Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
198^ október 12., hétfő o Tálkép csata közben Meddig tart a (fel)vásárlási láz? A kereskedelem nagy erőpróbája Rájár a rúd a kereskedelemre. Az utóbbi hetekben fokozódott a vásárlási láz, az áruházak, a szaküzletek még állják a fogyasztók rohamait, a készletek azonban egyre jobban apadnak. Országos adatok szerint ez év augusztusáig változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett a forgalom, amely a tervezettet mintegy 1,5 százalékkal meghaladta. Augusztusban és szeptemberben még inkább fokozódott a vásárlási kedv. Különösen az építőanyagokat, a tartós fogyasztási cikkeket: bútorokat, tévéket, hűtőszekrényeket, fagyasztóládákat keresik. Megalakult az úgynevezett tárcaközi bizottság, ennek az a feladata, hogy figyelje a piac változásait, és intézkedjen. De nézzük, mi a helyzet a megyeszékhelyen? CSAK BEFÉRJEN A LIFTBE Utunk első állomása az Univerzál Áruház. Kovács Gyula igazgatóval járjuk az osztályokat. A kép kicsit csalóka, hiszen az engedményes jubileumi akciók csalogatják a vevőket, de még így is nyilvánvaló, hogy nem mindenki férfiinget, vagy -öltönyt akar vásárolni. A legnagyobb tumultusa műszáki osztályon van. Még lehet kapni NDK gyártmányú színes televíziót, centrifugát, szovjet automata mosógépet. — Nézze, szinte üres a raktár — mutat körbe, az igazgató. — Nincs normál mosógép, hűtőláda. Még a lengyel faburkolatú bárhűtőszekrény is keresett cikk lett. A napokban éppen egy ilyen gépet mustrált a vidéki öregember. Az eladó megkérdezte: minek ez magának, bátyám? Azt' felelte, hogy ilyen még nincs otthon. Most már az elektromos háztartási kisgépek iránt is megnőtt a kereslet. — Mikor kezdődött a fel- vásárlási láz? — Nálunk szeptember első napjaiban, aztán 25-e körül kissé alábbhagyott, ebben a hónapban újrakezdődött, és ki tudja, mikor tetőzik. A kollégák szerint visznek mindent, a pénz nem számít. Az elmúlt szombaton, lényegében fél nap alatt a műszaki osztályon csaknem 1 millió 200 ezer forint forgalmat értek el, az előző napon pedig 1,3 milliót. Egyre több alkatrészt, villanyszerelési anyagot vásárolnak. A ruházati termékekből is többet adunk el, mint tavaly ilyenkor. Gyermekkonfekcióból például 15-20 százalékkal emelkedett a forgalom. A lábbelik közül is a drágábbakat keresik. Ugyanakkor 70 ezer párral tartoznak a szállítók, hiánycikk a bébicipő, a 23—26-os gyerekcipő. — Ezek szerint gondok vannak az áruutánpótlással is. — Igen. Ugyanis ilyen mérvű felvásárlásra nem számítottunk, pedig erőnkhöz képest felkészültünk. A készleteink nagyobbak, mint az- előző évben, de ezt a felfokozott igényt képtelenek vagyunk kielégíteni. Járjuk az országot, a nagykereskedelmi raktárakat, iparvállalatokat, nem egy helyen azt mondják: uram, még aranyért sem tudok adni ezt, vagy azt. Itt van a háromcsillagos Lehel hűtőszekrény. Eddig a kutyának sem kellett, mára hiánycikk lett. Előjegyzést felveszünk ugyan, de a teljesítést csak 1988-ra vállaljuk. A Domus—Áfész bútor- és lakberendezési áruház kirakata siralmas képet mutat. A bal oldali rész teljesen üres, a másik sarokban egy-egy szekrény, ülőalkalmatosság árválkodik. A máskor zsúfolt üzletben és raktárban táncmulatságot lehetne tartani. Az eladók az • itt maradt, többnyire sérült, vagy hibás bútorokat rendezgetik. Mesélik a jobbnál jobb sztorikat. — Hogy