Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-13 / 241. szám

1987. október 13., kedd Ruzicskay György kiállítása A megnyitót követően Ruzicskay György kiállításon részt vevőkkel elbeszélgetett a Fotó: Gál Edit kongresszus előtt Szarvason, az Erzsébet-li- getben lévő Ruzicskay-alko- tóházban október 10-én, szombaton kiállítás nyílt. Ez alkalomból a mester az „Est”-Iapokban az 1930-as években megjelent rajzait és újabb olajfestményeit láthatták az érdeklődők. A kiállító művészt és a meg­jelenteket dr. Pataki István, a városi tanács elnöke kö­szöntötte, majd Tasnádi At­tila művészettörténész mél­tatta a Munkácsy-díjas, Ér­demes és Kiváló Művész munkásságát. Elmondta többek között, hogy 1928—32. között az „Est”-lapokban (Pesti Nap­ló, Magyarország és Az Est) mintegy 150 Ruzicskay-rajz jelent meg. Csodálatos mó­don — átvészelve a háborús éveket — 36 eredeti rajz fennmaradt az utókor szá­mára, melyekből most má­sodízben rendeztek kiállí­tást. Egyedülálló grafikai sorozat, művészettörténeti érték, sajtótörténeti kurió­zum. Újságban rajzolni, kü­lön tudomány, nagy művé­szet. Az első világhírű új­ságrajzoló Daumier francia grafikus-festő volt, aki met­sző gúnnyal leplezte le a polgári politika aljasságait a múlt században. A1 XX. század egyik leghíresebb új­ságrajzolója, a belga Mase- reel hasonló eszközökkel harcolt a munkásosztály el­nyomása és a háború bor­zalmai ellen. Akkoriban rang volt be­jutni egy festőművésznek a jónevű újságok hasábjaira. Nálunk főként Ruzicskay György és Molnár C. Pál műveit publikálták, melyek­nek jó részét előkelő kül­földi lapok is átvették. A végeláthatatlan csigalépcsőn félfelé ballagó, álláskereső nő, az alamizsnát gyűjtöge­tő és számos más témájú rajz történelmi hűséggel örökítette meg a világválság és a háborús évek nehézsé­geit. Ehhez bátor kiállás, őszinte kritikai érzék és éleslátás szükségeltetett. A kordokumentum-sorozatnak múzeumban lenne a helye — mondotta a művészettör­ténész. Ary Véradók a — Száz véradás, szinte ki­mondani is sok. Mennyiség­re mennyi ez? — Egy fél hektó, azaz 50 liter. Egy alkalommal 4 de­cit adok, de az utóbbi 30 esetben a plazmaferezises véradásnál ennél többet — mondja Tóth Pál, a Füszért raktárvezetője, aki az öt Tóth Pál aranyjelvényhez most kapja meg a hatodikat. — Hány éve véradó? t— Épp most 30 esztende­je, hogy először hallottam a véradásról, akkor még Kon­doroson laktam édesanyám­mal és azonnal bejöttem Csabára jelentkezni. De rosszul kezdődött, mert náthás voltam, és csak ami-u kor elmúlt, akkor következ­hetett az első véradás. Et­től fogva aztán simán ment minden. Soha semmi bajom nem volt. — Tehát minden előzetes vizsgálat megnyugtatás is egyben, hogy rendben van az egészsége? — Igen, és ez nagyon jó érzés, amellett, hogy tudom, milyen nagy segítség a vér­adás. — Került már személyes kapcsolatba azokkal, akiket megmentett? — Közvetlenül nem, de rengeteg köszönőlapot, leve­let kaptam. Az egyiket kü­lön őrzöm, annyira megha­tott az egyszerű szó és az öreges írás. „Tisztelt Tóth Pál! Köszöntőm önt fel- gyógyulásomért, önzetlen se­gítségéért, ami lehetővé tet­te, hogy a kórházi belgyó­gyászaton dolgozó kollektíva visszahúzzon az élők sorába, engem, a belső vérzéses be­teget. Nagyon köszönöm.” — A példája vonzott-e másokat is a környezetében? — Az öcsém rendszeres véradó lett, s egyidőben többen is a vállalatnál. De csak