet Stabilizálódott a pénzügyi helyzet A Mészöv elnöksége előtt a békési áíész gazdálkodása Kádár János befejezte hi­vatalos baráti látogatását a Kínai Népköztársaságban, s szerdán a kora esti órákban különgépe a tiencsini repü­lőtérről Budapest felé ) in­dult. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a keddről szerdára virradó éj­szakát Tiencsinben töltötte, s elutazásáig a város ven­dége is maradt. Délelőtt a Kínai Népköztársaság ipar- fejlesztési és korszerűsítési programjának terveivel, már megvalósult eredmé­nyeivel ismerkedett: elláto­gatott a tiencsini gazdasági­fejlesztési övezetbe. A kínai kormány az ilyen gazdasági zónákra érvényes kedvez­ményekkel ösztönzi a kül­földi működő tőke beáram­lását az országba. Tiencsin­ben harmincnégy négyzet- kilométeres területet jelöl­tek ki a létesítmények szá­mára. Eddig nyolcvanegy, vegyes vállalatok alapításá­ról szóló szerződést írtak alá. A tervek szerint 1990- ig 150-200 vegyes vállalat kezdi el működését. A tevékenységüket szabá­lyozó rendelkezések sokat egyszerűsödtek. Tiencsinben, válaszként Kádár János ér­deklődésére . elmondották, hogy a külföldi tőke részese­désének felső határa nincs megszabva, ha eléri, vagy meghaladja a 25 százalékot, a vegyes vállalat már meg­alakulnak tekinthető. _ Ká­dár János két ilyen vállalat üzemépületeit is felkereste. A hongkongi érdekeltségű A Békés Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat kondorosi takarmány­keverő üzemében két fő cso­portra oszlik a tevékenység: keveréktakarmány és zsír- porgyártásra. Az ún. dercés tápokból 50-60-félét állíta­nak elő. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és ház­táji gazdaságok részére ké­szül a sertés, a baromfi és Miwa videókazettákat ké­szít, a japán tőkével dolgo­zó Hanaco pedig egyszeri használatú, eldobható mű­anyag orvosi eszközöket gyárt. Termékeivel mindkét cég megjelent már harma­dik országbeli piacon is. Délben Li Zsuj-huan, a Kínai Komunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a városi pártbizottság titkára, polgármester ebédet adott az MSZMP főtitkárának tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a Kádár János kísé­retében lévő magyar politi­kusok, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, Medgyes- sy Péter pénzügyminiszter, a magyar—kínai tudományos kormányközi vegyes bizott­ság társelnöke, az MSZMP KB tagja és Iván László, Magyarország pekingi nagy­követe. Ugyancsak ott vol­tak a párt főtitkárát vidéki útjára is elkísérő kínai sze­mélyiségek : Tien Csi-jün, a KKP KB PB tagja, a KB titkára, az Államtanács (kormány) elnökhelyettese, Csu Liang, a KKP KB tag­ja,! a külügyi osztály, veze­tője és Csu An-kang. Kína budapesti nagykövete. * A program annyi időt megengedett, hogy a repülő­tér felé menet Kádár János megtekintse Tiencsin, a harmadik legnagyobb kínai város néhány nevezetessé­gét, mindenekelőtt történel­mi korokat idéző negyedét. a kérődző állatok indító, ne­velő- és hizlaló tápja. Éves viszonylatban — dercés táp­ra vetítve — a termelés mintegy 39 ezer tonna. A zsírporgyártásra 1988- ban rendezkedtek be. Kísér­leti jelleggel indult a ter­melés, de már az első hóna­pokban várakozáson felül jó eredményeket értek el. A teljesítményük óránként két A KGST 43. (rendkívüli) ülésszaka szerdán Moszkvá­ban befejezte munkáját. A délutáni teljes ülésen a tagállamok