kik vásárolnak? Nem kérjük a személyi igazolványukat. A minap például egy 10 éves kislánynak vásároltak a szülei nászajándékot. Itthagytak néhány tízezer forintot. A másik vevőtől érdeklődtem, hogy milyen bútort parancsol. Röviden annyit mondott: mindegy, csak beférjen a liftbe. Varga Ilona, az áruház helyettes vezetője alig győzi elutasítani az érdeklődőket. — Gyakorlatilag egy hónap alatt kiürítették az üzletet — tájékoztat. — Elvittek mindent: a szekrénysorokat, a kárpitos ülőgarnitúrákat, a konyhabútorokat, műszaki cikkeket, szőnyegeket. Az 550 forintos szovjet székeket is kapkodják, mint a cukrot. Jellemző: szeptemberi forgalmunk több mint 5 millió forinttal haladta meg a tavaly ilyenkorit. És ha volna áru! Pestről a Domusból hívtak fel, hogy adjak nekik étkező- garnitúrát. Honnan? Jönnek Nagykanizsáról, Nyíregyházáról, főleg kárpitos bútorokat keresnek. A gyárak viszont nem győzik a termelést. Még a harmadik negyedévi megrendeléseket sem teljesítették. Azt ígérik, . hogy év végére lesz csehszlovák szekrénysor, NDK gyerekbútor és jugoszláv áru. — Ügy hallottam, hogy előjegyzést sem vesznek fel. — Valóban. Ugyanis any- nyira bizonytalan a piac, hogy nem tudjuk, mi lesz jövőre. ILYET MÉG NEM LÄTTAM ... Az Alföldi Tüzép Vállalat telepe csendes, éppen leltároznak. Könnyű a dolguk, hiszen nem dúskálnak az áruban. — Júliusban még túlkínálat volt építőanyagokból — kezdi a beszélgetést Gyeraj Mihály telepvezető. — Augusztusban kezdődött a felvásárlás. Nagyjából két hónap alatt annyi anyagbiztosítási szerződést kötöttünk, mint máskor egész évben. Szeptemberben megduplázódott a forgalmunk, a bevétel elérte a 37 millió forintot. Nincs fenyőfűrészáru, gerenda, ajtó, ablak, hiánycikk a cserép, a tégla, egyéb tetőfedő anyag. A kilátások sem túlságosan kedvezőek. Téglára és cserépre nincs IV. negyedévi visszaigazolásunk. Műanyaggal kombinált Alba-ablakot tudunk adni, cement és mész még akad, sajnos, most már Bramac cserépből sincs elegendő. Tapasztalataink szerint a vásárlók 50 százaléka „bespájzolt”, tehát csak jövőre kezdi el az építkezést. — És szaporodnak a nézeteltérések, a viták ... — Sajnos, igaz. Némelyik ember képtelen megérteni, hogy lehetetlen kielégíteni ezt a felfokozott igényt. Nemrégiben az egyik vevő bejegyezte a vásárlók könyvébe, hogy nem szolgáltuk ki cserépléccel. Tényleg kaptunk egy vagonnal, de ezt a költségvetési üzemnek rendeltük, hogy a mentőállomást be tudják fejezni, amely a város kiemelt beruházása. — Nem tapasztaltak olyat, hogy a szállítók visszatartják az árut? — Gondoltunk erre. Fel is kerekedtem, és elmentem például az ország legnagyobb Erdért-fatelepére. Üres volt. — Leltár után még inkább megrohanják a telepet, mit tudnak tenni? — Mindenekelőtt azokat szolgáljuk ki, akiknek van anyagbiztosítási szerződésük, és érvényes építési engedélyük. Előrendelést 1988 első negyedévére veszünk fel. Elhagyott csatatérhez hasonlít az Éptek-Áfész házépítő boltja a Kétegyházi úton. Az udvaron a szabad ég és a fóliasátrak alatt építőanyagok, fürdőszoba-berendezések, szerelvények, széttépett dobozok. A teher- taxikra, utánfutókra fürdőkádat, ereszcsatornát, festékeket raknak. Mekis Pál, az üzlet helyettes vezetője reggeltől estig lót-fut, a telefon félpercenként cseng. Érdeklődnek Méhkerékről, | Hódmezővásárhelyről. A válasz rendszerint az, hogy nincs. — „Kifosztották” a boltot — ül fáradtan az íróasztala mögé, és máris nyúlnia kell a kagyló után. — Egyszóval: régi bútordarab vagyok 1 a szakmában, 17 esztendőt az Agrokernél húztam le, itt 7 éve dolgozom, de ilyet még nem láttam. A kereslet legalább 500 százalékkal emelkedett. Ki győzi ezt? Naponta megyünk áruért Pestre, az Éptekhez, valami mindig akad. Ráadásul az ipari vállalatok sem teljesítik szerződéses kötelezettségüket. Padlófűtéshez használt csőből 10 ezer métert rendeltem erre az évre, alig több, mint a felét szállították le, de sorolhatnám napestig a példákat. Folytatódik a megyei gázprogram, ehhez sincs annyi áru, amennyi kellene. INGATLAN KÉSZPÉNZÉRT A statisztika szerint hazánkban tavaly az elsq, nyolc hónapban 13 milliárd forinttal gyarapodott az OTP betétállománya. Az idén egy ideig tovább növekedett, ám júniustól augusztus végéig több mint két és fél milliárddal csökkent. — Nálunk eddig összességében nem csökkent a betétállomány — állítja dr. Szekeres István, az OTP megyei igazgatóhelyettese. — Az viszont igaz, hogy szeptembertől a megszokottnál többen vették ki a pénzüket. — Mire költik általában a forintokat? — A többség ingatlant, lakást, telket vásárol, és kötvényekbe fekteti. Nem nagyon válogatnak a lakások között, bármelyik kelendő, csak győzzük a kérelmet teljesíteni. Persze, a kereslet itt is meghaladja a kínálatot. — Azt rebesgetik, hogy ezután kevesebb hitelt adnak ... — Szó sincs ilyesmiről. De nem is lenne értelme, hiszen az előző évekhez képest. nincs nagyobb igény a kölcsönök iránt. Az emberek ma a meglévő pénzüket szeretnék elkölteni, tehát készpénzért vásárolnak. Az áruvásárlási hiteleket sem korlátozzuk, a jelenlegi listán nincs szándékunkban változtatni, még akkor sem, ha szeptembertől némi emelkedést tapasztalunk. A személyi kölcsönnél a lehetőségek már évek óta behatároltak, de ez nincs összefüggésben a felvásárlási lázzal. A Vidia Kereskedelmi Vállalat megyei kirendeltsége látia el zömében vasműszaki árukkal a kiskereskedelmi üzleteket. Azonban nálunk sincs tartós fogyasztási cikk, talán a bojlert kivéve. Hiánycikk a csempe, a radiátor, a szilárd tüzelésű tűzhely és kályha, a kazánok és sorolhatnánk. Kovács Pálné igazgatóhelyettes ennek ellenére bizakodó. — Azzal kezdeném, hogy bennünket is kellemetlenül érint az áruhiány. Számítottunk a fokozott keresletre, ezért a második negyedévben felemeltük a tervszámokat. Most meg alig van nagy értékű áru. Az lenne a jó, ha a többi áruféleség forgalma1 is emelkedne, hiszen 150 milliós készletet tárolunk a raktárakban. Véleményem szerint a felvásárlási láz még nem tetőzött, de bizakodom, hogy lesz áru. A IV. negyedévre szóló szerződéseket mind visszaigazolták, szállítanak is, az ütemmel azonban bajok vannak. Kétségtelen, az általános forgalmi adó bevezetése előtt más országokban is kialakult átmeneti felvásárlási láz. Miért lenne ez másként Magyarországon ? Érthető a fogyasztók magatartása, mindenki, aki teheti, előrehozza tervezett vásárlásait, és sajnos ilyenkor megjelennek a zavarosban halászok, az ügyeskedők is. Aligha véletlenül, mert az adórendszer változásával a fogyasztói árak többsége emelkedik, különösképpen azoké, amelyeket még az idén az ártámogatás révén olcsóbban vásárolhatunk. A szakemberek azt mondják: a kereskedelmet nem érte váratlanul a növekvő vásárlási kedv, bár a mértékét, és