alkalomszerűen. — Van-e Vöröskeresztes alapszervezet a Füszért-nél? — Nincsen, úgyl hogy én is a III. kerületihez tarto­zom, annak vagyok az ak­tívája. — Meddig lehet véradó az ember? — Tudomásom szerint 65 éves korig, de ennél fiata­labb is kieshet, ha valami baja akad. Én most 55 éves vagyok, s remélem, hogy még a lehetséges 10 évet végigcsinálom. * * * — Sok, vagy kevés az öt­venszeres véradás? — Sok, mert sok vért je­lent, sok életet ment és mégiscsak egy ember adta — feleli Tóth Sándorné, a csabai Húsker könyvelője, négy arany véradójelvény birtokosa. — Hogyan lett véradó, beszervezte valaki, vagy ta­lán a Vöröskereszt? — Nem így történt. Az Tóth Sándorné előzmény még 1956-ra nyú­lik vissza, amikor veserend­ellenesség miatt a szüléskor rángógörcsöt kaptam, és há­rom napig eszméletlenül fe­küdtem. Csak a teljes vér­csere'segített rajtam. Majd sok év múlva Kétegyházán, ahol laktam, véradást szer­veztek. Mikor meghallottam, döbbentem rá, hogy engem is a véradás mentett meg, s azonnal jelentkeztem. Az­óta negyedévenként behív­nak, és eleget teszek az ön­ként vállalt kötelességem­nek. — Nem fordult elő, hogy betegség miatt alkalmatlan volt? — Soha. Szerencsére jó az egészségem. Talán hihe­tetlen, hogy a 38 éves mun­kaviszonyom alatt egy napig sem voltam táppénzes. Há­rom gyermekem van, velük voltam szülési szabadságon, de az nem betegség. — Minek köszönheti ezt a ritka jó egészséget? — Biztos sokat jelent, hogy bár sovány vagyok, de erős, szívós a szervezetem és víg kedélyű a lelki alka­tom. Nem csinálok nagy ügyet semmiből, pedig lett volna miből. Épp elég baj, gond akadt az életem során, míg egyedül három gyere­ket fölneveltem, mindig kis keresetből. — Egyébként is egészséges életmódot folytat? — Nem iszom, nem do­hányzóm, kávézni is csak keveset szoktam, viszont bő­ségesen étkezem. Mindent szeretek, főleg a főzelékeket, gyümölcsöt, édességet. — Mindenki jó egészség­nek örvend a családban? — Nagy öröm, hogy _a gyerekeim is. Van ebben biztos örökletes dolog is, mert az édesanyám, akivel együtt vagyok, is ilyen. Nyolcvan éves, jól bírja magát’ sőt segít is nekem a házimunkában. Ha kérdezik tőle, azt mondja, a munka, az örök mozgás a hosszú élet titka. — Úgy tudom, év végén nyugdíjba megy. Ez nem je­lent problémát? — A véradást tovább foly­tatom, és egy kicsit dolgoz­ni is szeretnék a nyugdíj mellett. Remélem, sikerül. Vass Márta Piaci körkép városainkból Október eleje az évnek az a része, amikor a nyárvég közkedvelt gyümölcsei, zöld­ségei már fogytán vannak a piacokon, a zöldségüzletek­ben, de mellettük megjelen­nek az ősz jellegzetes ter­mékei is. A megye néhány városában a gyümölcs- és zöldségellátás nyári tapasz­talatairól, s a jelenlegi ke­reslet-kínálat viszonyairól érdeklődtünk. BÉKÉSCSABA Balogh István, a vásári iroda vezetője: — Piaci fel­hozatalunk az idén elég jó volt. Igaz, hogy az első fél évben 25—30 százalékos ár­emelkedés mutatkozott a múlt évihez viszonyítva, de a második félévi árubőség csökkentette ezt. így végül is lényeges áremelkedés csak a burgonyánál várható. Je­lenleg 15—16 forint kilo­grammja, 5-6 forinttal több, mint tavaly. A dinnyéről vi­szont elmondhatjuk, hogy a három évvel ezelőtti termés­nek duplája volt az idei fel­hozatal. így szeptemberben 4-5, esetenként 3 forint is volt kilogrammja. Felké­szültünk a téli almavásárra is. Szabolcsban két tsz-szel van megállapodásunk, elő­reláthatóan karácsonyig szállítják a megyeszékhely­re, s várhatóan az ára sem lesz magas, kilóját 10-12 forintért mérik. GYULA Dr. Bujdosó Pálné, piaci ellenőr: — Tavasszal és nyár elején jóval kevesebb volt gyümölcsfelhozatalunk az elmúlt évekhez képest. Őszi­barack, kajszibarack szinte alig volt a piacon, sárga­dinnye és körte is csak töre­déke a tavalyinak. Augusz­tusban már jobban helyre­állt ez az elmúlt évekhez viszonyított arány, viszont az árak bizonyos termékek­nél mégis magasak marad­tak. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a perme­tezőszerek, különféle vegyi anyagok áremelkedése miatt megdrágult a termelés. Szep­temberben talán a legna­gyobb áremelkedés a körté­nél és a szőlőnél volt ta­pasztalható. A gyulai piacon jelenleg a nyírségi Ömbölyi Tsz al­maárusítása a legnagyobb sláger, hiszen jóval olcsób­ban árulnak, mint a helyi termelők. A zöldségek kö­zül a karfioltermés volt ed­dig a legnagyobb, ez az ára­kon is látszik, hiszen ese­tenként már 10 forintért is kapható. SZARVAS Trnovszki János, piacfel­ügyelő: — Közismert, hogy a zöldség-gyümölcsárak vá­rosunkban a legdrágábbak. Ez elsősorban abból fakad, hogy a termékek nagy ré­szét Szolnok, Csongrád és Bács-Kiskun megyéből hoz­zák a termelők, akik a szállítási költség miatt fel­nyomják az árakat. Piacun­kon a legnagyobb forgalom péntekenként van, ilyenkor a kereslet alapján változnak az árak. Október 1-től fel­emeltük a helypénzt is. Je­lenleg 6 forint négyzetméte­renként a piaci kőasztalon árusítás díja, a földön, vagy saját asztalon kipa­kolok pedig 8 forintot fizet­nek. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az árusítás el­sősorban a kijelölt helyeken folyjon. A zöldség-gyümölcs árak az elmúlt évekhez viszonyít­va átlagosan 5—25 százalék­kal emelkedtek, de néhány esetben a rossz termés mi­att 40 százalékos emelkedés is tapasztalható, mint pél­dául a burgonya esetében. MEZÖKOVÁCSHÁZA Engelhardt József, a vá­rosi tanács ellátási csoport- vezetője: — Nálunk piaci árusítás gyakorlatilag nincs. Zöldség-gyümölcs értékesí­téssel a Mozaik Áruház és a közterület-használati en­gedéllyel rendelkező magán- termelők foglalkoznak. De alapvető termékek eladását még öt élelmiszerüzlet és két magánkereskedő is vál­lalta, így a város zöldség­gyümölcs ellátása kielégített volt. Sőt, néhány termékből jóval többet kínáltak, mint amennyit kerestek. Ilyen volt a meggy, a dinnye, a paprika, a paradicsom, a zöldség és a répa. Mindez azzal magyarázható, hogy városunkban az emberek többsége kertes házakban él, így a szükségleteit saját maga megtermeli. Az árak is arányosan osz­lottak meg, a különböző ér­tékesítők között, hiszen, ha a magántermelő, vagy -ke­reskedő olcsón adta a paradi­csomot, paprikát, vagy kar­fiolt, az áfész is kénytelen volt leengedni az árakat. Jelenleg az áfész 150 má­zsa alma és 400 mázsa bur­gonya szállítására kötött megállapodást szabolcsi tsz- ekkel, így várható, hogy az általuk értékesített termé­kek olcsóbban vásárolhatók majd. SZEGHALOM Gidai Károly főelőadó ar­ról tájékoztatott, hogy a vá­ros lakóinak zöldség- és gyümölcsellátásáról három szektor; a tsz-ek, az áfész és a magánkereskedők gon­doskodnak. Piaci napok hét­főn, csütörtökön és szomba­ton vannak, a csütörtöki a legforgalmasabb. Az elmúlt időszakban kiemelkedően jó volt a dinnyeellátás, vá­lasztékhiányos volt viszont a gyümölcskínálat. Szinte