küldöttségeinek vezetői, köztük Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, aláír­ták az ülésszak jegyzőköny­vét, továbbá több más do­kumentumot. Az ülésszak el­nöke és a KGST titkára alá­írta a KGST és Afganisztán közötti együttműködést sza­bályozó megóJlapodást meg­erősítő okmányt. Konvenciót írtak alá a KGST-tagországok által köl­csönösen szállított termé­kek minőségértékelési és ta­núsítási rendszerének létre­hozásáról és megvalósításá­ról. Általános egyezményt ír­tak alá a KGSTrországok egyesített energetikai rend­szerei és Vietnam, Kuba, Mongólia energetikai rend­szerei fejlesztésében kiala­kítandó együttműködésről a 2000-ig tartó időszakban. Jegyzőkönyvet írtak alá az atomerőművi berendezések sokoldalú gyártásszakosítá­sáról és kooperációjáról, va­lamint az 1981—1990 közötti időszakban történő kölcsö­nös szállításairól szóló, 1979- es egyezmény hatályának meghosszabbításáról az 1991 —2000 közötti időszakra. tonna, de ennél nagyobb az igény, mivel a zsírpor a tá­pok- energiatartalmát növeli. A keverőüzem dolgozói mi­nőségi bérezésben részesül­nek. A tapasztalatok azt mutatják: minden eddiginél nagyobb gonddal vigyáznak nemcsak a mennyiségre, de a béltartalomra is. a. Fotó: Sarkad! László Kormányközi egyezményt írtak alá az INTEREVM Nemzetközi Számítástechni­kai és Elektronikai Kutató- központ megalapításáról. Ezután a záróülésen el­nöklő Nyikolaj Rizskov szov­jet miniszterelnök össze­foglalta és méltatta az ülés­szak munkáját. Megállapí­totta: a 43. (rendkívüli) ülésszak eredményei alapot adnak ahhoz, hogy az együttműködési mechaniz­must és a KGST tevékeny­ségét a^ kor követelményei­nek megfelelően átalakítsák. Lehetővé teszi a szükséges gyakorlati intézkedéseket a korszerűsítés érdekében, amihez, szavai szerint, a moszkvai ülésszak az „első lépést” jelentette. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy minden tagállam aktívan részt vesz a határozat vég­rehajtásában. Külön mél­tatta a moszkvai ülésszak alkotó, konstruktív légkö­rét. Luhomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök, mint a következő ülésszakot rendező ország küldöttségé­nek vezetője a résztvevők nevében köszönetét mondott a jó munkafeltételekért. A szovjet kormány szer­dán délután, az ülésszak vé­geztével fogadást adott a Élelmezési világnap Az ENSZ Élelmezési és Mezpgazdasági Szervezete, a FAO október 16-án — ala­pításának évfordulóján — minden évben megrendezi az élelmezési világnapot, ezzel is figyelmeztetve a gabona- termelésben, illetve a -fo­gyasztásban föllelhető el­lentmondásokra. Az idén * a szervezet a fejlődő országok kisfarmereinek helyzetét ál­lítja előtérbe, rámutatva, hogy helyzetük mind nehe­zebbé válik, holott — meg­felelő támogatással, segít­séggel — maguk is igen so­kat tehetnének a termelés fejlesztéséért. A gabonatermelés és -for­galmazás kettősségére jel­lemző, hogy miközben ha­talmas gabonatartalékok vannak döntően a fejlett tő­kés országok tulajdonában, nem csökken az éhező em­berek száma. A FAO leg­utóbbi fölmérése szerint leg­kevesebb 335 millió ember­nek nincs reménye a szük­séges napi táplálék meg­szerzésére. A világ összes gabonakészletének mintegy felét az Egyesült Államok birtokolja, ez az arány négy­öt évvel ezelőtt még 20-30 százalék volt. A fejlődő or­szágok a világkészletnek mintegy 28 százaléka fölött rendelkeznek. Ugyancsak a nemzetközi szervezet adata: az idén 445 millió tonnára duzzadt az a gabonamennyi­ség, amelyet a föld különbö­ző országaiban készleteznek. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Békés Megyei Szövetsé­gének elnöksége tegnap, ok­tóber 14-én tartotta ülését Békéscsabán, a Mészöv-szék­házban. Először tájékoztatót hallgattak meg a Békés és Vidéke Áfész tevékenységé­ről, különös tekintettel a gazdasági -és a pénzügyi helyzet alakulására. Paczuk József, a szövetke­zet elnöke elmondotta töb­bek között, hogy szeptem­ber 30-ig 450 millió forintos forgalmat értek el, a nyere­ség mintegy 15 millió fo­rint. Stabilizálódott a pénz­ügyi helyzet, augusztus 5-én megszűnt a fizetésképtelen­ség, a tartozások nagy ré­szét visszafizették, jelenleg 8 millió forint a hitelállo­mányuk. Az írásos beszámoló kitért a vagyonvédelemre is. Meg­állapította: az utóbbi 2-3 esztendőben romlott az el­számolási fegyelem. Csök­kent ugyan a hiánnyal el­számoló üzletek száma, a nagy forgalmat lebonyolító ABC-áruházak és élelmi­A| különböző szervezési vállalatok az Ipari Minisz­térium irányításával évek,, óta rendszeresen megvizs­gálják az iparvállalatok tel­jes gazdálkodását. Ezekről az úgynevezett vállalati át­világításokról szerdán saj­tótájékoztatót tartottak a minisztériumban. Ambrózy Géza, az Ipari Minisztérium osztályvezető­je elmondta, hogy minde­nekelőtt a piachoz való al­kalmazkodást, a hatékony­ságot, a pénzügyi helyzetet vizsgálják, s mindezzel ösz- szefüggésben az üzemek szerkezetátalakítási törek­véseit. A vizsgálatoknak többféle módszerét alkalmazzák, úgy, hogy a kialakított ér­tékelések egységes elvek alapján összevethetők le­gyenek egymással. Vala­szerboltok azonban jelentős forgalmazási veszteséget használnak fel, ezenkívül egy-egy esetben több tízezer forint meg nem térülő lel­tárhiány is keletkezik. Az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek az egységeknek a vezetői, helyettesei felülete­sen ismerik a rendelkezése­ket, szabályokat, nincsenek tisztában a pénzkezelés, az áruátvétel rendjével, ezért nem megfelelő a bizonylati fegyelem. Az elnökség javasolta, hogy az elkövetkezendő idő­ben nagy figyelmet szüksé­ges fordítani a szakember­ellátottság jobbátételére, a vagyonvédelem javítására, az egységes vezetés megte­remtésére. Ezután megvitatták a nagykereskedelmi vállala­tokkal közösen üzemeltetett áruházak, üzletek működé­sének a tapasztalatait, vala­mint a megyei szövetségnél megvalósítandó létszámcsök­kentés lehetőségeit. S. S. mennyi iparvállalatnál az elmúlt egy év alatt teljes körű gyorsátvilágításokat tartottak: ettől kezdetben idegenkedtek a vállalatok, de most már érzik előnyeit, s nemcsak eltűrik a vizsgá­lódást, hanem mind több esetben kezdeményezik azt. A gyorsvizsgálatok alapján kiemelkedően jól gazdálkodó és fejlődő tíz vállalatról az Ipargazdasági Intézet eset- tanulmányt készít majd. Megkezdték öt veszteséges, alaphiányos, gazdálkodási nehézségekkel küzdő válla­lat alaposabb, komplex át­világítását is. Ezt a munkát belföldi és külföldi szervező vállalatok együttesen vég­zik. A sajtótájékoztatón a mélyreható átvilágítások vállalati tapasztalatait is ismertették. (Folytatás a 2. oldalon) Keveréktakarmány- és zsírporgyártás Kondoroson Sajtótájékoztató az iparvállalatok gazdálkodásának vizsgálatáról

Next

/
Thumbnails
Contents