azt, hogy milyen árucikkeket érint, előre nehéz lett volna kiszámítani. A kereslet növekedése egyébként rövid ideig, bizonyára az év végéig tart. Pontosabban,« ameddig az árukészlet és az utánpótlás bírja. Mindenesetre a belkereskedelmi tárcának az a törekvése, hogy élelmiszerekből, háztartási és különféle aprócikkekből jó legyen az ellátás. Kiemelten kezelik a karácsonyi vásárt. Erre az időszakra érkeznek be az import ajándékcikkek és déligyümölcsből is megfelelő választékot ígérnek. Megragadják az árucsere és a szocialista import lehetőségeit is. Az építőanyag-kínálat feszültségeinek egyhíté- sére a hazai termelés bővítését javasolták, a kormány foglalkozik a feltételek megteremtésével. A következő hónapokban rendkívül nagy teher hárul a kereskedelmi dolgozókra, hiszen 300-ezerféle cikk ára változik. A vásárlók, a lakosság megértésére, türelmére is szükség van ahhoz, hogy az ellátásban az elkerülhetetlennél több zavar ne forduljon elő. Seres Sándor Körösladányban egyre hatékonyabb az egészségvédelem Több konkrét esetet lehetne felhozni annak bizonyítására, hogy a „fent”", vagyis a kormány, -a minisztériumok és az egyéb főhatóságok által kigondolt, s az egész társadalmat érintő célkitűzés nem, vagy csak részben valósulhatott meg a gyakorlatban. Olykor ebben sok minden közrejátszhatott; többek között az is, hogy nem volt megfelelő az előkészítés, a hozzáállás alacsonyabb szinten, illetve a végrehajtás elsikkadt a bürokratikus ügyintézés berkeiben. Természetesen számos ellenpéldáját is fnegemlíthetnénk: amikor a helyi vezetés a mozgósítás, szervezés és tájékoztatás feladatait lelkesen és önzetlenül vállaló szakemberekkel, társadalmi aktivistákkal együtt hosszabb-rövidebb idő óta mind sikeresebben oldja meg a központi elképzeléseket. Ilyen pozitív viszonyulás tapasztalható az egészségmegőrzés programjához Körösladányban, ahol dr. Kovács Zoltán ügyvezető körzeti főorvos nagy hivatástudattal, hozzáértéssel és ügyszeretettel végzi a. tanáccsal és a Vöröskereszt helyi szervezetével közösen az egészségnevelő és -megőrző munkát. Ennek egyik legelterjed- Dr. Kovács Zoltán körösladányi főorvos tebb és leg- rendelés közben hatékonyabb formája az egészségügyi hetek rendezvénysorozat, amelyre eddig háromszor került sor. Egy- egy ilyen alkalommal átlagosan 2000 ember vett részt. A témákat a körzeti orvosi szolgálat határozza meg, és az ajánlott programok közül választani lehet... Eredményesek voltak a népbetegségekkel; így a vérnyomással, szív- és keringési megbetegedéssel; továbbá a káros szenvedélyek elleni küzdelemmel, az egészséges életmóddal, a korszerű táplálkozással, valamint a balesetvédelemmel és a foglalkozási ártalmakkal kapcsolatos előadások. Az összejöveteleken szó volt még a serdülők és az időskorúak problémáiról, a szexualitásról, a családi életre nevelésről és a fogászati ismeretekről is. A tanulóifjúságtól kezdve a nyugdíjasokig bezáróan, a legkülönbözőbb rétegeket képviselték az érdeklődők. A fővárosi, megyei specialisták mellett ismeretterjesztő-felvilágo- sító -tevékenységet folytattak a városi kórházak szakorvosai is. Az akció úgynevezett önsegítő mozgalomként indult, és a megyei egészségnevelési osztályon kívül jelentős erkölcsi, illetve anyagi támogatást nyújtottak a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, s nem utolsósorban a termelőüzemek. Az együttműködésben előrelépést jelentett az, hogy a tanácsi testület rendszeresen tájékozódott az egészségügyi helyzetről. Sőt 1984-ben el is fogadta az egészségügyi hét szervezésére vonatkozó javaslatot, s a költségvetésébe, kulturális programjába beépítette ezt a programot. Eszerint kétévente meg kell rendezni az egészségügyi hétre vonatkozó eseménysorozatot. (A legutóbbit 1986- ban tartották meg Körösladányban.) Nem elegendő azonban csak előadásokat, bemutatókat rendezni. A statisztikai adatok és az orvosi tapasztalatok indokolják, hogy szükségessé vált a népesség egészségi állapotának folyamatos felmérése is. Ezt a célt szolgálják az egészség- ügyi hónapok, amelyeknek keretében szűrővizsgálatokat szerveznek a cukor-, szív-, vese- és máj betegségek felderítésére. Ebben a munkában a középfokú egészségügyi tanintézetek diákjai szintén részt vettek és segítettek. A szociális körülmények „feltérképezésére” szintén sor került. S volt még valami, ami lényeges fordulatot hozott az egészségügyi ellátás kiteljesedésében. Olyan emberek jutottak gyógyászati segédeszközökhöz, akik különféle okok miatt az orvosi vizsgálatokra nem mentek el. A tanulók közül ugyancsak jó néhányat kiszűrtek, majd ezt követően betegségéből kikezeltek. Dr. Kovács Zoltán főorvos, akit nagy lelkesedés és hivatástudat jellemez, mindennapi munkája mellett nem csekély időt és energiát fordított az egészségnevelés és -megőrzés koncepciójának kidolgozására, továbbfejlesztésére, valamint szemléletesebbé tételére. Színes fényképeken mutatta meg annak a kiállításnak az anyagát, amelyet — felkérésére — saját maga állított össze. Ez év szeptemberében ugyanis a III. országos egészségnevelési módszertani bemutatót Zsámbékon rendezték meg, ahol az általa elkészített poszter és kilenc tabló is „szerepelt”. Ezeken a képek, ábrák, grafikonok és feliratok közérthetően prezentálják, milyen fejlődésen ment keresztül az egészségnevelési és -megelőzési program Körösladányban, valamint milyen eredményt hoztak a szűrővizsgálatok. Ez utóbbit ábrázolja az egyik tabló; éspedig kétszer annyi cukorbajost, továbbá háromszor annyi, magas vérnyomással és szívpanaszokkal küszködő beteget regisztráltak, mint ahányról tudomásuk volt az orvosoknak a szűrés előtt. A zsámbéki rendezvény részvevői elismeréssel szóltak a ladányiak tevékenységéről, amely szakmai továbbképzés és tapasztalat- csere szempontjából is sok újat jelentett. Most az a terv, hogy a körösladányi művelődési otthonban egészségnevelő és -megőrző központot hoznak létre; s klubokat szeretnének szervezni a cukor- és szívbetegek, valamint a kismamák és a háziasszonyok részére. Ezzel párhuzamosan tovább folytatódik az egészségügyi hét és az egészségügyi hónap előkészítése az elkövetkezendő években. Ami pedig a közeljövőt illeti, ez év decemberében (a TIT-nél) előadások lesznek az egészséges életmódról, amelyet már ma is közügynek tekint a lakosság a nagyközségben. A bevált módszerek és kedvező tapasztalatok megismerése, illetve átvétele céljából például Szeghalomról és Füzesgyarmatról meghívást kapott az ügyvezető főorvos. Kiemelkedő munkáját elismerték a legutóbbi tanácsülésen is, amelyen Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést nyújtott át Pásztor Béla a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága nevében. Kép, szöveg: Bukovinszky István