hiányzott a kajszi és az őszi barack. Kevés és drá­ga volt a fokhagyma, a zöldségféle. Jelenleg a gyü­mölcsök közül a szilva, a körte és az alma kapható, kisebb választékban az ot- helló és a csemege szőlő. A szövetkezeti kereskedelem ja­vít ugyan a választékon, de az igényeket nem tudják teljesen kielégíteni. A sa­vanyítani valóból, elsősor­ban paprikából volt és van választék, nagyon kevés vi­szont az uborka. A burgo­nyaárak 8—14 forintig vál­tozóak. az elmúlt évihez viszonyítva bizony maga­sak. Ebben a térségben ál­landóan gondot jelent a megfelelő . gyümölcsellátás, amelyet az áfész a Nyírség­ből hozott almával próbál enyhíteni. 1 A téli ellátásra tárolnak ugyan a forgalma­zók burgonyát, hagymát, al­mát, de nem biztos, hogy elegendőt. Sokat segített az ellátási gondokon, hogy kétszázhúsz család állami földből kialakított hobby- kerteken termel önmaga, és mások számára is. BÉKÉS Püski Bálintné piacfel­ügyelő is hónapról hónapra figyelemmel kísérte a város és a város környék zöld­ség-gyümölcs ellátását, a piaci élet alakulását. Tá­jékoztatása szerint az év eleji hónapokban szinte megbénult a piac, bizonyos élénkülés áprilistól volt ta­pasztalható. A primőr áruk ekkor azonban még szinte teljesen hiányoztak. Május­ban találkoztak először a békésiek a retekkel, új hagy­mával, uborkával, paradi­csommal, újrépával, termé­szetesen borsos áron.! Júni­usban nőtt a választék, ek­kor már a zöldpaprikát is elérhetőbb árakon vásárol­hatták. A: zöldborsó olyan gyorsan leérett, hogy az ára 40 forintról csak 15-ig csök­kent, s ekkor eltűnt a piac­ról. Júliusban bőségessé vált az ellátás, rengeteg meggyet hoztak a piacra, igaz magas áron. Kevés volt a cseresz­nye, a málna, az eper és igen drágán mérték. A gyü­mölcsök gyorsan értek, és jelentek meg a piacon, de az árak nem estek. Volt elegendő sárga- és görög­dinnye, nyári alma, zöldség­féle, paradicsom, zöldpapri­ka. Az augusztusi, szeptem­beri hónapokban a tartós aszály káros hatása tükrö­ződött a magas árakban. Csupán a dinnye ára csök­kent. Az uborkakínálat jobb volt a tavalyinál, őszi barackot csak mutatóban láttak a békésiek, viszony­lag magas áron kapható a burgonya. Az idei év a sa­vanyításnak kedvező válasz­tékot kínál a piacon, pap­rika és káposzta van ele­gendő. OROSHÁZA Doktor Imre tájékoztatá­sa ' ■ cint a városban min- dc ~ ; van piac, a forga­lom i mútörtökön és szomba­ton a legerősebb. A hullám­zó választék volt a jellem­ző az elmúlt időszakra, az időjárás viszontagságai, a dráguló termelés miatt. A gyümölcs és a zöldségárak lényegesen magasabbak vol­tak az elmúlt évinél. Na­gyon kevés volt a cseresz­nye a földieper, közepes mennyiségű a meggy.1 A szőlő nagyon kevés és drá­ga. Aki befőzni valót kere­sett magának, találhatott ugyan, de a pénztárcáját is alaposan kinyithatta. Zöld­ségféléből és ’ burgonyából megfelelő ellátást tudtak biztosítani, a burgonya ára mostanában emelkedik, és a választék sem megfelelő. A városban és városkörnyéken nagyon jelentős a magán- termelők zöldség- és gyü­mölcstermesztő tevékenysé­ge, s a városlakók is szíve­sen piacra viszik a hobby- kertekben termett feleslegü­ket. Alma van elegendő. A szőlő ára 30-tój 50 forintig változik, és nem különöseb­ben nagy a választék. ! B. Zs.—M. M. Most még gazdag a piacokon a választék, de a pénztárcánkat is alaposan kinyithatjuk Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents